Keel és belső fenékgerenda, K és S betűkkel jelölelve, a keel alatti gerendán, a nem jelölt védő gerendán (false keel) csúszott a hajó a partra húzáskor, F: kereszttartó, G: fenékpalánk. A K-val jelölt keel alatt a Falese keel, a talpgerenda jelöletlenül (4)
Hükszosz birodalom i.e. 1600 körül (4)
A hamis keelt az i.e. 1700 -as években már használták, a szíriai Ugarit (1) kikötőjében. Ebben az időben -és még sokáig - a hajókat naponta kihúzták valamely alkalmas helyen a homokos partra száradni, javítani és éjszaka nem hajóztak. A kikötőket a hajók építésére használták, nem a hajók tárolására. Ugarit a korban a legnagyobb, 150 férőhelyes kikötő, az azonos nevű város mellett, a mai Laktakia közelében, ahonnan a hajók aljának szigetelésére használt bitumen származott. A nappali, partok menti hajózás jellemző a korra.
Talpgerendát szereltek a hajó aljára, több ezer évig fennmaradt, a neve "false keel", hamis keel.Később nagyobbat szereltek a hajó alá és erre a gerendára erősítették a védő gerendát, több darabból. Rájöttek, hogy -feltéve, hogy a gerenda elég nagy és elég nagy a függőleges felülete- kevésbé sodródik oldalszélben a hajó, és ekkor lehet a hajóval oldalszélben is vitorlázni, és az alsó vitorlarúd elhagyható. Lényeges, hogy a keel egy darabból készült és és hogy iránytartó gerenda. A hamis keelt már több darabból készítették, kopott és cserélték. Elhagyták a sok gondot okozó alsó vitorla rudat és kötelekkel állították a vitorlát a megfelelő irányba. Korábban az alsó vitorla rúd az oldalsó árbocfeszítő kötelek miatt kellemetlen helyen volt, sokszor elakadt.
A hajófenék-szerkezet elnevezései angolul (4)
A hajóknak először a palánkjait építették fel és utólag erősítették be a kereszttartókat. Az éleknél érintkező karvel palánkokat, tartókat vékony kötelekkel -"varrással"- és csapokkal erősítették össze. A hossztartókat kultúránként eltérő módon építették (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/98-hajok-toertenete-a-hajogerinc-elozmenyei.html?layout=blog&Itemid=101).
A keel szerepének tisztázásához - sok féle és eltérő funkciójú változata alakult ki egy hajón belül is- egy késői schooner bonyolult szerkezete:
A leel volt a főtartó, egy gerendából készült, amire a bordákat erősítették a gerinces hajóknál, és alá került a hamis, a False Keel. A fúrócsigák ellen egy palánk, Worm Shoe, a keelre erősítették a Keelsonokat és a Rider Keelsont (4)
A hajó alatt végig futó hamis keel-t, a hosszanti merevítést a szíriai, ugariti eredetű amorita hükszoszok vitték Egyiptomba i.e. 1600-as években (http://www.ancient-egypt-online.com/hyksos.html ), a bronz szerszámokkal, a kerékkel, harci szekérrel (hat küllős kerékkel) és sok más újítással együtt. A Nílus-deltai kikötőjük Avariszban volt -ez volt egyben a hükszosz főváros is. Érdekessége, hogy erődített raktárkikötőket, hármat építettek Avariszban. További, a korban hükszosz kikötők Szimirrában, Árvadban, Bybloszban voltak. Fönícia - az Egyiptomnak adót fizető kikötők szövetsége-majd egy fél évezreddel a hükszoszok után, az i.e. 1100-as években alakul ki Türoszban. A hükszoszokat megelőző időkből, a minószi kultúra idejéből, a pelazgok Küklad-szigeteki kultúrájából nincsenek értékelhető emlékeink, minószi néhány freskótól eltekinve, melyek nem ábrázolnak keeles hajókat.
