A FILOZÓFUS CSÁSZÁR: MARCUS AURELIUS
(2024 március)
BEVEZETÉS
Marcus Aurelius a Római Birodalom császára (161 – 180) neves sztoikus* filozófus, író volt. A Pax Romana utolsó császára volt, sok történész úgy véli, hogy Róma hanyatlása fia, Commodus alatt kezdődött (https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Aurelius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r).
Fiatalon, már 138 -tól magas tisztségeket töltött be, 145-ben feleségül vette a császár lányát, Faustinát. Fogadott apjának, a császárnak hű és meghitt fiaként/barátjaként jártasságot szerzett a császári hatalommal járó feladatok megoldásában. A sztoicizmus* egyik legjelentősebb római képviselője. Császárként, a birodalmat ért súlyos csapások alatt is bátorságával, kötelességei megtartásával tűnt ki a császárok közül. Lucius Verus volt a társuralkodója. Sokat tettek a Rómában kitört éhínség enyhítésére, lecsendesítették a Germania Inferior és Britannia provinciákban kitört lázadásokat. Verus a germánok és a Pártus Birodalom támadásai ellen harcolt. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismereterjesztés.
Fiatalon, már 138 -tól magas tisztségeket töltött be, 145-ben feleségül vette a császár lányát, Faustinát. Fogadott apjának, a császárnak hű és meghitt fiaként/barátjaként jártasságot szerzett a császári hatalommal járó feladatok megoldásában. A sztoicizmus* egyik legjelentősebb római képviselője. Császárként, a birodalmat ért súlyos csapások alatt is bátorságával, kötelességei megtartásával tűnt ki a császárok közül. Lucius Verus volt a társuralkodója. Sokat tettek a Rómában kitört éhínség enyhítésére, lecsendesítették a Germania Inferior és Britannia provinciákban kitört lázadásokat. Verus a germánok és a Pártus Birodalom támadásai ellen harcolt. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismereterjesztés.
A Római Birodalom Marcus Aurelius idején (https://hu.wikipedia.org/wiki/Antoninusi_j%C3%A1rv%C3%A1ny)
Verus halála után a keletről hazatérő seregek pestist (mások szerint feketehimlőt) hurcoltak Rómába, a járvány szörnyű, közel 10%-os pusztítást végzett a Birodalomban. A Dunán átözönlő germán törzsek feldúlták az észak-itáliai városokat, csak súlyos harcok árán sikerült őket visszaverni. 161 őszén vagy 162 tavaszán a Tiberis kiáradt, elárasztva Róma nagy részét. Sok állat vízbe fulladt, és a várost az árvíz miatt éhínség is sújtotta. Válságos volt a helyzet Marcus Aurelius idején.
Marcus Aurelius győzelmi oszlopa (https://en.wikipedia.org/wiki/Marcus_Aurelius)
Marcus Aurelius idején kezdődtek a keresztényüldözések, környezete a háborúkért, az éhínségért és a pestisért a keresztényeket tette felelőssé. Verus halálát (169) követően egyedüli uralkodóként fogott hozzá Pannonia védelmi problémájának megoldásához. A hadi költségek fedezésére elárvereztette a császári kincstárat. Pannoniában a harcok nagy területen és különböző helyeken folytak (170 -175), de győztesen tért vissza. A határon lévő tartományokban az új telepeseknek jogokat adott, amivel hozzájárult a dunai provinciák gazdasági megerősödéséhez, városaik fejlődéséhez. Tervezte, hogy a Dunától, Pannonia és Noricum provinciáktól északra (a mai Nyugat-Szlovákia, a morva területekkel) és keletre, Pannóniától Dacia provinciáig (Havas-alföd és a Tiszántúl egy része) új provinciákat létesít. Elképzelésében megakadályozta, hogy a szíriai helytartó (172) fellázadt Róma ellen. 178 -ban ismét a Dunánál volt, de a terület teljes meghódítását ezúttal sem sikerült befejeznie. Váratlan halála miatt szándéka – hogy a Birodalom határvidékén a tartós béke legyen – soha sem valósult meg. Talán pestisben halt meg Vindobona (a mai Bécs, 180). Hamvait hazavitték Rómába és Hadrianus mauzóleumába (a mai Angyalvár) temették el, mások szerint az emlékoszlopa alá.
