Váratlan események márpedig lesznek
(2025 szeptember)
Nemrég olvastuk, hogy az előre nem látható és kiszámíthatatlan nagy hatású meghibásodásokat nevezi a szakirodalom „fekete hattyúk"-nak. Nagy, bonyolult rendszerek jellemző hibái, ahol a véletlen szerepet játszhat. A kérdés nem az, hogy bekövetkeznek-e, mert bekövetkeznek. Fogadjuk el, hogy a váratlan események be fognak következni valamikor, és készüljünk fel a fogadásukra, van rá lehetőség.
(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250906/a-fekete-hattyu-arnyekaban-amikor-a-valsag-eroforrassa-valik-783792)
Minden hattyú fehér, állította a nyugati világ évszázadokon keresztül. Aztán 1697-ben holland felfedezők partra szálltak Ausztráliában, és szembe találták magukat egy fekete hattyúval. Véletlen, váratlan esemény. Ettől sem a fehér, sem a fekete hattyúk élete nem változott meg, de az emberi tudás határai ismét tágultak. A váratlan fekete hattyú felfedezést használják metaforaként azokra a ritka, váratlan eseményekre, amelyekre senki sem számít, mégis erős hatásuk van, alapjaiban változtatják meg a világunkat. Tehát nem a Murphy törvényről (1949) lesz szó, miszerint „Ami el tud romlani, az el is romlik”', mert a törvény általában műszaki berendezésekre alakalmazzák (https://hu.wikipedia.org/wiki/Murphy_t%C3%B6rv%C3%A9nye).
Gondoljunk az internet megjelenésére és hatására, számítógépeknél a "kék halál"-ra. Kicsiben az önvezető autók baleseteire, melyek arányaiban kisebb számúak, mint az emberek okozta balesetek, de vannak és lesznek. A fekete hattyú jelenségre játszanak egyes tőzsdei spekulánsok, a technológiai startupok, sőt a szerencsejátékok megszállottjai is. Arra fogadnak, hogy történik valami váratlan esemény, amire senki sem számít, és ők nyertesei lesznek a váratlan fordulatnak. Vagy a vesztesei. A fekete hattyú jelenség lényege, hogy nem látható előre, ezért minden azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek kezelni a meglepő helyzeteket (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250906/a-fekete-hattyu-arnyekaban-amikor-a-valsag-eroforrassa-valik-783792). Előfordulnak az egyéneknél, nagyobb közösségeknél, de óriáscégeknél is.
A fekete hattyú jelenséget komolyan kell venni, és a védekezést ellene a stratégiáinkba be kell építeni. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy vannak események - földrengések, járványok, -amelyeket figyelmen kívül hagyunk. Ekkor nem az előre megírt válságkezelési szabályzat a hasznos eszköz, hanem a "reset", a rendszer, a szervezet visszatérése az előző vagy az alapállapotba*, ami olyan lehetőség, amivel gyorsan alkalmazkodhatunk a váratlan helyzetekhez. Bonyolult rendszerek mindig autonóm alrendszerekből állnak. Gyakran csak a tervezője tudja megmondani, hogy melyik alrendszer nem működik megfelelően, vagy az se (https://en.m.wikipedia.org/wiki/Fatal_system_error). Ha elfogadjuk a bizonytalanságot, és beépítjük a védelmet, akkor a következő fekete hattyú nem fenyegetés, hanem egy lehetőség a működtetésre, a probléma megoldására.
