MÁR A RÓMAIAK IDEJÉN IS VOLT HŐHULLÁM
(2024 szeptember)
ABSTRACT: There have always been minor or major heat waves in climate, but now we won't have time to adapt: Minor climate changes have always been around, with cold and warm spells lasting a few hundred years. Warm periods are often referred to as optimum by climatologists. For example, the Roman optimum is the period of almost four centuries when Europe experienced warmer and drier weather from the end of the 1st century AD onwards. Even then, human activities - copper and iron smelting - had a small influence on Europe's climate. In the 18th and 19th centuries, during the period of the great railway constructions, the forests of Central Europe were so deforested that they had to be protected by decrees. Today, humanity's heat production is increasing, and even if energy is produced from so-called green sources, stopping this growth is an impossible task. The energy consumption of artificial intelligence and cryptocurrency mining could reach 10% of global consumption by 2025 (it's just a question of whether together or separately.) Climate change will be fatal because of its speed, we will not have time to adapt. //
Kisebb klímaváltozások mindig is voltak, a néhány száz éves hideg és meleg korszakok. A meleg korszakokat gyakran optimum-nak nevezik a klimatológusok. Pl. Római optimum-nak nevezzük azt a csaknem négy évszázados időszakot, amikor Európában az i. u. 1. század végétől egy melegebb és szárazabb időjárás köszöntött be. Az emberi tevékenységek -a réz és vasolvasztás- kis mértékben, de befolyásolták már akkor is Európa éghajlatát. A 18. és 19. századokban, a gőzgépek, a nagy vasútépítések idején sikerült Közép-Európa erdeit annyira kiirtani, hogy rendeletekkel kellett megvédeni az erdőket. Ma az emberiség hőtermelése nő, és még ha zöldnek nevezett forrásból is történik az energia (pl. H2) előállítása, a növekedés megállítása rendeletekkel lehetetlen feladat. Pl. a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták bányászatának energiafogyasztása 2025-ben elérheti a globális fogyasztás 10%-át. (Már csak az a kérdés, hogy együtt vagy külön-külön, és valószínű, hogy külön: https://index.hu/techtud/2024/09/16/japan-2030-szuperszamitogep-fugaku-next/ . Egy javaslat: a Moore-törvényt a memória mennyiségére is alkalmazni kéne.) A klímaváltozás a gyorsassága miatt lesz végzetes, nem lesz időnk alkalmazkodni hozzá.
KLÍMAVÁLTOZÁSOK
A klímaváltozás nagy szerepet játszott már az első öntöző társadalmak – Egyiptom, Mezopotámia – megjelenésében és a felvirágzásában is. (https://index.hu/belfold/2024/08/31/racz-lajos-szegedi-tudomanyegyetem-klimavaltozas-idojaras-jegkorszak-magyar-tudomanyos-akademia/)
Egyiptomban árasztásos (iszapos, fel is töltötte) öntözés volt, Mezopotámiában csatornás öntözés volt, ott szikesedtek a földek.
Afrikában a Szahara sokáig szavannás terület volt, ahol a jelenleg kiszáradóban lévő Csád-tó helyén Fekete-tenger méretű beltenger húzódott. A vadvilág életére vonatkozóan lásd a Sivatagi Show c. szép természetfilmet: https://videa.hu/videok/film-animacio/sivatagi-show-1974-teljes-film-animals-are-beautiful-people-qxMUKwpaoCajer7K.
Az ember már a legkorábbi időkben is hatással volt az éghajlat alakulására, pl. a nagy jégkorszak végén, amikor az emberek az összes mamutot levadászták, aminek következtében a mamutok nem tudták kitaposni a nyírfahajtásokat, a kisarjadó erdőknek pedig sokkal kisebb a fényvisszaverő képességük, mint a hómezőknek, ezért a mamutok kiirtása is hozzájárult a klíma melegedéséhez. A korszak jellemzője, hogy sok ember sok állatot terelt nagy és épített bekerített területre, így fejlődött ki a szükséges kommunikáció a vadászok között: https://index.hu/techtud/2024/03/03/kokorszak-balti-tenger-fal-blinkerwall-vadaszat-renszarvas-megaepitmeny/.
