Nem 2025 lesz az eddigi legmelegebb év
(2025 május)
80 százalék az esélye, hogy a legmelegebb 2024-es évnél még melegebb év jön a következő öt évben, de nem 2025 lesz az eddigi legmelegebb év. Milyen a 2025-ös előrejelzés havi, esetleg heti bontása?
2024 volt az eddig feljegyzett legmelegebb év, előtte 2023 volt, és 2025 valószínűleg nem lesz rekordév, de ez nem igazán erős állítás. A Meteorológiai Világszervezet szerint 80 százalék az esélye, hogy 2024-nél is melegebb jön majd a következő öt évben. A globális felmelegedés 1.39 - 1.44 Celsius fok.
Az Európai Unió Copernicus Climate Change Service januártól novemberig tartó adatai alapján 2024 volt az eddigi legmelegebb év, és az első, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladja az 1850-1900 közötti iparosodás előtti időszakot közel1,5 Celsius-fokkal. A Meteorológiai Szolgálat (Met Office) nemrégiben közzétett előrejelzése szerint valószínűleg 2025 lesz a harmadik, vagy akár a második legmelegebb év a világon.
A hosszú távú előrejelzések készítésére több módszertan is létezik. Az előző évtizedek előrejelzéseit kombinációja alapján a jelenlegi felmelegedés 1.39-1,44 Celsius foknál tart. Az EU Copernicus klímamonitor-a szerint jelenlegi érték 1,39 fok, és valamikor 2029 közepén éri el a 1,5 Celsius fokot. A korábbi előrejelzésekben kisebb volt az esélye, hogy meghaladjuk a 1,5 fokos felmelegedést, de 2024 mindent felülírt. A következő évek várhatóan nedvesebb időjárást hoznak Észak-Európában, a Száhel-övezetben, Alaszkában és Szibériában, és a megszokottnál szárazabb idők következnek az Amazonas környékén. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A globális átlaghőmérséklet növekedése 1970-től ≈ 0.2 °C dekádonként,
a bázisidőszak az 1951-1980-as évek átlaga.
Piros szinnel az 5 éves mozgó átlag, és egy értékes előrejelzés az 5 éves mozgó átlagtól való eltérést jósolná
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s)
A nevezetes kutató intézetek (NASA, BERKELEY Eearth, MET OFFICE, NOAA) is ezekkel az adatokkal dolgoznak. Az 5 éves mozgó átlaggal való közelítés jó, mert kb. annyi év esik az átlag főlé, mint alá. Mintázatokat vizsgálva: két kiugróan magas hőmérsékletű év után nem következik egy harmadik. Ennek alapján- mert 2023 és 2024 kiugróan meleg évek voltak- 2025 az az 5 éves mozgó átlag közelében várható, valamivel 1.4 fok felett várható. (Látható, hogy a megbízható becslések az adott esetben 95%-os konfidencia intervallumukkal is történnek.)
2024, a legmelegebb év nem szerepel, majdnem fedné a 2023-as évet. A 2025-ös évet kicsit 1.4 fok fölé jósoljuk.
A meteorológusok is felvetik azt a kérdést, hogy milyen lenne az éves előrejelzés* havi, esetleg heti bontása? A 95%-os konfidencia intervallumos becslés helyett más módszert választunk, a 95%-os konfidencia intervallumot az ellenőrzésre (verifikálásra) lehet használni. Az intervallumbecslés alkalmazásának az is oka, hogy a globális hőmérséklet nem mérhető, hanem területi átlagolással becsülhető.
Heti előrejelzés (7 nap alatt a napi frontok feloszlanak, a napi előrejelzés nem használható) egy másik módja (ami majdnem olyan jó becslés, mint az ARMA vagy az állapotteres modell): "Következő héten ugyanolyan idő lesz mint a jelenlegi héten van, általánosabban a megelőző héten volt." Finomítás lehetséges: pl. ha valamilyen súllyal (α = alfa, exponenciális felejtési tényezőnek nevezik) figyelembe vesszük a sokéves átlagot. Alfa célszerű értéke 0.9 körül volt a felmelegedés előtt, a felmelegedés miatt 0.8 választható (egyensúlyoz az aktuális és az átlagos érték között, a sokéves heti átlag az 5 éves mozgó átlaggal módosítható):
Előrejelzés = (1 - α) x előző hét átlaga + α x sokéves heti átlag.
