HAJÓK TÖRTÉNETE: CAESAREA KIKÖTŐJE
 
 
(2023 december)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
ABSTRACT
Caesarea kikötőjét i. e. 25–15 között Nagy Heródes idején a rómaiak építették, Agrippa parancsára. Augustus császár iránti tiszteletből nevezték Caesareának. A város római metropolisz volt, négyszögletes háztömbökkel, tágas terekkel, templomokkal, szobrokkal, lóversenypályával (cirkusszal), amfiteátrummal, a hegyekből jövő vízvezetékkel és piacokkal. Mivel itt a tengerpart egyenes és sík a terület, a kikötő építéséhez ki kellett mélyíteni a tengert, a kikötőben hullámtörő gátak és betontömbökből mólók épültek.  // HISTORY OF SHIPS: PORT OF CAESAREA: 
The port of Caesarea was built by the Romans under Herod the Great between 25 and 13 BC, and named Caesarea in honour of the Emperor Augustus. The city was a Roman metropolis with rectangular blocks, spacious squares, temples, statues, a racecourse (circus), an amphitheatre, aqueducts from the hills and with markets. As the coast here is straight and flat, the sea had to be deepened to build the harbour, with breakwaters and piers made of concrete blocks.
t.
 
 BEVEZETÉS
 
 
4 1
 
 Caeserea kikötő látképe ma 
 
jó
 
 
 
A kikötőt egyenes parton - és nem öbölben vagy, mint szokásos volt, folyótorkolatban- létesítették. Van ahol a 3 - 4 méteres mélységét kotrással biztosították (https://hu.wikipedia.org/wiki/Caesarea_Maritima). Augustus császár hadvezére és flottaparancsnoka, Agrippa parancsára Nagy Heródes* építette i. e. 25 –től, és i. e. 15 -ben, Agrippa látogatásakor készült el. Augustus császár iránti tiszteletből Caesareának nevezték el. A város igazi római szerkezetű város volt, tágas terekkel, négyszögletes utcahálózattal, templomokkal, szobrokkal és piacokkal. A kikötőben épített Augustus temploma nevezetesség volt, saját kis kikötővel és a rakpartra vezető lépcsősorral. A 2. században vízvezetéket is építettek, amely a 16 km távolságban levő Kármel-hegy forrásaiból szállította a vizet a városba. A vízvezeték maradványai ma is láthatóak. Heródes hellén lakosságot telepített le Caesareaba, és a város római helytartói székhely lett. Caesareaban volt a Jeruzsálemet támadó római seregek táborhelye és utánpótlási bázisa. Miután lerombolták Jeruzsálemet, a római seregek itt ünnepelték győzelmüket az amfiteátrumban. Caesarea lett Judea tartomány fővárosa és a római légiók főhadiszállása. A bizánci kor után az arab hódítók idején Caesarea hanyatlásnak indult. A keresztes háborúk idején többször cserélt gazdát, míg végül 1265-ben egy mameluk szultán bevette és szétromboltatta a kikötőjét azért, hogy a további, Európából induló keresztes hódításokat megelőzze.
 
CAESAREA KIKÖTŐ
 
map caesarea
 
A kikötő mai szerkezete felülnézetből. A nagy (Outer harbor, ) kikötő víz alatt van (https://segulamag.com/en/articles/%D7%9C%D7%90%D7%9F-%D7%A0%D7%A2%D7%9C%D7%9D-%D7%94%D7%A0%D7%9E%D7%9C-%D7%94%D7%A7%D7%99%D7%A1%D7%A8%D7%99/)
 
 
 
Caesarea rajz
 
 
Bal oldalon római vízvezeték, középen Augustus temploma látható, jobb oldalon a lóverseny pálya.
A kikötő 28 m széles bejárata a kép bal alsó sarkában a világítótoronynál volt. A mólókra falat és bástyákat építettek
 
 
Caesarea Maritima
 
 
 
17859
 
 
 
