A NÁPOLYI-ÖBÖL KIKÖTŐI ÉS A MISENUM-FOK
(2024 május)
ABSTRACT
A Rómaiak a Nápolyi öbölben építették az első nagy hadi- és kereskedelmi kikötőiket. Feltehetően a földrengések és a vulkáni tevékenység miatt építettek később új kikötőket Róma közelében, ahol a kikötőket a Tiberis folyó folyamatosan feltöltötte, és végül tengeri hajók számára járhatatlanok lettek. Kis hajókra rakták át az árukat, és szállították Rómába. A Nápolyi-öböl a rómaiak "nyaraló helye" is volt, sok szép villát és termálfürdőt építettek az öböl területén. A tengerben is találtak elsűllyedt mesterséges szigetre, termálforrásra épített fürdőt. / THE PORTS OF CAPE MISENUM AND THE BAY OF NAPLES: The Romans built their first major military and commercial ports in the Bay of Naples. Presumably due to earthquakes and volcanic activity, new ports were later built near Rome, where the harbours were constantly filled by the Tiber River and eventually became impassable for seagoing ships. The materials were loaded onto small ships and transported to Rome. The Bay of Naples was also a 'holiday resort' for the Romans, who built many beautiful villas and thermal baths in the bay area. Termal baths has been built an found on a sunken artificial island.
BEVEZETÉS
A „cave de la Sibylle” egy 203 méter hosszú és 3,60-3,80 méter széles alagút, amely a két kikötőmedence közötti összeköttetést biztosította, helyét még nem sikerült régészetileg megerősíteni.
A Lucrinus-tó alján felfedezett vízi kikötőépítmények: a kikötőmedencék szélén egy külső gát, egy bejárati csatorna és különböző üzletek voltak. Számos épület téglából készült. Ezek Augustus idejéből származhatnak, vagy talán valamivel régebbiek lehetnek, de a talált épületek egyike sem Agrippa Portus Iuliusának tartozéka.
Palinuro, Vavilev, Marsili, Magnaghi: tengerfenéki vulkánok (http://www.blueplanetheart.it/2017/10/vulcani-sottomarini-italiani-cerchiamo-chiarezza-imparando-conoscerli/). Olaszország nyugati partjai mentén húzódó bővebb vulkáni öv tagjai: Stromboli, Ustica, Vulcano és az Etna.
Misenum római kori hadikikötője a tavakon Procida szigettel szemben (Wikipedia)
Az ókori nevén Surrentum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sorrento_(Olaszorsz%C3%A1g)). Görög gyarmat volt. A legidősebb régészeti leletek az i. e. 6 századból származnak. A rómaiak érkezése előtt a város Nuceria fennhatósága alá tartozott, amelynek szövetségese volt, Stabiae városához hasonlóan a római polgárháborúk során. Miután sikerült a rómaiaknak elfoglalniuk, a város római colonia lett. Felvirágzásához hozzájárult az is, hogy Augustus és Tiberius császárok kedvelt üdülőhelye volt a közeli Capri szigete. Az ókorban Surrentum elsősorban borairól valamint vörös színű agyagedényeiről volt híres, amelyekkel a birodalom legtávolabbi provinciáiban is kereskedett. Surrentum fekvése igen biztonságos volt, mély hasadékok védték. Az egyetlen természetes védelem nélküli szakasz egy 300 m hosszú rész volt a város délnyugati oldalán, amit falak építésével erősítették meg.