NEM KRŐZUS KIRÁLY TALÁLTA FEL A PÉNZT

 

 

 

(2024 július)

 

 

 

Ismert, hogy a pénznek öt funkciója, szerepe van (Brüll Mária: Forint, dollár, arany. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982):   

-csereeszköz: mindenki által elfogadott, bármikor tovább cserélhető eszköz,

-elszámolási egység: az árak kifejezésére használatos,
-fizetési eszköz: a halasztott fizetést, adósságtörlesztést teszi lehetővé,
-értékőrző: a vagyon tartását, felhalmozását teszi lehetővé,
-nemzetközi pénz: a más államokkal, országokkal folytatott kereskedelemben fontos.

 

ÉRMÉK, BORDÁK, GYŰRŰK

A közhiedelem szerint (https://index.hu/techtud/tortenelem/2021/01/25/megsem_a_karthagoiak_talaltak_fel_a_penzt/), a föníciaiak, a punok Karthágóban használtak először érméket. A történészek eddig úgy gondolták, hogy a fenti öt szerepet betöltő pénzérméket a ma ismert formájukban Lüdiában (a legendás Krőzus/Kroiszosz király udvarában) verték először, majd Karthágó kereskedői terjesztették el az ókori világban, az i. e. VII. század közepén. A természetes ezüst-arany ötvözetből, elektrumból készített érméket rövidesen mindenhol utánozni kezdték.

Az érmék előtt ezüst volt a fizető eszköz, megmérték a súlyát, minden kereskedőnél volt súlykészlet. Az ezüst öntvényeket (ingótokat) szamarak oldalán, jól látható gyékényzsebekben szállították. A szamárkaravánok azért voltak biztonságban, mert a birodalmak határain adták-vették őket, a szamarakkal együtt.  

 

 

Nyersbőr alakú ezüst öntvény (ingót, a szállíthatóság miatt szokatlan alakú, British Museum,

https://www.bmimages.com/preview.asp?image=01613642416&itemw=4&itemf=0001&itemstep=1&itemx=12)

 

 

 

Antik súlykészlet

(https://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/otthon-haztartas-kellekei/5871305/Ritka-antik-latkeszlet-1898-bol-sulykeszlet/#lg=1&slide=3)

 

 

Egy új felfedezés szerint már a kora bronzkorban (i. e. 3000–2100) is létezett két fémből készült tárgy, amely betöltötte a pénz fenti szerepeit: az egyik bronzból készült, bordának nevezett fizetőeszköz, és hasonló szerepet töltöttek be a vastag gyűrűk.

 

          Bronzból készült bordák

(https://index.hu/techtud/tortenelem/2021/01/25/megsem_a_karthagoiak_talaltak_fel_a_penzt/)

Több mint száz közép-európai lelőhelyről előkerült 5 ezer tárgy elemzése után kiderült, hogy a két kategóriába tartozó tárgyak súlya nagyon hasonló, 176 és 217 gramm közötti, és jelentős többségük ennél is kisebb eltérést mutatott.

 

 

Kelta pénzként használt bronz gyűrűk, rudakon szállították

(https://www.manorauctions.com/auction-lot/bronze-age-money-rings-and-roman-fibula_E244221B9A)

 

 

 

Arany gyűrűk, rudak  British Museum

(https://www.bmimages.com/preview.asp?image=01613642416&itemw=4&itemf=0001&itemstep=1&itemx=12)

 

A legendás Krőzus/Kroiszosz király aranya Lüdiában a folyókból származott, de nem az aranymosásból lett gazdag. Idejéig az aranyrudak, karikák 70 - 80 százalékos tisztaságúak voltak, általában ezüstöt is tartalmazó ötvözetek voltak. Krőzus udvarában kitalálták, hogy a vékony aranylemezeket sóval izzítva tiszta , közel 100 % tisztaságú aranyat lehet előállítani, amiből kicsi, de szabálytalan érméket öntettett. Az arany tisztaságát jó ideig senki sem tudta utánozni, ezért nagyon keresettek voltak az érméi. Nevezetesen gazdag király lett.