Vallási reformjai bevezetésének kezdetén Ehnaton – akkor még mint IV. Amenhotep – a régi fővárosban, Thébában élt. Atonnak is Thébában emeltette az első templomot, ami a karnaki templomhoz tartozott. A pozíciójából elmozdított korábbi főisten, Ámon papokkal szembe került fáraó hamar belátta, hogy Ámon városában nem harcolhat Ámon ellen. Uralkodásának ötödik évében Thébától északra, a Nílus partján új fővárost alapított: Ahet-Atont. A hely kiválasztásában minden bizonnyal szerepet játszottak a földrajzi adottságok, a nap keleten két szikla közt kelt fel. A város gyorsan felépült, mivel fő építőanyagául égetett tégla szolgált. A 7. uralkodási évben a királyi udvar költözött át.
Egykori lakosságát 20 000–50 000 fő körülire becsülik. A városközpont már Tutanhamon uralkodásának harmadik évére elhagyottan állt. Ahet-Aton összesen alig több mint két évtizedig lehetett lakott, a világ egyik legrövidebb életű fővárosa volt. Éppen emiatt azonban ez az egyetlen ókori egyiptomi város, amelynek részletes alaprajza ismert. Ehnaton külpolitikája passzív volt, ellenfeleinek a lányait elvette feleségül.
Az Amarna-levelek (https://hu.wikipedia.org/wiki/Amarna-levelek) az i. e. 14. század közepén rövid ideig fővárosként szolgáló óegyiptomi Ahet-Aton (ma El-Amarna, Amarna) romjai közül kerültek elő. 1887-ben egy egyiptomi parasztasszony találta meg Amarna romvárosának téglái közt ásva a több száz kiégetett agyagtáblát. Mint kiderült, 382 db, főként akkád nyelven ékírással írott agyagtáblán Ehnaton fáraó korának államigazgatási feljegyzései kerültek elő, más országok uralkodóinak a fáraóhoz írt leveleivel, illetve az egyiptomi uralkodók válaszleveleinek másolataival együtt. Bár sok tábla sérült, sőt elpusztult, mielőtt a szakemberek kezébe került volna, a fennmaradtakból is szemléletesen kibontakozott a történészek előtt az i. e. 1350 körüli egyiptomi világ képe. A táblák tartalmazzák a kor diplomáciai és politikai életének érdekes híreit és egy egyiptomi-akkád szójegyzéket, és néhány babilóniai eposz (Adapa-eposz, Nergal és Ereskigal, „A csaták királya” című Sarrukín-legenda) iskolai másolatait is megtalálták.
Per-Ramszesz (https://hu.wikipedia.org/wiki/Per-Ramszesz) II. Ramszesz új fővárost épített északon, a Nílus-deltában Avarisz mellett, körülbelül 750 kilométerre Thébától és mintegy 100 km-re a mai Kairótól. A város azon a helyen épült, ahol évszázadokkal korábban, Egyiptom hükszósz megszállása idején a hükszósz főváros, Avarisz állt; a hely apja uralkodása alatt a királyi család nyári palotájaként szolgált. A XXI. dinasztia egyik fáraója II. Ramszesz után kb. 150 évvel a Per-Ramszesztől északnyugatra fekvő Taniszt tette meg fővárossá. Per-Ramszesz kőépületeinek köveit elhordták a taniszi építkezésekre, templomai köveit XXI. dinasztia idején a templomokhoz használták fel újra. Vályogépületei elpusztultak, olyannyira, hogy a régészek sokáig vitáztak a város pontos helyéről. A Taniszba hordott ramesszida építőkövek, obeliszkek, szfinxek és más emlékművek miatt a régészek egy időben tévesen Taniszt azonosították Per-Ramszeszként. Az obeliszkeket és szobrokat – melyek közül a legnagyobb 200 tonnánál is többet nyomott – egy darabban szállították el, míg a nagyobb épületeket darabokra szedték és Taniszban összeállították. A kevésbé jelentős épületek kövét új épületek építéséhez használták fel. De
Per-Ramszesz jóval II. Ramszesz halála után is lakott maradt, de a Nílusnak az az ága, amelyikre a város épült, i. e. 1060 közt iszaposodásnak indult, ami használhatatlanná tette a város kikötőjét és Per-Ramszesz víz nélkül maradt. A folyó végül új ágat alakított ki magának, melyet ma taniszi ágnak neveznek. I. e. 1130 körül Per-Ramszeszt már nem használták királyi rezidenciaként.
Per-Ramszeszt a Biblia is említi, mint az egyik olyan települést, melynek építésén az Egyiptomban élő zsidók dolgoztak. A hely szinonim Gósen földjével, az Exodus szerint a zsidók innen vonultak ki. A bibliai történet II. Ramszesz idejére való datálását közvetlenül nem bizonyítja semmi. A Biblia raktárvárosként említi Ramszesz városát. Ezek gabonaraktárak voltak, vagy egy feltételezés szerint a hadsereg raktáraira utalhat. A város építésekor magába foglalta a korábbi palotavárost, Avariszt, ahol – mivel kereskedelmi kikötő volt – valóban voltak hatalmas raktárak. Avarisz a hükszoszok fővárosa volt és amikor I. Jahmesz fáraó (i. e. 1570-1545) a hükszoszokat kiűzte az erődből, a város el is pusztult. Avarisz újjáépítését I. Széti kezdte el, majd II. Ramszesz folytatta és befejezte. II. Ramszesz nevezte el Ramszesz házá-nak, Per-Ramszesz-nek és a birodalom fővárosává tette. A források a i. e. 11. századig említik Ramszesz háza néven, a továbbiakban Tanisz-nak nevezik. Horemheb uralkodása idején (i. e. 1333-1306) ünnepelték Avarisz alapításának 400. évfordulóját, ami megerősíti azt a feltevést, hogy Izrael népe a hükszoszok uralma idején ment Egyiptomba, és sorsuk a hükszoszok kiűzésével rosszra fordult.
Fantáziakép Per-Ramszeszről (Forrás: https://baloghpet.files.wordpress.com/2015/07/perramszes_dig_reconstr.jpg?w=150&h=113)
Tanisz- t (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tanisz) a XX. dinasztia uralkodásának végén alapították, a XXI. dinasztia idején pedig Egyiptom északi fővárosa lett. A XXII. dinasztia idején Tanisz Egyiptom politikai központjává vált, bár voltak ellenséges, Felső-Egyiptom más városaiban székelő rivális dinasztiák is. Fontos kereskedelmi és stratégiai város volt egészen a Manzala kiömléséig időszámításunk előtt a 6. században. Ez teljesen elpusztította a várost. Főistenei Ámon, Mut és Honszu voltak – ugyanaz az istenháromság, akiket Thébában tiszteltek. Számos templom, közöttük a legfontosabb az Ámonnak szentelték. Az építőanyagként felhasznált kövek többségét Per-Ramszeszből (ma: Qantir) hozták.
Taniszi romok II.Ramszesz felvő szobrával (4)
A taniszi Amon templom rekonstrukciós rajza (4)
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, ISBN 963 17 6769 8
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az netes keresés egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat. Utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét kideríteni.