Kereső motorok és az AI keresés viszonya
(2026 augusztus)
A tartalomgyártók sérelmezik, hogy az AI a gyártók adataikból ad az AI közvetlen választ, ezért a gyártók látogatottsága csökken, míg eddig a Google közvetlenül a gyártó oldalára mutatott. A konfliktus jelenleg az internetes tartalomgyártás és a keresőoptimalizálás (SEO) legnagyobb kihívása. A jelenséget, amikor a keresőmotor látogatás nélkül szolgálja ki a felhasználót, „nulla kattintásos keresésnek” (zero-click search) nevezik. Kérdés az is, hogy a felhasunáló hogyan hivatkozzon az AI-re?*
A hagyományos keresők indexeltek és átirányítottak. Az AI-alapú keresők (mint a Google AI Overviews) viszont összegzik az oldalak tartalmát. Ha a felhasználó megkapja a választ az AI keresőben, nem kattint át a forrásoldalra. Ezért a készítő elesik a hirdetési és a közvetlen látogatói bevételtől. Szerzői jogi vita is van, a tartalomgyártók szerint az AI-cégek az ő szellemi tulajdonukat használják fel arra, hogy egy konkurens szolgáltatást építsenek belőle.
A weboldalak tulajdonosai a Robots.txt fájlon keresztül gyakran letiltják az AI-botokat (pl. Google-Extended, GPTBot), hogy ne tudják beolvasni az adataikat, oldalaikat. A nagy médiakiadók dollármilliós licencszerződéseket kötnek az AI-fejlesztőkkel, hogy legálisan, pénzért engedjék át a tartalmaikat.
A tartalomgyártók kénytelenek átállni a felszínes válaszokról a mélyreható, saját tapasztalaton alapuló véleményekre és a közösségépítésre (hírlevelek, videók), amit az AI nem tud könnyen helyettesíteni. Milyen SEO-stratégiákkal tarthatóak meg a látogatók? Az AI-érában a középszerű, könnyen megválaszolható tartalmaknak gyorsan csökken a forgalma, mert az AI azonnal összefoglalja őket a keresőben. A túlélés kulcsa az, hogy olyan értékes tartalom legyen az oldalon, amit egy nyelvi modell nem tud lemásolni. A tartalomstratégiát az alábbi négy pillér tényező alapján érdemes átalakítani:
1. Fókuszálj a tartalomra és a minőségre: A keresőmotorok ezek alapján értékelik a weboldalak és a rajtuk megjelenő cikkek megbízhatóságát, hitelességét és szakmaiságát. A Tapasztalat (Experience), Szakértelem (Expertise), Tekintély/Hitelesség (Authoritativeness) és Megbízhatóság (Trustworthiness) az irányelvek. A Google algoritmusa vizsgálja, és meghatározza egy honlap láthatóságát a találati listán. A szerző első kézből származó, valós, gyakorlati tapasztalata a témában (pl. saját termékteszt, személyes beszámoló). A tartalomkészítő szakmai tudása, végzettsége, képesítései vagy elismert szakmai múltja az adott területen. A weboldal és a szerző hírneve, ismertsége, valamint a külső szakmai hivatkozások (backlinkek) száma. A legfontosabb központi elem; a pontos információk, az átlátható cégadatok, a biztonságos működés és a tiszta adatkezelés. A Google algoritmusai kifejezetten keresik az emberi szakértelmet. Készíts egyedi felméréseket, interjúkat vagy statisztikákat. Az AI ezeket nem tudja kitalálni, és téged fog forrásként idézni.
2. Válts formátumot: az AI leginkább a strukturált szöveges információkat tudja könnyen kisajátítani. Terjeszkedj olyan formátumok felé, ahol az emberi jelenlét dominál.
Videó és audió: A YouTube-videók, rövid klipek (TikTok, Shorts) és podcastok mögött valós emberi karakter áll, amit a felhasználók szívesebben fogyasztanak.
Hírlevelek, zárt közösségek: Építs saját bázist (pl. Discord, Slack, zárt Facebook csoportok), ahol a tagok egymással és veled beszélgethetnek.
