Miért idegenkedünk az MI-től?
(2025 szeptember)
Általában miért félünk, tartunk, idegenkedünk az ismeretlen dolgoktól?
MI válasz, javított: Bizonytalan helyzetek elkerülése gyerekkortól kezdve tanult és jutalmazott viselkedés, mert a kiszámítható környezet kevesebb energiát igényel, azaz a passzivitás. Az ismeretlen helyzetek szorongást váltanak ki, mert nem tudjuk, hogy barátságosak vagy ellenségesek-e. Új helyzetekben nem tudjuk, hogyan lehet befolyásolni a jelenségeket, és mi lesz a következménye az változásnak vagy a beavatkozásnak.
Viszont a régi, megszokott elhagyása veszteségélmény: a megszokott munkahely, kapcsolat vagy életforma elvesztése negatív élmény, ma a komfortzónából való kilépésnek nevezzük ezt a helyzetet. Hajlamosak vagyunk a mentális kényelmükhöz ragaszkodni, az új dolgok pedig kihívást jelentenek. A társadalom jutalmazza a stabilitást és a kiszámíthatóságot, ezért a változástól való félelem jutalmazott, tanult viselkedés. Hogyan küzdhetünk meg az ismeretlentől való félelemmel? Megismeréssel: ha megismerjük, meghatározzuk, körbe járjuk a ismeretlent, lehetőleg lépésenként, így csökkenthető a negatív hatás, ami még pozitívba is fordulhat.
Miért félünk és idegenkedünk a mesterséges intelligenciától, miért vagyunk óvatosak az MI-vel?
MI válasz, javított: A mesterséges intelligenciával szembeni idegenkedésünk nem igazán a technológiával szembeni: de nem tudjuk, hogy mi lesz a jelentősége, hogyan befolyásolja a jelenünket, a jövőnket az Mi használata, nem lehet tudni pontosan, hogy mit tud, és hogy mit fog tudni az MI.
MI válasz, javított: A mesterséges intelligenciával szembeni idegenkedésünk nem igazán a technológiával szembeni: de nem tudjuk, hogy mi lesz a jelentősége, hogyan befolyásolja a jelenünket, a jövőnket az Mi használata, nem lehet tudni pontosan, hogy mit tud, és hogy mit fog tudni az MI.
A fiatalok még tanulják a világot, alacsony a félelemküszöbük, a promptok (kérdések, utasítások) a tanulásuk eszközeit bátrabban használják*. Ha fáradságot, adatbányászatot, fordítást stb.-t az MI-vel tudják megcsináltatni, akkor értelem szerűen az MI-vel fogják csinálni, ami a megfelelő irányú képességek fejlesztését fogja késleltetni vagy visszafogni. Tartani lehet tőle, hogy a cselekvőképességünket is majd korlátozzák a gépek, amelyek gyorsabban, pontosabban, esetleg kíméletlenül hoznak döntéseket.
A lehetőség, hogy az MI emberi felügyelet nélkül hoz visszavonhatatlan döntéseket – legyen szó munkáról, igazságszolgáltatásról vagy hadviselésről –, nyugtalanító. A félelem és a döntések egyik alapja a gépi megfigyelés, pl. az arcfelismerés, az adatprofilozás, ami adatvédelmi aggodalmakkal tölti el az embereket. Az emberek nemcsak a munkahelyek elvesztése miatt aggódhatnak, hanem az új munkahelyek miatt is: egész életmódunk folyamatosan alakul a gépek miatt, és fog is. Aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a mesterséges intelligencia erkölcsi döntéseket vet fel (pl. az egészségügyben, oktatásügyben vagy a hadviselésben) emberi empátia vagy árnyalatok nélkül, vagy etikai kérdéseket a szerzői joggal kapcsolatban, mert ha mindent pontosan hivatkozással látunk el, széttördeli, érthetetlenné teszi a szöveget. (https://index.hu/kultur/2025/09/23/mesterseges-intelligencia-ai-szerzoi-jog-irok-anthropic-vilagirodalom-irodalom/).