Caesarea** (https://www.ancientportsantiques.com/a-few-ports/caesarea-maritima/) az egyik legnagyobb, 300 hajónak alkalmas ókori romos kikötő. Kb. 700 méteres mólója volt. Agrippa tengerészeti támaszpontjának, a Portus Iulius-nak a másolata, amely a Pozzuoli közelében a Nápolyi-öbölben volt. Caesarea a kor legfejlettebb római építési technikájával épült, betonból.
A mai beton nem áll ellen a tengervíznek, a római betont vulkáni kővel készítették. A római beton egyedi tulajdonsága, hogy idővel a szilárdsága nő, amikor a hajszálrepedésekbe bejut a víz. A kikötőben beton hullámtörő mólókat, a mólók védelmére pedig nagy kavicsokból hullámtörőket sülllyesztettek le. Helyi jelenség, hogy nagyon erős a hullámzás, különösen a jellemző, déli széliránynál. A mólók építésekor nagy, fából készült keszonokat töltöttek meg pozzolana-ból és mészből készített cementtel, továbbá kővel és törmelékkel, s ezeket eltervezett helyeken engedték le az aljzatra, 3,5-4 méter mélyre. A zsaluzatokat*** a vízen vontatták a helyeikre. A pozzolana a Nápolyi-öbölben található vulkánkitörésből származott, vulkáni hamu, habkő, más néven horzsakő, tajtékkő, az utóbbi a fajsúlya kisebb mint a vízé, de a porozitása 50% körüli, porrá törve a sürűsége már több mint 1.5 tonna/m 3. (Kovasavas vagy kovasavas-alumíniumos anyag, amely víz jelenlétében, szobahőmérsékleten a kalcium-hidroxiddal reagál.)
 
A kikötőt már a hajók tárolására építették, korábban csak építették a hajókat a kikötőkben, sólyákon, továbbá az áruk tárolására raktárak, főleg gabonaraktárak készültek, kisebbek olaj, garum (halpaszta) és bor tárolására. A hajókat homokos partokra futtatva máshol tárolták. A szokás eredete, hogy éjszaka nem hajóztak, ezért olyan hajókat építettek, amelyeket éjszakára bárhol a partra tudtak vontatni, futtatni. A rómaiak voltak az elsők, akik a hajóik stabilizására ballasztot, köveket raktak a hajóik aljára. A Caesarea kikötőnél, a nyílt tengeren a búvárok megtalálták a hajóballasztok kiürítésének szokásos helyét, s az itt talált ballasztok (kerámia, mészkő, gránit, vulkanikus kőzet stb.) többsége az i. u. 4–5. századból származik.
A kikötő három területe: 
Belső kikötő, egy kis keleti medence, ma a szárazföldön. Stratonos Pyrgos az elzárható kikötő valószínűsíthető helye.
Középső kikötő, vagy a középső medence, sólyákkal, hajótárolókkal ("Neorion") és öblítőcsatornákkal ("FC"): A keresztes lovagok is használták, és egy részét még ma is használják, a déli hullámtörőtől északra menedéket nyújt kis hajóknak.
Külső kikötő, nyugati medence, főmedence, mára víz alá került. 30-50 m széles (talán lánccal zárható) bejárattal és valószínűsíthető világítótoronnyal ("Drusion"). a kikötő építésének történetét elég pontosan ismerjük Josephus Flavius írásaiból.

 
C kikötő
 

A kikötő alaprajza ma (https://www.ancientportsantiques.com/a-few-ports/caesarea-maritima/)

 

CaesareaLayout Raban2009 1200x1165

A kikötő alaprajza hullámtörő gátakkal és mólókkal, régen (https://www.ancientportsantiques.com/a-few-ports/caesarea-maritima/)

 
 
 Az íves mólók csökkentették a hullámok káros hatását.  Josephus a kikötőt „kör alakú kikötőként” írja le (Antiquities, 15.9.6). A két móló közül a mintegy 16 hektár (40 hold) vízfelületet befogadó déli kar 300 méterre nyugat felé nyúlt ki a tengerbe, miközben 500 métert észak felé kanyarodott. A déli ív alapozásához a bejáratnál tömör kvarcos homokkő tömböket is használtak, míg az északi ivet beton tömböket. Az északi hullámtörő 300 métert nyúlt nyugatra. A két kar a kikötő északnyugati, 28 méter széles bejáratánál végződött.

