HAJÓK TÖRTÉNETE: TÜROSZ (TYRE) TÖRTÉNETE ÉS HAJÓÉPÍTÉSE

HAJÓK TÖRTÉNETE: TÜROSZ (TYRE) TÖRTÉNETE ÉS HAJÓÉPÍTÉSE

(2022 április)

ABSTRACT

Vezető föníciai városállam volt: Türosz Karthágó alapításáról, bíborfestékéről, üvegkészítéséről, fémkereskedelméről, hajóépítéséről, ácsairól nevezetes. A szárazföldön feküdt Ó-Türosz (Ushu, itt voltak az édesvízű forrásai, sóbányája, és a közélgyártáshoz szükséges papiruszsás), nagy mezőgazdasági területtel rendelkező régi város, i.e. 970-ben egy erődített szigetet építenek a kikötőjében, Új-Türoszt. Az akhájok nem, II. Nabukodonozor 13 év alatt, Nagy Sándor csak hét hónap alatt tudta elfoglalni a szigetet. III. Thotmesz az i.e. 1400-as években adófizetésre kötelezte a libanoni kikötőket, a türoszi Melqart templomban gyűjtötték össze az fizetendő adót, a tizedet. Türosz átvette és tovább fejlesztette a hajóépítését a legkorábbi föníciai várostól, Ugarittól: Türosz legkorábbi eredete az i. e. 15. századra tehető, III. Thotmesz hadjáratainak idejére. III.Ramszesz ismét adófizetésre kötelezte kikötőket az i.e. 1170-as években, Türosz vetette ki az adókat a kikötőkre és gyűjtötte be az adókat, ekkortól beszélünk Föníciáról, a kikötők laza szövetségéről. / HISTORY OF SHIPS: HISTORY OF TÜROSZ (TYRE) AND ITS SHIPBUILDING: It was the leading Phoenician city-state: Famous for the founding of Carthage, for its purple paintings, glassmaking, metal trade, shipbuilding and carpentry. On the mainland lay Old Tyre (named Ushu, there were springs here), an ancient city with large agricultural land until 970 BC, when a fortified island was built in its harbour. It took Alexander the Great, but not the Achaeans, seven months to conquer it. In the 1400s BC, Thothmes III imposed a tax on Lebanese ports, and the tax was collected in the temple of Melqart in Tyre and payed by Tyre. Tyre inherited the Syrian shipbuilding from the earliest Phoenician city of Ugarit. Tyre's earliest origins date back to the 15th century BC, and are linked to the campaigns of Thothmes III.

BEVEZETÉS

Türosz (Tyre_an , Sur_heb, jelentése szikla, ld. https://en.wikipedia.org/wiki/Tyre,_Lebanon, H. Klengel könyve, 5, és https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2015/03/2014_01_grull.pdf) az ókorban Fönícia legjelentősebb városállama, III. Thotmesz hódításainak idején a kikötők az egyiptomi adót Türosz Melqart templomában gyűjtötték össze, de Ehnaton fáraó idején az adók beszedése talán szünetelt. III. Ramszesz idejétől, i. e. 1175-től beszélhetünk Föníciáról: a Tengeri népek pusztítását lezáró Nílus-deltai csata és Dzsáhi-i csata után ismét gyűjtötték az egyiptomi adót. Egymástól független kikötők voltak, államalapító szövetséget soha sem kötöttek. A „föníciai” elnevezés már az egyiptomi feliratokban »fenehu« alakban szerepel, a meredek partjai csak hajókkal voltak járhatóak, a dór görögök átvették a Libanon-hegység lábánál elterülő tengerparti rész elnevezését és Föníciának nevezték el. A legendák szerint Türoszban született Európa, és testvérei, Kadmosz, Főnix, Didó (Elissa), az utóbbi az i.e. 814-ben Karthágót alapító hercegnő. Gazdaságának alapja a fém-, a só-, a bíborcsiga festék és általában a kereskedelem volt. Az i. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost i. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. Az i. e. első században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták.

A szárazföldön feküdt Ó-Türosz (Ushu, itt voltak források), egy nagy mezőgazdasági területtel rendelkező régi város. I.e 970 körül I. Hiram király felépítette két sziklasziget összeépítésével az Új-Türoszt, amely egy bevehetetlennek erődsziget lett, és amelynek két, sőt több kikötője is volt. Új-Türosz építésének oka valószínűleg a régi, Ó-Türoszi kikötők feltöltődése volt.

Türosz (Újváros, Szur) kikötői, a töltés hossza 750-800 méter (4)

Türosz (Újváros, Szur) kikötői (4)

A keresés módja internetes keresés volt. A Wikipedia oldalairól kiindulva Türosz történelmét kutattuk, eredménye az ugariti hükszósz hatások és III. Thotmesz és III. Ramszesz szerepének felismerése Türosz történelmében.

UgaritUllazza Tartus Arwas Szimirra Amrit

É-Levantei amorita hükszósz kikötők, Tartus, Amrit is Arvadnál, a korábbi Föníciai kikötők (4, III. Thotmesz Ullazát és Naharint többször elfoglalta)

Fönícia, a Földközi-tenger keleti partvidéke mentén fekvő ókori régió, amely megfelel a mai Libanonnak, a mai Szíria és Izrael szomszédos részeinek. Föníciaiak lakosai többségükben amorita, kánaáni eredetűek voltak, hurriták is voltak közöttük. Fontosabb városai (a gyarmatok nélkül): legkorábban az i.e. 1700-as években Ugarit, (i.e. 1180 körül elpusztították a krétai akhájok), Büblosz, fontos egyiptomi cédrusfa lelőhely volt az i.e. 2600-as évektől, III. Thotmesz flottáját itt építették, Ullaza (III. Thotmesz többször megostromolta az i.e. 1400-as években), Szimirra, (a hükszoszok, majd III. Thotmesz flottájának kikötője), Szidon (jelentése halászó hely, a korban a szárított sózott hal fontos élelmiszer volt), Sarepta, Arwad (hükszosz kikötő, majd Amurrú fövárosa) és Beritos (a mai Bejrút).

Mukiss

A későbbi Fönícia az i.e. első évezredben (https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia)

Fönícia területét nyáron szárazság jellemezte, de télen volt eső: jó gyümölcs- és olaj-, bortermelése volt. A föníciai városok mindegyike meredek és nehezen járható partokon kiépített öböl, tengeri kikötő, Türosz kivételével, aminek még gabonatermesztő területe és sok vize is volt, ezeknek és az adógyűjtésnek köszönhette vezetőszerepét. A bőséges édesvíz készlete számos forrásból származott, valamint a Litani folyóból, ami sok hordalékával először feltöltötte az Óváros régi kikötőit, majd a víz alatti földnyelvet a Új-Türosz szigete és a szárazföld között, és amelyre Nagy Sándor töltésutat épített a sziget meghódításakor.

A föníciai vallási gyakorlat városonként változott, minden kikötőnek megvolt a maga istensége vagy istenségei. Az ugariti Baal és Baalat általánosan elfogadott volt, Melqart pedig Türoszban (Tíruszban), de a hiedelmek és a rituálék számos közös vonást is mutattak. Melkarth Tírusz és két fő gyarmatának, Karthágónak és Gadirnak (Cádiz, Spanyolország) is fő istensége volt, Melqarthot Tíriai Baál-nak is nevezték. A többi föníciai város adót fizetett a tíruszi Melqart templomnak. Rokonságban állt az ősi Ugarit istenével. Melqartot általában szakállas alaknak ábrázolták, aki magas, kerek fejfedőt viselt, és kezében egy egyiptomi ankh -ot, az élet szimbólumát, valamint - a halál szimbólumaként - egy baltát tartott. A görög történetíró, Hérodotosz által leírt türoszi Baal szentély és templomai a téli és tavaszi ünnepségek színhelyei voltak. Istennőik közül Tanit és Astarte (Anat) voltak a nevezetesek. A Baal vallás elterjedése az amoriták között nyomon követhető, első templomuk az Ugarit mellett fekvő szent Hazzi hegyen volt, innen terjedt el a Baal vallás D-re és K-re:

Lukka Ugarit Hazzi hegy

D-Anatólia, Kilíkia (Kizzuwatna, Tarhuntassa hettita nevek), Ugarit város és kikötő, és mellette a Hazzi hegy az első Baal templommal, D-n Amurra (Amurrú) amorita állam (4)

Amurrú állam (Amurra, https://hu.wikipedia.org/wiki/Amurr%C3%BA_(kir%C3%A1lys%C3%A1g) kikötője Arwad, Arvad (Aradosz néven is) és Szimirra voltak. Lakossága amorita, kisebb részben lótenyésztő¹ hurrita, talán habiru.. Byblosztól É-ra az i.e.1350-s években jött létre az amorita Amurrú Állam, rövid tengerparttal, Arvad, Szimirra kikötőkkel. Délről Egyiptom, III. Thotmesz, Keletről a hurrita Mittani állam, É-ról a hettiták szorongatták.

