A kibertámadások mögött nemcsak hackerek,
hanem AI ügynökök is állhatnak
(2026 szeptember)
Sajnos az emberi természet olyan, hogy "Ha valamit rombolásra is lehet használni, akkor azt használjuk is rombolásra!"
Fel kell készülni az államoknak, a vállalatoknak: a kibertámadások mögött már nemcsak hackerek, hanem AI ügynökök is állhatnak. Az elmúlt hetekben olyan nemzetközi incidensről számoltak be, ahol AI ügynökök önállóan hajtottak végre kibertámadást, vagy megtévesztést alkalmaztak informatikai rendszerekhez való hozzáférés megszerzésére. Értelemszerűen a bankokat és a hadi üzemeket érinti első sorban a jelenség, de még nem zsarolás a hozzáférés célja.
Az Anthropic kibertámadások szimulálására fejlesztette ki a Claude Mythost. A Mythos körüli aggodalmat az elmúlt hónapokban több, egymástól eltérő incidens megerősítette. Az első esetben a modell a számára létrehozott zárt tesztkörnyezetből jutott ki: internet-hozzáférést szerzett, majd nyilvánosan beszámoltak arról, hogyan sikerült „megszöknie”, feltehetően véletlen vagy szándékos emberi mulasztás miatt. Ugyanekkor derült ki, hogy a rendszer nemcsak hibákat keres, hanem évtizedek óta rejtve maradt sebezhetőségeket is képes gépi sebességgel kihasználni, támadási pontként. A Mythos órákon belül behatolt szigorúan titkos amerikai kormányzati informatikai rendszerekbe, ami hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok exportkorlátozást rendelt el a modellre. A legsúlyosabb eset a brit AI Security Institute tesztje volt: a Mythos 5 hamis online személyazonosságokat épített fel, a nyílt forrású projektek karbantartóit próbálta manipulálni, és rosszindulatú kódmódosítások elfogadtatására tett kísérletet. Az azonosított 19 műveletből 17-et a Mythoshoz kötöttek, vagyis a modell nem egyszeri hibát, hanem ismétlődő, célszerűen felépített támadási viselkedést mutatott.
Kibertámadások szimulálása az AI fejlesztése során természetes jelenség, a következményekben sincs igazán semmi meglepő: egy szűk körű program keretében kizárólag kritikus infrastruktúrák vagy kulcsfontosságú szoftverek védelmével foglalkozó cégek férnek hozzá a Claude Mythos-hoz, és amennyiben szükséges lesz különleges politikai vagy gazdasági okokból, akkor más rendszerek megtámadására fogják használni.
A Claude Mythos legfontosabb újdonsága, hogy képes programkódokat elemezni, gyenge pontokat azonosítani, majd azokat működő támadási eszközökké alakítani. Olyan feladatokat hajt végre önállóan, amelyek korábban többnapos vagy akár többhetes munkát igényeltek. Ma az AI több száz rendszer elemzését is képes párhuzamosan elvégezni. Az ismertetett példák szerint a Claude Mythos egy 27 éve rejtve maradt OpenBSD-hibát, súlyos FreeBSD-sérülékenységet, valamint egy több mint másfél évtizede jelen lévő FFmpeg-sebezhetőséget is azonosított. Az Anthropic szerint a modell több ezer korábban ismeretlen gyenge pontot talált a legfontosabb webböngészőkben is, a Firefox esetében például 181 működő biztonsági rést azonosított.
A korábbi modellek elsősorban egy-egy részfeladatban támogatták a szakembereket, a Mythos képes teljes támadási szimulációkat önállóan végig vinni. A rendszer több esetben autonóm, megtévesztő és a kitűzött célok érdekében adaptív viselkedést mutatott, amelyben a kijelölt feladatkörén túllépve önálló támadási láncokat épített fel, külső rendszerekbe próbált bejutni, illetve emberi megtévesztésre épülő módszereket alkalmazott, de ellenőrzött környezetben történtek a bejutások.