A hükszoszok vitték a harci szekerek ismeretét Mükénébe is. Az ugariti eredetű mükénéi harci szekerek szekrénye fából, hajlított, fonott vesszőkből készült. A kocsirúd súlya a lovak nyakára nehezedett, nyakhámos befogással. A harci szekerek történetében igen könnyűnek számító mükénéi szekerek kerekei négyküllősek, törékenyek voltak. Bronzból, marhahabőrből készült abroncsokat használtak és a négy küllős kerekek szélességét megnövelték azért, hogy ne törjenek össze az első kőnél. A mükénéi korban az ónbronzhoz szükséges ón ára az ezüst árához volt hasonló, az ezüstöt fizetési eszközként használták. Egy bronzabroncs súlya közel 20 kg volt/lett volna, a képek alapján nem lehet tudni az anyagát, csak a szögeket ábrázolják néha.
Mükénéi harci szekér i.e. 1500 körül. (4)
A szíriai-egyiptomi hajók kereskedtek az Égei-tengeren a minószi-mükénéi kultúrákkal az i.e. 1700-1200-as években. Minószi hajó képe nincs az egyiptomi faliképeken. A képek hiányából arra következtetnek a kutatók, hogy az egyiptomi-szíriai hajók jártak Krétára kereskedni. Tudjuk, hogy volt a minósziaknak állandó képviselete a szíriai Ugaritban. Az ugariti hajók a ciprusi réz kereskedelmén gazdagodtak meg, Ugaritban fémolvasztó-, és kovácsműhelyek voltak. (Az arzénbronz termésfém és kovácsolásra megkeményedik, az ónbronzhoz szükséges ón ára az ezüsttel közel egyenértékű volt.) Az ugariti-mükénéi kapcsolat kétirányú volt az i.e. 1600-as években, ezért lehetséges, hogy a keel Égei-tengeri eredetű, ezt a lehetőséget megvizsgáltuk, tovább vizsgáljuk. Először a minószi- mükénéi nagy kereskedelmi hajókat vizsgáljuk a keelépítésének szempontjából, utána a Szíriából Mükénébe irányuló kereskedelmet.
Mükénéi városállamok (4)
MÜKÉNÉI VÁROSÁLLAMOK HAJÓÉPÍTÉSE
A mükénéi városállamok történelméről is keveset tudunk (https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCk%C3%A9n%C3%A9i_kult%C3%BAra). A harci szekerek ismeretét i.e. 1550 körül a hükszoszok vitték Mükénébe hajóval, i.e. 1550 körül már ismerték a keelt az akhájok. A megelőző idők hajóépítésére vonatkozó Égei-tengeri leleteket A. Salimbeti gyűjtötte össze: http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm. A hajók méretéről semmit nem tudunk, hajóroncs nem ismert a korból. A Salimbeti féle gyűjtemény talán a legteljesebb az irodalomban, így a keel első alkalmazására vonatkozó becslések alapja ez a gyűjtemény. Az Ugaritból a mükénéi városállamokba irányuló kereskedelemről több ismeretünk van (6), visszatérünk rá.
A. Salimbeti klasszifikációja:
Égei-tengeri térség hajónak származtatása Ugarit felfedezése előtt (http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)
A származásfa alapján - tehát alaki hasonlóság alapján- nem lehet megválaszolni, hogy keeles tengeri vitorlás vagy egyszerű halászcsónak egy kérdéses hajó, ezért a vitorla alapján új besorolás szükséges. A kérdéses idő intervallum az i.e. 1550 előtti bő fél évezredes korszak. I.e. 2300-ig nádcsónakokat használtak, a Melosz szigeti obszídián bányát látogatták már akkor is, sok ezer éve, még Krétáról, Ciprusról is. Melosz Krérától északra található, a Küklád szigetcsoportban. (Santorínitől ÉNy-ra néha Milo néven, http://www.mykonos-accommodation.com/images/logo-background/maps/Aegean-Sea-map-bathymetry-fr.jpg ). Továbbá ki kell zárnunk a vizsgálatból a sarló alakú fenékpalánkos, többnyire minószi hajókat: meredek orrtőkés hajókat kerestünk, keel-el építve. A minószi freskón ábrázolt i.e. 1630 körüli sarló alakú fenékpalánkos hajók nem keel-es hajók. (https://bencsik.rs3.hu/administrator/index.php?option=com_content&view=article&layout=edit&id=119)
A II.-es osztály 4 képét idézzük:
Minószi leletek, a legutolsó Paleocastros-ból, i.e. 2000 körüliek, Type II. besorolású vitorlások.