Kapcsolata Kínával: egy kínai történeti munka említést tesz a Kínai Birodalomba küldött első római követekről (166). A küldöttség délről érkezett – valószínűleg tengeri úton –, és orrszarvútülköt, elefántcsontot, teknőspáncélt vitt ajándékba magával. Amikor a küldöttség megérkezett Luoyang kínai fővárosba, fogadta őket Huan császár. A római források nem erősítik meg a császári küldöttség látogatását, lehetséges, hogy a „követek” kereskedők voltak, akik Aureliustól függetlenül jutottak el Kínába.
Marcus Aurelius bronz lovasszobrát, amely a középkorban a római lateráni palotában állt, 1538-ban visszahelyezték a Capitoliumra (Piazza del Campidoglio). Noha Róma kereszténnyé válását követően általános gyakorlat volt, hogy a bronzból készült szobrokat beolvasztották, ez a szobor egyedüliként fennmaradt.
Marcus Aurelius diadalíve Líbiában (https://en.wikipedia.org/wiki/Arch_of_Marcus_Aurelius_(Tripoli))
*
A sztoikus filozófia az általunk befolyásolható dolgokra való koncentráláson, a legrosszabbra való felkészülésen és az élet rövidségén való elmélkedésen alapul. A sztoikus filozófia, vagy sztoicizmus, az i. e. 310 körül Kitioni Zénón által Athénban alapított filozófia, az antik korban és kora középkorban nagy hatású volt. A római korban élt neves sztoikusok Seneca, Epiktétosz, és Marcus Aurelius voltak. Tanításaik szerint a filozófia három nagy területre oszlik, ezek: a logika, a fizika és az etika.
A rómaiak, akik mindig és mindent a gyakorlat felől közelíttek, a sztoikus filozófia eredményeit a helyes, harmonikus életvitel meghatározására és vezetésére alkalmazták, és a sztoicizmust életfilozófiává tették. A logikát a dialektikára (érveléselmélet) és retorikára (szónoklattan) osztották, később még hozzávették ehhez a definíciókról szóló tant is. Hatással volt rájuk Arisztotelész munkássága. A sztoikus filozófia, etika alapvető életelve: „az Ész vezessen”, ne a vágyak és érzelmek, a gyönyörvágy és a gyűlölet, a harag, és a félelem, melyek függőségben tartják a lelket és szellemet. A szenvedélymentesség az egyik elve. A négy alapvető sztoikus erény: a bölcsesség, a bátorság, az igazságszeretet, és a mértéktartás (ez a felosztás még Platóntól ered).
A rómaiak, akik mindig és mindent a gyakorlat felől közelíttek, a sztoikus filozófia eredményeit a helyes, harmonikus életvitel meghatározására és vezetésére alkalmazták, és a sztoicizmust életfilozófiává tették. A logikát a dialektikára (érveléselmélet) és retorikára (szónoklattan) osztották, később még hozzávették ehhez a definíciókról szóló tant is. Hatással volt rájuk Arisztotelész munkássága. A sztoikus filozófia, etika alapvető életelve: „az Ész vezessen”, ne a vágyak és érzelmek, a gyönyörvágy és a gyűlölet, a harag, és a félelem, melyek függőségben tartják a lelket és szellemet. A szenvedélymentesség az egyik elve. A négy alapvető sztoikus erény: a bölcsesség, a bátorság, az igazságszeretet, és a mértéktartás (ez a felosztás még Platóntól ered).
"Testednek csak a feltétlenül szükséges dolgokat szerezd meg, táplálékot, italt, ruházatot, lakást és személyzetet. A külső díszt és a fényűzést teljesen kerüld.” (Epiktétosz kézikönyve a sztoicizmusról). A sztoikus filozófia felderítése napjainkban is folyik, ha lassan is; s ennek fényében nyugodtan kimondhatjuk például, hogy a tizenkilencedik század végi matematika (elsősorban a matematikai logika) nem egy jelentős felfedezése puszta újrafelfedezése, újrafogalmazása volt az elfeledett vagy félreértett filozófiai sztoikus tanoknak.