A hónapokra vonatkozó előrejelzés is számítható lenne hasonló módon.
Becsülhető az egy évvel korábbi alapján is, az utóbbit fogjuk bemutatni. 2025-ben hideg volt a május, ez tapasztalat. A június valamivel melegebb lesz, mint a 2024-es: 2025 júniusban a budapesti napi maximumok átlaga 30-32 fok lesz, melegebb lesz a hónap, mint az állagos. Június 8.-án van Medárd nap, amikor -a hagyomány szerint-
ha Medárd napon napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor.
A legismertebb időjóslás: ha Medárd napján esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható. 2025-ben nem lesz 40 napos eső, aszály lesz. Mint minden legenda és néphit mögött, a Medárd nap mögött is áll természettudományos magyarázat. Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek annyira, hogy felettük a meleg levegő e felfelé áramlik, és helyére súlyosabb párás tengeri légtömegek érkeznek, melyek esőket, zivatarokat hoznak. Jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami nem köthető egyetlen naphoz (https://www.eumet.hu/erdekessegek/medard-napja/).
A népi időjóslás teszt alapján többnyire (56%) beválik a Medárd napi esőjóslat, de nem 2025-ben
2024-ben július átlaghőmérséklete Magyarországon 25,8 °C volt, ami az elmúlt 154 év legmelegebb júliusa volt. A hónap maximum hőmérséklete 38,4 °C volt július 11-én, a középhőmérséklet országos átlaga július 9-től 17-ig 28 fok volt. 2025 július 10 és 30 között a nagyvárosokban hőhullám lesz, egészségtelenül meleg lesz, vidéken aszály, és 40 fok is lesz.
2024-ben az augusztusi átlaghőmérséklet Budapesten körülbelül 26.4 °C volt, sok minden kiszáradt. Az augusztus 13-án mért 39.7 °C volt a maximális hőmérséklet. 2025 -ben is lesz közel 40 fok. 2025 augusztus 1. és 20.-a között majdnem olyan meleg, száraz az időjárás lesz, mint júliusban. Nehéz kérdés, hogy a korábban az augusztus 20.-a körüli, szinte napra pontos hidegfront megérkezik-e 2025-ben? 2024-ben már nem érkezett meg.
2024 szeptember közepén volt egy hidegfront, ettől eltekintve végig 30 fok közelében volt a hőmérséklet, 2025-ben talán nem lesz ennyire meleg és száraz, de június, július, augusztusban a napi középhőmérsékletek maximuma elérheti a 29 fokot.
Sajnos a száraz-meleg időjárás miatt az erdei avar és tűlevélréteg, a felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak, lángra kapnak július-szeptember hónapokban nagy területen. A fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része hőhullámok idején az Alföldön keletkezik, Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyvesei szinte minden évben égnek, idén is fognak.
A hőhullámok mértékei:
a hőhullámok száma évente (darab),
a hőhullámok átlagos hossza évente, ( időtartam napokban);
az év első és utolsó hőhulláma között eltelt napok számát (a hőhullámos évszak hossza napokban);
és hogy milyen forróak voltak a hőhullámok fokokban mérve, és összehasonlítva a hőhullám meghatározására szolgáló helyi hőmérsékleti küszöbértékkel (fok és intenzitás fokok különbségében). Nincsenek ilyen hazai statisztikák.
