A felmelegedés és az óceánok vízszint emelkedése
(2025 április)
Két olyan terület lesz az északi féltekén, ahol várhatóan a sokéves jég megmarad: a télen sötét sarkvidéken, és K-Grönland magas hegyein. Az Antarktiszon sok jég megmaradt a korábbi meleg periódusokban is, meg sem próbálják a kutatók megbecsülni a felmelegedés után megmaradó jégmennyiséget. A globális tengerszint 10 centiméterrel emelkedett 1993 óta: ami 10,1 cm/ 32 év = 3.15 mm/év tengerszint emelkedést jelent, és ami nem egyenletesen oszlik el a tengereken. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Nem nyilvánvaló, hogy a szintemelkedés eloszlása nem egyenletes
Tengerszint emelkedés 1993 óta szatellitmérések alapján (https://www.asoc.org/learn/antarctic-ice-and-rising-sea-levels/)
A várható színt növekedés is logisztikai görbét (https://en.wikipedia.org/wiki/Logistic_function) követ majd, mint a folyamatok általában. Lgalább is reméljük, hogy úgy viselkedik, mint más folyamatok a természetben. A csökkenő meredekségű szakaszt döntően majd az Antarktisz-i jég olvadási mértéke határozza meg, itt csak részben fog elolvadni a jég. Számos természeti folyamat úgy zajlik le, hogy az időben, egy kezdeti értéktől gyorsulva indul, majd lassulva közeledik a végső állapotig.
Logisztikus görbe, az origó felett van az infelxiós pont-ja
(itt a leggyorsabb az emelekedés, https://en.wikipedia.org/wiki/Logistic_function)
A logisztikus görbe egyenlete igen egyszerű: 1/( 1 + exp (-kt) ), ahol t = 2,4,6,... és a függőleges tengelyen a szintemelkedés a maximummal normált értéke olvasható le. k egy illesztő paraméter. A görbe alatti terület igen egyszerűen számítható kt függvényében: ln ( 1 + exp(kt) ), és arányos a sok év alatt az emelkedést okozó befolyó víz mennyiségével. Nehéz kérdés a maximum és k becslése, számítása, azaz a skálázás.
Következtetés: a tengerszint emelkedése a a Föld hőmérséklet emelkedésének kiváló mértéke lenne, ha egyenletesen oszlana el az szintemelkedés. Mert nem egyenletesen oszlik el, azért csak közvetett mértéke a lokális szintemelkedések meghatározásánál. A Föld felszíni középhőmérséklet meghatározásánál is hasonló probléma van, továbbá még a más tényezők, pl. a vulkánkitörések is befolyásolják.
A relatív felmelegedés (https://earthobservatory.nasa.gov/world-of-change/global-temperatures)
Bármi is a felmelegedés oka, a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, és ha a kiugró értékektől eltekintünk, akkor 2010-ig lineáris, az idővel arányos a nyári anomáliák emelkedése egy évszázad alatt 1-1.2 °C:
A nyári meteorológiai (június, július és augusztus) hőmérsékleti anomáliák 1880 óta, évente. (https://earthobservatory.nasa.gov/images/152995/in-the-grip-of-global-heat)
A 2020-as években
A 2020-as években a szélsőséges időjárási események gyakorisága megnőtt. (Lehet arra következtetni, hogy a tájékoztatás minősége és gyorsasága megjavult, de más is történik.) Az egyik lehetséges ok, -ami különösen az északi földtekére igaz-, hogy az olvadó jég mennyiségének a csökkenése gyorsuló melegedést, szélsőséges jelenségeket, hőhullámokat, árvizeket okoz. A jelenség oka, a jég melegedése és olvadáshője késleltető hatásúak. Amikor a könnyen olvadó jég mennyisége már csökken, a késleltető hatás is csökken. A könnyen olvadó jeges területek a gleccserek völgyi szakaszai, a Grönland D-i jégmezői már eltűntek...
