Mikor kezdődik a nyár?
(2025 április)
Magyarországon 1971 és 1980 között átlagosan június 21-én kezdődött a nyár, egyben a csillagászati nyár, és augusztus 20-án vége is volt. A Nap járása szerint a nap-éj egyenlőségek és napfordulók az évszakok közepén vannak. A meteorológiai nyár június 1- től augusztus 31-ig tart, ami már közelebb van a tapasztalathoz. Az évszak meteorológiai kezdete, – ami az átlaghőmérsékleten alapul –, június 1., és több héttel előbb következik be, mint a csillagászati évszak kezdete, ami június 22.-én kezdődik. A meteorológusok szerint a nyár június, július és augusztus hónapokban van az északi féltekén, illetve december, január és február hónapokban a déli féltekén. A nyár meteorológiai meghatározása az év leghosszabb és legmelegebb nappalaihoz igazodik (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89vszak). A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Csillagászati szempontból a nappalok folyamatosan hosszabbodnak a napéjegyenlőségtől a napfordulóig, a napforduló után pedig fokozatosan rövidülnek. Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu). Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania, és más ételeket evett.
A naptár szerint az északi féltekén, és a meteorológusok szerint is:
Tavasz: március 1-től – május 31-ig
Nyár: június 1-től – augusztus 31-ig
Ősz: szeptember 1-től – november 30-ig
Tél: december 1-től – február 28-ig, vagy 29-ig (szökőév esetén).
Nyár: június 1-től – augusztus 31-ig
Ősz: szeptember 1-től – november 30-ig
Tél: december 1-től – február 28-ig, vagy 29-ig (szökőév esetén).
A csillagászati évszakokat a napfordulók és a napéjegyenlőségek határozzák meg. Az északi féltekén:
A tavasz a tavaszi napfordulótól tart a nyári napéjegyenlőségig: március 21-től – június 21-ig,
A nyár a nyári napéjegyenlőségtől az őszi napfordulóig: június 22-től – szeptember 22-ig,
Aztán jön az ősz egészen a téli napéjegyenlőségig: szeptember 23-tól – december 21-ig,
Majd a tél a tavaszi napfordulóig: december 22-től – március 20-ig.
A nyár a nyári napéjegyenlőségtől az őszi napfordulóig: június 22-től – szeptember 22-ig,
Aztán jön az ősz egészen a téli napéjegyenlőségig: szeptember 23-tól – december 21-ig,
Majd a tél a tavaszi napfordulóig: december 22-től – március 20-ig.
A nyár kb. ötven nappal hosszabb, május végén kezdődik
Az utóbbi években május 25-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, körülbelül 50 nappal lett hosszabb. Az évszak kezdetét és végét a 17,71 fokos napi középhőmérsékletnél határozzák meg. Az ősz és a tavasz pedig rövidebb lett Magyarországon, a zöldülés április elején kezdődött 2025-ben, és 1-2 napos volt, . Kb. három héttel előbb mint a 70-es években. Április 21.-én már virágzott a vadgesztenye. Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz- ami egyébként is rövidebb volt mint a tavasz- jelentősen, de a tavasz is rövidült Magyarországon, a nyár ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt, az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján.
A változás hasonló az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal (https://masfelfok.hu/2021/04/13/50-nappal-hosszabb-a-nyar-mint-a-hetvenes-evekben-evszakok-klimavaltozas/). A változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre korábban van, a vége pedig kitolódik szeptemberre. Nemcsak Magyarországon figyelhető meg a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb. Lehet, hogy sok év múlva az északi féltekén közel féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően két hónaposak lesznek. A rövidebb telek a síszezont É-ra tolják, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámokat, az erdőtüzeket, az aszályt okoznak. A tél esetében kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak a kutatók, az utolsó vizsgált időszakban 7 nappal korábban fejeződött be, mint az 1970-es években. A legnagyobb mértékű csökkenést az ősz szenvedte el, az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, az utána következő három évtizedben ez már kevesebb, mint 85 napra korlátozódott Magyarországon.
