Kozmetikai készlet a XVIII.dinasztia idejéből (Werner Forman Archive)
Az ókori egyiptomiak a szépséget isteni jelnek tekintették, a szépítő kozmetikumoknak volt mágikus és vallási vonatkozása is. A férfiak és a nők is használtak festékeket. (https://en.wikipedia.org/wiki/Beauty_and_cosmetics_in_ancient_Egypt). A sírokban az elhunytakkal együtt találtak festékkeverő kozmetikai palettákat, fémtükröket is. Zöld és fekete szemfestéket használtak, Kleopátra kék Lapis lazulit is. Az Udju nevű zöld szemfestéket malachitból, egy rézkarbonát érc pigmentjéből készítették.
Elizabeth Taylor (cleopatra-1963-elizabeth-taylor-16282208-894-1124.jpg, Képes divattörténet, Corvina kiadó, 1977. )
A korai palettákon alig van dekoráció, ez a Predinasztikus Nagada III. kultúrában változik meg. Később már kőből készült sminkpalettákat többé nem helyeztek el a sírokba. Az utolsó példányok Szakkarából, az 1. dinasztia temetkezéseiből származnak. Ezt követően a cseréppaletták váltják fel őket, például Gíza közeléből és az 1-4. dinasztia idejére datálhatóak. Némelyiken piros festékmaradvány nyoma mutatható ki.
Olajos paletták: minden eddig előkerült példány az 5-6. dinasztiára datálható. Legfőbb lelőhelyük pedig Gíza, Abuszír és Szakkara. Gyakran kalcitból készítették őket, a mészkő példányok ritkák. Téglalap alakúak, a hosszabb oldal egyik felén hét kisebb kör alakú mélyedéssel, amelyekbe a balzsamot vagy olajat öntötték. Némelyiken kimutathatók az olajmaradványok. Vannak felirattal ellátott és anélküli példányok is. A hieroglif feliratok a mélyedésekbe helyezett olajak megnevezéseit tartalmazzák, de néhány esetben a tulajdonos nevét és címét, sőt olykor alakját is belevésték a palettába.
A hét szent olaj a 4. dinasztia idején tűnik fel először az áldozati listákban és később 10-re bővül a számuk. A Későkorban is előfordulnak a sir és koporsó dekorációban, ezen felül álajtókon és sztéléken is megjelennek. Az ábrázolásokon általában névlegesen felsorolják őket és mindegyik után egy balzsamos edény hieroglifa áll, de előfordul, hogy csak a nevüket sorolják fel és az is, hogy az edények képei képviselik őket.
Réz és bronz ötvözetből készült tükör, a 18. dinasztia idejéről, a nyeletl két sólyom díszíti
https://maatkara.extra.hu/tortenelem/ekszerek1.htm
Bronztükör, Újbirodalom, 18. dinasztia. Egy fajansz tükörnyél, Középbirodalom, 12. dinasztia, I. Szeszósztrisz uralkodása. Fésű, 18. dinasztia. Bronz tükör, Újbirodalom, 18. dinasztia közepe. (Louvre) A papiruszoszlop nyél mezítelen lány alakjával (Louvre, https://maatkara.extra.hu/tortenelem/ekszerek1.htm)
Tükrök a kozmetika nélkülözhetetlen eszközi. Nők és férfiak sirjába is elhelyeztek mellékletként. A rendelkezett szimbolikus jelentéssel, elnevezései az ankh (élet), vagy az itn (napkorong). Szorosan kapcsolódott Hathorhoz, a szépség és termékenység istennőjéhez. Már az óbirodalmi sírok ábrázolásai között megtalálható az istennő tiszteletére előadott „tükörtánc". A későkori templomi ábrázolásokon gyakran látható a tükör bemutatásának szertartása. Ajándékként is elhelyeztek tükröket az istennő szentélyében. Nap és holdszimbólumként az állandó újjászületés kifejezői voltak a tükrök a sírmellékletekben és a sírábrázolásokon.