3. Célozd meg a „Keresési Szándék” végét. Az AI kiválóan válaszolja meg a „Mi az a...?” vagy „Hogyan kell...?” típusú egyszerű kérdéseket. Neked a összetettebb igényeket kell kiszolgálnod, mélyreható elemzésekkel. Készíts részletes, átfogó esettanulmányokat és útmutatókat.
Vélemény és kontextus: Az AI nem tud valódi véleményt formálni vagy árnyalt, kulturális/piaci kontextusba helyezni döntéseket.
Az internetes információszerzés
Az AI és a keresőmotorok kapcsolata átalakította az internetes információszerzést.
- Szemantikus keresés: Az AI megérti a felhasználói szándékot a kulcsszavak egyeztetése helyett.
- Közvetlen válaszok: A generatív AI összefoglalókat készít, így nem kell weboldalakra kattintani.
- Társalgási felület: A keresés statikus listák helyett interaktív, chat-alapú párbeszéddé változott.
- Multimodális bevitel: A rendszerek egyszerre képesek szöveges, képi és hangalapú lekérdezéseket feldolgozni.
- Személyre szabottság: A gépi tanulás a korábbi keresések alapján egyedi találati listát nyújt.
- Hibrid modellek: A Google és a Bing a hagyományos linkeket kombinálja az AI-összefoglalókkal.
- Pontossági kihívások: A keresők folyamatosan küzdenek az AI által generált hallucinációk kiszűrésével.
- Szerzői jogi viták: A tartalomgyártók sérelmezik, hogy az AI az ő adataikból ad közvetlen választ.
- Jövőkép: A keresőmotorok passzív indexelőkből proaktív, személyes digitális asszisztensekké válnak
SEO (Search Optization) A kereső optimalizálási stratégiák forradalma
A weboldalaknak, pl. a Wikipédiának már az AI-ügynökök optimális kiszolgálására kell készülniük. Milyen különbségek vannak a Google AI Overviews és a Perplexity működése között?
A Google AI Overviews (korábbi nevén SGE – Search Generative Experience) a Google kereső olyan funkciója, amely generatív mesterséges intelligencia segítségével azonnali, strukturált szöveges összefoglalót készít a találati lista legtetején. A rendszer a Google fejlett Gemini nyelvi modelljére épül, és bonyolult kérdések esetén több különböző weboldal tartalmát fésüli össze egyetlen könnyen olvasható válasszá, miközben közvetlenül hivatkozik a forrásként használt megbízható webhelyekre.
A Perplexity egy mesterséges intelligenciára épülő kereső- és válaszadó motor (answer engine), amely a hagyományos internetes keresők (mint a Google) és az AI-chatvonalak (mint a ChatGPT) előnyeit ötvözi. A platform valós időben pásztázza a világhálót, majd a talált információkat strukturált szöveggé alakítva, a pontos források megjelölésével tálalja a felhasználónak. - A perplexity tanácstalanságot, zavarodottságot vagy meghökkenést jelent. Az információelméletben és a gépi tanulásban pedig egy olyan statisztikai mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy egy valószínűségi modell (például egy nyelvi modell) mennyire jól képes megjósolni egy mintát. A minél alacsonyabb perplexitási érték azt jelzi, hogy a modell magabiztos és pontos a szövegalkotás során. A szolgáltatás közvetlenül elérhető a Perplexity weboldalán, de letölthető Google Play-ről, az App Store-ból, valamint használható Chrome bővítményként is. Főbb jellemzői és funkciói:
- Forrásmegjelölés (Citations): Minden válaszban számozott hivatkozások szerepelnek. Így azonnal ellenőrizhető, hogy az AI honnan vette az adatokat, csökkentve a téves információk (hallucinációk) kockázatát.
- Deep Research (Mélykutatás): Egy összetettebb kérdés esetén a rendszer képes önállóan több tucat keresést lefuttatni, források százait átfésülni, és egy komplett, részletes elemző tanulmányt készíteni.
- Több AI-modell integrációja: A fizetős verzióban a felhasználók választhatnak a piacvezető mesterséges intelligencia modellek (példából az OpenAI GPT, az Anthropic Claude vagy a Meta Llama verziói) között.