Van olyan olvasata is, hogy 1980 óta emelkedik (https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3332)
A hűtési foknapok* átlaga 1880-2020 években
Mit tehetünk a városokban a nyári hőhullám ellen?
A légkondicionálás, esetleg a ventilátor használata segít, de a ventilátor csak a hőérzetet javítja, egészségtelen melegben szükséges a levegő lehűtése is. Fontos a levegő páratartalmának csökkentése, a légkondicionálóknak van párátlanító menűpontja (nemzetközi szabvány alapján 24 fok közelében történik), a fullasztó meleg ellen kiváló.
Érdemes korán reggel szellőztetni a meleg esték, éjszakák miatt. A friss levegő beáramlását segítheti az ablak közelébe helyezett ventilátor. Napközben sötétítsünk be, amennyire lehet (redőnnyel, sötétítő függönnyel), hogy megakadályozzuk a belső terek felmelegedését. Délvidéken a szűk utcák egyik oka az árnyék: a keskeny utcácskákba nem süt be a Nap. A sütés-főzést érdemes a hajnali órákban csinálni, amikor még lehet szellőztetni.
A hűtési foknapok* növekedésének az eloszlása 122 év alatt
*Az éghajlatváltozás miatt gyakori és intenzív hőhullámokra kell felkészülnünk. Magyarország hűtési foknapjai, amely az épületek hűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás alap indexe:
Hűtési foknapok számítása (https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3332)
Nem fogunk utána számolni, de a hőhullámok hasznosabb mértéke mint a középhőmérséklet. Az országos átlaga Magyarországon, az 1991-2020-as években 168 °C, (közvetett kapcsolatban van a napi középhőmérséklettel), a nyáron júliusra és augusztusra adódtak a legmagasabb értékek, valamint a 122 éves változás augusztusban a legnagyobb, és a legnagyobb hűtési energiaigény az Alföld déli, délkeleti területein jelentkezik. A mutató 122 éves változása az ország minden pontján jelentős: országszerte 15-100 °C/122 éves trend jellemzi, a növekedés országos átlagban 71,2 °C/122 év. A legmagasabb hűtési energiaigény országosan a 2022-es nyarat jellemezte, melyet 2012, 2015 és 2021 nyara követ a sorban. Azóta a 2023 és 2024-es nyarak még melegebbek voltak Európában. A kül- és belvárosi területek hőterhelése eltérő, a hőségindexek sokéves alakulásáról 24 hazai állomáson egy Hőségindexek nevű oldalon tájékozódhatunk.
Hűtési foknapok Budapesten (https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3332)
**Felhőszakadás: heves zivatarral, élénk villámtevékenységgel és erős széllel jár, de érkezhet jéggel, villámárvízzel is. A felhőszakadáskor rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadék zúdul le kis területre, és percek alatt. A villámárviz >50 mm csapadék (ami kb. 1 hónapi mennyiségnek felel meg), rövid idő alatt, és gyakran újra képződő, egymást követő cellákból.
| Időtartam | Csapadék (mm) | Helyszín | Időpont |
|---|---|---|---|
| 1 perc | 38,1 | Barot, Himácsal Prades, India | 1970. november 26. |
| 5 perc | 61,72 | Port Bells, Panama | 1911. november 29. |
| 15 perc | 198,12 | Plumb Point, Jamaica | 1916. május 12. |
| 20 perc | 205,74 | Curtea de Argeș, Románia | 1947. július 7. |
| 40 perc | 234,95 | Guinea, Virginia, USA | 1906. augusztus 24. |
Az 1-3 óra alatt, esetleg 100 mm csapadék a villámárvíz: 2021. szeptember 29-én az Őrségre csapott le egy rövid, intenzív esőzés. A ciklon négy órán keresztül egy helyben maradt, a „10-15 km átmérőjű terület felett több mint három órán keresztül tartózkodó felhőből, a radarmérésekre alapozott számítások alapján, 100-110 mm eső hullott.