Meredek tőkés hajók, jellegzetes Égei-tengeri hajók, az akháj hajókat függőleges orrtőkéve építették. A tat-díszítés is vet fel kérdéseket, talán funkcionális a díszítés? Egy minószi replikán modellen látható hasonló tattőke dísz, megvizsgáljuk a minószi sarló alakú hajókat is részletesen:
Minószi sarló alakú fenékpalánkos hajómodellek íves orr- és tattőkékkel, ie. 1600 körül, az alsó modell esetén az orrtőkénél a külső hossztartó gerendák átfedésben végződnek (4)
A minószi hajók: korabeli faliképek és a krétai múzeumok (Maritime Museum of Crete, https://en.wikipedia.org/wiki/Nautical_Museum_of_Crete , https://kretasziget.hu/index.php/kreta-latnivalok/nyugat-kreta/kretai-tengereszeti-muzeum ) kiállítási anyagai és pecsétek alapján következtettünk. (Nem sikerült megszerezni az MICHAEL WEDDE, From Classification to Narrative: The contribution of Iconography towards Writing a History of Early Aegean Shipbuilding; on Mediterranean Historical Review 2008; MICHAEL WEDDE, Towards a Hermeneutics of Aegean Bronze Age Ship Imagery, Mannheim (1992) irodalmakat).
Nevezetesek a Théra szigeti, minószi hajókat ábrázoló freskó sarló alakú hajói, hosszú- és fenékpalánkos hajók:
"Hajófelvonulás" a minószi kultúra körhöz tartozó faliképen, egy kivétellel fehér hajókat festettek a freskó készítői, Akrotíri, Théra (4)
Freskó részlet raktárakkal, és képen jobb szélén: a halászháló kezeléshez szükséges kilépődeszka a taton, oroszlános orrtőkével (4)
Minósz-i sarló alakú hajómodell másolata, megemelt díszes nyújtott orral, tömzsi emelt tattal, kormányevezős, alsó vitorla rúddal (amit Egyiptomban a fenékgerendás hajókon elhagytak), kis kilépő deszkával, oroszlán díszíti, jellegzetes a hosszú orrtőke (4)
Hasonló vitorlás csónak ábrázolása a minószi Mokhlos - Kréta melletti- szigetről származó sarló alakú hajó testtel ((http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm), ahol sok Égei-tengeri hajó, de lehet csónak képe, illetve modell található, sajnos méretek nélkül, ld. később részletesen).
A Marjai-Pataki könyv (3) a minószi hajózásra vonatkozó része szerint nem volt nádhajózás az Égei-tengeren, azóta már bebizonyosodott, hogy volt. A minószi kultúrát megelőző korokban az obszidián nagyszámú, anyagvizsgálattal hitelesíthetettleletei alapján: kiterjedten használták a nádhajókat az Égei tengeren az utolsó több, mint tízezer évben. (https://mult-kor.hu/20110831_obszidian_leletek_idezik_hellasz_jegkori_tengereszeit). A minószi hajók döfőorr kérdéséhez (3, az irodalomban sok helyen gerinces döfőorros hadihajóról írnak, de nem megalapozottan): a freskó középső hajójának tatjára szerelt kilépő deszka halászathoz, a be- és kilépéshez, kikötéshez alkalmas. A hajók haladási irányát a kormányevezők helyéből ki lehet találni. A következő képen mai (!) thai halászcsónakokon látni lehet hasonló kilépő deszkákat:
Mai thai halászcsónakok, a csónak végén kilépő deszkákkal (4)
Kérdéses a civilizáció, palotagazdaság, amelyik az egyenes orrtőkéjű hajókat elkezdte építeni i.e. 2000 körül vagy előtte. De tudni lehet, hogy az eredetük nem minószi. A függőleges akháj orrtőke (kora mükénéi) eredete keresendő. (http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm), feltehetően a pelazgoszok Küklad-kultúrájában keresendő.
Egy gyenge érv a hadihajók mellett: Thuküdidész bizonytalan volt már az i. e. 5. században is, egy évezreddel később: „Minósz volt az első hatalom, amelynek a hagyomány haditengerészet birtoklását tulajdonítja”, indoklása szerint: azért, mert nem védték falak.