TÜROSZ (TYRE) TÖRTÉNELME

Türosz mítikus királyainak litája (https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrosz_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja), Türosz és Büblosz első említése egyiptomi "átokszövegekben", felíratokban történik a Középbirodalom idején (2, i.e. 2040 - 1791):

Agénór, i. e. 1500 körül,

Phoiniksz, Agénór fia, Fönícia névadója.

Eriaku, i. e. 1400 körül
Abímilki, i. e. 1350–30 körül, Az Amarna-levelekből (https://hu.wikipedia.org/wiki/Amarna-levelek) ismert (és 5), talán a bibliai Abimelekkel azonos, és ő említi az Ó-Türoszt fenyegető danunákat, azaz akhájokat, akiknek a királya hirtelen meghalt, amivel elmúlt a veszély, mert a testvére békésebb volt. (https://en.wikipedia.org/wiki/Ushu).

Aribasz, i. e. 1230

Baáltermeg, i. e. 1220

Baál, i. e. 1193

Pummaj, i. e. 1163–1125

Abi-Baál, i. e. 990–978
I. Hirám, i. e. 978–944, idejéből származik az első írásos lelet, föníciai írással. Új-Türosz alapítója.

A nyelv közös volt Ugaritban és a föníciai városokban és szoros rokonságban az amorita nyelvvel. Bár a föníciaiak az ékírást (mezopotámiai írás) is használták, átvették az ugariti betűírást. A 22 betűből álló föníciai alfabetikus írást a 15. században használták Byblosban. A betűírást később a görögök is átvették és a modern római ábécé őse lett. A föníciaiak egyik legfigyelemreméltóbb hozzájárulása volt a civilizációhoz, de a karthágói könyvtárt a rómaiak megsemmisítették, szétszórták.

Föníciát később Tyriának is nevezték, i.e. 1175, a Nílus -deltai csata után lehet Föníciáról beszélni, adót fizetett Egyiptomnak már III. Thotmesz idején, III. Ramszesz idejétől rendszeresen, addig is külön álló kikötővárosok alkották. Az 1100-as években kolóniákat alapítottak az Égei-tengeren, Cipruson (itt is Didó az alapító, Cipruson jellemző a Venusz kultusz), É-Afrikában (Líbiában és Tuniszban), majd Szicíliában, Máltán, Korzikában, Ibériában (Tartessus és Cadiz városok, i.e.1100). Uticát i.e. 1101-ben alapították elsőként (de egy folyó feltöltötte, mint Ó-Türoszt, ami megtámadta Uticát, mert nem fizette be az adót a türoszi Melqart templomnak), Kárthágót i.e. 814-ben alapította a Türoszi Dido hercegnő.

Szíriai-egyiptomi kapcsolatok: Jahmesz fáraó 6- 8 év alatt, i.e. 1550 körül üldözi ki Egyiptomból a hükszószokat, akik szíriai, ugariti amoriták voltak. (3-3 évig ostromolja az avariszi és Dszáhi-i erődöket.) A hükszószok ekkor visszatelepedtek Tunipba, Aleppoba és korábbi kikötőikbe: Arvádba, Türoszba és Ugaritba. Avariszt, a Nílus-deltai fővárosukat és a levantei Büblosz kikötőtőket elvesztették. III. Thotmesz Szimirrát (Sumur), Ullazát, Arvadot elfoglalta, adófizetésre kötelezte. Az É-i kikötőikben és az Orontesz folyó völgyében biztonságban voltak, Egyiptom nem támadta a hükszószokat a tenger felől. I.Thotmesznek (i.e. 1525-1512) volt egy bosszúhadjárata a hükszoszok ellen, egész az Eufráteszig eljutott, ahol egy sztélét is felállított, de az Eufrátesznél korának felemelkedő nagyhatalmával került szembe, a hurrita Mittanival. Megelégedett a sztélé felállításával és haza ment.

A hükszoszok korábbi fővárosa a Nílus-deltai Avaris-ban volt, i.e. 17. és 16. századokban a Földközi-tenger legnagyobb kikötői Ugaritban és Avariszban voltak. Avarisz és Ugarit között élénk hükszosz tengeri kereskedelmi hajóforgalom volt, az i.e. 1550 előtti egyiptomi vonatkozású emlékei a temgerparti sávra korlátozódnak. A becslések szerint az ugariti kikötő 100-150 férőhelyes hajóépítő kikötő volt. A korban két féle kikötő létezett: az egyikben építették a hajókat, azaz sólyák voltak, a másikban (kárum) raktárok voltak, először minden árú féleségnek egy épület, később árú fajtánként külön épületek. A hajókat pedig homokos partokon, partra futtatva tárolták, ami abból adódott, hogy csak nappal hajóztak, éjszakára valamilyen alkalmas helyen partra vontatták a hajókat. A hajók szivárogtak, merték a vízet folyamatosan és szárították a hajókat. Ugarit a közvetítő rézkereskedelemből gazdagodott meg Ciprus és Ebla között, ez utóbbi az egyik legnevezetesebb bronzkészítő szíriai városállam. Az ugariti nagy kikötő legalább részben azért jöhetett létre, mert Ugarittól délre, 8-10 kilométerre Laktakiában egy nagy bitumen-tó volt, és bitumennel szigetelték az ugaritiak a hajóik alját, és a házak alját is talajvíz ellen. I.e. 1180 után, Ugarit megsemmisítése után a föníciaiak foglalták el a bitumen-tó területét, Latakiát is. Továbbá éppen a föníciaiak idején terjedt el, hogy a kikötőkben tárolják is a hajókat.

A hükszoszok álal birtokolt terület i.e 1550 körül a Nílus-delta és Szíria között (4)

A hükszoszok ismertették meg Egyiptommal a kereket, a harci szekeret, a lovakat¹ (valószínűleg a hibrid szamarakat, https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abm0218, https://index.hu/tudomany/til/2022/04/14/lovak-hijan-hibrid-szamarakkal-csataztak-az-okorban/), a bronzkészítést, a bíborfestéket, a függőleges szövőszéket, a hajókeelt (fenékgerenda, amely a hajó iránytartását biztosítja és egyben hossztartó), a reflexíjat, lantot... Az ugariti és később a föníciai hajók is egyiptomi gyolcsból (lenvászonból) készített vitorlákat használtak, a korábbi egyiptomi vitorlákat papirusznádból készítették. Az ugariti hajóépítésre gyakran úgy hivatkozunk, mint szíriai hajóépítésre.

¹Megj.: A korban a karavánok szamárkaravánok voltak. Kutatott kérdés, hogy milyen állatok vontatták a szekereket? A kutatók úgy gondolták eddig, hogy a hurriták által tenyésztett törpelovak, de (új eredmény, 2022 április) valószínűleg hibrid szamarak voltak, amiket vadszamarak és háziasított szamarak keresztezésével kaptak. https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abm0218 ,

https://index.hu/tudomany/til/2022/04/14/lovak-hijan-hibrid-szamarakkal-csataztak-az-okorban/

Hibrid szamár azaz KUNGA sciadv.abm0218 f1

Felül A: Sumer ékírás. B: A sumer Ur királyi temetőjében talált doboz díszítése, valószínűleg egy hangszer hangdoboza, sikeres hadjárat utáni felvonulás egyik jelenete (1,92-94.o.)

