Nílusi temetési bárka, fajhajó a 4. Dinasztia korából (az i.e. 27, 26, 25 századok, https://warther.org/Carvings.php)
Hufu (Kheopsz) fáraó evezős temetési hajója, I.e. 2570 körül, cédrusfa hajó, fenékpalánkkal, kormányevezőkkel
(https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship, Kairói Hajómúzeum)
Hufu fáraó, i.e. 2570, temetési Napbárkájának rajza, „varrott” evezős, hosszú palánkos cédrusfa bárka fedélzettel, mint 43.3 m hosszú, 5.9 m széles, a tat- és orrtőke eltérő alakú volt: Az első romjaiból rekonstruált hajó a korból (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)
Az orr-és tattőke (a Hufu hajó alapján) konstrukciója látható az alábbi ábrán:
A Hufu hajó építési módja:
A varrott hajók szerelése, azaz "varrása". A palánkokat hosszában is csapolták, egy hosszanti tartókötél tartotta össze a palánkokat, a palánkok közeit átfedő iszkába lécek a papirusznád törmelék tömítést tartották. A hajófenék legömbölyített volt, nem volt szögletes.
A bonyolult és szellemes hajóépítési módszer az egyiptomi Nagada korig (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagada-kult%C3%BAra) visszavezethető, amikor a fa
koporsódeszkákat csapolva és "varrással", vékony kötelekkel erősítették össze. De a Nagada korokból találtak sziklákra karcolt nádvitorlás ábrázolásokat is.
* A kor egyik kovakése Haszehemui fáraó sírjából került elő:
* aranyból és barna kalcedonból készült jogart (szepter), hossza 60 cm, és számos kőedényt találtak a sírjában.
Alabástrom edények a Haszehemui gyűjteményből, a Dzsószer, Lépcsős piramis alatti labirintusban találták meg (4)
"A bal oldalon látható (Peribszen fáraó idejéből, i.e. 2700 körül, aki Haszehemui elődje) szilikátos fajansz játék-tábla, mely Abüdoszi sírjából került elő, több darabban. A játék-szett többi része más korból származik, a középen látható golyók a Nagada II. időszakból, az elefántcsont oroszlánfigurák az 1. dinasztia idejéről. Egy tábla-játék részei, amit mehen-nek neveztek. A játékot már az egységes egyiptomi birodalom kialakulását megelőzően játszották. A teljes játék-szett három elefántcsont hím oroszlánból, három nőstény oroszlánból és 6x6 db színes golyóból állt." (https://maatkara.extra.hu/10tori/archaikus.htm). Az i.e. 2600-as években a fajansz egyik készítési módja: porrá tört türkíz vagy malachit felhasználásával.
**
A Nagy vagy Kheopsz (Khufu) Piramis körüli területen összesen hét csónakgödör található. Öt közvetlenül a Nagy Piramis közelében található, a másik kettő pedig a Hetepheres és a Ka piramis közelében található. A Khufu hajó egy sértetlen, teljes méretű hajó az ókori Egyiptomból, amelyet a gízai piramiskomplexum egyik gödörében találtak a gízai nagy piramis lábánál, i. e. 2570 körül temették el., a világ legrégebbi sértetlen hajójaként azonosították. A Khufu hajó az egyik legrégebbi, legnagyobb és legjobban megőrzött edény az ókorból. Mérete 43,6 m (142 láb) hosszú és 5,9 m (19,5 láb) széles. A gödröket a gízai alapkőzetből kivájt gödörbe vájták. Khufu második napbárkájának feltárása 2021-ben fejeződött be. A hajót rekonstruálják, és a Nagy Egyiptomi Múzeumban mutatják be, amelyet Khufu bárkáinak elhelyezésére hoztak létre.
Amenemhat III naphajói: a III. Amenemhat piramistól délre található csónakgödör téglából készült, 15 méter hosszú és 5,57 méter széles. Ezt a csónakgödröt később sírnak használták, bár nincs bizonyíték arra, hogy mikor alakították át. A csónakgödörben nem volt a csónak maradványa.