Ruhátlan női figurás nyélű Újbirodalmi bronz tükör. (Szépművészeti Múzeum, Egyiptomi Gyűjtemény,https://maatkara.extra.hu/tortenelem/ekszerek1.htm)
A tükör lapja általában polírozott réz vagy bronzból készült, melyet alkalmanként vékony rétegben teljesen vagy részben ezüstöztek, vagy aranyoztak. Ritkán teljes egészében lehet ezüstből, de aranyból készült példány eddig nem került elő. Alakja lehetett körte, ovális, kör, vagy lótuszvirág. A finoman csiszolt korongot fából, elefántcsontól, fajanszból, obszidiánból vagy fémből készült, változatos díszítésű nyélbe illesztették. A legkorábbi pédányok nyelének alakja papiruszoszlopot formáz, ez később is gyakori. A papiruszoszlop alakú nyél kiegészülhet Hathor vagy Bész istenfejjel, esetleg két sólyommal. A 18. dinasztia idején gyakran egy meztelen fiatal lány alakjával kombinálták. A papiruszoszlop zöldet, frissességet jelent, a tükör a megfiatalodást jelképezi, sirmellékletként a halottnak örökké tartó fiatalságot, örök életet biztosít. A hal alakú fogórész az Óbirodalomtól bizonyitott, de feltehetőleg már az Archaikus korban is előfordult. A sírreliefeken és a sztéléken vagy a tulajdonos széke alatt örökitik meg egy ládikában, vagy pedig az elhunyt szolgálója hozza elé. A sírokba olykor fából készült tükörmodelleket is elhelyeztek. Amikor nem ládában tárolták, akkor a fémfelület védelme miatt tokba helyezték, mely készülhetett bőrből, gyékényből, fából, a tok képi árázolásban is megjelenik.
Fából faragott balzsamos kanál, (Újbirodalom kora, https://maatkara.extra.hu/tortenelem/ekszerek1.htm)
400 darab kanál ismert, a legkorábbi példányok a Badarai kultúrára datálhatóak (kb. i.e. 5500-3800). A királynék és hercegnők kozmetikai felszerelései egy kivételtől eltekintve nem tartalmaztak kanalakat. Néhányon égésnyomok mutathatók ki. Nagy számban kerültek elő templomokból, például Abüdoszból és Hierakónpoliszból az 1. és a 19. dinasztia idejéről, illetve Naukratiszból, Aphrodité templomának szentélyéből. Képi ábrázolásokon az Újbirodalom thébai magánsírjaiban tűnnek fel, ezeket a sír tulajdonosa, vagy családtagja füstölőáldozatnál tartja a kezében, így egy áldozati tárgyról beszélhetünk. Az ankh és a tükörforma pedig amulett jellegre utal, feladata, hogy tulajdonosának hosszú életet biztosítson. Kozmetikai használatuk nem zárható ki, de funkcionálhattak isteneknek szánt felajánlási ajándékként vagy kultikus tárgyként is. A 18. dinasztiától jelenik az a fajta, amelyen a nyél egy meztelen leány, aki előrenyújtott karjaiban egy kacsát tart, ez a kanál feje. A téglalap alakú nyéllel ellátott kanalakon a papiruszbozót növényei között – gyakran meztelen – leány látható, aki vagy hangszeren játszik, vagy lótuszvirágot szed, vagy kacsát tart a kezében. Az Óbirodalom végéig elsősorban csontból készítették őket, az elefántcsont, szerpentin, szteatit és pala példányok még a Középbirodalom idején is ritkábbak, leginkább a Későkorra jellemzők. Fából és alabástromból faragott balzsamos kanalak a Középbirodalomtól fordulnak elő. A fajansz szintén a Későkorra jellemző. Rikák az aranyozott bronz példányok.
Fából faragott balzsamos kanál (Louvre, Újbirodalom kora,https://maatkara.extra.hu/tortenelem/ekszerek1.htm)
HAJVISELETEK
Érdekesség: Hatsepszut fáraónő testápolóval mérgezte magát? A leghíresebb női fáraó bőrápolót rejtő üvegcséjének alapos vizsgálata után (http://travel.explorerworld.hu/hirek/hatsepszut-faraono-testapoloval-mergezte-meg-magat) a Bonni Egyetem kutatói kiderítették, hogy a krém egy erősen rákkeltő anyagot is tartalmazott. A szakértők nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy Hatsepszut megmérgezte magát, a mumifikálás során használt gyanta is okozhatta az elváltozásokat.
Hatsepsut temploma (i.e. 1479 - i. e. 1458, https://madainproject.com/content/media/collect/hatshepsut_temple_74.jpg)