Szokatlan tengeri hőhullám
az északi Csendes-óceánon
(2025 október)
Szokatlan tengeri hőhullámot figyeltek meg az északi Csendes-óceánon (https://www.bbc.com/news/articles/ce3xynwwx4yo). Nehezen magyarázható meleg rekordot tapasztaltak a kutatók a Csendes-óceán északi felén – írta a BBC. A vízfelszín negyed fokkal volt magasabb idén július és szeptember között a 2022-es rekordnál. A következő hónapokban a mostani (2025) meleg befolyásolni fogja az európai időjárást is. Az ilyen előrejelzéseket számos tényező felülírhatja, de elképzelhető, hogy Európára a meleg idén korai és hideg telet hoz azzal, hogy a magasnyomású légköri viszonyok miatt délebbre tolódik az északi sarkkör hideg levegője. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Egy Európánál is nagyobb, hatmillió négyzetkilométeres területről van szó, ez a nagy terület globális hatást vált ki az Atlanti-óceán északi felén. A hőmérséklet emelkedés rendkívüli, és annak sem találják magyarázatát, hogyan maradt meg ilyen hosszú ideig folyamatosan. A hőhullám (2025) az egyébként folyamatosan tapasztalt melegedéshez képest is kiugró. Meglepő az emberi tevékenységből fakadó, elsősorban szén-dioxid kibocsátás által fokozott felmelegedés modelljénél is nagyobb mértékű hőmérséklet növekedés, és annak stabil állapota. Az Atlanti-óceáni terület idáig is a globális átlagot meghaladó mértékben növekedett. Kérdés, hogy a Csendes-óceán feletti melegedés független-e az Atlanti-óceánitól, vagy a kettő összefügg? Részben magyarázhatja a helyzetet, hogy kevesebb volt a légmozgás, nem söpörte ki a szél a melegebb levegőt, de „valami másnak is történnie kell” – mondják a kutatók.
Pormentes városok, tisztább üzemanyag is lehet ok
Vannak olyan szennyező anyagok, aeroszolok is, amelyek a hőmérséklet emelkedése ellen dolgoztak. A Csendes-óceánon tapasztalt idei rekordmelegnek az lehet az oka, hogy a tengeri hajózásban használt üzemanyag füstje 2020 óta kevesebb kén-dioxidot tartalmaz. A kén apró részecskéket képzett a légkörben, amelyek visszaverték a napfényt, és mérsékelték a hőmérséklet emelkedését. A kén-dioxid csökkenő mennyisége miatt érte több napfény a területet, ami fokozza a felmelegedést. Hasonló fényvisszaverő szerepet tölt be a por is, a Csendes-óceán nyugati partjának hatalmas kínai városaiban tisztább lett a levegő, és csökkent a por mennyisége. Az egyébként pozitív változás mellékhatása az, hogy több napfény érte a víz felszínét. A melegedés hatalmas hőhullámokat okozott Japánban és Koreában, míg az óceán keleti partján, Kaliforniában nagy viharokat keltett. A magasabb hőmérséklettel a levegő több vízpárát vesz fel, ami elérve a partokat óriási esőzéssel csapódik ki.
Vannak olyan szennyező anyagok, aeroszolok is, amelyek a hőmérséklet emelkedése ellen dolgoztak. A Csendes-óceánon tapasztalt idei rekordmelegnek az lehet az oka, hogy a tengeri hajózásban használt üzemanyag füstje 2020 óta kevesebb kén-dioxidot tartalmaz. A kén apró részecskéket képzett a légkörben, amelyek visszaverték a napfényt, és mérsékelték a hőmérséklet emelkedését. A kén-dioxid csökkenő mennyisége miatt érte több napfény a területet, ami fokozza a felmelegedést. Hasonló fényvisszaverő szerepet tölt be a por is, a Csendes-óceán nyugati partjának hatalmas kínai városaiban tisztább lett a levegő, és csökkent a por mennyisége. Az egyébként pozitív változás mellékhatása az, hogy több napfény érte a víz felszínét. A melegedés hatalmas hőhullámokat okozott Japánban és Koreában, míg az óceán keleti partján, Kaliforniában nagy viharokat keltett. A magasabb hőmérséklettel a levegő több vízpárát vesz fel, ami elérve a partokat óriási esőzéssel csapódik ki.
