Megállhat az évszázad végére a felmelegedés?
(2025 november)
A globális felmelegedés várhatóan még tovább is tarthat. Ma a célkitűzés, hogy a 2 °C fokot ne haladjuk meg 2050-ben. A 2 °C fokot majdnem bizonyosan el fogjuk érni 2050-ben, ami kikényszeríti a geomérnöki beavatkozásokat. A felmelegedés további mértéke és üteme függ a jövőbeli kibocsátástól: a klíma szempontjából legvalószínűbb forgatókönyvek szerint a légköri szén-dioxid koncentrációja várhatóan 2070 körül duplázódik meg az iparosodás előtti szinthez képest, és a felmelegedés 2100-ra eléri a 3 °C fokot. A klímarendszer egyensúlyba kerülése lassú, évszázadokig tartó folyamat lesz, az óceánok hőtároló képessége miatt. (Az IEA szerint a térhűtés --space cooling-- energiaigénye átlagosan kb. 4 %/év növekedést mutatott 2000 óta. A felmelegedés és a hűtőenergia felhasználás logosztikai görbét* követ majd. A növekedési ütem ma kétszerese a vízmelegítés energiaigényének növekedési ütemének, és a hűtést teszi az épületek energiafelhasználásának leggyorsabban növekvő részévé. A növekedés fő okai közé tartozik a globális felmelegedés miatti magasabb hőmérséklet, a népességnövekedés és a fejlődő gazdaságokban emelkedő életszínvonal, ami a légkondicionáló berendezések elterjedéséhez vezetett.)
Szén-dioxod koncentráció növekedése a Hawaii szigeteken (a történelmi maximumok 300-330 ppm-nél voltak)
A globális felmelegedés 1910 és 2025 között 1,5 °C fok / 100 év = 0.015 fok/év
2025-ben a globális felmelegedés meghaladta a 1,5 °C fokot, az európai felmelegedés meghaladta a 2,5 °C fokot, az óceánok az utolsó 120 évben 1.2 °C fokot melegedtek, van ahol az Arktisz ≈3 °C fokot melegedett, az Antarktisz helyenként még többet is, de átlagosan az Antarktisz nem sokat melegedett. A sarkok gyorsabban melegednek, mert nagyobb a hőmérséklet különbség. A tengerszínt az utolsó 100 évben 14 cm-t emelkedett.
Antarktisz hőmérséklet átlagosan stabil
Az IPCC jelentésében számba veszi, hogy mennyivel magasabb kockázatokkal jár a 2 °C-os globális melegedés 2050-ben , mint a 1,5 °C-os 2025-ben. A 1,5 °C-os melegedésnél százévente legalább egyszer teljesen jégmentes a Jeges-tenger, míg 2 °C-os melegedés esetén ez már nyolc-tízévente legalább egyszer előfordulhat. Az átlaghőmérséklet és szélsőségesen magas hőmérsékletek emelkednek: a 2 °C-kal melegebb Földön a globális össznépesség 37 %-a lenne kitéve intenzív hőhullámoknak ötévente legalább egyszer, míg 1,5 °C-os melegedés esetén a Föld népességének valamivel kevesebb, „csak” 14 %-a lenne kitéve. De 2050-re 2 °C-os melegedés, a század végére 3 C-os globális melegedés várható.
Geomérnöki, klímát módosító beavatkozások
Egy áttekintő lista a főbb geomérnöki (klímamérnöki) beavatkozási kategóriákról és módszerekről (AI):
Egy áttekintő lista a főbb geomérnöki (klímamérnöki) beavatkozási kategóriákról és módszerekről (AI):
Napenergia-visszaverő technikák (SRM – Solar Radiation Management), melyek a beérkező napsugárzás csökkentésével mérséklik a melegedést.