A média sokszor fenyegetésként mutatja be sokszor a mesterséges intelligenciát, ami rossz irányban alakította a közvéleményt. A gépek azt tudják, amire programozták őket: a lehetséges döntések halmazát mi határozzuk meg. Az MI ma átláthatatlan, és túl gyorsan is fejlődik, és rosszul kommunikálják. De attól félnünk kell, hogy a gépeket valakik valamikor ellenünk használják. A félelem okozza a bizonytalanságot, különösen akkor, ha nagy a tét, és ismeretlen.
A finn jóslat: (https://index.hu/kulfold/2025/09/27/jovo-jelentes-forgatokonyv-vilag-2045-finnorszag/) „A technológiai óriások világa” egy olyan jövőt mutat, ahol a jövő Amazonjai és Nvidiái határozzák meg a napirendet, vagyonukkal és adathalmazaikkal hatva a világra. A jelentés figyelmeztet: a cégek saját feltételeket teremtenek a rendszer uralásához, és aláássák a demokráciát sok országban. Kína szinte minden kritikus technológiai szektorban önellátó, az Egyesült Államok versenyelőnye csökken, Oroszországnak pedig nincs saját technológiai óriása. Bár a technológia növeli az egyenlőtlenségeket, de előrelépést hozhat a termelékenységben, a bűnmegelőzésben, és fenntarthatóbb gazdaságot eredményez. A jelentés emellett felsorol olyan „ütőkártyákat”, váratlan eseményeket, amelyek radikálisan befolyásolhatják a világ pozitív és negatív kilátásait. Ilyen lehet egy afrikai gazdasági csoda, egy új jégkorszak Európában, az ingyenes internet megszűnése, egy új űrverseny vagy Oroszország összeomlása. Finnország az egyetlen ország, amely ilyen kormányzati jelentést ad ki, amelyet más országok és nemzetközi szervezetek, például az Európai Unió, az ENSZ és a Világgazdasági Fórum is mérceként használnak."
Még nem ennyire kerek az MI (2025, Wikipedia)
Nem kell tartani az MI-től? (https://hold.hu/holdblog/kijozanodas-az-ai-horrorbol-a-szilicium-kavet-ker/, dr. Jeney Csabától, rövidítve:) Platón elmesél egy történetet Thot-ról, aki az a vicces egyiptomi isten íbisz madárfejjel és írótáblával, aki feltalálta az írást és elvitte azt az egyiptomi fáraónak. Thot azt állította, hogy az írás segít emlékezni a dolgokra. A fáraó azonban tiltakozott: az írás nem erősíti, hanem gyengíti a memóriát, mert az emberek többé nem a saját emlékezetükre, hanem az írásra fognak hagyatkozni, és hogy a leírt szöveg csak látszat-tudás – amely a valóság illúzióját kelti. Aztán a könyvnyomtatás megjelenésekor azt tartották, hogy a túl sok könyv összezavarja az elmét és eretnekséghez vezet; a 18. században a villámhárítót sokan Isten akaratába való tiltott beavatkozásnak tekintették.
A 19. században a vasútról terjedt el, hogy 30 km/óra felett veszélyes az emberi szervezetre, ideg összeroppanást vagy „railway madness”-t okozhat, mert milyen az már, hogy a fák mennek, ráadásul hátrafelé? A „Red Flag Act” (1865, Egyesült Királyság) csak egy normál, bornírt angol törvény volt, előírva, hogy az önjáró gépkocsik előtt egy embernek kellett piros zászlóval gyalogolnia (városban 60 yarddal, vidéken 200 yarddal), figyelmeztetve a veszélyre. A kísérgetés harmincegy évig maradt érvényben, és a megengedett sebességet felemelték 4 mérföld/óráról 14 mérföld/órára.
És most mit látunk? Az ausztrál sajtó arról ír, hogy az egyetemisták az AI-ra támaszkodva „kiszolgáltatják a gondolkodásukat”, ami „kognitív hanyatláshoz” vezet, nem is alaptalanul. Más források a munkahelyek elvesztését hangsúlyozzák: a Business Insider szerint az AI akár az „entry-level white-collar jobs” – belépő szintű adminisztratív állások – 50 százalékát is megszüntetheti. A Financial Times még drámaibban fogalmaz: az AI-használat „az érvelési, memória- és problémamegoldó képességek hanyatlásához vezet”. És sok bátorság van abban, ahogy a Szilícium-völgy sárba tiporja a szerzői jogokat egy bátor új világ ürügyén.
