Európai városok hőhullámok idején
(2025. augusztus)
Európában is a hőhullámok súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek, a kontinens más fejlett régiókhoz képest kevésbé felkészült a szélsőséges hőség kezelésére - írja az Economist. Egy júniusi tíznapos hőhullám mintegy 2300 ember halálát okozta 12 európai városban. A kutatók megállapították, hogy a klímaváltozás 1-4°C-kal emelte a hőmérsékletet, ami a halálesetek kétharmadáért tehető felelőssé. A magas hőmérséklet hőgutát okoz, megterheli a szívet és súlyosbítja a krónikus betegségeket (https://www.portfolio.hu/uzlet/20250819/friss-kutatas-erkezett-ezek-az-europai-varosok-a-leghalalosabbak-hohullam-idejen-780865).
Városi hősziget-hatás: egy klíma jelenség, amelynek során a sűrűn beépített városi területek jelentősen melegebbek, mint a környező vidéki térségek. Főleg nyáron kellemetlen, amikor a városokban az aszfalt, beton elnyelik és tárolják a hőt, míg a természetes felszínek (pl. növényzet, vízfelületek) hűsítő hatással bírnak.
Európa gyorsabban melegszik, mint a világ legtöbb része – az 1990-es évek közepe óta évtizedenként 0,53°C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami több mint kétszerese a globális szárazföldi átlagnak. A légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések paradox módon szintén hozzájárultak a hőmérséklet emelkedéséhez, mivel egyes szennyezőanyagok eső-képzőek. Az európai városokban lakók a hasonló csúcshőmérsékletű napok esetén is többet szenvednek, mint más régiók városai. Az Economist által idézett kutatók adatai szerint a legmelegebb 1%-ba tartozó hőmérsékletű napokon a halálozási kockázat növekedése Európában magasabb, mint Ázsiában vagy Amerikában, például Torinóban több mint 50%-kal emelkedik a legforróbb napokon, míg Torontóban csak 14%-kal.
Európában a légkondicionálók hiánya jelentős tényező. Nagy-Britanniában, Hollandiában, Magyarországon és Olaszországban a légkondicionálóval felszerelt otthonok aránya becslések szerint mindössze 5%, 20%, 30% illetve 49%, szemben az amerikai és japán 91%-kal. Spanyolországban, ahol a légkondicionálók aránya 5%-ról több mint 40%-ra nőtt 1991 óta, a hőség okozta halálozási kockázat 30-60%-kal csökkent. A legkockázatosabb helyek a legsűrűbben beépített városi területek, ahol a beton és aszfalt felületek elnyelik és megtartják a hőt. Párizsban a halálozási kockázat 56%-kal emelkedik a legforróbb napokon, részben a jellegzetes szürke cinktetők miatt, amelyek fűtik az alattuk lévő lakásokat. Az olasz városok különösen rosszul teljesítenek: Bologna vezeti a kockázati listát, a nagyvárosok közül pedig Milánó a legrosszabb. London és Amszterdam szintén veszélyesebbek hőség idején, mint más hasonló hőmérsékletű európai városok. Londonban egy 22°C-os nap olyan halálos (?), mint más európai városokban egy 28°C-os. A szegényebb területek, ahol kevesebb a zöldterület és rosszabb a lakhatás, szintén többet szenvednek a hőhullámok alatt. Budapesten hőhullámok idején 2-3°C-kal van melegebb, mint a környező Pest-megyében, aminek az oka kevesebb zöld felület és a kő-, betonépületek, aszfaltutak hőtároló képessége.
A forró nyarak melegebb teleket is jelenthetnek, ami csökkentheti a hideg időjárással kapcsolatos haláleseteket, a hideg miatti halálesetek Európában meghaladták a hőség miatti haláleseteket. Ha nem történnek változások, az európai városokban jelentősen nőni fog a hőséggel kapcsolatos halálozás – Firenzében például 2050-re háromszorosára nőhet a 2010-es szinthez képest.
Mit tehetünk a forrói városokban a hőség ellen?
Zöldfelületek és természetes árnyékok: Világos tetők és a zöldfalak, fehérre festett vagy növényzettel borított tetők és homlokzatok csökkentik az épületek hőelnyelését. A fák árnyékot adnak, javítják a levegő minőségét, és csökkentik a hősziget-hatást. A városi udvarokban, tereken a zöld területek segítenek a vízelvezetésben, azaz a vízelnyelő felületek csökkentik a városi hőmérsékletet.
Széchenyi-fürdő (Budapest, 1943, https://www.genspark.ai/spark/sz%C3%A9chenyi-thermal-bath/4eaf9823-aeec-3164-8364-ca073a4367ae)
Széchenyi-fürdő (Budapest, https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91)
Világos színű burkolatok kevésbé nyelik el a napsugárzást, hűvösebbek maradnak. A hőszigetelő anyagok hasznosak, de óvatosan kell szellőztetni, ha átmelegedett az épület, mert bent tartják a meleget (az öreg vastag falak nem melegedték át): a megoldás szellőztetés hajnalban, este vagy légkondicionálás. A passzív hűtési technikák igen hasznosak: függönyök, árnyékolók, pergolák, redőnyök, rollók: megakadályozzák a közvetlen napsütést. Bár a légkondicionálók által a kültérbe kibocsátott meleg levegő fokozza a városi hősziget-hatást, még nem létezik jobb megoldás a hőség ellen a városokban. Sokan kiköltöznek a kertvárosokba, vállalva az ezzel járó közlekedési problémákat.
A városi szökőkutak, mesterséges tavak párolgással hűtik a környezetet. Várostervezés: kevésbé sűrű, a a szokásos szélirányt figyelembe vevő beépítés: tér a levegő áramlásának és zöldfelületek számára, de az öreg olasz városkákat szűk utcákkal építették, hogy árnyékolják egymást az emelet házak.