HAJÓK TÖRTÉNETE: ELSŐ EGYIPTOMI FLOTTA I.E. 2600 KÖRÜL
 
(2021 október)
 
 
 
 
 
ABSTRACT
Írott  emlék, a Palermói kövön lévő felirat van róla, hogy Sznofru fáraó i.e. 2600 körül negyven hajóval szállított cédrusfa törzseket Bybloszból, a későbbi Fönícia területéről, már kereskedelmi flottának nevezhető.  /HISTORY OF SHIPS: FIRST EGYPTIAN FLEET AROUND 2600 BC, There is a written record, an inscription on the Palermo Stone, around 2600 BC: Pharaoh Snufru transported forty ships of cedar wood from Byblos, later Phoenicia, in what can already be called a merchant fleet.
 
 
BEVEZETÉS
A Palermói kő (https://hu.wikipedia.org/wiki/Palerm%C3%B3i_k%C5%91) szerint: „Mindkét ország [megj.: Alsó- és Felső-Egyiptom] dicsérete” nevű, meru-fából készült, 100 öl hosszú hajó építése... Neheszi szétverése. 7000 fogoly és 200 000 nagyobb-kisebb állat hozatala. Dél és Észak országai „Sznofru házai” falainak építése. 40 cédrushajó hozatala..."
 
Egyiptom fában nagyon szegény ország volt, a Níluson kétköteges nádhajókkal közlekedtek a korai óbirodalmi időkben. A fakereskedelemről szóló legkorábbi írásos feljegyzés a Palermói Kőből származik, ami szerint Sneferu fáraó (Snofru néven is, i.e. 2613 - 2589, https://en.wikipedia.org/wiki/Sneferu) cédrusfát importált Föníciából (ma Libanonból, Bybloszból), negyven cédrustörzsekkel megrakott hajón. Sneferu egyik hajója nevének, a Két Föld Dicsérete, politikai jelentősége volt, mert a hajónév Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítését jelzi.

Snofru expedíciót küldött Sínai-félszigetre is (https://www.thegreatcoursesdaily.com/pharaoh-sneferu-a-master-craftsman-and-more/). A Sínai-félszigeten türkizt, malachitot bányásztak (https://en.wikipedia.org/wiki/Wadi_Maghareh). Arany,  türkiz, cédrusfa, építő- és díszítő fák, füstölő gyanták és fűszer mind Egyiptomon kívülről származtak, az arany Núbiából. Míg a kereskedők az I-II. dinasztiák korában D-n Nubiától, a 4. zuhatagtól délre is, és É-n egészen Gubla (görögül Byblosz) városáig jártak, az Óbirodalom korából alig találhatóak a kereskedelemre utaló nyomok. 
Bybloszban a szárazföldön egy kivágott fának a partra történő vontatásához 30 ember volt szükséges, 1700 m magasságból vonszolták le a törzseket. Ugyanakkor Byblosz városában sok óbirodalmi királynév olvasható, ami valamilyen távoli kapcsolatot bizonyít, minden távolsági ügylet a király személyes cserekereskedelme a korban. Snofru fáraót tartják a tengerhajózás megalapítójának. Nevezetes arról is, hogy három piramist építtetett Memphis közelében. Amikor a távolsági kereskedelem felszabadult a királyi monopólium alól, Egyiptomban a pénzként ezüstöt, vagy az ezt helyettesítő egységnyi súlyú fémtárgyakat is elkezdtek használni, jóval a föníciai példa előtt. Valószínűleg Snofru bővítette vagy építette a buheni rézolvasztót (https://en.wikipedia.org/wiki/Buhen). Snofru idejében és  utána is a rézt csak ékszerkészítésre használták, kovakő és gránit szerszámokkal dolgoztak. A természetben megtalálható arzénbronzból készített szerszámokat gondolják a kutatók rézszerszámoknak. A kutatás módszere az internetes kersés volt, a Wikipedia oldalairól kiindulva, célja az ismeretterjesztés, a faliképek, a kikötők és a libanoni cédrusfa használatára vonatkozó leletek vizsgálata volt. Eredménye: a tengeri hajók építésének eredete a temetési hajók és a nílusi kőszállító hajók (i.e. 2660-as évekig) építéséig, Dzsószer fáraó idejéig követhetőek vissza a 2600-as években.