HULLÁMTÖRŐK

Kettős védelmet építettek az erős hullámverés ellen, a beton mólókat szabálytalan kövekből rakott gátakkal védték. A külső hullámtörőt a hullámtörő E-vel jelölt területén, a belső rakpartot pedig a nyugati hullámtörő északi részén lévő C területen ásták ki (lásd a kikötő alaprajzait). A keresztmetszet a teljes nyugati és déli hullámtörő szerkezet rekonstrukciója (MSL: jelenlegi átlagos tengerszínt):

 

CaesareaSection

A kikötő hullámtörő gátjának keresztmetszete (https://www.ancientportsantiques.com/a-few-ports/caesarea-maritima/)


Minden függőleges szint a jelenlegi átlagos tengerszintre vonatkozik, a római kor óta a teljes külső kikötő süllyedése 5-6 métert tesz ki. A külső kikötőben több helyen is a jelenlegi tengerszint alatti 8,5 m-es mélységben találták meg az ősi tengerfeneket, a belső rakpartfal teteje pedig - 6 m körül van. (Feltettük, hogy a tengerszintváltozás a római kor óta legfeljebb 0,5 m volt.) 

A nyugati hullámtörő középvonala ("gerincvonala") nagy betontömbökből állt. (4,7 x 3,6 m-es és 1,7 m magas tömbökből.) Az E-vel jelölt terület közelében. Az A-B és a C terület között 165 m-es távolságban is találhatóak beton tömbök. A tömbök egymástól egytől néhány méterre helyezkedtek el, közöttük és két oldalukon törmeléket helyeztek el. A gerincvonal és a rakpartfal közötti területet homokkal töltötték fel, és nagyméretű kőlapokkal (1,8 x 0,7 x 0,6 m) fedték be.

 

Caesarea2005NGeog

Fantáziakép a betontömbök építéséről (https://web.uvic.ca/~jpoleson/ROMACONS/Caesarea2005.htm)

 

A gerincvonal tenger felőli oldalán a fő hullámtörőtől 20-30 m-re egy külső hullámtörőt ("BW") találtak, amely valószínűleg megfelel a Josephus Flavius által említett "prokumia"-nak (hullámtörő, A zsidó háború, könyv). A régészek a csúcsát a jelenlegi tengerszint alatt -5 m-re találták, és a teljes magasságát 2-3 m-re becsülik, így az alapja a belső rakpartfaléval megegyező -8,5 m-es mélységben volt. A régészek találtak egy további "nagy betontömböt" az E területen, és feltételezik, hogy ez is a prokumia része lehetett, és amely betontömbökből és a közöttük lévő törmelékből állt, és a nyugati és déli hullámtörők teljes tenger felőli hosszában húzódik. A kétsoros hullámtörő mólót manapság ritkán alkalmazzák a költségek miatt. 

A levantei partok nagy részén a  9 m magas  a "száz évenként egyszeri vihar szignifikáns hullámmagassága", ami a Földközi-tengeren a legmagasabbak közé tartozik. A nagy viharok nyugatról és délről érkeznek. 5 m-es viharok már évente átlagosan egyszer fordulnak elő a levantei területen. Bár a kőmérettől függően a hullámtörő meghibásodása ezekben az ismétlődő viharokban bekövetkezhetett, de a hullám a törmelékdombos hullámtörőn ellaposodott a tengerfenéken, a betonblokkok pedig megvédték a kikötőt. A kikötőaljzat süllyedése, egy mameluk szultán rombolása pusztította el.

