Teatini tervei szerint 12 kutat fúrnának a város körül, egy kör alakú, 10 kilométer átmérőjű területen belül, kizárólag a lagúna alatt, nem az Adria felé és nem is a szárazföld irányába. Mivel a mélyben található víztartó rétegek sós vizűek, így nem szennyeznék az édesvíz-készleteket, és nem lenne szükség édesvízforrásra sem. A technológia fizikai alapját a Pó-völgyben lévő földgáztározók adják: ott megfigyelték, hogy amikor gázt pumpálnak a földbe, a felszín megemelkedik, amikor pedig kiveszik, lesüllyed. David Dobson, a University College London professzora „szkeptikus optimizmussal” viszonyul az ötlethez. Elismeri, hogy az elmélet ígéretes, de figyelmeztet: a víz másképp viselkedik, mint a gáz – lassabban szivárog, így nagyobb nyomásra van szükség. Ugyanakkor úgy véli, ha a projektet lassan és kontrolláltan hajtják végre, nem jelentene súlyos kockázatot – idézi a CNN.
Egy tesztfúrás 20 cm átmérőjű és 1000 méter mély lenne, a cső alján szűrővel felszerelve. A víz lassan szivárogna a homokos rétegbe, és ezzel fokozatosan emelné meg a felszínt. Mivel a kutakat egyenletesen, kör alakban helyezik el, a város emelkedése is stabil, lassú és egyenletes lenne. A hatás leginkább a belső körben lenne érezhető, de a környező kisebb szigeteket és a szárazföld egy részét is érintené. Chioggia viszont kimaradna, a déli lagúnaváros szintén súlyosan érintett az áradásokban. Tanulmányozzák annak lehetőségét is, hogy a vízhez adalékanyagokat keverjenek, melyek segítenék a föld alatti réteg stabil kitágulását még a vízcsapok leállítása után is. A tesztidőszak 2-3 év lenne, aminek a költsége 30–40 millió euró körül lehet. Más ötletek is léteznek, például a lagúna teljes lezárása, tóvá alakítása, ami ugyan megmentené a várost, de elpusztítaná a lagúna élővilágát.
*A velencei gondola
"A gondola jellegzetes alakja hosszirányban határozott görbületet mutat, eleje (orra) és hátulja (tatja) a magasba nyúlik. A hajótest emiatt a lehető legkisebb felületen, csak a hosszának 55%-át kitevő lapos fenekű középrészen érintkezik a vízzel – ami lehetővé teszi, hogy egyetlen evezős mozgassa az orrdísszel együtt 11 méter hosszú és mintegy 350 kilós csónakot.... ami 140 cm széles. A gondola korábbi, középkori és barokk változatai laposabb formájúak, a vízből kevésbé kiemelkedő orr- és tat kialakításúak voltak és szimmetrikus hajógerinccel rendelkeztek, mivel ebben az időben még két evezős hajtotta a csónakokat. A fedélzetre gyakran kis házikót vagy baldachin-szerű sátrat építettek az utasoknak..." Jegyezzük meg, hogy a föníciaiak is eveztek gondolás módon, arccal menetirányban a lófej díszítésű hajóikon. A gondola két segédgerinces, lapos fenekű. A görög harci hajók három gerincesek voltak, egy fő és két segéd gerinc gerendával, - de még nem gerincre, bordázatra épített hajók-, továbbá "varrott" karvel palánkosok.

Mai gondola építő műhely

Díszes gondola a regattáról

Gondola "flotta" kikötő a Grand Canale-n, a magasított orr kb. 100 éves, a http://www.tramontingondole.it/ing-gondola.htm műhelyben készűlt

Az eredeti gondola két evezős, dísztelen, gyors közlekedési eszköz volt