A Harmadik dinasztia fáraóinak egymáshoz viszonyított uralkodási ideje (csak a relatív kronológia megbízható, az abszolút értékben 30-50 év bizonytalanság lehet (1)):

Fáraók I

III. Dinasztia (WIKIPEDIA)

A Negyedik dinasztia fáraói:

Fáraók II

IV. Dinasztia (WIKIPEDIA, https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_pharaohs#Third_Dynasty )

A tamariszkuszfa temetési hajók, majd a cédrusfa Napbárkák is fenékpalánkos hajók voltak, nem volt gerincük, hosszú palánkokból készültek: sarló alakú és fenékpalánkos, vitorla nélküli evezőshajók voltak. A fenékpalánk(ok) egyben a hajó hosszanti merevítését is biztosították. Nagyszámú keresztmerevítőt építettek be, az alkatrészeket vékony kötelekkel rögzítették egymáshoz, ezért ezeket a hajókat "varrott" hajóknak nevezzük. A palánkok közötti réseket papirusznád törmelékkel és sodrott rostokkal tömítették. (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_solar_ships#Comparative_table_of_solar_ships) A kormányzás négy-hat nagy méretű kormányevezővel történt, melyek sok ezer évig (kb. i.u. 1300-ig, de ekkor már a jobb oldalon csak egy darab) fennmaradtak. Az evezőket -és a vitorlások esetén az árbócokat- cádrusfa törzsekből faragták.

khufu bottom palanks Hufu (i.e. 2589–2566) fenékpalánkos - hosszanti merevítés egyben-temetési hajója (43.3 m hosszú, 6 m széles, chine: hosszanti törésvonal)

 

panels of Hsyre2

Cédrusfából faragott panel, Hesy Ra: a fogorvos Dzsószer idején (4)  

SZÁLLÍTÓ VITORLÁSOK ÉPÍTÉSE, SNOFRU HÓDÍTÁSAI

Sznofru fáraó (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru), i.e. 2613- 2589. Rend és gazdagság jellemezte a birodalmát. "Líbiában, Núbiában és a Sinai félszigeten is hadakozott, Libanonig nyomult. Sznofru délen és északon erődöket épített. Három vagy négy piramist építtetett: a szeilai piramist Fayumtól K-re, a mejdúmi piramist részben, és a Tört és Vörös piramisokat. Számos hajót is építtetett, melyek között akadtak tengerjárók is. A Palermói Kő említ egy Bübloszba indított expedíciót, ahonnan cédrusokat hoztak a 13. uralkodási évében. Sznofru a cédrus egy részét arra használta, hogy egy hatalmas, több mint 50 méter hosszú állami hajót építsen, ezt a király használta nílusi útjai során. Még ugyanabban az évben hatvan királyi tizenhat pár-evezős hajó is épült. A következő évben három újabb nagyméretű hajó épült különböző fafajtákból, és a paloták kapuinak elkészítéséhez is idegenből hozott fákat használtak. Ókori cédrusgerendákat Sznofru első dahsúri piramisában, a Tört Piramisban is találtak." Szerkezeti fának, tetőgerendáknak, de füstölőnek is használták.
Snofru líbiai, libanoni és núbiai hódításai két célt szolgáltak: hogy munkaerőt szerezzen az építkezéseihez, a második az, hogy hozzáférjen az ezekben az országokban rendelkezésre álló nyersanyagokhoz és különleges termékekhez. "Negyven cédrusfából készült hajó (vagy "cédrusfával megrakott") behajózása. Núbiából hétezer ember behurcolása, foglyot, férfiakat és nőket, valamint szarvasmarhát, juhot és kecskét"... A feliratok szerint Sneferu nagy számú foglyot, Núbiába és Líbiába irányuló hadjáratai során szarvasmarhákat is zsákmányolt, amelyekből a munkásseregét eltartotta. Sneferu katonai erőfeszítései az ókori Líbiában 11 000 fogoly és 13 100 szarvasmarha elfogását említik. A kiterjedt cédrusfa importon kívül (Libanonból) a Sínai-félszigeten található türkizbányában folyó tevékenységére is van bizonyíték. Kőfejtőket kellett megnyitnia, ahol a Sneferu a piramisaihoz szükséges köveket bányászták. Sneferu cédrusfa hajója, a Két ország dicsérete az első ismert lelet, amikor egy hajóra név szerint hivatkoznak. Az i.e 2600-as években két erősen különböző hajót építettek, a hosszúpalánkos temetési hajókat és Dzsószer idején a rövidpalánkos szállító hajókat. A nagy kövek szállításához használták a rövid (kb. 25x102x10cm-es) palánkos teherszállító nagy evezős-vitorlásokat, ahol az árbócok emelőként is szolgáltak. A vitorla és az alsó-felső vitorlarúdak együttes súlya is sok mázsa, talán egy tonna lehetett. Hatvan királyi, tizenhat pár evezős hajó épült sorozatban, Snefru idejében, van falikép a vitorlásokról (ez a legkorábbi fahajó-falikép):
 