Római optimumnak nevezzük azt a csaknem négy évszázados időszakot, amikor Európában az i. u. 1. század végétől egy melegebb és szárazabb időjárás köszöntött be. Ezekben az évszázadokban a Kárpát-medence klímája a mai észak-olaszországihoz hasonlított. A római meleg időszaknak köszönhetően olyan területeken is mediterrán éghajlat volt, ahol korábban nem: Gallia, Germánia, Pannónia és Britannia területein. Britanniában a római időszakban szőlővidékek voltak. A római optimum a harmadik században ért véget, amit azért is tudunk, mert akkortól kezdtek fűtési rendszereket építeni a római villákba Pannóniában. A hűvössé és csapadékossá váló klíma indította be a népvándorlások időszakát is, amely végül a Nyugatrómai Birodalom végét jelentette. Meg kell említeni a római réz- és fémipart, amely az első nagy globális környezetszennyező volt a világon. Megtalálták a grönlandi jégmintákban is a rézszemcsék nyomait.
A második az európai vasipar volt az 1700-as, 1800-as években. A 18. és 19. századokban, a nagy vasútépítések idején sikerült Közép-Európa erdeit annyira kiirtani, hogy rendeletekkel kellett megvédeni az erdőket. A Római Birodalom peremén a Kárpát-medencében, a Tisza mentén is volt hasonló terület: i.e 6300 körül Európában halászfaluk voltak, a Vaskapunál. Lepenski Vir a legismertebb, ami a legfejlettebb állapotát i. e. 5300 és 4800 között érte el. A Tisza szabályozása az 1800-as évek közepén kezdődött, volt mit szabályozni:
Európa nagyobb folyóinak árterülete is hasonló volt a nagy monszunesők idején, pl. Magyarországé, hasonló egy szabálytalan mocsaras halastóhoz, az erdőkével összemérhető volt a vízmegtartó képessége. Aszály idején nagy volt a párolgás, sikerült túlszabályozni (https://map.mbfsz.gov.hu/terkepekamultbol/Mo_arviz_1938/)
A 9. század végétől kezdődött újra – a római optimumhoz hasonló – felmelegedés, a középkori meleg időszak, amely kedvező feltételeket teremtett az észak-atlanti viking hódításokhoz: elhajóztak Izlandra, Grönlandra, és csaknem fél évezreddel Kolumbusz előtt Amerikába is.
A 13. századtól azonban újabb lehűlés, a kis jégkorszak következet (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak), amely kitartott egészen a 19. század végéig. A jeges londoni fieszta: Dickens (1812–1870) történeteinek tanúsága szerint gyakori esetnek számított Angliában az, ha télen megfagytak az emberek, vagy ha a Temzén vastag jég volt, ahol – adó- és helypénzmentes – vásárokat tartottak a londoniak. Mátyás királyt is ebben a klímaperiódusban koronázták királlyá a Duna jegén.
Az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában ebben az időszakban 1–2 °C-kal, világszerte pedig 0,5–1 °C-kal maradt el az 1960–1990 közötti időszak átlagától. A kis jégkorszak az éghajlat természetes ingadozásának eredménye volt. Az okokat többek között a naptevékenység csökkenésében, illetve a földi vulkáni aktivitás növekedésében (és a légkörben jelenlévő vulkáni hamunak a Nap sugárzását visszaverő hatásában) keresik a kutatók.
Kutatások alapján feltételezik, hogy a Lombok-szigeti Szamalasz tűzhányó 1257-es hatalmas erejű kitörésekor tartósan a légkörbe került anyagrészecskék éghajlatmódosító hatása vethetett véget az azt megelőző, úgynevezett középkori meleg időszak-nak, amikor a vikingek le tudtak telepedni Grönlandon (987–15. század). Ottani településeik pusztulásához alapvetően járult hozzá a kis jégkorszak.
