Mikorra lesz jégmentes az Északi-sark?
 
 
(2024 december)
 
 
 
 
ABSTRACT
A számítógépes modellek szerint, ha pár éven belül nem is, de a következő évtizedben az É-n a sarki jég kiterjedése a kritikusnak tekintett határ alá  csökken. A kritikusnak tekintett határ az 1 millió négyzetkilométeres évente megfagyó jégmennyiség. // The critical lower limit of ice extent in the Arctic region: Computer models predict that if not within a few years, then within the next decade, the extent of polar ice in the North will fall below a critical limit.
 
 
 
Újsághír (https://www.livescience.com/planet-earth/arctic/ominous-milestone-for-the-planet-arctic-oceans-1st-ice-free-day-could-be-just-3-years-away-alarming-study-finds): A Colorado Egyetem klímakutatóinak Nature magazinban közölt cikke szerint már a 2020-as években jégmentes lehet az északi sarkvidék. A kutatók szerint a jég eltűnése nem okoz drámai változást, a bolygó gyors felmelegedését jelzi – írja a Live Science. A Föld sarkainál található jégsapkák kiterjedései évszaktól függően változnak, alapvető szerepük van az óceánok és a légkör hőmérsékletének alakulásában. Az olvadás folyamata öngerjesztő, mert a jég a napsugarak hőenergiáját nagyobb részben veri vissza, mint a tenger felszíne, (tehát az albedo-ja nagyobb), ezért a sarki régiók a globális felmelegedésnél gyorsabban melegednek. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.  
Az Északi-sark körül 1979 és 1992 között átlagosan 6,85 millió négyzetkilométer volt a jéggel borított terület, az idei, 2024-es terület már csak 4,18 millió km2. A tekintett cikk szerint az évszakos fluktuáció talán már 2027-ben átlépheti a jégmentesnek tekintett 1 millió négyzetkilométeres, a kritikusnak tekintett határt, de a 2030-ig valószínűleg bekövetkezik. A szakemberek 366 szimulációt futtattak 11 klíma modellen. A kilenc pesszimista forgatókönyv szerint három éven belül is bekövetkezhetne a jégmentesség, ha különösen meleg évek követnék egymást. 
 
A sarki jég mennyiségének története 1979-2023 decemberéig:
 
 

arctic death spiral

A sarki jég mennyiségének története 2023-ig

(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-

ice-volume-anomaly/)

A jég kiterjedése 2024 szeptemberében 4.18 km3 értékű volt. Az évente megfagyott jég elolvadása természetes, de amikor a többéves jég elolvad, akkor túl sok lesz az olvadékvíz a sós áramlatokban. Két olyan jégmag van északon, ahol várhatóan a sokéves jég vastagsága megmarad: a télen sötét sarkvidéken és K-Grönland magas hegyein. A nagy mennyiségű sokéves jég elolvadása olvadékvíz-impulzust okoz.

EGY LEHŰLÉS MÁR VOLT 8200 ÉVVEL EZELŐTT

8200 évvel ezelőtt volt egy gyors lehűlés, amelyet a nagy mennyiségű olvadékvíz gyors beömlése okozott (https://en.wikipedia.org/wiki/8.2-kiloyear_event). Az Ibériai-félszigeten pl. a 8200 évvel ezelőtti lehűlés nyári szárazságot, a tüzek gyakoriságának növekedését és ennek következtében a tűzálló örökzöld tölgyfák növekedését okozta. Mezopotámiában is száraz lehűlést okozott. 

Greenland Gisp2 Temperature.svg

Hőmérséklet értékek a grönlandi jégmintákon mérve: i.e. 1200 körül extrém meleg volt (https://en.wikipedia.org/wiki/8.2-kiloyear_event)

A 8200 évvel ezelőtti eseményt egy nagy mennyiségű olvadékvíz-impulzus okozhatta, valószínűleg az észak-amerikai Laurentide jégtakaró összeomlásának következménye.  Az olvadékvíz-impulzus befolyásolhatta az észak-atlanti áramlat (GOLF+AMOC) keringését, csökkentve az északi irányú hőszállítást az Atlanti-óceánon, ezzel jelentős észak-atlanti lehűlést okozva. Az atlanti meridionális áramlás (AMOC) 55%- 62%-kal gyengült, körülbelül 1-5 °C-os (1,8-9,0 °F) csökkenés történt. Grönlandon az esemény 8175 éve kezdődött, és a lehűlés kevesebb, mint 20 év alatt 3,3 °C volt az évtizedes átlaghoz viszonyítva.  A leghidegebb időszak körülbelül 60 évig tartott, teljes időtartama pedig körülbelül 150 év volt. Az északi féltekén a monszun csapadék 12,4%-kal csökkent a globális átlaghőmérséklet minden egy °C fokos változása után, míg a déli féltekén a monszun csapadék 4,2% -al nőtt fokonként.

image 72
 
Kb. 2000 méter mély a tenger a Denmark Strait Overflow, a nagy tengeralatti vízesés helyén (https://iilss.net/about-irminger-sea-facts-and-maps/)

Az éghajlattörténetben a 8200 évvel ezelőtti lehűlésnél a globális hőmérséklet gyorsan csökkent, ez körülbelül i. e. 6200-ban következett be, és két-három évszázadig tartott. Az esemény alatt a légkör metánszintje 15%-al csökkent jelent, és globális CO2-csökkenést is okozott, ami általános lehűlési és kiszáradási tendenciát jelez az északi féltekén. Az eseményre Norvégiában, és Eurázsia, a Földközi-tenger, Dél-Amerika és Dél-Afrika vidékein találtak bizonyítékokat. Az esemény legerősebb bizonyítéka az észak-atlanti régióból származik; az éghajlat megzavarása egyértelműen megmutatkozik a grönlandi jégmagokban, üledékes mérési rekordokban és az Atlanti-óceán mérsékelt és trópusi részének egyéb rekordjaiban. Az antarktiszi és dél-amerikai feljegyzésekből kevesebb bizonyíték van jégmagokban.  A hirtelen hőmérséklet-csökkenés globális hatású volt, leginkább a tengerszint változása mutatja. Az olvadékvíz  0,5 és 1.4 méter közötti tengerszint-változást okozott.

 

Hőm2500óta

Hőmérséklet bronzkori összeomlás idején, és egy jóslat 2038-ra (https://www.flickr.com/photos/6959/512589663)