Alul: C: Orrkarika istrángvezető gyűrűk, a szamarak hátára szerelték, D: egy szamár befogása

Hibrid szamár KUNGA lelőhely 2500BC sciadv.abm0218 f2

A szekerek vontatására használt eltemetett hibrid szamarak képe és a lelőhelye, i.e. 2500 után, https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abm0218 (Ras Shamra = Ugarit, Jav.: 2022.04.14.)

Megalapozott lehet az a sejtés, hogy a szárazföldről nehezen megközelíthető föníciai kikötők eredete az lehet, hogy a Bübloszból cédrusfát szállító egyiptomi hajók és az Ugarit és Avarisz között járó hükszosz kereskedelmi hajók éjszakára a védett öblökben megálltak és partra vonszolták a hajókat, a védett öblök források közelében is voltak. Türosz eredete: A menekülő hükszoszok alapíthatták a várost a szárazföldön, a korábbi halászfalu helyén i.e. 1550 körül. I.e. 1500 körül már királyság volt, nem bizonyítható. A következő időszakot a szárazföldön a hurriták (pl. ők alapítják ekkor Jeruzsálemet i.e. 1500 körül) és a hettiták terjeszkedése jellemzi É-ról, addig III. Thotmesz (https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Thotmesz) i.e. 1450-1440 körül sok hadjáratot vezetett Levantébe az amoriták, és a hurriták, Mittani ellen. Türosz központi szerepét az határozta meg, hogy templomában gyűjtötték az adót III. Thotmesznek i.e. 1450 körül. Szíriába hajókat visz magával, hogy átkeljen az Eufráteszen, továbbá tengeri flottát épít utánpótlást biztosítandó a szíriai hadjárataihoz és flottának kikötőket épít a későbbi Fönícia területén. 17 hadjáratot vezetett Ny.-Szíriába szárazföldön és tengeren, szárazföldön az utánpótlás nem volt megoldható. Ezek adóbeszedő és büntető-, hódítóhadjáratok voltak. III. Thotmesz hozta létre az egyiptomi haditengerészetet, az első hivatásos flottát építtetette. Elfoglalta az Arwad, Ugarit, Ulazza és Szimirra kikötőket, Byblosz pedig mindig is egyiptomi helyőrségű kikötő volt..

Az i.e. 1400-as évektól megjelent egy új történelmi folyamat a Földközi-tengeren, az akhájok terjeszkedése: először Kréta szigetén és D-Anatóliában, aztán Cipruson és Levante területén, a folyamat végén i.e. 1190 körül megdöntik a Hettita Birodalmat és megtámadják Egyiptomot. Az krétai akhájok szövetkezetek a líbiaiakkal, "Tengeri népek" néven is ismertek, a szigetek törzseinek, népeinek szövetségeinek tekinthetőek Tengeri népek I. és II. Koalíciói néven (I.e. 1208 és i.e. 1160 körül.) Csak Egyiptom-i, hettita feljegyzésekben maradtak ránk e népek nehezen azonosítható nevei. Az akhájok vezette "Tengeri népek" vándorlása -ami az időjárás és az akhájok túlnépesedése miatt történt, kapcsolatos a vasfegyverek elterjedésével is, használtak már vasfegyvereket is a bronzkardokkal vegyesen. Anatóliát, a föníciai városokat is felégették Türosz kivételével (Sajnos az egyiptomi Amarna levelekben a föníciai kikötőkről keveset írnak: Tyret már az i.e. 1300-s években is megostromolták, az EA 151 jelű Amarna levélben Abilmilku, Tyre uralkodója, említi a fenyegető danunákat, akhájokat, akiknek a királya hirtelen meghalt, amivel elmúlt a veszély, mert a testvére békésebb volt), de az ostrom közben meghalt a danunák királya.

tengeri migráció

A Tengeri Népek támadás sorozata több, mint egy évszázadig tartott az i.e 1300-s évektől, Az i.e. 1175-ős Nílusi csatával ért véget (4)

Új-Türosz a "Tengeri népek" támadásokor, i.e. 1200 körül még nem létezett. A szárazföldi Ó-Türoszt, talán váltságdíj fejében, nem égették fel, nem tudjuk, hogyan történt. A Tengeri népeket III. Ramszesz a Nílus-deltai és a szárazföldi Dzsáhi csatákban, az i. 1170-es években legyőzi, a krétai akhájokat letelepíti a későbbi Palesztína területén, ők lesznek a híres vasgyártó filiszteusok.

1177BC

A Nílus-deltai csata (i.e. 1175): III. Ramszesz győzelme az akhájok vezette Tengeri népek elellen.(Medinet Habu,Wikipedia)

Az akhájok vezette tengeri népek a tengerről is ámadták a keleti Mediterráneum partjait: D-Anatóliát, Ciprust, Hattit, Kánaánt és Egyiptomot az i. e. 14.-12. századokban. III. Ramszesztől és a hrttitáktól ismerjük a tengeri népek törzsneveit, de nem tudjuk pontosan azonosítani a népeket (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tengeri_n%C3%A9pek).

Az újbabiloni birodalom királya, II. Nabukodonozor az i. e. 600-as években, (https://en.wikipedia.org/wiki/Siege_of_Tyre_(586%E2%80%93573_BC) Asszíria bukása után hadjáratot indított a Közel-Keleten, hogy megszilárdítsa uralmát a térség felett. 605-ben, i. e. a karchemishi csatában legyőzte a II. Nekó fáraó vezette egyiptomi hadsereget. II. Nabukodonozor 13 évig ostromolta a föníciai Türoszt i. e. 586 és 573 között. A 13 évig tartó ostrom után a türosziak megadásról tárgyaltak a babilóniaiakkal.II. Nabukodonozor soha nem tudta katonai eszközökkel elfoglalni Türoszt, az ostrom eredménye katonailag eredménytelen volt. Türosz királya, III. Ithobaal meghalt az ostrom végen, átadta a várost a babiloniaknak. Utóda II. Baál lett, aki Babilon hűbéreseként uralkodott.

A föníciai városok kereskedelme (https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia#A_tengeri_kereskedelem_kialakul%C3%A1sa_%C3%A9s_fejl%C5%91d%C3%A9se): "A tengeri kereskedelem volt a föníciaiak fő gazdasági tevékenysége, a saját készítésű áruk cseréje, mint a más népek által előállított cikkekkel történő kereskedelem a föníciaiak által alapított kikötői telepek raktáraiban (ez a thalaszokrászia intézménye, később Arábiában fűszereket, mirhát, aranyat és egzotikus drágaköveket tettek hajóra, Asszíriában porcelánt, elefántcsontból készült tárgyakat Kínából származó selyemvásznat és pamutszövetet szereztek be, míg Indiából különleges fűszereket hoztak). A Fekete-tenger vidékéről és az Ibériai-félszigetről lovakat, fémeket hoztak, az Égei-tenger vidékéről pedig márványt, mellyel kielégítették az ismert világ hatalmasságainak és királyainak szeszélyeit, akik ebből építették palotáikat. Egyiptomból lenvásznat vittek, valamint nagy mennyiségű gabonát, Bár a föníciaiak elsősorban hajós népként váltak ismertté, szárazföldi kereskedelmet is folytattak, szamárkaravánok segítségével. Ezek a végtelen hosszúságú karavánok, drága és keresett árucikkeket szállítottak a föníciai városok és a keleti nagy városok között, valamint Afrika nagy homoksivatagján keresztül Karthágó és a sivatagi oázisok között. Néhány városban egész negyedeik voltak, piacokkal. A kolóniákat jó kereskedelmi lehetőségekkel rendelkező területek stratégiai pontjain létesítették. Néhány föníciai kolóniából később fontos város vált, például Rodoszon, Krétán vagy Máltán, de föníciai kolóniából keletkezett Gadir vagy Karthago is. Mezőgazdaság: Bár a szárazság megnehezítette mezőgazdasági termelést, a föníciaiak még a hegységek lejtőit is megművelték. Libanon hegység nagy cédrus- és fenyőerdői lehetővé tették a fakitermelést, ezzel a hajóépítést."

