A déli harangszó története
(2026 július)
Eredetileg nem a győzelem emlékére, hanem a török veszély miatti könyörgésként született meg.
III. Kallixtusz pápa 1456. június 29-én kiadott ima-bullájában rendelte el, hogy a keresztény világban imára hívó harangszó szólaljon meg, az Oszmán Birodalom terjeszkedése elleni mozgósítás volt a pápa szándéka. Az elrendelés pillanatában a pápa még nem tudhatta, hogy a Hunyadi János vezette magyar seregek július 22-én hatalmas győzelmet aratnak a nándorfehérvári diadal* során.
III. Kallixtusz pápa a török sereg közeledtének hírére adta ki rendelkezését. A cél a hívek mozgósítása a török ellen. és a keresztény katonákért való közös könyörgés volt. A harangszó kezdetben nem pontban délben szólt, hanem délután 3 és 6 óra közötti időszakban kondult meg.
Amikor a nándorfehérvári diadal híre hetekkel később megérkezett Rómába, a pápa új értelmezést adott a rendeletnek. A kötelező harangozás ettől kezdve a hálaadás és a győzelem szimbólumává vált. A következő években a harangozás és a hozzá kapcsolódó imádságok időpontja fokozatosan a déli órára tolódott át.
A déli harangozást végül VI. Sándor pápa tette véglegessé és örökérvényűvé. 1500. augusztus 9-én megújította a korábbi bullát, és hivatalosan is pontban délre rögzítette a harangszó időpontját,
Nekünk kulturális örökség és hungarikum, a déli harangszó a mai napig a keresztény összefogás és a magyar hadtörténet egyik legnagyobb diadalának állít élő emléket. Magyarországon a hagyomány kiemelten fontos részét képezi a nemzeti identitásnak, és a déli harangszó hivatalosan is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, mint egyedülálló kulturális örökség. A 12 órás harangszó közvetítése a rádióban 2026. július 7-én megszűnt.