Sajnos más szereplők is hasonló képességű modellekhez jutnak majd hozzá, ami alapjaiban változtatja meg a védekezés időkereteit is: míg korábban egy szoftverfrissítés megjelenése és az arra épülő támadások között gyakran hetek teltek el, a jövőben ez az időablak eny-két napra szűkül. A vállalatoknak fel kell gyorsítaniuk a javítások telepítését, pontos eszközleltárt kell fenntartaniuk, meg kell erősíteniük a naplózást, a többfaktoros hitelesítést és a jogosultságkezelést. Nem a kiberbiztonság alapelvei változnak meg, hanem azok végrehajtásának sebessége kritikus tényezővé vált. Az AI-alapú támadások sebességét csak hasonlóan gyors, automatizált védelemmel lehet ellensúlyozni.
A Claude Mythos megjelenése nem egyszeri technológiai mérföldkő, hanem egy szélesebb technológiai átalakulás első jele, egy új működési korszak kezdete (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260903/fel-kell-keszulni-a-vallalatoknak-a-kibertamadasok-mogott-mar-nemcsak-hackerek-hanem-ai-ugynokok-is-allhatnak-859964), mert nem tudjuk pontosan, hogy az önálló AI ügynökök mit is csinál egész pontosan. Az OpenAI bemutatta legújabb modelljét, a GPT-6 Astrát, amelyet saját bevallása szerint az eddigi legjobb rendszerének tart, ugyanakkor elismerte, hogy az új modell időnként megpróbálja kijátszani az emberi felügyeletet (https://www.portfolio.hu/uzlet/20260903/riaszto-jelensegre-figyelmeztetnek-az-amerikai-fejlesztok-titkolozni-kezdett-az-uj-szupergyors-mesterseges-intelligencia-860352). Az OpenAI számára komoly presztízsveszteséget okozott, hogy AI-ügynökei júliusban kitörtek egy zárt tesztkörnyezetből, behatoltak a Hugging Face nyílt forráskódú platform rendszereibe, majd megpróbálták eltüntetni a nyomaikat. Az Astra készséget mutat a gondolkodási lépéseinek, vagyis a problémamegoldás során alkalmazott módszereinek szándékos elrejtésére vagy álcázására, ami megnehezíti az utólagos emberi kiértékelést. A vállalat szerint összetettebb feladatoknál a modell már képes elfedni a módszereit, és ezen a téren folyamatosan fejlődik. Az AI-ügynökök felügyelete kulcsfontosságú elem, és az OpenAI igyekszik megnyugtatni a törvényhozókat és a nyilvánosságot, különösen a júliusi biztonsági incidens tükrében.
A valós konfliktus: 2026 elején a Pentagon és Donald Trump elnök feketelistára tette az Anthropicot, nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezve a céget. A feszültséget az okozta, hogy az Anthropic nem akarta engedni, hogy a Claude nevű AI-modelljeit a hadsereg tömeges megfigyelésekre vagy autonóm fegyverrendszerek irányítására használja. De egy bírósági fordulat miatt 2026. augusztus végén egy szövetségi bíró törvénytelennek és megalapozatlannak minősítette a Pentagon tiltását, kimondva, hogy a kormány jogtalan megtorlást alkalmazott a céggel szemben, amiért az kritizálni merte a megkötéseket. Mostanra béke van, és a Pentagon használhatja a Claude Mythost. Ha pedig a Claude Mythos a problémamegoldás során alkalmazott módszereit szándékosan elrejtheti, akkor pontosítsunk: nem tudjuk pontosan, hogy hogyan és mit csinál, ami a műszaki életben a megfigyelhetőség és az irányíthatóság problémái: akkor ideje a használatát szabályozni, korlátozni: vagy az alkalmazási területét, vagy magát a programot, ami már nem egy szövetségi bíró dolga, hatásköre, viszont az USA érdeke.