Egyptian Museum Cairo . Location 93. SNEFRU 2600BC  

A Kairó-i Múzeum hajóképe: Snefru fáraó (i.e. 2613 - 2589) sírjából, kőszállító evezős-vitorlás, "A" alakú bipod árboccal (4)

A sivatagban temetési mellékletként talált rituális temetési Naphajók mindegyike tamariszkuszfából, a Napbárkák cédrusfából készültek. Kezdetben bizonnyára építettek árbócos szállító hajókat cédrusfából is, de a piramisépítéshez sok szállító hajóra volt szükség, ezért építették akáciafából sok rövidpalánkos hajót. Az akáciafa is mézgás fa, mint a cédrusfa (nem gyantás), a cédrust talán füstölőnek is használták. Az első, a Lápcsős piramis építésénél és fedőköveinek szállításánál lehetett a legnagyobb hajókapacitásra szükségük, így is a Lépcsős piramisnak csak három oldalát borították a Nílus másik oldalán bányászott Tura-i fehér mészkővel. A rövidpalánkos hajók hosszanti merevítését egy combvastagságú kötéllel oldották meg, tartókon vezették végig a fedélzet felett és háromszor átkötötték vele a hajót elől-hátul.

3x s kötés és a kormányforgató kar

      kormányevezők forgatása kb. egy méteres karral történt, rögzítése kötéllel, gúzskötéssel, látható a hosszanti merevítő kötél is (4)

urn cambridge.org id

                               2x3 kormányevezővel építették a korban a hajókat, a hajó elején mélységmérő rúddal egy hajós (4)

 E vitorlá

Vitorlás- evezős fahajó, baloldalon fent egy hajós látható kötélcsomóval, a hajóorrban egy tolórudas, mélységmérő hajós, i.e. 2600 körül. (4)

A alakú árbóc rögzítés

 "A" alakú árboc feszítő kötél állítása spanyol feszítővel Egyiptomban (4)

 

 

Byblos ship2

"Varrott" hajó árbocának talpa és merevítése kötelekkel (4)

A "varrás" azt jelenti, hogy már ekkor, és kb. majd 1900-ig, a faalkatrészeket hornyokba fűzött vékony kötelekkel és csapokkal erősítették össze, a palánkokat átfedés nélkül, karvel palánkozással. A varrás a koporsók készítéséből származik, ahol a deszkákat vékony kötelekkel és csapokkal erősítőtették össze. A palánkok közötti rést papirusznád törmelékkel szigetelték, amit vékony színvesszőkkel szorítottak le. Hajóbordák helyett kereszttartókat faragtak, hajlítottak, de ezek nem érték át a hajó teljes keresztmetszetét, 52 centiméterenként építették be a kereszttartókat. Keel nélküli hajók, hossztartók helyett a képeken nem látható hosszanti merevítő kötelet alkalmaztak, ezt tartókon a fedélzet felett vezették végig, és elöl-hátul háromszor átkötötték a hajót a vastag kötéllel. Majd a görög hajókon alkalmaznak hasonló köteleket, hypozomat néven (https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-tengeri-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig/127-hajok-toertenete-az-okori-hajok-stabilitasarol.html?layout=blog). Magas, négyszögletes hátszél vitorlákat használtak, oladal merevítő kötelek nélkül. Következik, hogy sokat eveztek. 

A fahajók építésének eredete a"varrott" (vékony kötelekkel össze- megerősített)  deszkakoporsók készítésére vezethető vissza, melyekkel i.e. 3000 körül már temetkeztek, már a vályogtéglából épített masztabák előtt:
 
box coffin
 
Csapokkal megerősített fakoporsó  (4)

Bybloszban egy kőhorgonyt ástak ki és fajansz edény töredékeket. (A fajansz a porított malachit, ami a Sinai-félszigeten volt található, ahova türkizért is jártak, zöld réz ásvány, esetleg egyiptomi kék festékkel festett edény, üvegmáz vagy azzal bevont edény.) 