• Sztratoszferikus aeroszolinjekció (SAI) – kénrészecskék befecskendezése a sztratoszférába
• Tengeri felhővilágosítás (MCB) – tengeri só permetezése a felhők fényvisszaverésének növeléséhez
• Cirrusz felhők elvékonyítása
• Földfelszín fényvisszaverésének növelése (pl. világos tetők, világos talajtakarók)
• Űrtükrök: napernyők a világűrben, Teller EDe javasolta, Elon Musk megvalósítja.
• Tengeri felhővilágosítás (MCB) – tengeri só permetezése a felhők fényvisszaverésének növeléséhez
• Cirrusz felhők elvékonyítása
• Földfelszín fényvisszaverésének növelése (pl. világos tetők, világos talajtakarók)
• Űrtükrök: napernyők a világűrben, Teller EDe javasolta, Elon Musk megvalósítja.
Óceáni beavatkozások, amelyek az óceánok hő- vagy szénciklusát módosítják.
• Óceán hőszállításának módosítása (pl. mesterséges keverés)
• Óceáni szénmegkötés fokozása (CDR részben átfed – algatápanyag hozzáadása)
• Óceáni felületi fényvisszaverés növelése (habosítás, fehérítés; kísérleti)
• Óceán hőszállításának módosítása (pl. mesterséges keverés)
• Óceáni szénmegkötés fokozása (CDR részben átfed – algatápanyag hozzáadása)
• Óceáni felületi fényvisszaverés növelése (habosítás, fehérítés; kísérleti)
Felszínmódosítás, földhasználati megoldások
• Urbanizációs hőszigetek csökkentése (zöldtetők, világos burkolatok)
• Fényvisszaverő mezőgazdasági takarók
• Sivatagi napenergia-parkok klímajavító elrendezései )
• Urbanizációs hőszigetek csökkentése (zöldtetők, világos burkolatok)
• Fényvisszaverő mezőgazdasági takarók
• Sivatagi napenergia-parkok klímajavító elrendezései )
Időjárás-módosítás
• Felhő-magvasítás (jégképző anyagokkal)
• Csapadékszabályozás: már használják -pl. Kaliforniában, Közel-Keleten, Kínában- mesterséges esőképzésre halogén fémsókat, melyek nem túl környezbarát anyagok. Javasolható a nátrium-szulfát (Na₂SO₄), kálium-szulfát (K₂SO₄) és az ammónium-szulfát ((NH4)2SO4)) kipróbálása.
• Jégeső-elhárítás
• Felhő-magvasítás (jégképző anyagokkal)
• Csapadékszabályozás: már használják -pl. Kaliforniában, Közel-Keleten, Kínában- mesterséges esőképzésre halogén fémsókat, melyek nem túl környezbarát anyagok. Javasolható a nátrium-szulfát (Na₂SO₄), kálium-szulfát (K₂SO₄) és az ammónium-szulfát ((NH4)2SO4)) kipróbálása.