- Pro és Max funkciók: Míg az alapszolgáltatás ingyenes, a Pro ($20/hó) és a Max ($200/hó) előfizetések nagyobb adatmennyiség feldolgozását, több mélykutatást és fejlettebb automatizációt tesznek lehetővé.
Az AI elterjedése alapjaiban rombolta le a hagyományos, kulcsszó-halmozásra épülő SEO-t. A modern keresőoptimalizálás már nem a keresőmotorok algoritmusainak, hanem az AI-alapú válaszadó rendszerek (GEO - Generative Engine Optimization) kiszolgálásáról szól. A Generative Engine Optimization (GEO) a digitális tartalom optimalizálásának az a gyakorlata, amellyel elérhető, hogy a generatív mesterséges intelligencia (AI) rendszerek és válaszgépek (mint például a ChatGPT, Google AI Overviews, Perplexity, Claude és Gemini) megbízható forrásként hivatkozzanak a tartalomra és beépítsék azt a válaszaikba. Míg a hagyományos SEO (keresőoptimalizálás) célja a kulcsszóalapú keresők találati listájának élére kerülés, addig a GEO arra fókuszál, hogy a tartalom beépüljön a közvetlen, szintetizált AI-válaszokba.
A legfőbb különbségek: SEO és a GEO között: a célzott platformok működésében és a tartalomkiszolgálás módjában rejlik. Amíg a SEO a hagyományos keresők találati listáira (például a kék linkekre), addig a GEO az AI-alapú válaszadó felületekre (mint a ChatGPT, Google Gemini vagy Perplexity) készíti fel a weboldalakat.
A célplatform jellege: A SEO a hagyományos, kulcsszóalapú keresőmotorokat célozza meg. A GEO a generatív mesterséges intelligenciára és a nagynyelvű modellekre (LLM) összpontosít.
Találati formátum: A SEO célja a rangsorolás a keresőoldal hagyományos pozícióiban (kék linkek, kiemelt kivonatok). A GEO célja, hogy a tartalom bekerüljön az AI által generált közvetlen folyószöveges válaszokba és azok forráshivatkozásaiba.
Fókusz és stratégia: A SEO-ban a kulcsszavak sűrűsége, a technikai felépítés és a visszamutató linkek (backlinkek) dominálnak. A GEO-ban a tartalom folyékonysága, az egyértelmű tényállítások, a szakértői idézetek és a strukturált adatok számítanak.
Felhasználói szándék kezelése: A SEO rövidebb kulcsszavakra és konkrét keresési kifejezésekre optimalizál. A GEO a hosszú, összetett, természetes nyelven megfogalmazott beszélgetési kérdések megválaszolására épít.
Idézettség és hitelesség: A SEO-nál a domain tekintélye határozza meg a sikert. A GEO-nál az AI-modellek azt figyelik, hogy a tartalom statisztikailag hányszor és milyen minőségben jelenik meg megbízható online forrásokban és szakértői véleményekben.
A GEO-idézettség mérésének legfőbb módszerei:
- Idézettségi arány (Share of Voice / AI Share of Model): A releváns kulcsszavak és iparági kérdések mintavételezése során megmutatja, hogy az AI hány százalékban nevezi meg a te márkádat vagy linkeli a weboldaladat forrásként.
- Forráshivatkozások és Linkek követése: Annak mérése, hogy a generatív válaszokban elhelyezett kattintható linkek, lábjegyzetek és inline hivatkozások mennyi közvetlen, magas konvertálási hajlandóságú forgalmat terelnek az oldaladra.
- Entitás-asszociáció vizsgálata: Annak ellenőrzése, hogy az AI milyen tulajdonságokkal, témákkal vagy versenytársakkal említi egy lapon a márkádat (például: ha a keresés a "legmegbízhatóbb ERP szoftverekre" irányul, bekerül-e a céged a felsorolásba).
- Hangvétel és kontextus (Sentiment Analysis): Annak elemzése, hogy az AI pozitív, semleges vagy negatív színben tünteti-e fel a márkádat az összefoglalóiban.
