Hol robbanhat ki a harmadik világháború?
(2025 július 24)
"Az oroszok már tudják, hol és mikor robban ki a harmadik világháború: A Komszomolszkaja Pravda – amelyet gyakran emlegetnek Vlagyimir Putyin kedvenc lapjaként – újabb, nagy vihart kavart cikkében már ((https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/07/putyin-oroszok-harmadik-vilaghabru) szinte menetrendet ad arra, mikor és hogyan törhet ki a harmadik világháború...
Andrej Klincevics orosz katonai szakértő úgy fogalmazott: „A Nyugatnak szüksége van egy nagy háborúra, hogy feldarabolja Oroszországot kisebb államokra, és korlátlanul hozzáférjen erőforrásainkhoz.” (A független Agentszvo hírügynökség szerint a cikk elsődleges célja nem más, mint az orosz közvélemény pszichés felkészítése egy esetleges NATO-val vívott háborúra – írja a Daily Star.) Klincevics a Nyugatot azzal is vádolta, hogy katonai-ipari kapacitásait mozgósítja, megerősíti határain védelmi vonalait, és provokációkra készül. A Komszomolszkaja Pravdanak (KP) adott interjújában a szakértő azt állította: a Nyugat célja, hogy előbb kiprovokáljon egy orosz reakciót, majd 2028 és 2030 között közvetlen támadást indítson Oroszország ellen. Klincevics szerint ezért Oroszországnak még most, megelőzésképp nukleáris fegyverkísérletet kellene végrehajtania az Északi-sarkvidéken – ez lenne az első ilyen teszt a hidegháború vége óta, és szerinte elrettentő üzenetet küldene a Nyugat felé.
A KP úgy véli, a kirobbanó háború első frontja Kalinyingrád lehet – az orosz enkláve a Balti-tengernél, amely ma is erősen militarizált, és stratégiai jelentősége kulcsfontosságú. Egy amerikai tábornok, Christopher Donahue szerint a NATO akár „példátlan gyorsasággal” is képes lenne megsemmisíteni Kalinyingrádot*, ha Oroszország fenyegetést jelentene a szövetségesek számára.
Klincevics erre úgy reagált: „Donahue kijelentése csak megerősíti, hogy Kalinyingrád elfoglalására készülnek.” Szerinte Svédország már most hatalmas katonai erődítménnyé alakítja a Gotland-szigetet, Finnország és Észtország pedig közös katonai egységet hozott létre.
Klincevics azt jósolta: „A Nyugat valamilyen ürüggyel lezárja Kalinyingrád légi és tengeri megközelíthetőségét. Tiltakozásainkra nem lesz válasz, így csapataink kénytelenek lesznek harccal áttörni a Suwałki-folyosón.” Ez a szűk, mintegy 100 kilométeres sáv Litvánia és Lengyelország között húzódik, és kulcsfontosságú NATO-összeköttetés – két oldalról viszont Kalinyingrád és Oroszország szövetségese, Belarusszia határolja. Klincevics szerint egy ilyen konfliktus eszkalálódása esetén Európa masszív katonai műveletet indítana Kalinyingrád ellen, többek közt rakétákkal, drónokkal és tüzérséggel. A cél: Putyin nyugati előőrsének, az Iszkander rakétákkal és Kinzsal hiperszonikus fegyverekkel felszerelt régiónak a demilitarizálása lenne.
A Komszomolszkaja Pravda szerint azonban nem Kalinyingrád az egyetlen lehetséges gyújtópont. A lap szerint Moldova is lehetséges háborús gócponttá válhat, főként a NATO terjeszkedésének következményeként. Az orosz hírszerzés (SVR) már figyelmeztetett, hogy a Nyugat katonai bázissá akarja alakítani Moldovát. Klincevics szerint azonban Moldova nem lehet a háború főszereplője Ukrajna bevonása nélkül – és mivel Moldova nem NATO-tag, elvileg nem számíthat hivatalos NATO-védelemre. Ennek ellenére a KP szerint Moszkvának erre a kihívásra is „nemcsak diplomáciailag, hanem katonailag is reagálnia kell”. A lap szerint rakétatámadások elkerülhetetlenek lennének, mert ha Oroszország biztosítani akarja szárazföldi folyosóját Odesszán és Mikolajivon keresztül, az hatalmas erőforrásokat és időt igényelne – márpedig Moszkva szerint nincs ennyi idő erre."