• Jégeső-elhárítás
• Mesterséges vulkánkitörés-utánzás (SAI speciális formája)
• Óceáni CO₂-áramlás manipulálása nanostruktúrákkal
• Nagyléptékű földfelszíni albedó-mérnökség (pl. sivatagok fehérítése)
• Biomérnökség a felhőképződés fokozására
• Óceáni CO₂-áramlás manipulálása nanostruktúrákkal
• Nagyléptékű földfelszíni albedó-mérnökség (pl. sivatagok fehérítése)
• Biomérnökség a felhőképződés fokozására
Szén-dioxid-eltávolítás (CDR – Carbon Dioxide Removal)
• Erdősítés / újraerdősítés
• Talajszén-növelés (regeneratív mezőgazdaság)
• Óceáni algavirágzás mesterséges fokozása (vastrágyázás)
• Kék szén (szénmegkötés mangrove-, tengerifű- és mocsárélőhelyeken)
• biomassza-erőművek + CO₂-megkötés és tárolás
• közvetlen légköri CO₂-megkötés gépi rendszerekkel
• Mineralizáció (CO₂ ásványokkal történő megkötése)
• Óceánlúgosítás (az óceán pH-jának módosítása szénmegkötés céljából)
• Erdősítés / újraerdősítés
• Talajszén-növelés (regeneratív mezőgazdaság)
• Óceáni algavirágzás mesterséges fokozása (vastrágyázás)
• Kék szén (szénmegkötés mangrove-, tengerifű- és mocsárélőhelyeken)
• biomassza-erőművek + CO₂-megkötés és tárolás
• közvetlen légköri CO₂-megkötés gépi rendszerekkel
• Mineralizáció (CO₂ ásványokkal történő megkötése)
• Óceánlúgosítás (az óceán pH-jának módosítása szénmegkötés céljából)
A felmelegedést hosszú távon is a tengerek hőmérséklete határozza meg
A Föld hőkapacitásának ~90%-át az óceánok nyelik el, az üvegházhatás miatt keletkező többlet hőenergia döntő többségét nem a levegő, hanem az óceánok tárolják, mert a víz fajhője nagyságrendekkel nagyobb, mint a levegőé (kb. 4183 J/(kg·K), a jég fajhője (kb. 2100 J/(kg·K)) és a vízgőzé (kb. 2010 J/(kg·K), jóval alacsonyabb a folyékony vízénél). Az óceánok hőmérsékletének változása lassú, de sokkal tartósabb, így ha leállna minden kibocsátás, az óceánok melege továbbra is emelné a hőmérsékletet. A melegebb óceán csökkenti a CO₂ oldódását, és tengerszint-emelkedést okoz a víz hőtágulása. nem csak a jég olvadása emeli a tengerszintet.
Egy évszázad alatt kb. egy C fokkal melegedtek az óceánok. Egyes tengerek gyorsabban melegszenek a globális átlagnál: a Földközi-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger, az Északi-sarkvidék egyes részei és a trópusi Csendes-óceán.
Az Arktisz melegedett a legjobban, 2.5 -3 C fokkal
Az óceánok több mint 90%-át elnyelték a felmelegedésnek, főleg a felszíni 100-200 méter melegedett át. Az óceán több kilométer mély, a hő a mély rétegekbe is lekerülhet lassan. Az óceán hőtartalma akkora, hogy nincs olyan technológiánk, amivel közvetlenül hűtenénk.
Óceánok hőtartalmának (entalpia) változása
Milyen lesz az élet Európában, ha még egy fokot melegszik az átlaghőmérséklet (Európában 2025-ben már egy fokkal több, mint a globális átlag)?
Az európai átlaghőmérséklet +2,5 °C-ról (2025) +3,5 °C-ra való emelkedése súlyos, rendszerszintű változásokkal járó Európát vetíti előre (AI).
1) Extrém hőhullámok a mediterrán és Közép-Európai térségben
• A nyári hőhullámok gyakorisága 3–5 -szőrösére, időtartamuk kétszeresére nőhet.
• A mediterrán városok (Athén, Róma, Madrid) 50 °C közeli csúcsokat is megélhetnek.
• Közép-Európa (Magyarország, Ausztria, D-Németország) a mostani “extrém” 35–40 °C-os napokból gyakoribb, 40+ °C-os időszakokat tapasztal.
• Egészségügyi hatás: növekvő számú hősokkok, a kültéri munka egyes időszakokban korlátozni kell.
Az európai átlaghőmérséklet +2,5 °C-ról (2025) +3,5 °C-ra való emelkedése súlyos, rendszerszintű változásokkal járó Európát vetíti előre (AI).
1) Extrém hőhullámok a mediterrán és Közép-Európai térségben
• A nyári hőhullámok gyakorisága 3–5 -szőrösére, időtartamuk kétszeresére nőhet.
• A mediterrán városok (Athén, Róma, Madrid) 50 °C közeli csúcsokat is megélhetnek.