Türosz korának legmagasabb technikai színvonalán sokféle terméket (fém, só, fa, bőr, textil, üveg, épület anyagok, festékek, olaj, bor, bíborfesték) állított elő. Az előállítás módját és lelőhelyeiket titkolták. Könyvtár, raktár-listák nem maradtak fent, csak vallási szövegek, de az Amarna levelek alapján (https://en.wikipedia.org/wiki/Ushu) Türosznak az 1300-as években már voltak raktárjai. A vasgyártás tavi-mészkő segítségével történt (az i.e. 1175 -ben letelepített krétai akhájok, a későbbi filiszteusok voltak nevezetes vasgyártók), az átlátszó üveg készítését (ma mangánsókkal készítik) készítését is a föníciaiak találták ki. Öntözés nélküli földművelés (gabona, szőlő, füge, olaj, len, csicseriborsó (Új-Türosz a vízét Ó-Türoszból, Ushu városából kapta) termesztése volt a jellemző.

A föníciaiak tengeri kereskedőként, gyarmatosítóként az i.e. 1. évezredben kiterjesztették a befolyásukat a levantei partvidék mentén, Észak-Afrika (pl. Utica, Karthágó, Leptis), Anatólia, a egyes görög szigetekre, és Ciprus területére. Tangeri szoros (Cádíz, Ibéria) területeinek gyarmatosítása i.e. 1100 körül történt. Utica után az i.e. 800-as években Karthágó lett a Földközi-tenger nyugati térségének legfőbb tengeri és kereskedelmi hatalma. Számos kisebb föníciai várost alapítottak Spanyolország irányában, annak gazdag ásványkincseit kiaknázandó. A föníciai exporttermékek közé tartozott a cédrusfa és a fenyőfa, a Tíruszból, Bübloszból és Beirutból származó textil, a híres türoszi bíborral (a Murex csigából készült) festett ruhák, továbbá bor, olaj, mázas fajansz, üveg, só és szárított hal. A szíriai eredetű üveggyártásuk az egyiptomi üveggyártással párhuzamosan alakult ki, de művészibb szintre fejlesztették.

PhoenicianTrade EN.svg

Fönícia i.e. 1100 körül és után, és telepei (https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia)

A Nílus-deltai csata (i.e. 1175) után a néhány száz éves görög Sötét kor következett, ami az írásos emléke hiánya miatt kapta sötét jelzőt. Karthágó alapítása (i.e. 814) után Türosz szerepét a Földközi -tengeren Karthágó vette át, annak ellenére, hogy Karthagó és a többi kikötő Türosz Melqart templomának továbbra is adót, tizedet fizetett. A türosziak történetük során sokat viaskodtak Asszíriával és Babilóniával szemben, és sokan elhagyták hazájukat és kolóniát alapítottak É-Afrikában és a szigeteken. Türoszt majd Nagy Sándor veszi be i.e. 332-ben.

800px Phoenician colonisation en

A Nílusi csata után, de az i.e. 1100-s években jött létre az a szövetség -és nem állam-, amit ma Föníciának nevezünk. Adót fizettek a városállamok Egyiptomnak, Tyreben gyűjtötték össze az adót. A gyarmatbirodalom kialakulását kialakulását Ny-n a kutatók ma sokan későbbre teszik, a 8-7. századra, a pun időkre, de tudunk néhány korai, föníciai alapításról Cipruson, Laktakiában, a dór területeken, amit később a dórok visszafoglaltak. (4)

Az i.e. 6. századra kialakult a föníciaiak, görögök és etruszkok által gyarmatosított Földközi-tenger területén a gyarmatbirodalom:

Griechischen und phönizischen Kolonien

A Földközi-tengeri gyarmatbirodalom az i.e. 5. század idején (Wikipedia)

Az eredeti föníciai telepeket a görögök legalább részben visszafoglalják Líbiában, Anatóliában, Peloponneszoszon, Cipruson a föníciaiaktól. A punok és a föníciaiak nem harcoltak egymással, de (6,102.o.) valamennyi településben -ahol Melqartot, Türosz főistenét Melqartot tisztelték-, akinek -minden városállam az anyavárostól függött- adó fizetésére volt kötelezve. Ha e kötelességüket nem teljesítették, előfordulhatott, hogy az adó lerovására erőszakkal kényszerítették őket: pl. I. Hírám korában (i.e. 980-947) így jártak el Utica ellen. A Karthágó alapítása előtti időkről kevés a hasznos információ, vannak föníciai, arámi feliratok, luwiai képírással készült szövegek (6, 100.o.), de ezek főként fogadalmi feliratok, történeti szempontból értéktelenek. A görögök építkeztek, terjeszkedtek, a szárazföldön is, a "régi" föníciai kereskedelmi telepek eltűntek az idők folyamán.

Jó példa a görög Thébai városállam alapítása. Thébai a harmadik jelentős városállam volt Athén és Spárta után Boiótiában, szárazföldi karavánutak kereszteződésében. Valószínűleg föníciaiak alapították, akikhez később Thesszáliából a D-re vándorló aiólok csatlakoztak. Erre utal, hogy a város legendás alapítója, Kadmosz (Európé testvére), akiről a fellegvárát elnevezték, de sokkal többet nem tudunk Thébairól.

tyre 332bc tyre today swells around tyre

Az Új-Türoszhoz vezető földnyelv feltöltődésének folyamata (4)

Nagy Sándor támadásának idejétől ( i.e. 332) a Türosz Új- és Óvárosát összekötő földnyelv napjainkra feltöltődött, eredetileg Új-Türosz egy nehezen ostromolható sziget volt, amit hajókkal szállított ivóvízzel láttak el:

Tyre11

Türosz falai, erődítményei Nagy Sándor idején i.e. 332-ben (4)

A régi, azaz korai tengerparti telepek kivétel nélkül (halász) kikötők voltak. (Líbiában és Ny-n Utica, Ibériában Cádíz és Tartasszusz.) Az első épített kikötők Egyiptomban jöttek létre, Bútó a Nílus-deltában i.e. 3000 előtt, Wadi al-Jarf-nál, a Vörös-tengernél (Snofru, i.e. 2620–2580 és Khufu, i.e. 2580–2550), a Puntba menő expedícióknál használták. Továbbá Bybloszban (Kánaán), Avariszban, a Nílus-deltában, Ugaritban (Szíria), ezek a hükszoszok kikötői is voltak az i.e. 1600-as években, majd Arvad, Szimirra, Ullaza is. Valamely kikötő nagysága, mérete -ami a hajóépítő helyek, a sólyák számával mérhető-, olyan értékű jellemző, mint az írás vagy a szerszámok ismerete a korban: egy sok sólyás, nagy kikötő építése városállamot, palotagazdaságot, később akropoliszt is feltételez.

A pun (föníciai) hajók: Karthágó legyőzte a korábbi föníciai-tuniszi kolóniákat, a líbiai népeket, kiterjesztve ezzel hatalmát a mai Marokkótól Egyiptomig. A pun Karthágó kapcsolata a régi föníciaiakkal nem volt mindig felhőtlen. Területéhez tartozott Szardínia, Málta, a Baleár-szigetek és Szicília nyugati része. Az Ibériai-félszigeten kolóniákat hoztak létre, Társisz (nincs helye, de hajói tengerjáró nagy hajók voltak. Cádiz a térség központjává vált. Az Itália elleni nevezetes inváziót a karthágói Hannibál szervezte a második pun háborúban, majdnem megakadályozta a Római Birodalom további terjeszkedését. Aztán a várost a harmadik pun háborúban Róma leigázta, i.e. 146-ban rombolják le a rómaiak véglegesen, ezután újjá építik és a terület Róma éléskamrája lett. (Wikipédia alapján.)