Az AI-val kapcsolatos jövőképek sokszor olyan forgatókönyvekre épülnek, amelyekre a jelenlegi modellek még egyáltalán nem képesek, és sokáig nem is lesznek. Az Általános Mesterséges Intelligencia (AGI) nem létezik – „it’s still missing something” (Sam Altman) –, és jelenleg nincs sem modellünk, sem világos elképzelésünk arról, hogyan lehetne létrehozni. A mostani generatív rendszerek hajlamosak magukat kompetensnek „láttatni”, de valójában csak „heurisztikák zsákjai” (bags of heuristics – vagyis ötlet-szabályok struktúra nélküli halmaza), csak fordítani és beszélni tudnak jól. Valahogy úgy, mint a Mátyás királynál jelentkező szerzetes, orator perpetuus, aki akármilyen hosszú szónoklatot tudott írni akármilyen témáról. Sokszor inkább marketingfogásnak látszik, mint valódi, strukturális áttörésnek. De képes olyan hétköznapi feladatok elvégzésére a Chrome böngésző, mint az étteremben vagy a fodrásznál való időpontfoglalás, a csomagkézbesítés újraszervezése, vagy egy bevásárlólista összeállítása a kapott e-mail alapján, tehát egy olyan asszisztens, amely aktívan segíteni próbál a napi feladatok elvégzésében. Az olyan történetek viszont nem segítenek a jó hírének, hogy valakit kirúgtak a Google-től, mert „belehabarodott” egy tudatosnak vélt modellbe, ami a pszichés zavar esete, és nem technológiai áttörés.
Hallani lehet arról, hogy a modellek „stratégiailag” módosítják a válaszaikat. Valójában nincs stratégia: ha a tréningadatok és a felhasználói promptok jutalmai abba az irányba tolják, hogy megfeleljen, akkor aszerint fog viselkedni. A „viselkedési” heurisztika a nyelvi mintákon keresztül épül be, az implicit „viselkedéseket” megtanulja, pl. extrém esetben megtanul hazudni (= hamis állítás) is, hiszen rendszeresen hazudunk, ha kell, ha nem-, és a hamis állításoknak van egy követhető mintázata a nyelvben. A szintaxist kiválóan javítja: így az AI-forradalom felértékeli az emberi szemantikus tudást és az alkotó tudást, amit utánoz az MI.
Tudományos példa is van: ha egy alapvetően „kedves” modellt újra tanítunk hacker exploitok-kal (rosszindulatú kódot tanításával), akkor a beállítottsága teljesen más irányba sodródik, ami a gépnek a nyelvi statisztikák szerint „logikus” tanulás, de ez kijavítható. Ami ma valóban veszélyes, az az elektromos áram ára, és arra is vannak evidenciák, hogy bár jelenleg a USA GDP-növekedés jó részét az AI adja, de talán csak egy buborékot fúj (!).
