* Haszehemuié az első sír, amely mellett bárkagödröt találtak, mindjárt 12 darabot, uralkodása idején tamariszkusz fából készültek a hajók i. e. 2675 -ből (Umm el Qa'ab, Abydos). A hajók kb. 25 m hosszúak, 2.5 m szélesek, 0.5 m mélyek, Nílusi hajók, melyeket romos állapotban találtak meg.
* Találtak egy korsót találtak a fáraó hieroglif nevével Bübloszban (2., 50.o., 5, 20.o.),
* Megtalálták Haszehemui szobrait, ezek az első fáraószobrok,
Haszehemui a legkorábbi ismert egyiptomi fáraó, aki szobrokat készített magáról, kettő is ránk maradt. Nekhenben és Nehebben, Abüdoszban (Shunet el Zebib néven ismert) építkezett, ott is temették el, Szakkarában is épített sírt. (https://en.wikipedia.org/wiki/Khasekhemwy)
* aranyból és barna kalcedonból készült jogart (szepter), hossza 60 cm, és számos kőedényt találtak a sírjában.
A királyi jelvények, például koronák, jogarok, buzogányok és jellegzetes kellékek, Egyiptom legkorábbi dinasztiáiban a király azonosítására alkalmas tárgyak. A jogar erősen csiszolt, cső alakú, barna-vörös erezett szardonix gyöngyökből áll, amelyeket egy rézrúd tart össze. Halyenként aranyozott. Minden negyedik gyöngyöt egy vastag aranyszalag vesz körül, ami vízszintes csíkok látszatát kelti. A tárgy finom felépítése arra utal, hogy kizárólag szertartási célokra készült. Mikor megtalálták, két darabra tört, az itt látható nagyobbik darabra és egy 12,7 cm-es darabra, amely most a kairói múzeumban található.
Karneol és mészkőedények a sírból, arany fémtetőkkel (4)
Alabástrom edények a Haszehemui gyűjteményből, a Dzsószer, Lépcsős piramis alatti labirintusban találták meg (4)
*Haszehemui nevezetes kőedény gyűjteményét utódja, Dzsószer fáraó Lépcsős piramisa alatt találták meg. Gyűjtemény: a vázákra írva megtalálták több mint háromszáz évre visszamenően a korábbi fáraók neveit az I. és II. Dinasztia idejéből: Narmer, Djer, Den, Adjib, Semerkhet, Ka, Heterpsekhemwy, Ninetjer, Sekhemib fáraókét. Ereklyeként kezelhették a vázákat. A vázák anyagai: diorit, alabástrom, mészkő, pala és iszapkő. Több mint 30 000 darab alabástromból, dioritból, más további nemes kövekből készült vázát, tálat találtak a Lépcsős Piramis alatt. Dzsószer idejéig nem temették el a vázákat. Az értéküket az adta, hogy nem voltak törékenyek, mint az agyagedények, fémedényeket még nemigen használtak. A későbbi piramisokban kevés kövázát találtak. A Dzsószer piramis alatt igen sok állat, többnyire ibis madár múmiát is találtak, Dzsószer múmiáját a sírrablók elvitték, sírja 28 méter mélyen volt, egy 3.5 tonnás gránitlap alatt.
Érdekesség: egy társasjáték i.e. 2700 -ból, ami a fajansz készítését bizonyítja:
"A bal oldalon látható (Peribszen fáraó idejéből, i.e. 2700 körül) szilikátos fajansz játék-tábla, mely Abüdoszi sírjából került elő, több darabban. A játék-szett többi része más korból származik, a középen látható golyók a Nagada II. időszakból, az elefántcsont oroszlánfigurák az 1. dinasztia idejéről. Egy tábla-játék részei, amit mehen-nek neveztek. A játékot már az egységes egyiptomi birodalom kialakulását megelőzően játszották. A teljes játék-szett három elefántcsont hím oroszlánból, három nőstény oroszlánból és 6x6 db színes golyóból állt." (https://maatkara.extra.hu/10tori/archaikus.htm). Az i.e. 2600-as években a fajansz egyik készítési módja: porrá tört türkíz vagy malachit felhasználásával.
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.
ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem minden esetben sikerül utólag kideríteni, a netes kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag kis része egy dolgozat, és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek térképek eredetét.
*KRONOLÓGIA
Az egyiptomi kronológia alapja az ókori egyiptomi királylisták uralkodási évei (https://en.wikipedia.org/wiki/Egyptian_chronology ). A fennmaradt királylisták átfogóak, de jelentős hiányosságok vannak a szövegükben (például a torinói királylista), vagy szövegileg teljesek, de nem tartalmaznak teljes uralkodói listát (például az abüdoszi királylista és a palermói kő), még az egyiptomi történelem egy rövid időszakára vonatkozóan sem. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ugyanazon szöveg különböző változataiból származó, ugyanarra a királyi időszakra vonatkozó információk időnként ellentmondásosak; így Manetho egyiptomi történetíró Egyiptom történetét csak a későbbi írók, például Eusebius és Sextus Julius Africanus által készített hivatkozások alapján ismerjük, és ugyanazon fáraó dátumai gyakran jelentősen eltérnek a köztes forrásoktól függően.
Az uralkodási időszakokat a feliratokból lehet összerakni, amelyek gyakran az uralkodó fáraó uralkodói évének formájában adják meg a dátumot. Ez azonban csak az uralkodás minimális időtartamát adja meg, és nem feltétlenül tartalmazza az előddel vagy utóddal való együtt uralkodást. Ezenkívül egyes egyiptomi dinasztiák valószínűleg átfedték egymást, és a különböző fáraók nem sorban, hanem egyszerre uralkodtak a különböző régiókban. Az, hogy nem tudjuk, hogy az uralkodások egyidejűleg vagy egymás után következtek-e be, nagyon eltérő kronológiai értelmezéseket eredményez.
Ha egy adott uralkodó uralkodási éveinek teljes száma nem ismert, az egyiptológusok két mutatót határoztak meg a teljes számra való következtetésre: az Óbirodalom esetében a szarvasmarha-összeírások számát, a későbbi időszakok esetében pedig egy Sed-fesztivál megünneplését. Számos Óbirodalmi felirat utal a szarvasmarhák időszakos összeírására, amelyről a szakértők először úgy vélték, hogy minden második évben került rá sor; így a 24 szarvasmarha-összeírást tartalmazó feljegyzések szerint Sneferu 48 évig uralkodott. A további kutatások azonban kimutatták, hogy ezeket az összeírásokat néha egymást követő években, vagy két vagy több év elteltével tartották. A Sed-fesztivált általában a fáraó trónra lépésének harmincadik évfordulóján ünnepelték, és így azokról az uralkodókról, akikről feljegyezték, hogy egyet megünnepeltek, feltételezhető, hogy legalább 30 évig uralkodtak. Ez azonban ismét csak nem biztos, hogy minden esetben ez volt a bevett gyakorlat, gyakrabban is ünnepelték. Az egyiptológia kezdeti időszakában a regnális időszakok összeállítását az egyiptológusok bibliai elfogultsága is nehezítette..