Okozhatnak-e Kis jégkorszakot
az É-i felszíni hideg áramlatok?
(2025 július)
Az É-i sark gyorsabban melegszik, olvad, mint a D-i sark, mert É- on kevesebb a jég. A gyakran Észak-Atlanti Áramlatnak is nevezett rendszer gyengülése a kutatók szerint olyan mértékű lehet, hogy talán még ebben a században egy második Kis jégkorszak következhet, ha a Golf-áramlat korábban visszafordul. Az olvadás miatt, a teljes nevén, az Atlanti Meridionális Áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation / AMOC) gyengül, a Grönlandnál megfagyó sós vize hígul a sok olvadó jég és a felmelegedés miatt, 1950 óta kb. 15%-al.
Az Észak-Atlanti áramlat részáramlatai (https://www.britannica.com/place/North-Atlantic-Current)
A középkori Kis jégkorszakot megelőzte a Középkori meleg korszak, amikor 0,1 fokkal hidegebb volt mint az 1931-tõl 1960-ig tartó Normál időszak-ban. A Középkori meleg korszak is egy Normál időszak volt, amikor annyi jég olvad el évente, amennyi megfagyott. Amikor az AMOC gyengül, az olvadékvíz hatása miatt az áramlat felhígul, és É-ra tolódik a süllyedés területe. A Beaufort-tengerből D-re áramló friss, hideg olvadék vízréteg keveredik az AMOC vízével, augusztusban és szeptemberben erős a Beaufort-tengeren az olvadás, és hígítja a sűrű, hideg áramlatokat. Ha nagyon keveredik, akkor D-re tolódhat a felszíni réteg is, hideg áramlatot erősítve, vagy okozva. A D-i irányú hideg áramlatokat, és azok intenzitását fogjuk vizsgálni, okozhatnak egy második Kis jégkorszakot, amikor keresztezik a Golf áramlatot, ha elég nagy hozamuk a Labrador áramlatban egyesülő áramlatoknak. Az ütközés következtében a Golf (80 millió m3 / sec ) nagy részben
visszafordulhat, elsősorban a norvégiai ága leállhat, ami 3 - 5 fokos lehűlést okozhat Európában.
A két- és sokéves (piros) sarki jég olvadása a Beaufort-tengeren, talán létrehoznak egy D-i irányú felszíni áramlatot
Izland és D-Grönland között, a Dánia-szoros átjáróként működik, ahol az Északi-tengerekben (beleértve Grönlandot, az Izlandi-tengert és a Norvég-tengert is) képződött hideg, sűrű víz dél felé áramlik az Észak-Atlanti-óceánba, az Irminger-tengerbe, ami egy érdekes terület, ahol nem melegszik, hanem hűl a tenger. A Dánia-szorosban van egy nagy, sőt a legnagyobb tenger alatti vízesés, felemelkedik a vízesés hideg sűrű vize is a felszínre, a Coriolis-effektus miatt, amit az Irminger-tenger lehűlése jelez. Az AMOC melegedése lassú folyamat, a lehűlése pedig gyors, néhány dekádos folyamat, a kutatók szerint, a végén egy Kis jégkorszakkal. A két hideg áramlat, réteg keveredése okozhatja a D-re tolódást? Különösen ha megerősödnek az É-i poláris szelek, talán létrehoznak egy D-i irányú felszíni áramlatot. Hogy mikor, azt nem tudjuk, de talán még ebben a században, évtizedben. A D-i irányú hideg áramlatokat -EGC az East Greenland Current, a Kelet-Grönlandi hideg áramlat, a Baffin áramlat- keresztezi a még meleg Irminger áramlat.
Áramlatok Grönland környékén, EGC az East Greenland Current, a Kelet-Grönlandi hideg áramlat,
az IC az Irminger áramlat, egy 4 - 8 fokos meleg áramlat, amely visszatartja az É-i hideg felszíni áramlatot (https://os.copernicus.org/articles/21/241/2025/)
Az Irminger-áramlat meleg óceáni áramlat, amelynek hőmérséklete a helyszíntől és az évszaktól függően változik, általában 6 és 12 °C (43 és 54 °F) között mozog. Az Észak-atlanti áramlat egyik ága. Része az North-Atlantic Subpolar Gyre-nek, egy nagy forgó hideg óceáni áramlatokból álló rendszernek is. Az Irminger-áramlat keveredik más áramlatokkal, a Kelet- és Nyugat-Grönlandi áramlatokkal is.
A Föld legnagyobb vízesése a víz alatt, az Irminger tengertől É-ra, Grönland és Izland között, a Dánia-szorosban van. Magassága 3505 méter, a Dánia-szoros kataraktájá-nak nevezik. (https://en.wikipedia.org/wiki/Denmark_Strait_overflow). A tengerfenékre esik a 3-4 °C fokos sűrű víz, a katarakta a Jeges-tenger, helyenként sokkal mélyebb, medencéjének a lefolyója. Vize keveredik az Irminger áramlat vízével. A Dánia- szoros hideg áramlata részban felemelkedik a Coriolis-effektus miatt, amit az Irminger-tenger lehűlése jelez. Azt az időszakot, amikor a rétegek keverednek, az Irminger áramlat lehűl, és az É-i hideg olvadékvizek, a Labrador-áramlat és a Kelet-Grönlandi áramlat a Grand Bank-nál (https://hu.wikipedia.org/wiki/Grand_Banks) összeütköznek a meleg Golf-áramlat vizével, már ma is. A Föld legködösebb területe a Grand Bank vidék, ahol még a Golf az úr.