• Közép-Európa (Magyarország, Ausztria, D-Németország) a mostani “extrém” 35–40 °C-os napokból gyakoribb, 40+ °C-os időszakokat tapasztal.
• Egészségügyi hatás: növekvő számú hősokkok, a kültéri munka egyes időszakokban korlátozni kell.
2) Vízhiány és mezőgazdasági visszaesés
• Dél- és Közép-Európában a nyári csapadék akár 20–40%-kal csökkenhet.
• Gyakoribbak a több hónapos aszályperiódusok.
• A hagyományos gabonatermés (búza, kukorica) jelentősen visszaesik, termelésük északi irányba tolódik (Benelux, Skandinávia).
• A víztározók, folyók vízszintje kritikusan alacsony lesz — ez energia- és ipari problémákat is okoz, például vízerőművek teljesítménycsökkenését.
• Dél- és Közép-Európában a nyári csapadék akár 20–40%-kal csökkenhet.
• Gyakoribbak a több hónapos aszályperiódusok.
• A hagyományos gabonatermés (búza, kukorica) jelentősen visszaesik, termelésük északi irányba tolódik (Benelux, Skandinávia).
• A víztározók, folyók vízszintje kritikusan alacsony lesz — ez energia- és ipari problémákat is okoz, például vízerőművek teljesítménycsökkenését.
3) Áradások és szélsőséges viharok
• A melegebb levegő több nedvességet tartalmaz → hevesebb zivatarok és villámárvizek alakulnak ki:
• Észak- és Nyugat-Európában (Benelux, Németország, Franciaország) több lesz a “100 éves” áradás.
• Tengerparti városok a megemelkedett tengerszint és a viharhullámok együttesétől szenvednek.
• A melegebb levegő több nedvességet tartalmaz → hevesebb zivatarok és villámárvizek alakulnak ki:
• Észak- és Nyugat-Európában (Benelux, Németország, Franciaország) több lesz a “100 éves” áradás.
• Tengerparti városok a megemelkedett tengerszint és a viharhullámok együttesétől szenvednek.
4) Ökoszisztémák összeomlása
• A mediterrán térségben száraz erdők pusztulása, erdőtüzek nagyságrendekkel gyakoribbak lesznek.
• A skandináv erdőkben új kártevők jelennek meg (pl. fenyőszú-szerű rovarok).
• Tengeri ökoszisztémák: (Földközi-tenger, Északi-tenger) elsavanyodása és felmelegedése miatt visszaszorulnak a hagyományos halfajok.
• A mediterrán térségben száraz erdők pusztulása, erdőtüzek nagyságrendekkel gyakoribbak lesznek.
• A skandináv erdőkben új kártevők jelennek meg (pl. fenyőszú-szerű rovarok).
• Tengeri ökoszisztémák: (Földközi-tenger, Északi-tenger) elsavanyodása és felmelegedése miatt visszaszorulnak a hagyományos halfajok.
5) Gazdasági és társadalmi következmények
• Élelmiszerárak tartós emelkedése.
• Egyes régiókban a munkatermelékenység csökken a hőstressz miatt.
• Nyári turizmus a mediterrán térségben részben visszaesik, észak felé tolódik.
• Növekvő belső és külső klímamigráció, különösen Afrika–Európa irányból.
• Élelmiszerárak tartós emelkedése.
• Egyes régiókban a munkatermelékenység csökken a hőstressz miatt.
• Nyári turizmus a mediterrán térségben részben visszaesik, észak felé tolódik.
• Növekvő belső és külső klímamigráció, különösen Afrika–Európa irányból.
6) Infrastruktúra terhelése
• Útburkolatok, vasúti sínek és elektromos hálózatok gyakrabban szenvednek hő okozta károktól.
• Nagyvárosokban (Budapest, Milánó, Prága) a “hőszigethatás” extrém mértéket ölt, ezért zöldítés és hűtési infrastruktúra nélkül élhetetlenné válhatnak a nyári hónapok, kialakítanak majd fedett, föld alatti közösségi tereket.**.
