HAJÓK TÖRTÉNETE A TIGRIS ÉS EUFRÁTESZ DELTÁJÁBAN
(2020 december)
ABSTRACT
A sumer nádhajók építésének eredetét vizsgáltuk. A Tigris-Eufrátesz deltája Tengerföld néven is ismert, részben lefedi a sumerek által lakott területet i.e. 3500 körül, amikor az első sumer városok alapítása történt. Sok féle hajót építettek, -tolórudas, evezős, vitorlás csónakokat-, a leletek alapján kizárólag nádból. Az Eufrátesz mocsárvidékén, a nádasokban ma is létező kultúra eredete erősen hasonlíthatott a mai kultúra gépek nélküli, néhány évvel korábbi változatához. / The origins of the construction of Sumerian reed boats were investigated. The delta of the Tigris-Euphrates is also known as the Sea Land, partly covering the area inhabited by the Sumerians around 3500 BC, when the first Sumerian cities were founded. They built many types of boats - push-rods, rowing boats, sailing boats - and the finds suggest that they were made exclusively of reeds. The origins of the culture that still exists in the Euphrates marshes, in the reed beds, may have been very similar to the present culture, without machines, a few years earlier.
BEVEZETÉS
A sumerek nem építettek fahajókat, bár az irodalomban utalnak karvel palánkos varrott fahajók építésére, de egy kép vagy hajóroncs sem támasztja alá a fahajók építését. A kutatás módja az internetes keresés volt. Az alapvető irodalmi források Michael, Roaf: "A mezopotámiai világ atlasza" és Marjai Imre - Pataky Dénes: "A hajó története", továbbá egy korábbi, a https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/65-hajok-toertenete-a-sumerek-nadhajokat-epitettek-i-e-2300-elott-azaz-nem-epitettek-tengeri-fahajokat.html?layout=blog&Itemid=101 c. dolgozat voltak.
Meglepő a sumer városok sűrűsége a Deltában, aminek az oka a Perzsa-öböl mai alakjának történetében, kialakulásában keresendő.
Az első városok Uruk, Eridu, Ur voltak (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tengerf%C3%B6ld)
A Tigris és Eufrátesz folyók összefolyásának vidékét Tengerföldnek (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tengerf%C3%B6ld) nevezik, amit a Deltához hasonlóan sok nádas alkot. A nagy folyók deltái -pl. a Nílusé, Dunáé- a régi korokban ritkán lakott és nehezen járható területek voltak. A Tengerföld relative sűrűn lakott nádas terület volt, aminek oka a Perzsa-öböl mai alakjának kialakulásában keresendő.
A Perzsa-öböl kialakulása. Az első sumer városok kb. 5500 évesek (4)
Délen a hormuzi szoros kb. 11 300 - 10 500 évvel ezelőtt átszakadt és sok száz év feltöltötte a Perzsa-öböl területét, közben az öböl aljzata emelkedett is. A tengerszint az utolsó jégkorszakban 125 méterrel alacsonyabb volt és 1-2 méterrel a jelenlegi szint fölé emelkedett 6000 évvel ezelőtt. A partvonal az első sumer városok alapításának idején 50-60 kilométerrel beljebb volt a szárazföldön. Az utolsó jégkorszak utáni olvadáskor a Tengerföld vidékét is nagyon sok eső és dús növényzet jellemezte, az öntözéses földművelés elméleti határa később fokozatosan É-ra tolódott (ld. 1., a 49.o. térképét). Az Uruk városról elnevezett sumer kultúra (https://hu.wikipedia.org/wiki/Uruk) kialakulásának idején, az i.e. 5. évezredben, a Tengerföldre már a nádasok, nádhajók és a nádszigeteken lakó sumer halászok voltak a jellemzőek (5.29.o.).
Nagy kunyhókatt is építenek nádból. Fordított „U” alakú, megfelelő méretű kötegek tartják a domború tetőt. (4)
Az eufráteszi mocsári arabok vízibivalyokat is tartanak, az „úszó” nádszigeteken élnek ma is. Ezek valóban úsznak feltéve, hogy a lápi szigeteket nem rögzítették cölöpökkel, néha nem valódi szigetek.