*
Mind a római köztársaság, mind a császárok szigorúan szabályozták a jóslás gyakorlását. A görög kultúrával való megismerkedés a jóslási formák és a jóslatszövegek római elterjedését is magával hozta. Az i. e. 1. század végére már olyan méreteket öltött, hogy Augustus császár egyik első intézkedése volt a forgalomban lévő jóslatszövegeket begyűjteni és elégetni (Suetonius, Augustus 31). A császárkorban többször hoztak törvényt a magánjóslás, és főképpen az uralkodó életével és halálával kapcsolatos jóslás tilalmáról. Már a köztársaságkorban divatossá vált a közel-keleti kultúráktól eltanult csillagjóslás (asztrológia vagy mathematica), amelyet a hagyományos római világkép szintén gyanúval kezelt, minek következtében az asztrológusokat többször is a törvény erejével űzték ki Rómából. A többszöri kiűzés azonban azt mutatja, hogy sosem sikerült véglegesen megszabadítani a római társadalmat e szokástól.
A jóslás formái: A jövőbe (rejtett dolgokba) látást megváltozott tudatállapottal hozták összefüggésbe: külön képességet tulajdonítottak a haldoklóknak vagy a bakchikus őrülettől (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bacchan%C3%A1lia) megszállottaknak, de az álomlátásba vetett hit is hasonló képzeteken alapszik. A jóslásnak azonban számos más formája, technikája is ismert volt a görög és a római kultúrában.
Az ókortól kezdve szokás volt a jóslási módszereket két csoportra osztani: ún. intuitív (ihlet-alapú) és induktív (következtetés-alapú) jóslásra (Cicero, A jóslásról 1.11 és 2.26). Az előbbibe sorolják az extázis illetve megszállottság különböző formáit, az álomlátásokat és éber víziókat, az utóbbiba pedig minden jelértelmezést: az áldozati állatok béljóslását; a madarak reptét, hangjait és viselkedését figyelő madárjóslást; az időjárási jelenségekből (főleg villámcsapásból) következtető jóslást, stb. Általában minden váratlan esemény előjelnek minősülhetett, pl. a véletlenszerűen elkapott szavak, a tüsszentés vagy megbotlás. A jelek értelmezése rendszerezett „tudománnyá” vált, megtanulható mesterséggé, amelynek szakértői, hagyományai, tankönyvei voltak. A jelentések egy része közismert volt (pl. hogy jobbról vagy balról érkezett-e a jel, ezért jelentett jót vagy rosszat), más értelmezési módszerekbe bele kellett tanulni, mint pl. a béljóslás vagy az álomértelmezés (https://hyperion.szepmuveszeti.hu/hu/hyperion/lexicon/5949) .
Egy mai jóslat: " Európa ma hanyatlóban van, ha nem vált, akkor skanzen lesz" (Mateusz Morawiecki, 2025). Vélemény: Már ma skanzan, aztán szétlövetik.
**
| 2020. | m_ta | m_tax | m_taxd | m_tan | m_tand |
|---|---|---|---|---|---|
| január | -0.0 | 9.1 | 2020-01-31 | -3.3 | 2020-01-23 |
| február | 6.4 | 11.9 | 2020-02-02 | 1.2 | 2020-02-08 |
| március | 7.6 | 14.7 | 2020-03-12 | -1.1 | 2020-03-23 |
| április | 13.0 | 19.1 | 2020-04-18 | 3.3 | 2020-04-01 |
| május | 15.0 | 20.0 | 2020-05-10 | 10.5 | 2020-05-12 |
| június | 20.0 | 27.1 | 2020-06-28 | 15.7 | 2020-06-21 |
| július | 22.4 | 27.9 | 2020-07-30 | 15.8 | 2020-07-17 |
| augusztus | 23.4 | 27.2 | 2020-08-09 | 18.3 | 2020-08-05 |
| szeptember | 19.1 | 24.0 | 2020-09-13 | 12.5 | 2020-09-26 |
| október | 12.6 | 20.9 | 2020-10-03 | 6.7 | 2020-10-13 |
| november | 6.1 | 15.0 | 2020-11-03 | -0.0 | 2020-11-22 |
| december | 3.4 | 9.6 |
m_ta : havi középhőm.
m_tax: napi max. középhöm.
m_tan: napi min. középhöm.