• Útburkolatok, vasúti sínek és elektromos hálózatok gyakrabban szenvednek hő okozta károktól.
• Nagyvárosokban (Budapest, Milánó, Prága) a “hőszigethatás” extrém mértéket ölt, ezért zöldítés és hűtési infrastruktúra nélkül élhetetlenné válhatnak a nyári hónapok, kialakítanak majd fedett, föld alatti közösségi tereket.**.
7) Társadalmi alkalmazkodás a plusz egy fokos világban Európa nagy része még lakható lesz, de:
• energiarendszer-átalakítás, bővítés,
• vízgazdálkodási reformok,
• hűtési infrastruktúra,
• mezőgazdasági átalakulás
nélkül komoly társadalmi és gazdasági zavarok várhatóak. vannak országok, melyek legalább részben ellenállnak a környezetvédelmi intézkedéseknek, mert nehézségeik vannak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás finanszírozásával. A társadalmi béke a kormányok előrelátásán alapul. A plusz egy fokos világ Európában még nem apokalipszis, de alapvetően más életfeltételeket hoz: melegebb, vízhiányosabb, instabilabb környezetet, amelyben a jelenlegi gazdasági, társadalmi és infrastrukturális rendszerek nagy részét át kell alakítani.
• energiarendszer-átalakítás, bővítés,
• vízgazdálkodási reformok,
• hűtési infrastruktúra,
• mezőgazdasági átalakulás
nélkül komoly társadalmi és gazdasági zavarok várhatóak. vannak országok, melyek legalább részben ellenállnak a környezetvédelmi intézkedéseknek, mert nehézségeik vannak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás finanszírozásával. A társadalmi béke a kormányok előrelátásán alapul. A plusz egy fokos világ Európában még nem apokalipszis, de alapvetően más életfeltételeket hoz: melegebb, vízhiányosabb, instabilabb környezetet, amelyben a jelenlegi gazdasági, társadalmi és infrastrukturális rendszerek nagy részét át kell alakítani.
Amennyiben csak a kibocsátás csökkentéssel foglalkozunk a Föld forróbb, szélsőségesebb időjárású hellyé válik az óceánok melegedése, hötartalmának (= entalpiájának) növekedése miatt a felmelegedés sokáig velünk marad (AI):
• gyorsul a tengerszint-emelkedés, Velence, Miami, Dzsakarta, Szingapúr például veszélyeztetett,
• a kevesebb tengeri jég → kevesebb fényvisszaverés (csökkenő albedó) → gyorsuló melegedés
• a tengeri áramlatok megváltoznak,
• a melegebb víz kevesebb CO₂-t tud elnyelni, több marad a légkörben
• tengerfenéki, permafroszt metánhidrátok növekvő mértékben felszabadulnak,
• összeomlik sok tengeri élőhely,
• szélsőséges időjárás, árvizek, hurrikánok, erdőtüzek, aszályok állandóvá válnak,
• romlik az élelmiszer- és vízellátás biztonsága (ivóvízhiány),
• nőnek a társadalmi-gazdasági feszültségek (klímamenekültek É-ra vándorolnak).
• a melegebb víz kevesebb CO₂-t tud elnyelni, több marad a légkörben
• tengerfenéki, permafroszt metánhidrátok növekvő mértékben felszabadulnak,
• összeomlik sok tengeri élőhely,
• szélsőséges időjárás, árvizek, hurrikánok, erdőtüzek, aszályok állandóvá válnak,
• romlik az élelmiszer- és vízellátás biztonsága (ivóvízhiány),
• nőnek a társadalmi-gazdasági feszültségek (klímamenekültek É-ra vándorolnak).
Hogyan csökkenthető az óceánok hőtartalma?