Egy speciális, videós hivatkozás, igen gondos animáció a karthágói kikötőről, részleteiben is gondos, pl. az egyik vitorlán látható az Astraté jel: https://www.youtube.com/watch?v=EdYhshaAZDY. A Karthágó-i hadikikötő építésének pontos ideje nem ismert. Karthágó Uticánál (i.e. 1100 körül) sokkal későbbi alapítású (i.e.814), 40 km-re az É-i Uticatól. (https://en.wikipedia.org/wiki/Utica,_Tunisia). I.e. 540-ig független városállamok és rivalizáltak. A 4. századra Karthágó meghódítja Utica-t. Fél évezredig kereskedtek együtt.

*Ugarit (Szíria) palotákkal, -és hasonló nevű nagy kikötővel rendelkező- amorita városállam volt az i.e. 1600-s években, sok templommal, a paloták lábazatát bitumennel szigetelték. A hükszoszok eredete itt volt, Baál kultuszának eredete a szomszédos Hazzi hegyen található. I.e. 1700 körül lassan szívárogtak be D-n a Nílus-deltába, Avarisz kikötőjébe is, és É-n az Orontesz folyó és a későbbi Amurrú területére és innen tovább. (Ugarit, Arvad, Simirra, Byblosz és a Deltában Avarisz korábban hükszosz kikötők is voltak i.e. 1600-as években.) Ugarit a ciprusi réz kereskedelmén gazdagodott meg, nevezetes az ábécéje, az ugariti betűírást vették át a föníciaiak és a görögök. Ugarit híres volt a hajóépítéséről, flottájáról, bíborcsigából előállított festékéről, harci szekereiről. Ezek az ismeretek a hükszoszok közvetítésével jutottak el Fönícia területére. I.e. 1180-ban a tengeri népek (az akháj danunák) Ugaritot felégetik hét hajóval, miközben az ugariti flotta a D-Anatólia-i Lukkaban hadakozott az akhájokkal. Nem építették újra a várost. Később föníciai telep létesült a bitumen lelőhelynél, Latakiában, 10 kilométerre Ugarittól, bitumennel az ugaritiak és majd a föníciaiak a hajók alját szigetelték. kereskedtek is a bitumennel. Egy másik bitumen lelőhely Márinál, az Eufrátesznél volt.

**"Szimirra (Sumur, alul a térképen) Nyugat-Szíria jelentős amorita ókori települése, III. Thotmesz alati fontossága miatt sok néven ismert. Az É- szíriai tengerparton Arvád (Tartúsz) és Ugarit között, az előzőtől északra 50, az utóbbitól délre 30 kilométerre terült el. Az i. e. 2. évezred egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője volt. Palotát és sok ciprusi, helyi kerámiát találtak. A hükszoszok alatt i.e. 1600 körül és III. Thotmesz fáraó után, Ehnaton idejéig Egyiptom befolyása alatt állt, majd hettita befolyás alá került. Földrajzi helyzetéből adódóan gyakran kellett védekeznie Byblosz vagy Amurrú támadásai ellen.

Az egyiptomi 18. dinasztia második felében instabil állapotok voltak Föníciában. Az Amarna-levelekben több is akad, amelyik Abímilki amurrúi király agresszióiról számol be. Amurrú vezetésével lázadás tört ki Büblosz ellen és Amurrúhoz csatolták a várost. Az egyiptomiak visszafoglalták a várost, de Aziru újra elhódította. Környékéről származhattak a sardanok, a szárdok lehetséges ősei.
A kádesi csata koráig. II. Ramszesz idejéig bizonytalan jogállású volt, de a csata előtt inkább a hettiták hatalma érvényesült, annak ellenére, hogy I. Széthi fáraó több hadjáratot vezetett a térségben. A kádesi csatát követően a hettiták elhagyták a területet, a hettita-egyiptomi békeszerződésben lemondtak róla. Amikor egyiptomi fennhatóság alatt volt, akkor a várost katonai elöljáró vezette" (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szimirra). A 9. században leégett.

TIROSZ (TYRE) HAJÓÉPÍTÉSE

Az egyiptomiak kiüldözték az ugariti hükszoszokat a Nílus-deltai fővárosukból, Avariszból. A tengeren is menekültek hajókkal, visszatelepedtek korábbi kikötőikbe: Szimirrába (Sumur), Arwadba és Ugaritba, míg Avariszt, a Nílus-deltai fővárosukat és Bübloszt, a levantei kikötőjüket elvesztették. Az É-i kikötőkben és az Orontesz folyó völgyében biztonságban voltak, Egyiptom nem tudta támadni a hükszószokat Szíriában. I.Thotmesznek (i.e. 1525-1512) ugyan volt egy bosszúhadjárata a hükszoszok ellen, egész az Eufráteszig eljutott, ahol egy sztélét is felállított, de az Eufrátesznél korának felemelkedő nagyhatalmával került szembe, a hurrita Mittanival. Megelégedett a sztélé felállításával és haza ment. III. Thotmesz Szíriában folytatta az i.e. 1440-es években Palesztinában félbe hagyott amorita hükszószok üldözését. Katona fáraó volt, katonának nevelték gyerekkorától Thébában. 17 hadjáratot vezetett Ny.-Szíriába szárazföldön és tengeren. Szárazföldön a szállítás, az utánpótlás nem volt megoldható, ezért a föníciai kikötőket használta, főleg Szimirrát. III. Thotmesz hozta létre az egyiptomi haditengerészetet, hivatásos flottát építtetett. III. Thotmesz az országát gazdagabbá tette, mint amilyen az Óbirodalom 4. dinasztiájának kezdete óta (i.e. 2600 előtt óta) bármikor volt. Őt tartják az egyiptomi haditengerészet atyjának is, létrehozta az ókori világ első harcoló állandó haditengerészetét, és Memphisz közelében hatalmas hajógyárat épített, hogy csapat-, ló- és utánpótlás szállító tengeri hajókat is építsen a szíriai és iraki hadjáratai támogatására. További hajóépítő kikötői Bübloszban és Szimirrában voltak.

III. Thotmesz Műveleti területe (Wikipedia)

III. Thotmesz haditengerészete: szíriai és palesztinai hadjáratainak története mutatja, hogy milyen stratégiai előnyt jelentett a tengeren történő szállítás, utánpótlás. III. Thotmesz idejére az egyiptomiak már régóta volt szárazföldi kereskedelmi útvonaluk a Sínai-félszigetnél Szíria felé. A libanoni Büblosszal tengeri kereskedelmi kapcsolatuk volt az i.e. 2600-as évek óta, amit katonai helyőrség védett. Az egyiptomiak Palesztinában is helyőrségeket tartottak fenn erődokben, a forrásoknál. Egyiptomból nagy erőket kellett mozgatni a szíriai lázadók legyőzéséhez: alig voltak képesek arra, hogy szárazföldi úton É-Libanonba vagy Szíriába juttassanak el az egyiptomi katonai erők. A Palesztinán átvonuló hadsereg nem csupán logisztikai terhet jelentett az áthaladó városok és települések számára, de ki volt téve az Egyiptom-ellenes felkelők lehetséges támadásainak. A tengeren lehetséges volt az utánpótlás a bübloszi és Szimirra kikötőkön keresztül. Az expedíciós hadműveletek akkor a hatékonyak, ha rövid ideig tartó, távoli hadjáratokra korlátozódnak. A közeli Palesztínát megszállva tudták tartani, Szíriát azonban nem tudták tartósan megszállni, de a rövid hadjáratok idején "adófizetésre" tudták kényszeríteni, amit sztélékre jegyeztek fel.