Eddig a szó szerinti idézet. Ki az említett Christopher Donahue tábornok?
"Christopher Todd Donahue (született: 1969. augusztus 13.) az Egyesült Államok hadseregének tábornoka, aki 2024. december 10. óta az Egyesült Államok Hadseregének európai és afrikai parancsnoka, valamint a Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka volt. Legutóbb a XVIII. Légideszant Hadtest és a Fort Bragg parancsnokaként szolgált 2022 és 2024 között. Ez idő alatt partnerséget alakított ki az ukrán fegyveres erők vezetésével, hogy segítse őket az orosz invázió elleni harcban Ukrajnában, röviddel a konfliktus kezdete után. Korábban, 2020 és 2022 között a 82. Légideszant Hadosztály parancsnokaként szolgált. Pályafutása során Donahue mind törzsi, mind parancsnoki pozíciókban szolgált az Egyesült Államok hadseregében, többek között a Delta Force-ban, és a Központi Hírszerző Ügynökséggel dolgozott együtt szíriai, líbiai, iraki és afganisztáni műveletekben.... 2024 novemberében Donahue-t tábornoki előléptetésre és az Egyesült Államok Hadseregének Európa-Afrika és Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságának parancsnokává való kinevezésre jelölték. A jelölést szenátori kérdések miatt felfüggesztették az amerikai erők afganisztáni kivonásának 2021-es kezelésével kapcsolatban. December 2-án a felfüggesztést feloldották, és Donahue-t négycsillagos tábornokká léptették elő. Ebben a pozícióban Donahue visszatért az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség felügyeletének feladatához. 2025 júliusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok és a NATO létrehozza a „keleti szárnyi elrettentő vonalat”, és azt is állította, hogy a blokk képes lerombolni Oroszország védelmét a kalinyingrádi területen, amelyet NATO-tagállamok vesznek körül." (https://en.wikipedia.org/wiki/Chris_Donahue_(general))
Egy esemény, amire érdemes lesz figyelni: Amikor a NATO vagy Európa "lezárja Kalinyingrád légi és tengeri megközelíthetőségét." A lezárás célja: Putyin kalinyingrádi nyugati előőrsének, az Iszkander rakétákkal és Kinzsal hiperszonikus fegyverekkel felszerelt régiónak a demilitarizálása lenne. Bár a NATO már aktív, (https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/07/nato-fegyverkezik-oroszorszag-petrusev-figyelmeztet), de nem fog támadni, a háborút ma a média szítja. A NATO nem fogja közvetlen védekezésre vagy támadásra kényszeríteni az oroszokat.
Königsberg (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalinyingr%C3%A1d)
*Königsberg (Königsberg in Preußen) a Balti-tenger partjához közel fekvő egykori porosz, majd német kikötő- és kereskedőváros, hanzaváros, a Német Lovagrend, majd Poroszország és Németország egyik fontos tartományi és kulturális központja, 1701-től a porosz királyok koronázóvárosa, a 20. században a német hadiflotta egyik fontos bázisa.
Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Ó-Poroszországot. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt. Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője. A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került. 1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet Albertina néven.
1724-ben Königsberg lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők megszállták a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
A világháború után az 1945-ös potsdami megállapodás ideiglenesen a szovjet igazgatás alá helyezte. 1946-ban nevezték át a város nevét Kalinyingrádra, 1947-ben aláírták a párizsi békét, amelynek értelmében a város és a vidéke a Szovjetunió része lett. Ez év októberében kezdte el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, hogy oroszokat telepítsen a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Oroszországi Föderáció része lett. A három balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt a problémát különböző egyezményekkel oldották meg. 2005-ben ünnepelték a város alapításának 750. évfordulóját (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalinyingr%C3%A1d).