Nincs gyors, egyszerű technológiai megoldás. Léteznek közvetett és közvetlen stratégiák, amelyek hosszú távon csökkenthetik a további hőfelvételt, illetve elősegíthetik a visszahűlést (AI).
1. Közvetett módszerek nem közvetlenül az óceánt hűtik, hanem azt akadályozzák meg, hogy tovább melegedjen.
Üvegházgáz-kibocsátás csökkentése, a szén-dioxid kivonása a légkörből, óceáni karbonátosítás és vas-trágyázás (kísérleti, vitatott).
Üvegházgáz-kibocsátás csökkentése, a szén-dioxid kivonása a légkörből, óceáni karbonátosítás és vas-trágyázás (kísérleti, vitatott).
2. Közvetlen vagy geoengineering jellegű módszerek melyek az óceán hőtartalmát vagy a Napból érkező sugárzást módosítják, kísérleti állapotban vannak.
2.1. Tengeri felhők fényvisszaverésének növelése (Marine Cloud Brightening), sós vízből képzett aeroszolok növelik a felhők fényvisszaverését → kevesebb napenergia melegíti az óceánt.
2.2. Napfény-visszaverő részecskék a sztratoszférában (SRM). Fényvisszaverő aeroszolok csökkentik a globális átlaghőmérsékletet → Csökkenne az óceán hőfelvétele, de sok mellékhatással járhat (csapadékminták változása, kockázatok).
2.3. Mélyvízi–felszín hőcserék mesterséges fokozása: hűvösebb mély víz felhozatala csökkentené a felszín hőmérsékletét. Probléma: a mélyvíz később visszamelegszik, így a teljes hőtartalom nem csökken, csak átrendeződik.
2.4. Tengeri jég kiterjedésének növelése, mert a jég visszaveri a napfényt → csökken a felmelegedés. Mesterséges jégképzésre irányuló ötletek léteznek, de jelenleg megvalósíthatatlanok ipari méretben.
2.3. Mélyvízi–felszín hőcserék mesterséges fokozása: hűvösebb mély víz felhozatala csökkentené a felszín hőmérsékletét. Probléma: a mélyvíz később visszamelegszik, így a teljes hőtartalom nem csökken, csak átrendeződik.
2.4. Tengeri jég kiterjedésének növelése, mert a jég visszaveri a napfényt → csökken a felmelegedés. Mesterséges jégképzésre irányuló ötletek léteznek, de jelenleg megvalósíthatatlanok ipari méretben.
* Még nem értük el az inflexiós pontot
Az egyszerű trendbecslő módszerek lineáris, exponenciális, logisztikus görbék paramétereit számítják regresszióval. A logisztikus trendfüggvények olyan növekedési modellek, amelyek a növekedés lassulását és egy felső korlát elérését írják le, inflexiós pont a jellemező, és magukban foglalják a Verhulst-féle, a Pearl–Reed-féle és a Gompertz-függvényt is. Ezek a függvények széles körben alkalmazhatóak, például népességnövekedés, technológiai diffúzió vagy fertőző betegségek terjedésének modellezésére, ahol kezdetben gyors növekedés, majd egyre lassuló növekedés figyelhető meg, míg végül stabilizálódik a folyamat. A logisztikus trendfüggvények matematikai modellek, amelyek egy adott populációban, erőforrásban vagy jelenségben a kezdetben gyors, majd lassuló, végül pedig a telített növekedést írják le, jellegzetességük az inflexiós pont, ahol egy egyenes érintő metszi a görbét. A növekedés sebessége a telítettségi szint felé közeledve csökken.
A várható növekedés gyakran logisztikai görbét (https://en.wikipedia.org/wiki/Logistic_function) követ, mint a folyamatok általában a természetben. Számos természeti folyamat úgy zajlik le, hogy az időben, egy kezdeti értéktől gyorsulva indul, majd lassulva közeledik a végső állapotig.