A spanyol villamoshálózat váratlan túlterheléses leállása* jellemző fekete hattyú jelenség volt, nem műszaki meghibásodás volt az oka. A napenergia változó teljesítményű betáplálása és a terhelésingadozás egyenetlen elosztása nagy területen áramhiányt okozott. A hírközlésben is igaz, hogy egy váratlan leállás, esetleg teljesítménycsökkenés nemcsak működési fennakadást okoz, hanem hatalmas költségekkel is jár. Friss adatok szerint az adatbankok 90%-ánál egyetlen órányi hálózatkimaradás meghaladja a 300 000 dolláros kárt, míg 41%-uk esetén akár 1–5 millió dollár veszteséget is jelenthet óránként. A folyamatos rendelkezésre állás mellett a sebesség is kritikus tényező: a lassú adatközlés pl. rontja a felhasználói élményt és a hatékonyságot, ami közvetlen bevételkiesést is okoz. A digitális gazdaságban az adatbiztonság is alapvető elvárás, mert még egy kisebb adatvesztés is zavarokat és komoly reputációs károkat eredményez. 2023-ban az adatközpontok globálisan mintegy 340 TWh energiát használtak fel, ami a világ teljes villamosenergia-fogyasztásának 1,3%-át jelentette. A becslések szerint 2030-ra ez az érték akár 945 TWh-ra is emelkedhet, vagyis a globális áramfelhasználás 3%-át is kiteheti, ami komoly (https://hirek.prim.hu/cikk/adatrobbanas_a_lathataron_igy_keszulnek_fel_az_adatkozpontok_a_jovo_kihivasaira) üzemeltetésikockázat az energiaszolgáltatók számára.
*AI válasz: A "reset" kifejezés általában egy elektronikai eszköz, például számítógép vagy okostelefon újraindítását, kiindulási állapotba állítását jelenti, amikor az nem működik megfelelően, vagy ha egy program hibás működést tapasztal. A "resetelés" vagy "reszetelés" egy olyan folyamat, amely a rendszert egy meghatározott alaphelyzetbe juttatja, ha a hibaelhárítás egyéb módszerei sikertelenek. Kiindulási állapotba állítás: az eszköz vagy szoftver viselkedésének helyreállítása a kezdeti, meghatározott állapotba, ami a rendeltetésszerű működéshez szükséges.
Számítógépek: A legtöbb számítógépen található egy fizikai reset gomb, vagy a szoftveres resetelési funkció a Beállítások menüben érhető el. Programozott resetelés: egyes szoftverek és rendszerek a meghibásodások vagy sikertelen parancsok után automatikusan végrehajtanak egy resetet, hogy a hibás állapotból ki tudjanak lábalni.
Egyéb elektronikai eszközök: sok más elektronikai eszközön is van "reset" gomb vagy funkció, például routereken, okostelefonokon, és sok más eszközön, amelyek a működésük során lefagyhatnak vagy hibásan működhetnek.
Számítógépek: A legtöbb számítógépen található egy fizikai reset gomb, vagy a szoftveres resetelési funkció a Beállítások menüben érhető el. Programozott resetelés: egyes szoftverek és rendszerek a meghibásodások vagy sikertelen parancsok után automatikusan végrehajtanak egy resetet, hogy a hibás állapotból ki tudjanak lábalni.
Egyéb elektronikai eszközök: sok más elektronikai eszközön is van "reset" gomb vagy funkció, például routereken, okostelefonokon, és sok más eszközön, amelyek a működésük során lefagyhatnak vagy hibásan működhetnek.
**AI válasz: A spanyol hálózat 2025. április 28-án omlott össze, miután egy ritka légköri esemény vagy hirtelen frekvenciazavar okozott technikai problémákat az ibériai villamosenergia-hálózatban, ami az egész félszigeten áramszünethez vezetett. Az esemény az internetes forgalom drasztikus csökkenéséhez is hozzájárult, ami a Netblocks adatai szerint 100%-ról 17%-ra esett vissza. Bár a hivatalos vizsgálat még tart, a hatóságok kizárták a kibertámadás lehetőségét.
2025. április 28-án egy kiterjedt áramszünet következett be Spanyolországban és Portugáliában. A probléma egy „nagyon erős oszcilláció” volt az elektromos hálózatban, amely miatt a spanyol rendszer lekapcsolódott az európai hálózatról. A probléma egyik oka lehetett a megújuló energiaforrások nagymértékű betáplálása is, ami csökkentheti a hálózat „tehetetlenségét”.
2025. április 28-án egy kiterjedt áramszünet következett be Spanyolországban és Portugáliában. A probléma egy „nagyon erős oszcilláció” volt az elektromos hálózatban, amely miatt a spanyol rendszer lekapcsolódott az európai hálózatról. A probléma egyik oka lehetett a megújuló energiaforrások nagymértékű betáplálása is, ami csökkentheti a hálózat „tehetetlenségét”.