A Föld középhőmérséklet emelkedésének a gyorsulása még nem bizonyítható, mert túl rövid a megfigyelt időszak, de eddig a 2023-2024-es évek voltak a legmelegebbek, ráadásul a 10 legmelegebb esztendő mind 2014 és 2024 közé tehető. 2024-ben az átlaghőmérséklet 0,1 Celsius-fokkal több, mint 2023-ban, rekord meleg évek voltak. Azt még nem lehet kijelenteni, hogy a globális felmelegedés gyorsul, mert a gyorsulás ténye a mérések alapján statisztikailag nem bizonyítható (https://www.origo.hu/tudomany/2025/04/globalis-felmelegedes-gyorsulasarol). De 2010 körül törés valószínű az idő függvényében addig is hosszan lineárisnak tekinthető (egyenessel jól közelíthető) hőmérséklet emelkedésben, és egy új, meredekebb emelkedésű egyenessel közelíthető az éves megfigyelés sorozat. A késleltetett statisztikai értékelés miatt a következő évek igazolhatják az új közelítés meredekségét: a korábbi 0.12 °C/10 év
növekmény a kétszeresére, kb. 0.25 °C/10 év-re nőtt. Talán 2025-ben vagyunk a fenti logisztikus görbe inflexiós pontjánál közelében, a 2030-as évek elején pontosabb állításokat lehet majd tenni.
Megj.1.: A legtöbb emlős (és a madarak) melegvérű, nagyjából állandó testhőmérsékletű lények, ami lehetővé teszi, hogy akkor is tevékenyek maradjanak, amikor a hidegvérű állatok számára már túl hideg van. Az emlősök testhőmérséklete 40 °C-nál nem magasabb, a madaraké egy-két fokkal több, és a tartós nagyobb meleg az emlősöknél egészségkárosodást vagy halált okoz. Ami azt mutatja, hogy a melegedés a fent említett inflexiós pont közelében lehet, mert még léteznek emlősök, akik túlélték a korábbi meleg korszakokat, vagy olyan földtörténeti meleg korszak következik, ami az utolsó néhány millió évben nem fordult elő.
Más meggondolással is hasonló kövezkeztetésre lehet jutni az inflexiós ponttal kaocsolatban. Az https://www.climate.gov/news-features/climate-qa/how-current-global-warming-trend-different-previous-warming-periods-earths oldalon még ebben a században a felmelegedés maximumát kb. 4 °C -nak gondolják klímamodellek alapján. Ma (2025) kb. mésfél fok lehet, de É-on már két fok körüli az átlagos felmelegedés.
Megj. 2.: A jégtáblák lebegnek a tenger felszínén, és ha elolvadnak, az úszó jég alig változtatja a tengerszintet. Az É-i poláris jégtakaró is úszó jégtakaró, így az olvadása keveset járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, késleltetik a szintemelkedést. Mivel a lebegő jégtakaró alacsonyabb sótartalmú, mint a tengervíz (a jégből kifagyott a só), olvadása a tengerszint nagyon csekély emelkedését okozza, amit figyelmen kívül lehet hagyni. Az előrejelzés fontos paramétere lehet az évente megfagyó sarki jég mennyisége. A kifagyó só súlya mozgatja a lesüllyedő Észak-Atlanti áramlatot. A sarki jég mennyiségének története 1979-2025 -ig:
A sarki jég mennyiségének története 2025-ig
(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-
Amennyiben állandósul az É-sarki jég mennyisége 3-4000 km3 körül, az áramlatok nem fognak összeomlani. 2024 szeptemberében 4.18 km3 értékű volt. Amikor a sokéves jég is elkezd erősen olvadni, akkor lesz baj. De két jégmag van északon, ahol várhatóan a sokéves jég megmarad.
Az Antarktiszon 2021 és 2023 között megállt a jég fogyása, szemben az azt megelőző két évtized súlyos jégveszteségeivel: három egymást követő évben intenzív havazások voltak a kontinens keleti felében. Az Antarktisz évente mintegy 108 milliárd tonna jeget nyert vissza. Nyugat-Antarktisz továbbra is veszített a tömegéből, a melegedő óceánvíz miatti alsó olvadás révén (https://link.springer.com/article/10.1007/s11430-024-1517-1). Az Antarktisz hozzájárulása a globális átlagos tengerszint emelkedéséhez 2020 februárjában érte el a csúcspontját 5,99±0,43 mm-rel, majd egy több mint három évig tartó tömegnövekedési időszak következett, amelynek eredményeként a terület teljes hozzájárulása 2023 végére csak 5,10±0,52 mm volt.