- Hányszor jelenik meg a saját domain forrásként.
- Dedikált GEO monitoring eszközök: Olyan feltörekvő platformok használata, amelyek képesek nyomon követni a láthatóságot a különböző LLM (Large Language Model) alapú keresőkben.
- Hagyományos analitika szűrése: A Google Analytics-ben az olyan AI-alapú forgalomterelők (mint a perplexity.ai, chatgpt.com vagy android-app) egyedi szegmensekbe rendezése és a közvetett átkattintások figyelése.
A SEO stratégiák legfontosabb változásai az alábbi területeken történtek:
- Szándékalapú optimalizálás (Search Intent)
- Kulcsszavak helyett témakörök: A pontos kulcsszó-egyezések helyett a kontextus és a téma teljes körű lefedése (Topic Authority) a cél.
- Társalgási kifejezések: Az emberek egyre inkább teljes mondatokban, chat-szerűen kérdeznek, így a tartalomnak a természetes emberi beszédet kell tükröznie.
- Problémamegoldó fókusz: Nem elég leírni egy fogalmat; a cikkeknek azonnali, gyakorlati választ kell adniuk a felhasználó mögöttes problémájára.
- Az irányelvek felértékelődtek, mert AI képes másodpercek alatt végtelen mennyiségű generált szöveget létrehozni, a Google a valódi emberi értéket díjazza.
- Tapasztalat (Experience): Előtérbe kerültek az első kézből származó tapasztalatok, saját tesztek és egyedi fényképek.
- Szakértelem és Tekintély (Expertise, Authoritativeness): Kulcsfontosságú a neves, szakértő szerzők névjegyének és hiteles szakmai hátterének feltüntetése.
- Megbízhatóság (Trustworthiness): A pontos forrásmegjelölések és a hivatkozott adatok pontossága kötelező elemmé vált.
- Strukturált adatok és technikai SEO: Az AI-modelleknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy pontosan megértsék a weboldal tartalmát.
- Schema markup: A strukturált adatok (pl. Product, FAQ, Article sémák) használata elengedhetetlen, mert az AI ezekből táplálkozik a közvetlen válaszok (AI Overviews) generálásakor.
- API-barát felületek: A weboldalak technikai felépítését úgy kell alakítani, hogy az AI-botok könnyen beolvashassák és értelmezhessék az adatokat.
-Kattintás nélküli keresések kezelése. Mivel a felhasználók a választ közvetlenül a találati oldalon kapják meg, a webhelyek látogatottsága visszaeshet. A SEO-sok ezért új taktikákat alkalmaznak. A forrásként történő bekerüléshez olyan egyedi adatokat, grafikákat és kutatásokat kell publikálni, amelyeket az AI kénytelen forrásként megjelölni és linkelni a válaszában.
- Márkaismertség (Brand Mention): A cél az, hogy a márka neve minél többször szerepeljen az AI tudásbázisában (fórumokon, közösségi médiában, hírekben), így az AI ajánlani fogja a terméket vagy szolgáltatást.
*Augusztus 2.ától a gyakorlatban is alkalmazzák az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) legfontosabb, az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre (General-Purpose AI, GPAI) vonatkozó rendelkezéseit, amivel Brüsszel hivatalosan is a világ vezető AI-szabályozójává lépett elő. Az európai döntéshozók eredetileg úgy tervezték, hogy az AI Act kizárólag a mesterséges intelligenciára épülő, konkrét alkalmazásokat fogja szabályozni. Amikor azonban a ChatGPT 2022-es nyilvános rajtja letarolta a világot, a stratégiát villámgyorsan újra kellett gondolni, és a szabályozást kiterjesztették az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre (GPAI-modellekre) is.
A címkézés a szerzői jogi kérdést sem oldja meg. Az európai szerzői jog továbbra is az emberi kreatív teljesítményhez köti a szerzői minőséget. Minél inkább a gép határozza meg egy mű konkrét formáját, netán tartalmát, annál nehezebb hagyományos értelemben emberi szerzőségről beszélni. Minél több érdemi választás, szerkesztés és átalakítás marad az embernél, annál erősebb lehet a szerzői jogi igény az arányra.