A Németalföldön 1315-től egészen a következő évtized elejéig szinte folyamatos esőzések voltak, emiatt rendszeresen odaveszett a termés, sokan ezt tekintik a kis jégkorszak kezdetének. Mások 1430-ra teszik a kezdetét. Az európai gleccserek például 1850-ben voltak a leghosszabbak a legutolsó jégkorszak óta. Londonban 1814-ig vásárokat lehetett rendezni a befagyott Temze jegén.
Két évszázadon át, 1550 és 1740 között az éghajlat különösen hidegre fordult. A 16. század egész második felében a tél jellemzően novembertől márciusig tartott, sok hóval és jéggel. A nyarak hűvösek voltak, ősszel gyakori volt a pusztító vihardagály Hollandiában. 1586 decemberétől egészen 1587 szeptemberéig tartott a kis jégkorszak első mélypontja. Még a 17. század első negyede is hideg volt. Tanúskodnak erről olyan korabeli holland és flamand festők művei is, mint Hendrick Avercamp és ifj. Pieter Brueghel képei. Erre az időszakra tehető a jégvitorlázás feltalálása is. A 17. század második negyedétől az időjárás melegebbé vált, például az 1636-os és 1637-es tél rendkívül enyhe volt.
A holland történelemben a 16–17. századot a „hering évszázadának” nevezik. A globális lehűlés miatt a heringek a Norvég-tengerről délebbre, Hollandia partjaihoz húzódtak le. Ebben az időben az angol és leginkább a holland halászflották tulajdonosai rendkívüli vagyonokra tettek szert. Az egyébként ellátási problémákkal küzdő Európában a tengerparti népesség élelmezésével nem voltak gondok, e népek kulcsszerepet játszottak a földrajzi felfedezésekben és a gyarmatbirodalmak kiépítésében. A klímaváltozás a francia királyságra nézve azonban végzetesnek bizonyult. A nagy francia forradalmat hét szűk esztendő előzte meg kedvezőtlen időjárással, rossz termésekkel és pusztító éhínségekkel, ami sok mindent megmagyaráz a kortársak elkeseredettségét és a forradalom pusztítását, brutalitását illetően.
Észak-Európa klímájára a Nap aktivitásának három minimuma is hatással volt ebben az időszakban: a 70 évig tartó Maunder-minimum 1645–1715 között, a Spörer-minimum körülbelül 1415–1510 között, valamint a Dalton-minimum 1795–1820 között. A 19. sz. végén enyhe melegedés kezdődött, ami a 20. század végétől felgyorsult, amiben az emberi energiatermelésnek számottevő szerepe van. A mostani melegedés esetén kérdés, hogy meddig tart? Az emberiség hőtermelése nő, még ha zöldnek nevezett forrásból is történik az energia előállítása: a növekedést megállítása lehetetlen feladat látszik. Halvány remény, hogy nyáron a CO2 mennyisége még csökken, a zöld felületek miatt, fűvel-fával talán megállítható a CO2 és a hőmérséklet növekedése, vegyszerek nélkül.
Egy érdekesség: a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták energiafogyasztása 2025-ben elérheti a globális fogyasztás 10%-át, talán külön-külön is.
Az Észak-Atlanti áramlatot gyakran összetévesztik a Golf-áramlattal (https://hu.wikipedia.org/wiki/Golf-%C3%A1ramlat). Az újságírók ijesztgetik az embereket az Atlanti-óceáni áramlatok leállásával, a mi egy mini-jégkorszakot okozna Európában, de nagy az áramlás tehetetlensége, nem a közel jövőben fog leállni.
Az Észak-Atlanti áramlat melegedésének hatását Grönland jegének olvadásával, az izlandi telek melegedésével jól lehet értékelni.
A jégtömeg szép és prognosztizálható lineáris csökkenése Gigatonnában mérve, az évek függvényében
Az Észak-Atlanti áramlatot a tengervíz hőmérséklet emelkedésén kívül erősen befolyásolja az olvadékvíz mennyisége. Látható, hogy közelítőleg a grönlandi periódikus jégolvadás miatt évről-évre kb. azonos mennyiségű olvadékvíz keletkezik, (a szezonális ingadozás közel azonos), az éves olvadékvíz így lényegesen nem befolyásolja az áramlat stabilitását. Bár tömegét tekintve évente kevesebb, de közel azonos mennyiségű jég fagy meg, tehát az éves megfagyott jégmennyiség elolvadása nincs igazán hatással az áramlatra.