A III. Thotmesz haditengerészétere vonatkozó ismeretekből következik, hogy a Türoszi kikötő hajóépítő ácsai nemcsak a szíriai ugariti hajóépítési ismeretekkel találkoztak, hanem az egyiptomi memphiszi, szimirrai, bübloszi hajóépítő mesterek tudását is megismerhették. (Az utóbbi két kikötő egyiptomi helyőrségű kikötők voltak.) Hajóroncs egy ismeretes korból, i.e. 1305.ből a gazdag rakománnyal D-Anatólia partjainál elsülyedt szíriai, ugariti Uluburun hajó roncsa, továbbá néhány falikép. A korabeli sérült fahajók nem süllyedtek el, lebegtek a vizen, haza vontatták a roncsokat megjavítani. Az Uluburun roncsot és rakományát, a képeket ismertetjük a következőkben.

*Szíriai, Ugariti hajóépítés: a szíriai kikötők melletti hegyekben (Amanus-hegység) még ma is vannak mézgás fájú cédruserdők. Hosszú, nem szabványos palánkokból építették a hajókat, hosszanti külső merevítőkkel, nem volt szükségük az egyiptomi hosszanti merevítőkötelére. A korban a hajótestet építették össze előszőr palánkokból és utólag építették be a keresztmerevítő bordákat, és nem a hajók teljes szélességében. Gerinc nélküli, de fenékgerendás hajókat építettek kb. i.u. 1400-ig a Földközi-tengeren. Evezőkormányos hajókat építettek, négyszögletes hátszél vitorlákkal. Az egyiptomiaknak így is szükségük volt a hosszú cédrustörzsekre az árbocokhoz, evezőkhöz (a föníciaiak cserfából faragták), és az építkezésekhez. Az i.e. 1600-as években az egyiptomiak és a türosziak eltanulták az ugaritiaktól, a hükszószoktól a keel és a hamis keel (false keel_an), keel használatát, ami a hajók alját védte a naponta történő partra futtatáskor, húzáskor, a keel a hajó iránytartását biztosította. A keel lehetővé tette az alsó vitorlarúd elhagyását is, ami nagyon fontos újítás volt a vitorlás hajóépítés történetében. A rajzokból ez nem mindenhol derül ki. Egyiptomban és Szíriában is csapokkal és "varrással" erősítették össze a palánkokat, hornyokba fűzött vékony kötelekkel, és papirusznád törmelékkel, zsinórral szigetelték a palánkok között. Engedtek, szivárogtak a hajók, ezért húzták ki rendszeresen a hajókat éjszakára száradni, éjszaka nem hajóztak és csak áprilistól októberig hajóztak.

Szíriai, keeles, evezős-vitorlás tengeri hajó, a fedélzet kesztgerendáinak végei láthatóak (4)

15000 as ráészletesen

Ugariti hajók Egyiptomban, mozgalmas kikötői jelenet III. Thotmesz ((i.e. 1479–1425) idejéből (Egyiptomi falikép, egyik hivatalnokának sírmelléklete (3, 47.o.): ugariti fedélzetes, keeles és hajók

Az (5, 49.o. 54.) ábrán több hajó látható és a mozgalmas kikötői jelenet. Lényeges megállapítás, hogy Levantében és Szíriában a föníciaiak előtt csak Ugaritban építettek nagy tengeri hajókat az i.e. 1600-s évektől. I.e. 1180 körül Ugaritot elpusztították az akhájok hét hajóval, a hajóhaduk Anatóliában volt. Ó-Türoszt nem foglalták el a tengeri népek i.e. 1200 körül ( ekkor az Újváros még nem épült meg, a tengeri átjáró még nem jött létre), feltehetően Ó-Türosznak erős flottája és hadserege is volt. É- (Ugarit) és D-Levante (Türosz) két eltérő- építészetet és mezőgazdaságot, éghajlatot, kézműipart, az egyiptomi politikát tekintve is-, terület volt az egyiptomi hatás miatt. A hajóépítésre ebben a korban csak birodalmak, gazdag palotagazdaságok voltak képesek: Föníciáról csak i.e. 1175 után, a Nílus-deltai csata után- lehet beszélni, addig a tengeri népek támadták és felégették a városokat. Türoszt i.e. 1300 óta többször támadták, de nem tudták bevenni, a részleteket nem ismerjük, hogy miért, sok feltételezés létezik.

A legkorábbi Földközi-tengeri hajóroncs: I.e. 1310 körül (http://nauticalarch.org/uluburun-late-bronze-age-shipwreck-excavation-documents-and-drawings/) elsüllyedt ugariti Uluburun hajó (Bodrun (Török o.) közelében), az egyetlen régi és értékelhető hajóroncs. A hajó rakománya alapján megállapították az időpontot és az indulási kikötőjét. A hajó valószínűleg Ugarit és az Égei Tenger között hajózott, talán Rhodosra és a mükénéi városokba ment. A leletek alapján az Uluburun nevű hajó az Amarna korszak végén, de Nefertiti ideje előtti korszakból származik. Luxus árukat, királyi ajándéknak gondolt tárgyakat és nyersanyagokat is szállított, (https://en.wikipedia.org/wiki/Uluburun_shipwreck) közel 8 különböző kultúra tárgyait: ón- (majdnem 1 tonna mennyiségben) és rézingótokat ( egy hadseregnek elég fém), kb 140 amforányi gyantát, ebonitfát Afrikából, arany és ezüst ékszereket, üvegingótokat, elefántcsontot, ciprusi agyagedényeket, baltikumi borostyánt, kagyló-ékszereket, bronz és réz asztali edényeket stb.-t találtak.

uluburun rout

A hajó útvonaláról kialakult elképzelés (4)

Az Uluburun hajóról egy modell (http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?35):

Ulu Burun1 copy

Kitérő a vitorlák kezeléséről: ma az alsó vitorlarúd (baum) egyik ("pihentető") tartókötelét dirk -nek nevezzük: a dirket használva a baum megemelésekor, a vitorla nem fog szelet, azaz nem szükséges leengedni a teljes vitorlát megálláskor. Az Uluburun hajó képein jól megfigyelhetőek a dirkek, úgy 10-12 darab lehetett a vitorla súlya miatt. Egyiptomi hajókon a len vagy papiruszgyékény vitorla súlya a rudakkal több mint egy tonna volt, még a lenvászon vitorlával is.

A legrégebbi ismert hajóroncs egy ugariti hajó, (föníciai roncs nincs, a sérült áru nélküli fahajók nem süllyedtek el ballaszt nélkül), egy i.e. 1310 körül elsüllyedt Uluburun nevű szállítóvitorlás, igen gazdag, talán a mükénéi városállamokba szánt rakománnyal:

A legrégebbi hajóroncs, egy ugariti vitorlás modellje és az Uluburun fok DNy-Anatóliában(a képek eredete: https://en.wikipedia.org/wiki/Uluburun_shipwreck)

A Földközi-tengeri hajóépítés történetének szempontjából fontos, hogy létezik egy olyan roncs, aminek alapján rekonstruálni lehetett a föníciaiak előtti szíriai hajóépítést.

egyiptomi hajó keresk

Az i.e 1310-ben partnak elsüllyedt és napjainkban felszínre hozott, ugariti teherszállító vitorlás, az Uluburun ugariti hajó metszeti képe, az erős vízszintes fedélzettartó gerendák nem láthatóak. (A kép eredete: by Georges Jansoone).

Uluburun Shipwreck

Múzeumban kiállított Ulumburun hajó roncsa sok réz-, ón-, és üvegöntvénnyel, kátrányos gyantával töltött agyagkorsóval (4)

A keel a külső tőke, a vitorlás hajók aljára erősített függőleges felületű, élére szerelt faragott, sokszor cédrusgerenda, ami az oldal irányú sodródást csökkenti, a hajó iránytartását javítja oldalszélben. Eredetileg a hajók alját is védhette: ez volt a "false keel", egy külső, a keelt védő gerenda. Meredeken emelkedő orrdíszt faragtak az orrtőkeként, ez orrtőkle szögletes és kicsit előre nyúlt és a hajótest alatt folytatódott. A keel az orr részt és a tatot is védte, kívülről szerelték fel. A külső tőke teszi lehetővé az alsó-vitorla kereszttartó-rúd elhagyását, amikor a már enyhe oldalszélben is lehetett vitorlázni a hajóval. A külső tőke háromnegyed szélben is biztosítja a hajó iránytartását. Továbbá az egyiptomi, hosszanti, fedélzet feletti merevítő kötelet elhagyták, a hosszanti oldal merevítő gerendák is megfigyelhetőek az Uluburun nevű hajómodelljén.