Temetési hajókat korábban is építettek Egyiptomban (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships  Megj.: a táblázat utolsó sorában elírás, az itt szereplő Imhotep nem Dszószer fáraó (i.e 2668 - 2649) nevezetes vezírje, hanem i.e. 1900 körül élt (https://en.wikipedia.org/wiki/Lisht) és létezik a Naphajójáról kép is:

Model Funerary Boat of Imhotep the Second

II. Imhotep temetési hajója i.e. 1900 körül (4)

A cédrusfa hajók- a cédrus fája tartós mézgás fa- is rossz állapotban maradtak fent, a legjobb állapotban Khufu Napbárkája. "Khufu piramisa mellett öt nagy bárkagödör van (i.e. 2570), és a leletek tanúsága szerint mindegyikben volt egy-egy teljes nagyságú, használható hajó. Egyik hajót rekonstruálták 1224 darabból, csapos- varrott, fenékpalánkos, kereszttartókkal épített hajó. Csodának számít, hogy Snofru fiának (Hufu, azaz Kheopsz fáraó, i.e. 2589 - i.e. 2566, a Nagy piramis építője) Naphajóját a sivatagi homok megőrizte, és ma múzeumban megtekinthető Kairóban, a modellje:

Royal Ship Pharaoh CheopsB5 copy

Hufu, azaz Kheopsz (i.e. 2589 - i.e. 2566) fáraó, i.e. 2580 körüli temetési cédrusfa hajójának modellje, 43 m hosszú (https://warther.org/Carvings.php) 

Khufu rajz

Hufu fáraó temetési Napbárkájának rajza, „varrott” evezős melegen, nedvesen hajlított, hosszú palánkos, csapos, "varrott" bárka, több mint 43.3 m hosszú, a tat és orr eltérő alakú, rekonstruálták (4)

pharaohs boat

Varrott hajók építése Egyiptomban, Hufu fáraó temetési hajója, i.e. 2570 körül, mai rajz, az erősebb színvesszők hossztartók egyben (4)  

khufu cross

Varrott kereszt- és hossztartók, a fedélzet rögzítése (a C-vel jelölt lécek alatt volt a tömítés, papirusz nádból és kenderzsinórból, a lécek mellett v alakú hornyok, Hufu hajó (4))

Cédrusfa legkorábbi alkalmazása a hajóépítésben nem datálható, de Haszehemui fáraó (Khasekhemwyanhozzávetőlegesen i.e. 2700 - i .e. 2686 között, épített 12 darab tamariszkuszfa hajót, ezek rituális célra épített nem cédrusfa hajók voltak. Találtak egy korsót a fáraó hieroglif Haszehemui nevével Bübloszban, Libanonban (2., 50.o., 5, 20.o.), de nem sikerült belátni, hogy Bübloszban kikötőt, favágó telepet létesített volna (https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-tengeri-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig/118-az-egyiptomi-kek-fajansz-toertenete.html?layout=blog). A bybloszi korsó lelet azt mutathatja, hogy már i.e. 2700  körül is szervezhettek expedíciót Bybloszba cédrusfáért. Egy vitorlás rividpalánkos hajó építéséhez  6-8 cédrustörzsre volt szükség, 2 az árbócokhoz, 4-6 darab az evező-kormánylapátokhoz. A cédrusfát korábban füstölőnek - illatos mézgás fenyőféle- és tetőgerendának, koporsókészítésre, nagy ajtókhoz, szobrokhoz használták. Dzsószer fáraó vezírje, Imhotep volt a felelőse a bybloszi cédrusfa szállításáért i.e. 2650 körül.

 

E kötél kész

Sok papirusz sás kötelet készítettek, ismerték a pászmák ellentétes sodrásának módszerét (4)

 

images

Horgonykő (4)

IRODALOMJEGYZÉK

(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.
      ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az INTERNET-s kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, mert kép WEB címmel nem, csak egy szűk karakterkészlet menthető, amúgy érthetően.
(5) Klengel, Horst: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA, Gondolat, 1977,ISBN 963 280 367 1