Pannónia egykori fővárosa: Carnuntum
(2025 szeptember)
A római korban Pannónia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonia_(provincia)) főleg a borostyánút miatt volt volt fontos, (https://hu.wikipedia.org/wiki/Borosty%C3%A1n%C3%BAt). Plinius Maior NATURALIS HISTORIAE című művében leírt egy hivatalos római expedíciót a Borostyán-partra, melyet Néró császár (i. u. 54 - 68) kezdeményezett. Az expedíció nemcsak óriási mennyiségű borostyánt vitt Rómába, hanem az út hosszát is lemérte. A távolság a Felső-Pannóniai tartomány fővárosától, Carnuntum-tól a Borostyán-partig 600.000 római lépés volt, ami körül-belül 900 km-nek felel meg: igen pontos mérés, figyelembe véve, hogy a mai Bécs és Gdańsk közötti távolság 940 km.
A borostyán út, Carnuntum Bécstől K-re feküdt s Duna partján (https://hu.wikipedia.org/wiki/Borosty%C3%A1n%C3%BAt#/media/F%C3%A1jl:Amber_Road.jpg)
Carnuntumi múzeum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Petronell-Carnuntum)
Carnuntum római kori város a magyar határ közelében: Pannónia egykori fővárosa (Bécs repülőterétől, Schwecháttól K-re, a Duna partján) katonai tábornak, polgárvárosnak és kereskedelmi központnak is helyet adott. Látogatói bejárhatják a rekonstruált épületeket, a fürdőt és az amfiteátrumot, a múzeum kiállítását. Carnuntum 285 kilométerre található Budapesttől, Bécs és Pozsony között; a település a Római Birodalom fontos katonai és kereskedelmi központja volt Pannónia provincia területén, mintegy 60 ezer lakossal. A városban 130 éve folyik tudományos kutatás, az első ásatásokat a légió táborának területén végezték. 2012 és 2015 között az egész települést nem romboló módszerekkel – georadarral és légi lézeres szkenneléssel – sikerült feltérképezni.
Carnuntum, makett (https://hu.wikipedia.org/wiki/Petronell-Carnuntum)
Carnuntum város makettje a 3. századi állapotokat szemlélteti, bemutatva a katonai tábort, a polgárvárost és a kisebb szentélyeket. Carnuntum az i. u. 6-ban Tiberius ideiglenes, téli katonai táboraként indult, később állandóvá vált, ötezer katona állomásozott itt, és a Duna határvonal védelmét biztosították. Idővel civil lakosság* telepedett le, a város kereskedelmi központtá vált: katonai és kereskedelmi jelentősége miatt a 2. század elején Pannonia Superior provincia székhelyévé léptettek elő. I. u. 200 körül mintegy 60 ezer ember élt itt császári helytartóval, fórumokkal, bíróságokkal és fürdőkkel. 193-ban Septimius Severus Carnuntumból vonult Rómába, császárrá kiáltatta ki magát, a város kolónia rangot kapott, és két amfiteátrumot. A 4. században egy erős földrengés lerombolta a várost, ezután már nem tudta visszanyerni korábbi fényét. A barbárok fokozódó támadásai, pusztítása miatt az 5. században végleg elhagyták a várost (https://hu.wikipedia.org/wiki/Petronell-Carnuntum).
Amphiteátrum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Carnuntum)
A város és az erőd maradványai, rekonstruált házai ma a "Carnuntum római városa" szabadtéri múzeumban láthatóak. Az amforák, olívaolaj-, bor- és fűszertárolók segítséget nyújtanak a mindennapi élet és az étrend bemutatásához, szemléltetve, hogy a gazdag polgárok különböző régiókból szerezték be az olívaolajat, amit nemcsak főzéshez, hanem bőrápolásra is használtak. Bejárhatóak a Lucius-ház és a Villa Urbana: a házak fürdői, latrinái és fűtési rendszere megmutatják a korabeli életkörülményeket. A Lucius házban egy oltár is látható, ami akkoriban a ház védelmét szolgálta. A közösségi vécék és a fürdők népszerűek voltak az ókorban: a fürdők a társasági élet, a beszélgetések, üzletek és politikai viták központjai is voltak. Rekonstruálták az ókori padlófűtést, így érzékelhető, milyen meleg lehetett egykor a helyiségekben.
A fürdő (Römerstadt Carnuntum, https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/09/carnuntum-romai-birodalom-video)
*
A római hódítás előtt kelta település volt. Az írott források elsőként Tiberius markomannok elleni hadjárata (i. sz. 6) idején létesített téli katonai táborként említik, melynek egykori elhelyezkedése mindmáig ismeretlen. A római hódítások folyamán Carnuntum Pannonia tartomány részévé vált, területén az 1. század közepén a XV. Apollinaris legio állandó katonai tábort, ún. castrumot alapított. Vespasianus uralkodása alatt tovább bővült kaszárnyák, kórház és a hadsereget támogató egyéb építmények (műhelyek, raktárak) sokaságával, amelyek nagy része a katonai tábort körülvevő canabae-ben épült fel. Az 1. század végén a katonai tábort ismét bővítették, tőle 1,2 km-re délnyugatra egy kisebb méretű, lovassági tábort létesítettek. A katonai tábortól nyugatra felépült polgárvárost Hadrianus municipium rangra emelte (Municipium Aelium Carnuntum). 106-ig Pannonia tartomány, majd annak kettéosztása után Felső-Pannonia (Pannonia Superior) fővárosaként a helytartó székhelye. Jupiter-szentélyét a város keleti peremén emelkedő Pfaffenbergen emelték (https://hu.wikipedia.org/wiki/Carnuntum).
Traianus uralkodása alatt vezényelték a városba a XIV. legiót, amelynek a római uralom végéig ez lett az állomáshelye. Ezenkívül itt állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta első hajóraja is. A markomann háborúk idején, a 171 és 173 közötti években Marcus Aurelius főhadiszállása volt, aki itt írta Elmélkedések c. művének egy részét.[2]
Pertinax császár meggyilkolását követően 193. április 9-én Carnuntumban a XIV. legio császárrá kiáltotta ki a tartomány helytartóját, Septimius Severust és a későbbiekben támogatta őt hatalma megszilárdításában. Septimius Severus a várost 194-ben colonia rangra emelte (Colonia Septimia Aurelia Antoniniana Carnuntum). A borostyánút menti városnak fénykorában, a Severus-dinasztia uralkodása idején kb. 50 000 lakosa volt.
260-ban a tartomány helytartója, Regalianus császárrá kiáltotta ki magát Carnuntumban, a trón megszerzésére tett kísérlete azonban kudarcba fulladt. A város 308 őszén császárkonferencia színhelye volt, amelyen az uralkodók megegyeztek a birodalom uralmának felosztásáról a négy társcsászár között.
A barbár támadások következtében a 4. században elkezdődött a város hanyatlása. I. Valentinianus uralkodása idején, Ammianus Marcellinus írásában már romos, pusztulófélben levő városként jellemzi. A 4. század végén folyamatban volt a lakosok elköltözése.
Marcoman támadás 170 körül Carnuntum-nál