Mocsári arabok kunyhói az Eufráteszen az úszó szigeteken (4)
Ahogy a Tengerföld vidéke fokozatosan kiszáradt és az esőzéses földművelés határa É-ra tolódott, a sumerek kialakították a Tengerföldön és K-n, Elám területén is - erről a terület érkeztek-, a víztározós öntözéses földművelést. I.e. 3000 előtt megjelent az írás és a -itt az iráni eredetű- bronzművesség is. Az öntözéses művelés a Nílus-i öntözéses műveléstől erősen különbözött: a Nílus esetén nagy szerves anyag tartalmú iszapos vízzel árasztották el a földeket, és júliusban (19.-n) érkezett az árvíz, Egyiptomban közvetlenül az árvíz előtt vettek. Az Eufrátesz vízének szerves anyag tartalma alacsony, meszes a víze, mint a Balatoné. Számunkra a Mezopotámia-i kutúrák (a sumer, babilóni és asszír) első sorban az öntözésükről nevezetesek, gátakkal megtartották a vizet a száraz időszakra. A síkesedés miatt néha elterelték az Eufrátesz vizét.
Ha nem lett volna a kiszáradás folyamata, akkor is fennmaradt volna a Tengermellék-i nádasok önálló kultúrája. Ma már idegenforgalmi nevezetesség a nádvilág. A nádasok istene is Istar volt, mint a szerelemé, háborúké.
SUMER NÁDHAJÓK
Az Eufrátesz folyóra az alábbi kép szerinti nádhajókat készítették, több vékonyabb nádkötegből bitumennel szigetelve, két kormányevezővel. Jellegzetes ismertető jegy, hogy a tattőkét kötéllel rögzítették. (A fakeretet -ami az evezők és az árboc talpának rögzítésére szolgált- nem rajzolták rá modellre. A kép bal felső sarkában egy egyiptomi nádhajó orra látható, nem kormányevező, toló- és mélységmérő rúd.):
Sumer eufráteszi nádhajó, a nádkötegek száma a csónak építési céljának megfelelően változott: halászatra, evezős közlekedésre alacsonyabbat, könnyebbet kötöttek, teherszállításra és a tengerre nagyobb és kevesebb kötegből készítettek nádtutajt. A folyón a vitorla használata esetleges volt. (4)
A nádhajók mellett a legrégebbi hajók a Tigris és - Eufrátesz folyók deltájában a nádasokban használt halászcsónak félék és egy guffa nevű, gömbölyű szállító hajó, mind a kettőt nádból készítették, bőrrel szigetelték:
Ma is használt guffa és egy karcsú csónak. A guffát bitumenes bőrrel szigetelték (4)
A guffák teherbírása sok mázsa is lehetett, szerkezetük héjszerkezet, könnyűek és erősek. Az Eufrátesz felső folyásán is használták a folyó teljes hosszában, lent eladták az árut és a guffát is, csak a bőrborítást cipelték vissza gyalog vagy szamarakon. A kereskedelmi utak a korban a folyók mentén haladtak. Nippurnál és Ny-n Emarnál voltak ismeretes gázlók, komoly csatákat vívtak a birtoklásukért. Mezopotámia kőben, fában és fémben szegény terület, a sumereknek árpájuk, búzájuk, bitumenjük, nádjuk volt, ezekkel kereskedtek. Az aszfalt szennyezett bitumen, a természetben is megtalálható, mesterségesen lepárlással kaphatóak a szurok, kátrány félék. Egyik nevezetes termékük a nádgyékény volt, az épületeket a magas talajvíz ellen bitumenes nádgyékényekkel szigetelték, amit a vályogtéglák közé építettek be. Cédrus törzsekért az Eufrátesz mentén messze Ny-ra, az Amanus-hegységbe jártak és i.e. 3400 körül bizonyíthatóan eljutottak Egyiptomba, a Nílus-deltába, Butoba. Enklávékat alapítottak minden irányban, pl. Máriban, Eblában (ahol sóbányáik voltak) és Szíriában.
A guffával állatokat is szállítottak, szerkezete könnyű és erős (4)
Másik régi és hordozható szállító eszközük (kelek, 3., 45.o.) a felfújt kecskebőrökre szerkesztett tutaj volt. (4., Megj.: A képen talán nem kecskebőrből készült tömlő látható)
Sumer ezüstből készült és tolórudas, pándlis csónak modell, i.e. 2500 körüli (4)
Nádszállító csónak ma (4)
A sumer nádhajók alacsonyabbak voltak az egyiptomi a 2-3 köteges nádtutajoknál. Folyami dereglyék voltak, hullámvetők nélkül, kormányevezőkkel.