(https://www.portfolio.hu/uzlet/20250923/gigantikus-penzugyi-szakadek-fenyegeti-a-mesterseges-intelligencia-jovojet-787994)
Nem ugyanarról beszélünk országonként: az egyik legnagyobb generatív chatbot, a ChatGPT például magyar nyelven csak a Wikipédia magyar részéből kapott képzést, ami 128 millió szócikket jelent, míg a Wikipédia angol nyelvű szövegében 80 milliárd szócikk található. Így magyar nyelvű kommunikáció esetén más mélységű és kidolgozottságú válaszok születnek, hiszen az alkalmazás csak annyira lehet pontos és helyes, amennyire azt használják és amennyi alapanyagból tud dolgozni. Aki használja, az gyenge magyar válasz esetén, és máskor is, kérdez angolul is, Haszno volt a Microsoft elleni versenyhivatali eljárás, ahol a hatóság azt vizsgálta, hogy megfelelő szakmai gondossággal tájékoztatta-e a Microsoft a felhasználókat a Bing keresőmotor pontosságával kapcsolatban, amikor az MI asszisztensét, a Copilotot integrálta a keresőbe. Az eljárás eredményeképpen a Microsoft vállalta, hogy saját forrásból létrehoz egy legalább 10 milliárd magyar szót tartalmazó adatbázist, amelyet ingyenesen, nyílt forráskóddal bárkinek a rendelkezésére bocsátja, aki generatív MI alkalmazást fejleszt. „A Microsoft-ügyben hozott döntés jó példa arra, hogy a GVH versenyjogi eszközökkel tudja segíteni a magyar nyelv érvényesülését a mesterséges intelligencia korában is”
Pénzügyi szakadék is fenyegeti a mesterséges intelligencia jövőjét (https://www.portfolio.hu/uzlet/20250923/gigantikus-penzugyi-szakadek-fenyegeti-a-mesterseges-intelligencia-jovojet-787994): az OpenAI-hoz hasonló mesterséges intelligencia vállalatok több száz milliárd dollárt fognak adatközpontokra fordítani, az viszont kérdéses, hogyan fogják fedezni ezeket a kiadásokat, és milyen lesz a megtérülés. 2030-ra az AI-vállalatoknak összesen 2 000 milliárd dollár éves bevételre lesz szükségük ahhoz, hogy finanszírozzák a várható igényeket kielégítő számítási kapacitást. A bevételeik valószínűleg 800 milliárd dollárral elmaradnak ettől a szinttől, mivel a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatások származó bevételek nem érik el az adatközpontok és a kapcsolódó infrastruktúra kiadásait.
Az OpenAI féle ChatGPT és a Google Gemini szolgáltatásának növekvő népszerűsége miatt a számítási kapacitás és energiaigény rohamosan nő, miközben az AI által biztosított arányos bevételek elmaradnak. Fennmarada a jelenlegi növekedési ütem? Az OpenAI jelenleg évente több milliárd dolláros veszteséget termel, és a növekedést helyezi előtérbe a profit helyett, bár a Bloomberg szerint 2029-re már pozitív cash flow-t várnak. A legnagyobb technológiai vállalatok, köztük a Microsoft, az Amazon és a Meta, a következő évtized elejére együttesen évi 500 milliárd dollár fölé növelik AI-kiadásaikat a Bloomberg Intelligence szerint.
2030-ra a globális AI számítási kapacitásigény 200 gigawattra emelkedhet, amelynek felét az Egyesült Államok teszi ki. Bár a technológiai áttörések és új algoritmusok enyhíthetik a terhet, az ellátási lánc korlátai, vagy az elégtelen energiaellátás akadályozhatják a fejlődést. A vezető AI-vállalatok a számítási kapacitáson túl hatalmas összegeket fektetnek termékfejlesztésbe is. Az autonóm AI-ügynökök fejlesztése, amelyek minimális irányítással képesek többlépcsős feladatokat végrehajtani, kiemelt cél. A következő 3-5 évben a vállalatok a technológiai kiadásaik 10%-át alapvető AI-képességek, köztük ügynöki platformok kiépítésére fordíthatják. A jelentés szerint a kvantumszámítástechnika is jelentős növekedés előtt áll, amely 250 milliárd dolláros piaci értéket teremthet olyan iparágakban, mint a pénzügy, a gyógyszeripar, a logisztika és az anyagtudomány. Itt fokozatos fejlődés várható a következő 10 évben szűk területeken történő korai alkalmazásokkal, majd idővel szélesebb körű elterjedéssel.