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
KERESKEDELMI, KŐSZÁLLÍTÓ HAJÓK
Egyiptomi kereskedelmi hajó i. e. 2700 után (Forrás: Gulas,S.-Lescinsky,D.: A vitorlás hajók története)
A piramisköveket az árbóccal emelték be (a kő kb. 2.3 T/M3)
Az első piramis, Dzószer Lépcsős piramisának és vezírjének, Imhotepnek az idejére tehető az akáciafa és a cédrusfa tömeges használata hajóépítésre. A cédrusfa árbócokkal emelték be a hajókra a kb. 1 köbméteres, 2.3 tonna súlyú piramisköveket. Az akáciafából azonos, kb. 104 cm (2 könyök) hosszú palánkokat készítettek a kereslkedelmi és kőszállító hajók számára. A Tura-i köbánya a Nílus túlsó, K-i partján volt, Memphisztől kb 15 km-re, a bányából szállították a piramisok fehér fedőköveit.
Az "A" alakú árbóc rögzítése a fedélzethez, látható a kötél feszítését szolgáló "spanyol" feszítő rúd (4)
Sznofru (kb. i.e. 2590, https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru) számos tengerjáró hajót építtetett, a Palermói Kő említ egy Bübloszba indított expedíciót, ahonnan cédrust fákat hoztak a 13. uralkodási évében. Egyiptomban sok pálmafa nőtt, de a pálmáfa épület- és hajóépítéshez alkalmatlan. Az expedícióhoz felhasznált hajók talán akáciafából készültek. Sznofru a Libanonból hozott cédrus egy részét arra használta, hogy egy hatalmas, több mint 50 méter hosszú temetési hajót építsen belőle. (Nincs utalás arra, hogy Bübloszben milyen hajókat építettek!) Még ugyanabban az évben hatvan királyi tizenhatpár-evezős hajó is épült. A következő évben három újabb nagyméretű hajó épült különböző fafajtákból, és a királyi palota kapuinak elkészítéséhez is levantei fákat használtak. Ókori cédrusgerendákat Sznofru első dahsúri piramisában, a Tört Piramisban is találtak. Négy piramist is épített.
Tengeri vitorlás képe Sahuré (kb. i.e. 2492- i.e. 2475 között) fáraó sírjából (Abusir), hosszanti merevítő kötéllel. Az oldalán látszik még egy körfefutó kötél, feladata nem tisztázott.
A hosszanti merevítő kötél (http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?36)
I.e. 2000 körüli, Mehenkverte - egy magas rangú tisztviselő- sírjában talált modell, melyen a merevített póznaárboc és oldalmerevítő kötelek láthatóak. Más hajókon jól látható erős kötélfonatokkal erősítették az árboc alsó végét.
I.e. 2000 körüli, a Mehenkverte hajója, minden hajóra építettek kis fedett nádépítményt, szögletes, vagy itt nádból, vesszőkből fonott, gömbölyű tetejű kabint, a napfény ellen.
Emelőnek is alkalmasak az "A" és "I" alakú, árbocként használt cédrusgerendák: Hatsepszut fáraónő egyik Punt-i, kereskedelmi hajóját gyakran ismertetik, mert póznaárboccal épült, a merevítő kötelek és a látványos orr és tat emelvények miatt is. Új szerkezeti elem a hajó alatt végig futó keel, a hosszanti merevítés, amit a hükszoszok hoztak Egyiptomba i.e. 1600-as években (http://www.ancient-egypt-online.com/hyksos.html ) a bronz szerszámokkal együtt. Hatshepsut királynő szervezett egy öt nagy teherszállító hajóból álló expedíciót egy Punt nevű országba, a kutatók találgatják a helyét, feltehetően Szomáliában volt. A visszaindulást ábrázoló falikép, amit teljes szélességében idemásoltunk, sok érdekes részletet tartalmaz:
Hatsepszuth fáraónő expedíciós hajója Puntban, kb. Szomália környékén lehet, onnan hozták az obszidiánt. Az árbocok tetején jól megfigyelhető a kötéleket elosztó-, emelő-, rendező-keret, nagy súlyok (kövek) emelésére is alkalmas. (Képek forrása: https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/23-az-egyiptomi-hajok-toertenete.html?layout=blog&Itemid=101)
Hatsepszuth fáraónő expedíciós hajója az i. e. 1400-as években, rekonstrukció
Föníciai hajó, a legkorábbi roncs, i. e. 1305 -ből (https://hu.wikipedia.org/wiki/Uluburuni_haj%C3%B3roncs)
Uluburun, a legkorábbi hajóroncs i. e. 1305 -ből (https://hu.wikipedia.org/wiki/Uluburuni_haj%C3%B3roncs))