Jellegzetes alakú, ívelt-szögletes sumer nádhajó lekötött tattal (4)
Sumer nádhajók pecséthengeren (1. 72.o.) , állatok szállításra is használták, amiből a méretekre lehet következtetni:
Arányaiban a sumer nádhajók feltűnően alacsony építésűek, jellegzetes kiképzésű (jobb oldalon kötelek a taton, a kormányevezőnél) tattal épültek. A szoknyaszerű viselet báránybőrből van. (4)
A bika ábrázolása itt szimbolikus vallási jelentésű, az ábrázolás nem méretarányos. A hajó az Eufráteszre, folyami felvonulásokra alkalmas, tengeri teherszállításra nem alkalmas, nincs rajta pl. hullámvető.
Sumer nádvágó csónak pecséthenger képen (4)
Sumer ezüst nádvágó csónakmodell kb. i.e. 2600-2500-ból (4), ami 4-5 evezős volt. Az eredeti bőrrel borított bitumenes nádból készült, a fa alkatrészeket eper- és akáciafából készítették, a nádasokban a halászok ma is használnak hasonló nádvágó tolórudas halászcsónakokat, de már fából, műgyantából készítik.
Bitumenből készült csónakmodell, i.e. 2500 körül (4)
Nem azonosítható, talán a tarada nevű (https://en.wikipedia.org/wiki/Tarada) csónak.
A mai bőrrel borított nádcsónak változatok:
Hegyes, bőrrel borított bitumenes nádcsónak, a deltai nádasokban nádvágásra használták (https://en.wikipedia.org/wiki/Mashoof)
Sumer agyagmodellek i.e. 2500 körül:
Ur városából csónak, agyagmodell (4)
Kuwait-i későbbi csónak, agyagmodell (4)
Az ezüst csónak szimmetrikusan hegyes alakja miatt előre- hátra is lehetett evezni a nádasokban, ami nádvágásnál, a hálóval történő halászatnál fontos.
Sumer terrakotta - valószínűleg csónak modellje Eriduból, i.e. 3000-s évek, 26 cm-s a modell. A képen látható árboc nem eredeti, a helye sem, talán gyerekjáték. Az árboc helye agyagból kiképzett (korban "A" alakú, talpas árbocot használtak).(4)
Egy mai, megépített modell (4)
Oldalakon lyukak, talán a tartó kötelek számára. Arányaiban csónak, (gyerekjáték is lehet, mert A alakú árbocot használtak, a kornak megfelelő árboctalp egy vízszintes gerenda volt) (4)
A sumerek bitumennel (amivel kereskedtek is) szigetelt nádtutajokkal a tengeren is hajóztak, valószínűleg magani rezet szállítottak hajókkal az akkor még sokkal kisebb Perzsa öbölből, „dilmunjárók” -nak hívták a tengeri hajósokat: Dilmunba (Bahrein) jártak réz ingótokért (1, öntvényekért), sőt talán az indiai Meluhhában is kereskedtek (1). Nincs kép vitorlásokról, de a vitorlát ismerték, mert a Kászpi-tavi Gobusztánban ( ld. később) több mint 10000 éve ismert a vitorla és É-n enklávékat alapítottak. A fából készült hajók építését nem sikerült belátni.
Tengeri nádhajók képei:
Tengeri nádtutaj hullámvetővel, kb. 30 cm-35 cm a nagy kötegek átmérője
A nádkötegek vastagsága lapján talán tengeri hajókat ábrázoltak a pecséthengereken (4)
Omani nádhajó modellje, üreges szerkezetű (4):
Tengeri Perzsa-öböli nádhajó, múzeumi másolat (4)
A nádhajókkal történő, "A" alakú árbocos vitorlázás ismert problémája tengeren az oldalra sodródás, csak a hátszél irányának megfelelően haladhattak, vagy pedig evezniük kellett. Tudjuk, hogy milyen fahajót építettek volna a sumerek, de nincs kép, roncs, vagy fahajókra vonatkozó sírmelléklet. A sumerek aszfalttal szigetelték a nádhajóikat. Egy Magan-i és egy Oman-i tengeri nádhajót eredeti méretében felépítettek, ezek az egyedüli tengeri hajómásolatok a korból: (nincsenek roncsok):
Magan-i tengeri Perzsa-öböli nádhajó, múzeumi másolat, bitumen szigetelésű (4)
Oman-i Perzsa-öböli tengeri nádhajó modell (4)
Oman-i Perzsa-öböli tengeri nádhajó, a modellt megépítették ( a deltai nádvágó csónakoknak hasonló az alakja) (4)
Oman-i tengeri nádhajó rekonstrukció (4)
A teljesség és az összevethetőség a kedvéért két rajz Nílusi nádhajókról:
IRODALOMJEGYZÉK