Van két másik hatás, amelyek fontosabbak: a sokéves jég elolvadása, ami csökkenti a tengerek sókoncentrációját, ami az ábrán mint csökkenő mennyiségi trend figyelhető meg: a grönlandi jég olvad, rázsugorodik a hegyekre. A másik hatás a tengervíz hőmérsékletének emelkedése. A két hatás együttesen azt okozza, hogy az Észak-Atlanti áramlat alábukása (kis örvénnyek tömegével történik, gyresang ) északabbra tolódik, messze a 80. északi szélességen túlra, amíg ez lehetséges. Az örvények intenzitását a sókoncentráció és a hőmérséklet (és a tengeraljzat) határozzák meg együttesen. Folyik a kutatás, hogy a leállás fokozatosan történik, vagy hogy billenés szerű lesz-e, és hogy hány évtized múlva történhet? Még egy ideig nem billen, Anglia területén termeltek már szőlőt, Grönlandon búzát, és lehetséges, hogy a Föld forgástengelyének kis rendellenes imbolygása okozta régen. Tehát az áramlat alábukásának területe volt már messze a 80. szélességi körön túl, így egy ideig még lehetséges az áramlat északra tolódása. De meleg telek lesznek Európában, nyáron aszály: forró városok és a vidéken erdőtüzek. És árvízek. Ahol a vízkészletek szűkösek, ott konfliktusok is lesznek (pl. Kairó és Eiópia között).
Hőmérsékleti anomália 2023-ban, K-Grönland még relatíve hideg, ami még kedvez a Észak-Atlanti áramlatnak
Van javasolt védekezés a felmelegedés ellen: https://index.hu/tudomany/2024/09/16/james-hansem-michael-e-mann-eghajlatvaltozas-ippc-geomernokseg-napfeny-visszatukrozes-masfel-fok-globalis-felmelegedes/, https://green.hu/cikkek/felhofeherites-felhofenyesites-hohullamok-johetnek/, https://en.wikipedia.org/wiki/Marine_cloud_brightening, https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding, csak kockázatos. Javasolt anyagok: Akár sószemcséket, például nátrium-kloridot (NaCl) és kalcium-kloridot (CaCl2) szórnak szét a felhőkben, akár ezüst-jodiddal (AgI) indítják be a jégképződést a túlhűtött felhőkben, mindegyik módszer egyedi megközelítést alkalmaz. Más vegyszerek közül a kálium-jodid (KI), a kén-dioxid (SO2), a fagyasztott szén-dioxid - szárazjég (CO2), a bizmut-trijodid (BiI3), a propán (C3H8) és továbbiak is használatosak (https://earth.org/unleashing-the-power-of-cloud-seeding-navigating-potential-and-pitfalls/).
Történtek tényleges kísérletek, mert ebben az esetben a számítógépes szimulációk eredményei nem meggyőzőek. Egy ezüstjodidot használó jégeső elhárító rendszer Magyarországon meggyőző eredménnyel működik. Nagymennyiségű fémjodidok használatának lehetnek mellékhatásai, ami vizsgálat tárygya, ebből a szempontból a só használata a tengerek felett ártatlan kísérletnek tűnik.
*
Sonia Seneviratne, az ETH Zürich klímakutatója szerint a közép-európai árvizek azonnali elemzései arra utalnak, hogy a vízpára nagy része a Fekete-tengerből és a Földközi-tengerből származik, amelyek az ember okozta klímaváltozás következtében melegebbek lettek, és ezáltal több víz párolog el. A heves csapadékesemények intenzitása átlagosan 7-8 százalékkal nő a globális felmelegedés minden egyes fokára számítva. ezért szélsőségesebbek a pusztító árvizek (https://www.origo.hu/tudomany/2024/09/pusztito-arvizek-a-klimatudosokat-nyugtalanitja). Jelenleg 1,2 Celsius-fokos globális felmelegedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a heves csapadékesemények átlagosan 7-8 százalékkal intenzívebbek.
.