Általános Mesterséges Intelligencia (AGI) még zárva van (https://www.nextgov.com/ideas/2024/10/securing-open-source-software-team-sport/400536/)
Az ismeretlen jövőjű MI
A mi lesz az MI jövője? kérdésre az MI válasza: az MI jövője, fejlődése szakaszos lesz, ezek mindegyike komoly technológiai ugrást jelent majd. A kvantumszámítógép és MI algoritmusok szintézise növelné a számítási kapacitást, így korábban megoldhatatlannak tűnő problémák is kezelhetővé válnának. (Ami nem a generatív MI közvetlen következménye! Kis számú kvantumszámítógép -a hűtés miatt- fog számításigényes feladatokat elvégezni, mint ma a tudományos nagy számítógépek.) Feltehetően idővel a kereskedelemben megjelennek "alaptanított" generatív MI-k nagy hardverigénnyel, esetleg paraméterezhető jutalmazással. Kritikus lesz a megengedett döntések, beavatkozások, outputok halmaza.
Általános mesterséges intelligencia (AGI): Az AGI nem csak egy-egy feladatra specializálódna, hanem képes lesz összetett problémák megoldására, kreatív gondolkodásra, és az emberi intelligencia szintjének elérésére. (Sokan és erősen vitatják az AGI lehetőségeit, ma még nem nyomokban sem létezik, ez lenne a "hatodik kontinens". )
Ahol az automatizáéás lehetséges MI-vel, ott gyorsan el fog terjedeni: Mekkora az esélye annak, hogy valami katasztrófa történik, ha minden téren az MI-re hagyatkozunk, egy, több mint 15 éve mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakember elmondta: véleménye szerint senki nem tudja, pontosan mi történhet, de ha nem az ember irányítja a dolgokat, nem fogjuk a kívánt eredményt elérni. Az általunk elérni kívánt eredmények meglehetősen szűk kívánatos output halmazra korlátozódnak. Mint Roman Yampolskiy mondta, amikor úttörőként ezen a területen kezdett dolgozni, meg volt győződve róla, hogy néhány év alatt biztonságos mesterséges intelligenciát tudnak létrehozni – ez volt a céljuk. Ám idővel megtapasztalta, hogy míg az mesterséges intelligenciába táplálható képességek a fejlesztéseknek köszönhetően exponenciálisan nőnek, addig a biztonsági tényezők és faktorok beépítése jóval lassabb tempóban halad, ami azt jelenti, hogy a kettő közötti szakadék egyre mélyül.
Roman Yampolskiy – a területre vonatkozó becslések és előrejelzések alapján – valószínűsíti, hogy ha elfogadjuk az elgondolást, miszerint az MI térhódítása feleslegessé teszi a munkavállalók egy részének alkalmazását, több billió dollár értékű fizikai és kognitív munkaerő állhat rendelkezésre ingyen a következő években. „A legtöbb munkára nem lesz értelme embert felvenni. Ha valaki egy húszdolláros előfizetéssel vagy egy ingyenes modell segítségével megkaphatja azt, amit egy alkalmazott végez, akkor első körben minden számítógépen végezhető feladat automatizálva lesz. Öt év múlva pedig a humanoid robotok segítségével az összes fizikai munka is” – vázolta elképzeléseit. Csak azok az állások maradnak meg, amelyeket valamilyen okból egy másik embernek kell betöltenie” – fogalmazott a szakember. Mint mondta: minden más teljes mértékben automatizálható. Ám ez nem jelenti azt, hogy valóban automatizálva is lesz – hangsúlyozta Yampolskiy. Szemléltetésül felhozta: sokszor előfordul, egy-egy feladat ellátására, megoldására már létezik hatékony technológia, ám azt mégsem alkalmazzák a gyakorlatban. Példaként Warren Buffetet hozta fel – a világ egyik leggazdagabb üzletemberét és befektetőjét –, aki szerinte soha nem bízná az MI-re a könyvelés elvégzését. De mint mondta, ez csak egy apró szegmense a piacnak. Véleménye szerint bármit, amit számítógépen el lehet végezni, automatizálni lehet. És ennek számos negatív hozadéka is van. A kérdés csak az, hogy mennyi idő telik el, míg a technológia teljesen szükségtelenné teszi és felváltja az emberi munkaerőt – fogalmazott Yampolskiy. (https://mfor.hu/cikkek/tudomany/mesterseges-intelligencia-munkaeropiac-biztonsag-roman-yampolskiy.html-).