Logisztikus görbe, az origó felett van az inflexiós pont
(az infelxiónál a leggyorsabb az emelkedés, https://en.wikipedia.org/wiki/Logistic_function)
A legismertebb logisztikus görbe egyenlete igen egyszerű: 1/( 1 + exp (-kt) ), ahol az idő, t = 2,4,6,..az ábrán. A függőleges tengelyen a szintemelkedés a maximummal normált értéke -néha % ban- olvasható le, és k egy illesztő paraméter. A görbe alatti terület igen egyszerűen számítható kt függvényében: ln ( 1 + exp(kt) ). Nehezebb kérdés a maximum és k becslése, számítása, azaz a skálázás. A nevezetesebb logisztikai görbék több paramétert használnak.
A deriváltja f(t) (1-f(t) ), továbbá a görbe maximális meredeksége, és az egyenes meredeksége a t=0 helyen 0.25. Kb. 2025-2026-ban tart az MI az inflexiós, a leggyorsabban fejlődő szakaszban. Valós időben, szóban válaszolnak a gépek, pl. tudományos kérdésekre is. Érdekes eredményeket adnak majd az MI gépek, modellek egymás közötti kommunikációjakor. Egy új szakasz jelent a modellek fejlődésében, amikor bármilyen input információ bevihető a modellekbe, és a gép dönti el, hogy az káros vagy hasznos az új input a modell számára.
Ma a felmelegedés a lineáris szakaszban van,valahol az inglexiós pont környékén
**
A "montreali RÉSO" (ejtsd "rezó") a montreal-i Földalatti Város elnevezése, egy hatalmas, összefüggő gyalogos hálózat, amely Montreal belvárosában található. Ez a 33 kilométeres hálózat irodaházakat, hotelek, bevásárlóközpontokat, éttermeket, múzeumokat és a város metró- és vasútállomásait köt össze. Az elnevezés (amelynek jelentése "hálózat") 2004-ben lett hivatalos, és arra utal, hogy a hálózat összekapcsolja a város felszíne alatti és feletti részeit is. Lényege az időjárásfüggetlen közlekedés: Hideg telek és meleg nyarak idején a lakosok és a turisták biztonságosan és kényelmesen közlekedhetnek a fagyos utcák és a forróság elől elrejtőzve. (Talán figyelembe veszik a Rákosrendező tervezöi...).
A hálózat 7 metróállomást, 2 ingázó vasútállomást, valamint számos irodaházat, szállodát, üzletet és egyetemet kapcsol össze. Egyben közösségi tér is, a Földalatti Város nemcsak közlekedési útvonal, hanem bevásárló- és szórakozóhelyek (pl. bevásárlóközpontok, éttermek, mozik) komplexuma is, amely naponta mintegy 500 000 embernek nyújt közlekedési és kikapcsolódási lehetőséget. Méreta: a hálózat több mint 33 kilométer hosszú, és több mint 60 komplexumot (lakó- és kereskedelmi) hálóz be. Bár nagy része a föld alatt található, a hálózat valójában inkább egy "fedett város" (ville intérieure), mivel sok átjáró és a fő bejáratok a föld felett vannak.
Bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet –11 Celsius-fok, ami még a magyarországi értéktől is elmarad 10 fokkal. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz. Ottawában nincs olyan nagy, központi és sűrű alagútrendszer, mint Montréal „Underground City”-je, de vannak korlátozott belső átjárók, alagutak az egyetemen, irodaházak között és a metróállomásokhoz. Az alagutak egy része inkább technikai (infrastruktúrai), nem „sétáló alagút”.
Bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet –11 Celsius-fok, ami még a magyarországi értéktől is elmarad 10 fokkal. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz. Ottawában nincs olyan nagy, központi és sűrű alagútrendszer, mint Montréal „Underground City”-je, de vannak korlátozott belső átjárók, alagutak az egyetemen, irodaházak között és a metróállomásokhoz. Az alagutak egy része inkább technikai (infrastruktúrai), nem „sétáló alagút”.