Az hajók keel-je ugariti és Égei-tengeri eredetű, ugariti közvetítéssel terjed el Egyiptomban is az i.e. 1600-as években. A keel több későbbi egyiptomi hajón is (5,30.o.,34.ábra, 34.o.,40.ábra) megfigyelhető. Meredeken emelkedik az orrtőke és tattőke, később a föníciaiak is készítettek hasonló halfarkas, lófejes tőkéket a varrott palánkos hajóikon. A meredeken emelkedő szögletesre faragott orrtőke - Égei-tengeri eredetű- folytatását a hajó alatt külső tökének, fenékgerendának, keelnek nevezzük. Az egyébként lapos hajót megerősítik egy, a hajó alakját követő függőleges felületű palánkkal, angolul "keel" -nek is nevezik. (Az eredeti funkciója tehát iránytartó, ekkor keel, és védő, ekkor false keel, gerenda.) Keellel háromnegyed szélben - enyhe oldalszélben- is lehetett vitorlázni, el lehetett hagyni az alsó vitorla-merevítő rudat, továbbá biztosította a hajó iránytartását.

PuntShipQueenHatshesut A copy

Egyiptomi keeles hajó i.e. 1500 körül, a kép eredete: http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?35

Először a fenékpalánkot (garboard_an) faragták ki és fektették le a sólyára (hullámoktól védett parti leejtő), melyeket nagyobb hajóknál toldással állítottak össze. A toldást csapolással készítették. A hajó hosszanti merevségét -és ezzel a hajó nagyságát- meghatározta, hogy milyen keresztmerszetű és hosszúságú nagy méretű gerendák voltak elérhetőek. A két legnagyobb méretű gerendákat a fenékpalánk és az árboc igényelte, kezdetben "A" alakú, két gerenda összetámasztásával kapható ledönthető "bipod" árbocokat építettek. A cédrusrönkök megszerzéséért háborúkat vívtak az ókorban. A legrégebbi hajók közel félkör keresztmetszetű 70-80 centiméter merülésű és 2-4 méter széles lapos bárkák voltak.

Hufu fáraó Napbárkája, i.e. 2570 körül, keresztmetszeti rajz, fenékpalánkos bárka (https://hu.wikipedia.org/wiki/Napb%C3%A1rka)

varrott palánk1

A "varrott" hajóépítés keel nélkül és keel- el. (Nem lyukasztották át a faagyagot, hornyokat fúrtak, a false keelt utólag szerelték fel a fenékpalánkra) (4)

Byblos ship

Árboctalpfák rögzítése a fenékpalánkokra (4)

Második lépésben a palánkokat építették fel, erősítették össze "varrás"-sal: hornyokat fúrtak, véstek a faagyagba és vékony kötelekkel erősítették össze a palánkokat. A hajótestet palánkokból építették fel, kívülről rudakkal, gerendákkal támasztották meg az épülő hajótestet.

Fontos levantei (vagy egyiptomi, nem lehet tudni pontosan) változás volt a hajóépítés fejlődésében, amikor a fenékpalánkokat, általában a palánkokat közvetlenül a keelre építették:

Garboard strake illustration for the article Strake

Keel és belső fenékgerendák, K és S betűkkel jelölelve. A keel alatti, betűvel nem jelölt gerendán, afalse keelen csúszott a hajó a partra futtatáskor. A Garboardra, fenékpalánkra erősítették az oldalpalánkokat. A Keel és a fenékgerenda nem azonos fogalmak, volt belső fenékgerenda, a Keelson is . (4)

Először a keelt fektették le és a fenékgerendákat a keel-hez erősítették, de a kereszttartókat sokáig nem erősítették közvetlenül a fenékgerendára (1440 -ig, a portugál Tengerész Henrik idejéig.)

görögfenékgerendás szerk

Homorú garboard_an, fenékpalánkok. A "varráshoz" nem lyukasztották át a palánkokat, hanem hornyokat véstek (4)

Harmadik lépésben a kereszttartókat erősítették, "varrták" a helyükre, nagy (20 méternél hosszabb) hajóknál is egy könyök távolságban (52 centiméterenként) egyet, és lehetett 10x10 centiméteres gerenda is. Nem érték át a hajó teljes keresztmetszetét, csak 60-70 %-ban. Nem csak hajlítással, faragással lehet nagy keresztmetszetű gerendához jutni: középkori írások szerint a franciák tölgy- és fenyőfa erdőt ültettek hajófák céljára és összekötözték a fákat, és folyamatosan újra kötözték, hogy ferdén növekedjenek.

A negyedik lépésnek már sok változata volt, annak megfelelően, hogy beépítettek-e belső fenékgerendát (keelson_an), építettek-e fedélzetet függőleges tartókkal, keresztgerendákkal. Evezőpadokat mindig építettek.

Ötödik lépésben, a fenékpalánkos hajóknál vízre bocsájtás után szerelték alá a koptató gerendát, a false keelt, ami partra húzásnál védte a fenékpalánkot.

Hatodik lépésben felszerelték a külső hossztartókat és a keel gerendát meghosszabbították, majd eléjét bronzzal borították, amit döfőorrnak (ram_an) neveznek, és amivel felborították az ellenséges hajókat. A csaták idejére az árbocokat leszerelték és a parton hagyták.

hadihajó i.e.1200

Egyiptomi fenékgerendás hadihajó faragott rostrum_lat-mal, ram_an -mal - az első ismert döfőorros hajó- i.e. 1175-ből, a Nílus-deltai csatából, keeles hajó (5, 37.o.)

Föníciai hajók képei:

The Ship Depiction in the Tomb of Nebamun The First Egyptian Seagoing Ship without a Hogging Truss Alexander Belov

A Nebamun (k.b i.e. 1350) sírjában lévő jelenetet: szír-föníciai hajóval Egyiptomba hajózik, a parton szíriaiak szíriai szekerekhez csatolt ázsiai púpos bikák mellett álló szíriaiak búcsúztatják. A hajó jellemző vonásainak elemzése azt mutatja, hogy szíriai tengerjáró hajó (https://www.researchgate.net/publication/326353896_The_Ship_Depiction_in_the_Tomb_of_Nebamun_The_First_Egyptian_Seagoing_Ship_without_a_Hogging_Truss (Alexander Belov))

Ninive dombrművek

Ninive-i dombormű II. Szanherib asszír király (i.e. 704-681) idejéből, pun kereskedelmi és döfőorros hadi hajók (4)

A punoknál alakult ki a "hosszúhajó-kerekhajó" különbség. A hosszúhajó, gálya típusú hajó egy gyors, általában 25–30 m hosszú, evezővel hajtott (kiegészítésként vitorlával ellátott) döfőorros hadihajó. Katonai és kereskedelmi célra épült, vegyesen. A kerek hajó széles gömbölyű hajó volt, mely első sorban a vitorlájával haladt. A szélesség:hosszúság arány kezdetben 1:2,5 vagy 1:3,5 körüli, aztán a hosszukat megnövelték, alkalmasak voltak hosszú tengeri utazásokra és nagy rakomány befogadására.