Ma az MI a kollektív tudásunkat is reprezentálja. A promt kérdésekre adott válaszok értékelése: ma az MI egy orator perpetuus, ami akármilyen hosszú, érdektelen és kiegészítendő szónoklatot meg tud fogalmazni, akármilyen témáról. Pozitív tulajdonsága, hogy segíti a tudatos megismerést, a kutatói gondolkodást, a fiatalokat hozzászoktatja a jó, pontos kérdésfeltevéshez.
A fordítógépeket nem használó automatizálást le kéne választani az MI-ről, mert nagy zavar lesz, sőt már van. ( Az összemosás előnye, hogy végre több pénz jut az automatizálásra.) Ha leválasztjuk a kollektív ismereteket és az adatbányászatot is: ami marad, az a kreatív MI ! A kreatív MI szelet ma még elég kicsi, talán a prediktív-döntésekre képes algoritmusok a legfontosabb innovációk. A kódírásban is hasznosan alkalmazható az MI, de kell hozzá supervisor.
Alkalmazási területek ma és a jövőben, MI válasz, javított:
A kutatások szerint a K+F mellett a legnagyobb hatás három területen várható: marketing és értékesítés, szoftverfejlesztés és az ügyfélszolgálatoknál, ahol a generatív AI bevezetése a funkció jelenlegi költségeihez viszonyítva 30-45 %-kal növelheti a hatékonyságot.
Egészségügy: pl. diagnózisok gyorsabb és pontosabb felállítása MRI-leletek alapján. Sebészet: https://index.hu/gazdasag/2025/09/24/terd-terdserules-termutet-terdporc-porcserules-porcmutet-szovetbank-startup-orvostudomany-ai-mesterseges-intelligencia/.
Kommunikációs asszisztensek gyorsan terjednek, már öröm beszélni egy nem gépi operátorral.
Közlekedés: Önjáró autók, amelyek radarokkal és lézerekkel figyelik a környezetet, ami az irányítástechnika csúcsa: sok érzékelőt, adatot használnak, de a fordítógépre, MI -re nincs igazán szükségük.
Hadiipar: drónrajok, rakéták irányítása.
Kreatív irodalom: MI által írt cikkek, versek -sőt már popdalok is- születtek (https://index.hu/fomo/2025/09/23/ai-mesterseges-intelligencia-kehlani-xania-monet/).
Könyvelés, számvitel kiértékelése.
Állás-, és más interjúk, videók elemzése, mentális állapot felmérése (?) tesztekkel.
Adminisztrációban, bankokban, a kutatásban, pl. a gyógyszerkutatásban sok monoton munkát kivált.
Piackutatás: Az MI a honlapok alapján is keres, ami nincs fent a hálón, az láthatalan az MI számára. Egyes forgalmi, fogyasztási adatokat már előre jelez. A kereső gépek forgalma már 40-50 %-ban áttevődött az MI-re, ami néhány sorban válaszol, nem kell az oldalakat végig böngészni egyesével.
Képfelismerés és biztonság: az arcfelismerő rendszerek, amelyek nemcsak bűnözőket, hanem politikai ellenfeleket is kiszűrhetnek, ami komoly etikai kérdéseket vet fel. Az Európai Unió már szabályozta az MI-t, az USA szerint túl szigorúan, mert késlelteti az EU az innovációt, miközben az EU védi az alapvető jogokat.
Milyen hatással lesz az MI a magyar társadalomra?
Feltesszük, hogy főleg az előnyös tulajdonságait vesszük át, a hátrányos tulajdonságait kiszűrjük, egyébként nagy bajt is okozhat az MI.
Az általános mai vélekedés szerint (MI válasz): a magyar lakosság többsége (83%) úgy véli, hogy az MI kényelmesebbé teheti az életet, ugyanakkor sokan (50%) kihívásként élik meg a jelenlétét. A robotokkal szembeni bizalom alacsony: 59% tart attól, hogy a jövőben elveszíthetjük a kontrollt a gépek fölött.
Feltesszük, hogy főleg az előnyös tulajdonságait vesszük át, a hátrányos tulajdonságait kiszűrjük, egyébként nagy bajt is okozhat az MI.