 
A KIKÖTŐALJZAT SÜLLYEDÉSE
A nyugati hullámtörő öt nagy római kori betontömbjének teteje jelenleg 2,5-3,5 m -el a jelenlegi átlagos tengerszint (MSL, Mean Sea Level) alatt van (https://www.ancientportsantiques.com/a-few-ports/caesarea-maritima/, ld. még http://real.mtak.hu/74991/1/Grull_nyomdanak.pdf). A külső kikötő délkeleti oldalán, egy modern déli hullámtörő fejétől 50 m -re nyugatra található terület jelenleg 5 m-rel az MSL alatt van. Ha ezeket a szinteket 6 m-el megemelnénk, akkor a fenékszín az ókorban +1 m -en lehetett, a hullámtörők teteje pedig +3 m -en volt. A középső kikötőben a rakpartfal jelenleg -0,6 m-rel a tengerszint alatt van és körülbelül 1 m-el kellene megemelni ahhoz, hogy működőképes legyen. A  kutatók a szintkülönbségek alapján tektonikus mozgást feltételeznek (0,50 m-es tengerszint-emelkedés mellett), amely egy észak-déli irányú törésen alapul, amely a középső és a külső kikötő közötti határán helyezkedhet el. Van aki a tektonikus mozgás ellen érvel, és a homokos aljzat lemosódását feltételezi. A Caesarea nyugati hullámtörőjének egyik nagy betontömbje alatt  40 cm vastag, lekerekített kavicsokból álló réteget találtak. Az alapozási réteg talán megakadályozta az alámosást. A hullámok által kiváltott lemosódásos fenéksüllyedés lehetséges magyarázataként az ismétlődő viharokat hozzák fel, melyek a hullámtörő külső oldalán nagyobb süllyedést okozna, mint a belső oldalon. A nagy betontömbök billenése a part felé megfigyelhető lenne, szemben az egyenletes függőleges süllyedéssel. (Egy szökőár, pl. az i.u. 365-ös szökőár, is elérhette Caesareát. Az ókori szerzők legalább négyet ismernek: egyet i. u. 115-ben, egyet i. u. 551-ben, egyet i. u. 749-ben és egyet i. u. 881-ben.)
A nyugati és déli hullámtörők süllyedésének másik lehetséges magyarázata az ezen építmények alatti altalaj tömörödésében is kereshető, mivel a kezdeti tengerfenék laza homokból állt. A hullámok és a szeizmikus hatások okozta rezgések az altalaj tömörödését idézhették elő. A homokréteg vastagságától függően a tömörödés akár néhány métert is elérhet. A földrengések okozta cseppfolyósodás jó magyarázat lenne, mivel ez valószínűleg csak a külső kikötő vízzel telített homokkal borított nagy területét érinti, de nem érintené a középső kikötő sziklás tengeraljzatot. A helyi jelenségek (alámosás, helyi cseppfolyósodás, sőt szökőár is) okozhatták a kikötői szerkezetek korlátozott mértékű pusztulását, de nem elegendőek a külső kikötő hullámtörőinek megfigyelt általános süllyedésének magyarázatához, az utóbbira nagyobb léptékű jelenségek, tektonikus mozgások vagy a földrengések által generált cseppfolyósodás és tömörödés adnak megfelelő magyarázatot.
 
 
 
CaesareaSubsidence 1200x900
 
 
 *
I. Heródes vagy Nagy Heródes (i. e. 74/73 – i. e. 4, https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Her%C3%B3des_zsid%C3%B3_kir%C3%A1ly) a Római Birodalom kliens királya. Nevében a „Nagy” jelző nem megtisztelő cím, hanem a jelentése idősebb. Heródes vér szerint nem volt zsidó, anyja a nabateus származású, apja az edomita Antipatrosz volt. Julius Caesar római polgárjogot adományozott Antipatrosznak, és kinevezte őt egész Júdea helytartójává. Antipatrosz legidősebb fiát Júdea parancsnokává, másik fiát, az akkoriban 26 éves Heródest pedig Galilea parancsnokává tette. Caesar társkonzulja, Marcus Antonius, életre szóló barátságot kötött Heródessel.
 
 
 
**
Van egy Caesarea a mai Algeria területén is, kikötővel, római világítótoronnyal (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sersel). 
 
1024px CherchellAR
***
A zsalúzás módszerei:
- a tenger aljazatába vert deszkákból alakították ki, majd palánkokkal erősítették meg, vagy először a gerendákat verték le, majd a deszkákat rögzítették hozzájuk (Vitruviánus zsaluzat, https://web.uvic.ca/~jpoleson/ROMACONS/Caesarea2005.htm, a módszert már Vitruvius De Architectura című műve említi i. e. 25 körül, 
- a második módszer nagy, duplafalú üreges dobozból (kb. 11x15x4 m) állt, amelyet a parton építettek és vontattak a helyére, és a két fal közötti teret töltötték ki betonnal, és a zsaluzat lesüllyedt, 
- a harmadik módszer a másodiknak egy változata volt. Palánkokból építettek uszályokat, amelyeket egymáshoz erősítettek csapokkal a parton, és a helyükre vontatták, majd és betonnal töltötték meg.