A punok építettek szétszedhető hajókat is: több feljegyzésből tudjuk, hogy a hajókat alkatrészenként lehetett szállítani, pl. III. Thotmész épített szétszedhető hajót, az Eufráteszhez szállították a hajóit. II. Szanherib hajóit is az Eufráteszhez szállították. (3,54.o.). Vadászat céljára építettek számára két sor evezős hajót is. II. Sargon fia építtetett a föníciai mesterekkel egy hajót oroszlánvadászat céljára, aminek a domborművét ismerjük (3, 54.o.). A lófej- előre dőlő halfarkas díszítésen túlmenően a lelet fontos: az első két evezősoros hajó, i.e. 700-ból. (Érdekesség, hogy II. Sargon fia előre megmunkált alkatrészekként szamarakon szállította a hajókat az Eufráteszig és ott rakták össze. A két evezősoros hajóról sikerült egy képet találni:

föníciaiai hajók

Az első két sor evezős pun hajók, rostrumos gálya és felül egy szállító hajó, II. Szanherib (i.e. 704-681) idejéből (4)

Ffönici

Felső rajz: i.e. 1175 előtti ugariti hajó, alsó rajz: pun kereskedelmi hajó. Az alsó képen döfő orros és fenékgerendával épült, de nem gerinces hajó (4)

föníciaiai hajók

FÖNÍCIAIAK

Föníciai hajók (4)

Föníciai újjáépítve

Külső hossztartós föníciai hajó újjáépítve(4)

A későbbi pun hajók szerkezete, a kereskedelmi hajók képei a Gulas-Lescinsky: A vitorlás hajók története c. könyv alapján (5), föníciai hajó egy darab, jobb oldali kormányevezővel:

Pun keresk i.e. 800

A felső sarokban egy római hajó, i.e. 100-ból, elő vitorlával (5, 38.o.), alul egy pun hajó i.e. 600-ból (5).

A "Tengeri népek" hajóinak képei: Fenékpalánlos-koptató gerendás, false keeles hajókat (ez a keel eredete) építettek az akhájok, III. Ramszesz Medinet Habu-i fali képein ábrázolta e hajókat az i.e. 1175-ős Nílus-deltai csatában: (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%ADlus-deltai_csata, https://hu.wikipedia.org/wiki/Medinet_Habu) ábrázolta e hajókat az i.e. 1175-ős Nílus-deltai csatában:

ship74

A Tengeri Népek és az Égei-tengeri hajói: madárfejes (kacsafejes hajók) orrtőke (A), emelvény (B), az evezősök védelmét szolgáló oldalsó emelvények (kosárfonat, marhabőr, C-D), hajótest (E), false keel (F), az egyenes, függőleges orrtőke (A képek eredete: http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)

reasonable reconstruction of the Achaean 120BC

Gálya típusú hajó a Trója-i háború (i.e. 1237), a Nílus-Deltai csata (i.e. 1175) idején ilyen hajókkal támadták a krétai akhájok III. Ramszeszt. A Tengeri Népek, az akhájok építésére az egyenes orrtőke, false keel jellemző. (4)

denyen szerkezet "Tengeri" népek, az akháj denyenek, danunák néven is, építette fenékgerendás hajók szerkezete (4)

Sea peoples vessel from Mendinet Habu

"Tengeri" népek, a denyenek, azaz danunák, akhájok építette hajók modellje, a bal oldalon látható gerenda hosszabbítás kicsi döfő orrnak, false keeles hajók (4)

Egyiptomi hajók képei a korból:

Nile boat from the tomb of Rekhmire after Norman de G Davies The Tomb of Rekh mi Re at 1

Nílusi rövidpalánkos, hosszanti tartóköteles hajó Rekmíre sírjából (https://en.wikipedia.org/wiki/Rekhmire)

egyptian nile boat twelfth dynasty 260nw 252132418

Egyiptomi nílusi hajó, rajz (4)

Nílusi hajó i.e. 1420-ból, falikép (4)

Egyiptomi hosszanti tartóköteles vitorlás kötélzete i.e. 1500 körül (4)

Az egyiptomi hajó érdekességei az alsó vitorlarúdon tartózkodó figurák is. Ellensúlyként működtek, mert a szél megemelhette az alsó vitorla rudat. (A kínaiak ezt a problémát úgy oldották meg, hogy harmonika szerű vitorlát találtak ki és alul lekötötték a vitorla alsó rúdját ( 3,133.o.)) A lényegi különbség az egyiptomi és az ugariti, föníciai hajóépítés között abban volt, hogy az egyiptomiak rövid palánkos és hosszanti tartóköteles hajókat építettek, az ugaritiak- föníciaiak pedig hosszú palánkos, külső hossztartós hajókat. Valószínűleg a palánkok közé is építettek hosszanti tartókat.

Az egyiptomi és a szíriai, ugariti, föníciai és az akháj hajóépítés lényegesen eltérnek egymástól, a föníciai hajóépítés a szíriai, ugari hajóépítés hagyományait követte. Érdekes, hogy nem vették át egymás építési módszereit, aminek az az oka, hogy a felhasználható hajófák anyaga nagyon különbözik: Egyiptomban alig volt megfelelő fa, ezért rövidtörzsű mézgás akáciafából építették a hajókat, azonos hosszúságú, 105 centiméteres, két könyök hosszúságú palánkokból, hosszú erős hosszanti merevítő kötelekkel. A kevés Bübloszból behozott cédrusfából ceremoniális temetési hajókat is építettek, amikor volt, egyébként modellekkel helyettesítték a temetési hajókat. A teljes méretű temetési hajókat eltemették a fáraókkal együtt a sivatagban. A szíriai, ugariti, föníciai hajókat libanoni, Amanus-hegyi cédrusfákból építették, az akhájok pedig gyantás fenyőfából és tölgyfából.

FÖNÍCIAI HAJÓÉPÍTÉS

A keel eredete: -mert éjszakára minden kultúrában kihúzták, kivontatták a hajókat a partra, azért is, hogy száradjanak, ne teljenek meg vízzel, mert szivárogtak- célszerű volt egy hosszú gerendával megvédeni a hajó alját. Amikor rájöttek, hogy -feltéve, hogy a gerenda elég nagy és elég nagy a függőleges felülete- kevésbé sodródik oldalszélben a hajó, sőt lehet a ekkor a hajóval oldalszélben is vitorlázni, akkor elhagyták a sok gondot okozó alsó vitorla rudat, és kötelekkel állították a vitorlát a megfelelő irányba. Az alsó vitorla rúd az oldalsó árbocfeszítő kötelek miatt nagyon kellemetlen helyen volt, elakadt. Később magára a gerendára is egy védő gerendát erősítettek.

PhoenicianShip

Föníciai-pun hajómodell, a fonott vesszőkorlát feladata az áru védelme volt, sokszor csak egy, jobboldali kormányevezővel építették, láthatóak a dirk kötelek (4)

ship74

A Tengeri Népek és az Égei-tengeri hajói: madárfejes (kacsafejes) orrtőke (A), emelvény (B), az evezősök védelmét szolgáló oldalsó emelvények (kosárfonat, marhabőr, C-D), hajótest (E), keel (F), az egyenes, függőleges orrtőke, talpgerendás hajók. (A képek eredete: http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)

reasonable reconstruction of the Achaean 120BC

denyen szerkezet "Tengeri" népek, az akháj denyenek, danunák néven is, építette fenékgerendás hajók szerkezete (4)

Sea peoples vessel from Mendinet Habu

"Tengeri" népek, a denyenek, azaz danunák, akhájok építette hajók modellje, a bal oldalon látható gerenda hosszabbítás kicsi döfő orrnak, (letörhet a kacsa-fej, nagyon babonásak voltak) (4)

II. Nabukodonozor hosszú ideig ostromolta Türosz városát az i. e. 580-as és 570-es években.

IRODALOMJEGYZÉK

(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.

(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.és Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0

(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az INTERNET-s kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott, lementett képagyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, mert kép WEB címmel nem menthető.

(5) Klengel, Horst: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA, Gondolat, 1977, ISBN 963 280 367 1

(6) Kőszegi, Frigyes: A történelem köszöbén, Kossuth Könyvkiadó/ 1984. SSBN 963 09 2267 3

(7) Bietak, Manfred: Avaris, the capital of the Hyksos: recent excavations at Tell el-Dabʻa. British Museum Press for the Trustees of the British Museum. 1996. ISBN 978-0-7141-0968-8.

(8) Stubbings, Frank H.: The Expansion of Mycenaean Civilisation. (Cambridge Ancient History, Revised Edition, Vol. ii, ch. xxii(a), Cambridge: University Press, 1964. Paper, 3s. 6d. net. Published online by Cambridge University Press: 27 February 2009.)