A NASA adatai szerint az északi félteke melegszik. A felmelegedés okai a fényvisszaverő hó és jég vesztesége, amelyek sötétebb, kisebb albedójú, több hőt elnyelő felületeket hoznak létre, valamint az aeroszolok csökkenése. A legújabb elemzések azt mutatják, hogy az északi félteke gyorsabban nyeli el a napenergiát, mint a déli. Az északi féltekén 2024 májusáig egy teljes éven át rekord magas havi hőmérsékletek voltak, a 2024-es nyár volt a valaha mért legmelegebb a régióban a NASA Earth Observatory és a NASA jelentése szerint. Az EU átlaghőmérséklete (2025) az elmúlt évtizedekben 2.3 °C-al nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, ami gyorsabb, mint a globális átlag, ami 1.5 fok. Európa jelentős felmelegedése csak az É-sark felmelegedésénél lassúbb, ami 3.3 °C.
A felmelegedés mechanizmusa
A melegedő hőmérséklet a hó és a jég mennyiségének csökkenését okozza. Ezeket a fényvisszaverő felületeket sötétebb óceánok és szárazföldek váltják fel, amelyek több napenergiát nyelnek el, és egy visszacsatolási hurkot hoznak létre, amely erősíti a felmelegedést. Az északi félteke több napenergiát nyel el, mint a déli félteke, ami felborítja az éghajlati mintákat és az óceáni áramlatokat. Az aeroszolok (a légkörben lévő apró részecskék) csökkenése szintén hozzájárul a gyorsuló felmelegedéshez. A felmelegedés gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz vezet, amelyek megterhelik az elektromos hálózatokat. Klíma- és cirkulációs változásokat okoznak, az északon elnyelt energiatöbblet megfigyelhető változásokat eredményez a csapadékmintákban, a légköri cirkulációban és az óceáni áramlatokban.
Az elmúlt öt év tapasztalata, hogy Európa hőmérséklete átlagosan 2,3 fokkal haladta meg az iparosodás előtti időszak méréseit.
Az Északi-sark és az Antarktisz különösen gyorsan melegszik, az Északi-sarkvidék 3.3 °C-al. Az olvadó jégtakarók és a kisebb gleccserek visszacsatolási hatást eredményeznek, kevesebb jég fagy meg évente, amely tovább gyorsítja a felmelegedést a csökkenő albedó miatt.
A szárazföldek általában gyorsabban melegszenek, mint az óceánok, mivel a víz hőkapacitása nagyobb, így lassabban változik az óceánok hőmérséklete. Az erdős területek lassabban mint a kopár területek. Az EU átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedekben 2.3 °C-al nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, ami gyorsabb, mint a globális átlag, ami 1.5 fok 2025-ben.
A szárazföldek általában gyorsabban melegszenek, mint az óceánok, mivel a víz hőkapacitása nagyobb, így lassabban változik az óceánok hőmérséklete. Az erdős területek lassabban mint a kopár területek. Az EU átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedekben 2.3 °C-al nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, ami gyorsabb, mint a globális átlag, ami 1.5 fok 2025-ben.
1980 óta az éves átlaghőmérséklet egyértelműen emelkedik, a tíz legmelegebb évből hét 2000 után volt, 2013 és 2023 között. A felmelegedés különösen Közép- és Északkelet-Európában, a hegyvidéki régiókban és Skandinávia déli részén volt észrevehető. A téli hőmérsékletek Észak-Európában emelkedtek a legnagyobb mértékben, míg Dél-Európában a nyári hőmérsékletek emelkedése volt a legerősebb.
Az óceánok sok hőt nyelnek el, de a mélyebb rétegekbe történő hőátadás lassú folyamat. Az óceánok savasodása és hőmérséklet-emelkedése jelentős hatással van az élővilágára, a globális felmelegedés 2024 -ben elérte a az 1.39 °C-ot, 2025-ben a 1.5 fokot.