Az Irminger-tenger hűl, egyedüli terület É-on, amely nem melegszik.
Az É-i hideg rétegvizek eljuthatnak D-re, Newfoundland felé.
Az Irminger áramlat is hűl, néhol már kékkel jelölik.
A vízesés előtt a szoros 190 m mély, majd a lefelé haladó vízoszlop (3.2 Millió m3/sec) körülbelül 200 m széles és 200 m magas, és körülbelül 1000 km hosszan ereszkedik. Az Északi-tengerből dél felé áramló víz 4 fokos, és sűrűbb, 3.5%-os, mint a szorostól délre fekvő Irminger-tenger. A Grönland–Izland-kiemelkedés egy kiemelkedő gerinc, amely a túlfolyó csúcsát alkotja, a hideg, nehéz víz a tengerfenék mentén zúdul le körülbelül 3000 m (10 000 láb) -t esik. A Coriolis-effektus miatt a lefelé áramló víz jobbra térül el, aminek eredményeként a csatorna grönlandi oldalán a víz nagyjából 1 km -el (0,62 mérfölddel) magasabban van, mint a csatorna szemközti oldalán, a felszín felé áramlik. A túlfolyó biztosítja az észak-atlanti mély-víz fő beáramlását, amely az Északi-tengerek és az Észak-Atlanti-óceán közötti sűrű víztúlfolyás hozamának körülbelül felét teszi ki, másik felét az AMOC. A túlfolyón átfolyó sűrű és hideg víztömeg a sarki tengerekből származik, és hűti az Irminger tengert. A túlfolyást erősen befolyásolja a szoros domborzata, a szelek és a szorostól északra és délre eső víztömegek közötti sűrűségkülönbség.
Áramlatok
Labrador-áramlat: a Jeges-tengerből ered, dél felé folyik Kanada keleti partvidéke mentén. Rendkívül hideg és viszonylag lassú, átlagosan 20 cm/s sebességgel, körülbelül 1,5°C-os vizet szállít. Nagyon hideg vizet hoz, hozzájárul a jéghegyek kialakulásához Új-Fundland közelében, és hűti Kelet-Kanada éghajlatát. Kelet-sarkvidéki vizek és a Kelet-Grönlandi áramlat egyesülésével jött létre. A gleccserek olvadásából és a hideg folyók lefolyásából származó édesvíz beáramlása hígítja, különösen késő tavasszal és kora nyáron.
Kelet-grönlandi áramlat (EGC): Grönland keleti partvidéke mentén folyik, az Északi-sarkvidékről ered. Hideg, sűrű vizet szállít dél felé, eredetük az olvadó gleccserek és jégtakarók. Szerepet játszik az AMOC kialakulásában.
Baffin-szigeti áramlat: a Jeges-tengerből áramlik a Labrador áramlatba.
Nyugat-grönlandi áramlat (WGC): Gyenge, hideg áramlat, amely Grönland nyugati partvidéke mentén észak felé áramlik.
Golf-áramlat: a Labrador-áramlat Új-Fundland közelében találkozik a Golf-áramlattal (egy meleg áramlat), és befolyásolva az Észak-Atlanti áramlatot, az Atlanti meridionális átfordulási cirkulációt (AMOC). A Mexikói-öbölben indul, elhalad a Floridai-szorosnál, majd az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, majd ÉK-re halad az óceánon.
Irminger áramlat (IC): Az Irminger-áramlat az Északi-Atlanti-óceánban Izlandtól délre halad keletről nyugati irányba. Az Északi-Atlanti-óceán nagyáramlásának, a Golf-áramlat rendszerének része, illetve ezen belül az Észak-atlanti-áramlat nyugatra forduló, gyengülő leágazása. 3.5%-os a sótartalma.
A Norvég-áramlat az Északi-tengerből a Norvég- és a Barents-tengerbe tartó tengeráramlat. A Golf-áramlat által kiváltott és az Észak-atlanti-áramlat folytatása. A Norvég-áramlat a sarki vízhez viszonyítva meleg, sóban gazdag vizet szállít É-ra. A meleg, felszíni áramlatnak az Atlanti-óceán mélyén van egy ellenáramlata. Egyes oceanográfusok az Európát melegítő áramlatot törékenynek tartják, mivel a Golf-áramlat szélerősségétől, valamint a sótartalom miatt, a vízek eltérő sűrűségétől függ. A rendszerben bekövetkezett változás először a Norvég-áramlatnál lenne észlelhető, és ha az áramlatok rendszere összeomlik, akkor egész Európában jelentősen hűvösebb lenne az időjárás.