Akrotiri (Szantoríni) ábrázolás a kilépő deszkáról:
Akrotíri (Théra) freskórészlet, kilépődeszkával, vontató-horoggal és nem döfőorral (4)
A minószi hajókra tett kitérőt összefoglalva: A freskón fenékpalánkos hajókat ábrázoltak. A tatra szerelt (kötözött) szerkezet nem döfőorr. Az egyik fenti modell elágazó külső hosszanti tartógerendáit ábrázoló kép egy replika, kutatók készítették, máshol is előfordul (5), de statikai szerkezeti funkciója nincs az elágazásnak, dísz, döfőorrnak alkalmatlan, külső tartó gerendának alkalmas.
Az i.e. 2000 körüli ábrák egyenes, meredek orrtőkéjű hajókat ábrázolnak, ezek lehetnek keeles hajók. További ábrák a Salimbeti féle gyűjteményből, lehetőleg kormányevezővel, és nem sarló alakú hajókat kerestünk:
Égei-tengeri (pl. Malia, Kréta) vitorlás hajók, i.e. 1700-as évekből
Argos-i (a trójai háború, i.e. 1200 körül, idején a hajóépítéséről nevezetes) agyagmodell (IV típus) árboctővel
Phaisztoszi (krétai) késő minószi hajó
Pylosi (a mükénéi kultúra nevezetes palotagazdasága) nevezetes, talán rohamfedélzetes hajó meredek orrtőkével, a kis orrtőke más ábrázolásokon is látható, döfőorrnak kicsi: (false) keel védő gerenda.
Asinei VI. típusú hajó (trójai kor), a korban négyszögletes vitorlákkal építették a hajókat, úgy 12 evezővel, kormányevezőkkel
Asinei VI. típusú hajó (trójai kor), ábrázolták a hamis keelt, a partra futtatásnál volt szerepe, védte a hajó alját
Tyrinsi (Mükénéi kultúra) VI. típusú hajó
Összefoglalva: a Salimbeti gyűjtemény képei alapján a keel Égei-tengeri eredetű, és i.e. 2000 előtti is lehet, ami megelőzi minószi hajókat és az ugariti kultúra i.e. 1700-as éveit is.
(A kép eredete: https://en.wikipedia.org/wiki/Mycenaean_Greece)
Elgondolkodtató, hogy mit lehet tudni az északi szigetek, esetleg a trák-dardánok hajóiról, a Dardanellák vidékén, a trójai csata hajóinak az eredetéről? Feltehetően az akhájokkal párhuzamosan és kölcsönhatásban alakultak ki a trák hajók, az akhájok É-ra jártak gabonáért, amiből a mükénéi kultúrában hiány volt. A Trója-i csata (i.e. 1237, a trák-dardánok és az akhájok háborúja volt, közös volt a panteonjuk) hajóinak tatjáról, fedélzetéről (ebből alakul ki a 2 x 25 evezős, konkáv orrú, rostrumos, híres és gyors gálya) egy vázakép:
A Tengeri Népek és az Égei-tengeri hajók összehasonlítása: madárfejes (kacsafejes) függőleges orrtőke (A), emelvény (B), az evezősök védelmét szolgáló oldalsó emelvények (kosárfonat, marhabőr, C-D), hajótest (E), keel (F), a meredek, függőleges orrtőke miatt hasonló akháj hajók.
(A képek eredete: http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm, ahol igen jó összefoglaló az Égei-tengeri leleltekről, bár a tárgyalt nézet szerint már a minószi kultúra, tehát i.e. 1800 előtt már építettek döfőorros hajókat az Égei-tengeren, ami nem indokolható.) Az első döfőorral szerelt hajót III. Ramszesz építette, előtte minden erre utaló forrás bizonytalan.
A Tengeri népek és az akhájok a hajóikat madárfejekkel díszítették, függőleges orrtőkés, false keeles hajók (4)
Gálya típusú hajó a Trója-i háború (i.e. 1237), a Nílus-Deltai csata (i.e. 1175) idején a pyloszi hajó típussal támadták a krétai akhájok III. Ramszeszt. (4)
Az apró orrtőke nem ábrázolási hiba, más ábrázolásokon is látható, döfőorrnak kicsi lenne: keel védő gerenda. A Tengeri Népek, pl. az akhájok építésére az egyenes függőleges orrtőke és a false keel jellemző.
Nílus-deltai csata (i.e. 1175, (2)): baloldalon középen a Tengeri népek kacsafejes false keeles hajói (4)
III. Ramszesz döfőorros és keeles hajója a Nílus-deltai csatából (5)