Az óceánok sok hőt nyelnek el, de a mélyebb rétegekbe történő hőátadás lassú folyamat. Az óceánok savasodása és hőmérséklet-emelkedése jelentős hatással van az élővilágára, a globális felmelegedés 2024 -ben elérte a az 1.39 °C-ot, 2025-ben a 1.5 fokot.
A Csendes-óceán feletti melegedés összefügg az Atlanti-óceáni felmelegedéssel
2025 márciusban erős felmelegedés történt É-on a sztratoszféra magasságáig, amely a poláris örvény összeomlását okozta. Áprilisban látványos változást láttunk Észak-Amerikában az összeomlás következtében, egy hideg és egy meleg góc alakult ki az Egyesült Államok és Kanada felett. A poláris örvény összeomlása következtében fellépő nagy nyomásváltozásokat a sztratoszférában a hőmérséklet és a nyomás gyors emelkedései okozták. A poláris örvény összeomlásait, más néven hirtelen sztratoszférikus felmelegedéseket az 1950-es évek óta figyelik, akkor következnek be, amikor az arktiszi levegő egy rétege erősen felmelegszik, megzavarva az örvényt, és lehetővé téve a hideg levegő dél felé történő kiáramlását. Bár pontos számok nincsenek, a meteorológusok az évtizedek során számos összeomlást figyeltek meg, amelyek közül néhány szélsőséges hideghullámokhoz vezetett Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. A poláris áramlás stabilitása (https://esotanc.hu/info/polar-vortex/) fontos lenne, mert a labilitása szélsőséges időjárást okoz.
A poláris áramlás stabil és labilis állapotokban
2025 áprilisban:
A hőmérséklet a legtöbb szárazföldi és óceáni területen az átlagosnál magasabb volt.
Az előzetes adatok szerint áprilisban rekord alacsony volt a globális átlagos csapadékmennyiség.
Az északi félteke hótakarójának kiterjedése a hónap minden idők legalacsonyabb rekordját érte el.
A tengeri jég kiterjedése mindkét pólus környékén az átlag alatt volt.
A globális trópusi viharok aktivitása közel normális volt, négy megnevezett viharral.
Az előzetes adatok szerint áprilisban rekord alacsony volt a globális átlagos csapadékmennyiség.
Az északi félteke hótakarójának kiterjedése a hónap minden idők legalacsonyabb rekordját érte el.
A tengeri jég kiterjedése mindkét pólus környékén az átlag alatt volt.
A globális trópusi viharok aktivitása közel normális volt, négy megnevezett viharral.
Globális jelentős éghajlati anomáliák és események térképe 2025 áprilisában (https://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-202504)
Hőmérséklet
Áprilisban a hőmérséklet a világ nagy részén az átlagosnál magasabb volt. Ázsia és az Arktisz különösen, bár a Nyugat-Antarktisz jóval melegebb volt a szokásosnál, és az óceánfelszín nagy része jóval az átlag felett volt. Néhány területen az átlag alatt volt a hőmérséklet, például Észak-Ausztráliában, Dél-Amerikában és Kelet-Antarktiszon, valamint a Norvég-, Grönland- és Barents-tengeren.
Áprilisban a hőmérséklet a világ nagy részén az átlagosnál magasabb volt. Ázsia és az Arktisz különösen, bár a Nyugat-Antarktisz jóval melegebb volt a szokásosnál, és az óceánfelszín nagy része jóval az átlag felett volt. Néhány területen az átlag alatt volt a hőmérséklet, például Észak-Ausztráliában, Dél-Amerikában és Kelet-Antarktiszon, valamint a Norvég-, Grönland- és Barents-tengeren.
A világ egészét tekintve 2025 áprilisa 2,20°F-kal (1,22°C-kal) volt magasabb a 20. századi alapértéknél. Ez 0,13°F-kal (0,07°C-kal) alacsonyabb a rekordmeleg 2024-es áprilisi értéknél, így a második helyen áll az 1850–2025-ös időszakban. Az NCEI globális éves hőmérsékleti előrejelzése szerint mindössze 3% az esélye annak, hogy 2025 lesz a feljegyzések szerint a legmelegebb év.