A fejlesztőknek mostantól például transzparensen be kell számolniuk arról, hogyan építették fel a modellt, összefoglalót kell közzétenniük a tanításhoz felhasznált adatok típusairól – beleértve a szerzői jog által védett tartalmak felhasználásának módját is –, valamint elegendő információt kell szolgáltatniuk ahhoz, hogy a felhasználók pontosan értsék a szoftver képességeit és korlátait. Míg a nyugati AI-laborok többsége (köztük az OpenAI) aláírta a dokumentumot, és együttműködést ígért, addig a Meta például látványosan kimaradt a kezdeményezésből. Számos technológiai vállalat és iparági szervezet éppen ezért folyamatosan bírálja a törvényt, mondván: a túlzott bürokrácia megfojtja az innovációt, és a vállalatok arra kényszerülnek, hogy mérnökök helyett jogászokat vegyenek fel a papírmunka intézésére.az átláthatóság jegyében egyre gyakrabban találkozhatunk majd olyan jelölésekkel, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy egy adott tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy módosított. Bár az AI Act több esetben átláthatósági kötelezettségeket ír elő, nem határoz meg egységes, minden szolgáltató számára kötelező „AI Generated” vagy „AI Modified” címkéket (https://index.hu/techtud/2026/08/03/eu-ai-act-mesterseges-intelligencia/). Magyarországon az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendelete értelmében az AI-vel generált tartalmakat kötelező jelölni, az AI-alapú ügyfélszolgálatokról pedig előzetesen tájékoztatni kell az ügyfeleket. Nem minden AI-val létrehozott művet kell megjelölni, de a deepfake-eknél és bizonyos szerkesztetlen közérdekű tartalmaknál kötelező tájékoztatni a közönséget a gépi eredetről.(AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályai)
Bizonyos esetekben jelezni kell, ha egy kép, hang, videó vagy szöveg mesterséges intelligencia segítségével jött létre vagy változott meg. A Bizottság ehhez önkéntesen használható ikonokat is készített: van általános, teljesen AI által generált és részben AI-val módosított jelzés. Az augusztus 2. előtt a netre kikerült képek, videók egy része december 2-ig átmeneti időt kapnak az átállásra. Deepfake-képnél, hangnál vagy videónál közölni kell, hogy mesterségesen generált vagy manipulált tartalomról van szó. Ugyanez érvényes a közérdekű témáról szóló AI-szövegre is, ha azt emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés nélkül teszik közzé.
Ha valaki vállalja érte a szerkesztői felelősséget, külön látható AI-jelzés nem kötelező. A kulturális munka egyre inkább hibriddé válik. Egy író használhat AI-t háttéranyagok rendezésére, egy grafikus zajszűrésre, egy filmes technikai utómunkára, egy zenész hangszerelési ötletekre. Ezeket nem érdemes egy kategóriába tenni azzal, amikor valaki néhány utasítás után változtatás nélkül közzéteszi a generált eredményt. Ha mindenre ugyanaz az AI-jel kerülne, maga a címke veszítene az információtartalmából. azt közli, hogy a mesterséges intelligenciának érdemi szerepe volt a tartalom létrejöttében vagy módosításában.
A címkézés a szerzői jogi kérdést sem oldja meg. Az európai szerzői jog továbbra is az emberi kreatív teljesítményhez köti a szerzői minőséget. Minél inkább a gép határozza meg egy mű konkrét formáját, netán tartalmát, annál nehezebb hagyományos értelemben emberi szerzőségről beszélni. Minél több érdemi választás, szerkesztés és átalakítás marad az embernél, annál erősebb lehet a szerzői jogi igény az arányra.
PÉLDA: Ez a cikk külföldi forrásban közölt, mesterséges intelligencia (MI) által fordított és átdolgozott tartalom. A szöveget X Y szerkesztette, ellenőrizte és publikálásra jóváhagyta.
Forrás: Z W, akinek az elérhetősége, a web oldala:
A cimkék nem fognak működni, mert írásonként 4-5 cimke?