A felszíni hőmérséklet eltérése az 1991–2020-as átlagtól 2025 áprilisában (°C): A piros az átlagosnál melegebb, a kék pedig az átlagosnál hidegebb hőmérsékletet jelez (https://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-202504):
A NOAA Climate.gov szerint 2025 áprilisában a poláris örvény, futóáramlat lelassult, gyengült, ami a 2024-25-ös poláris örvényszezon „korai, de érdekes végéhez” vezetett. A zavar a poláris örvény magját a sarkvidékről Észak-Európa felé mozdította el, és valószínűtlen, hogy visszatérjen normál helyzetébe. A legyengült poláris örvény zsugorodott, szétvált, kis lebenyek váltak el a fő örvénytől. Az előrejelzések szerint az északi szélesség 60°-án fújó sztratoszféra szelek keleti irányúak maradnak, ami arra utal, hogy ez a felmelegedési esemény valószínűleg az évszak utolsó sztratoszférikus felmelegedése lesz. A poláris örvény összeomlásának maradványai áprilisban visszahozták a telet az Egyesült Államokba. Kanadába és É-Európába.
Két héttel előtte történt egy erős sztratoszférikus felmelegedés, amely végül összeomlott a sarki örvényben. Jelentős változás látható Észak-Amerikában az összeomlás eredményeként, áprilisban billegtünk a nyár és a tél között az Egyesült Államok és Kanada felett. A poláris örvény összeomlása következtében fellépő nagymértékű nyomásváltozásokat a sztratoszférában a hőmérséklet és a nyomás gyors emelkedése okozta. Szokatlanul hideg hőmérsékletet hozott az Egyesült Államok keleti részén és Kanadában, valamint tavaszi havazást a Középnyugaton és az Északkeleten.
A poláris örvény magasan átterjedt a légkör középső és felső rétegeibe. A legalsó réteget troposzférának nevezik, ahol minden időjárási esemény bekövetkezik. De felette ott van a sztratoszféra, egy szárazabb réteg. Emiatt a poláris örvényt egy felső (sztratoszférikus) és egy alsó (troposzférikus) részre osztjuk. Mindkettő szerepe más, ezért külön figyeljük őket. De a két rész együttesen alkotja az északi féltekén a légörvényt az év hidegebb időszakában (október-március). Az alábbiakban a sztratoszféra középső szintjének hőmérsékleti anomáliája látható 30 km/18,5 mérföld magasságban ugyanabban az időben. Erős hőmérsékleti anomáliát figyelhetünk meg a sarkvidék felett, a sztratoszférában a hőmérséklet jóval az év ezen időszakára jellemző normális érték felett van, ami egy nagyon erős dél-délnyugati melegedés kibontakozását jelzi.
A kettészakadt áramlat egyik része alacsony nyomású, másik magas
A kettészakadt áramlat 3D-ben
A poláris örvény felfelé és magasan terjed a légkör középső és felső rétegeibe. A legalsó réteget troposzférának nevezik, felette ott van a sztratoszféra, egy mélyebb és szárazabb réteg. Például egy gyenge poláris örvény jelentősen növelheti a hideg és a havazás esélyét az Egyesült Államok középső vagy keleti részén. A természetben ez a futóáramlat súlyos zavarát és hideg levegő elszabadulását jelenti a sarkvidékekről, az év hónapjától függően. A poláris örvény az északi félteke teljes időjárási cirkulációját jelenti, és nem egyetlen hideg/vihareseményt.
Melegedés a sztratoszférában, és a poláris örvény összeomlása
Március közepén egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedési eseményt figyeltünk meg, az esemény a nyomás és a hőmérséklet gyors emelkedését jelentette a sztratoszférában. Ha az esemény elég erős, összeomlik a sarki örvény. A közép-sztratoszféra (31 km/18,5 mérföld) elemzése március közepén azt mutatta, ahogy a sztratoszférikus nagynyomású rendszer átveszi kettéhasítja a poláris örvényt, és a sztratoszférikus felmelegedés irányítja az időjárást a közép-sztratoszférában.