Az általános mai vélekedés szerint (MI válasz): a magyar lakosság többsége (83%) úgy véli, hogy az MI kényelmesebbé teheti az életet, ugyanakkor sokan (50%) kihívásként élik meg a jelenlétét. A robotokkal szembeni bizalom alacsony: 59% tart attól, hogy a jövőben elveszíthetjük a kontrollt a gépek fölött.
Az MI várhatóan átalakítja a munkaerőpiacot: automatizál sok munkakört, de újakat is teremt. A Corvinus Egyetem kutatásai szerint a technológiai fejlődés hatása nem egyirányú, a társadalmi elvárások is formálják az MI fejlődését. A kutatók szerint fontos az MI-vel kapcsolatos jövőkép tudatosítása, mert befolyásolják a jelen döntéseinket és a technológia fejlődését. A fiatalabb generációk nyitottabbak az MI-alapú szolgáltatásokra: 58%-uk már használta az MI-t, ez a százalékszám gyorsan nő.
A magyar társadalom egy része naiv elképzelésekkel viszonyul az MI-hez. Az MI alkalmazása az egészségügyben, oktatásban és közigazgatásban növeli a hatékonyságot, de kérdéseket vet fel az adatvédelem, az emberi döntéshozatal és az adathozzáférés terén. Szeptemberben jelent meg a Makronóm Intézet ≈160 oldalas vitairata, amely „megnézte a világban az összes mesterséges intelligenciára és a digitalizációra felkészült fejlett oktatási rendszer programját, amelyek már futnak, és kiértékelte azokat a mesterséges intelligencia segítségével”. A magyar oktatáspolitika számára javasolják, hogy tantárgyként vagy valamely tantárgy részeként vezessék be a mesterséges intelligencia oktatását, alapozó szinten az ötödik, alkalmazói szinten pedig a 9. osztálytól.
Egy lehetséges módszer talán "Milyen hatással lesz.." kérdés megválaszolására, ha megnézzük, hogy mi történik most (2025) a 40 milliós Kaliforniában? Azért ott, mert Berkeleyben, Stanfordban, a Szilikon-völgyben található az MI nagyvállalatok több mint a fele. Iránymutató lehet, ha ismerjük az MI térhódítását valamennyire Kaliforniában, az USA leggazdagabb államában. Önvezető metrók már az 1970-es években is voltak (Bay Area Rapid Transportation). Ma gyakran látni fűnyíró robotokat, önvezető taxikat. Várható a háztartási és a gyereknevelésben segítő robotok gyors elterjedése. Ahol az emberi munkaerőt, ügyintézést, pl. a rendelések regisztrálását ki lehet váltani, -esetleg csak részben is- automatizálással vagy MI alkalmazásával, ott ki is váltják, pl. önkiszolgáló rendszerekkel.
Az önvezető járművek fel fognak tűnni az EU-ban is, rövid időn belül Budapesten - a buszsávok miatt- talán az önvezető autóbuszok, majd. (Lényeges megj.: az önvezető járművek esetén is lesznek balesetek, csak kevesebb. A gép nem hibázik, csak tévesen készítik fel pontosan a váratlan helyzetekre.). Az automatizáláshoz sok fiatal szakemberre lesz szükség Európában. Nem világos, hogy a fiataloknak mit kellene oktatni ma, de nem a generatív rendszerek, a fordítógépek működését, az bizonyos, hanem az MI kezelését, alkalmazását, a promptokat és a kódolást, a programozást, továbbá applikációk, szubrutinok hívását (pl. Python, JavaScript, MATLAB, vagy valamilyen AI platformon). 2026 januárjában indítani kéne jól hozzáférhető, vagy kötelező oktatásokat. Magyarországon valószínűleg ki fog alakulni egy fél állásban és/vagy otthon dolgozó réteg, főleg a nők között.
Kaliforniában a "fehérgalléros" állások 25-30 %-a kerülhet veszélybe az MI miatt, ami ma még inkább csak riogatás. (Ma az emberek 20-30%-a nem dolgozik, vagy csak részmunkaidőben, mert nincs rászorulva, vagy lusta. Az MI felfutásával kb. a 40%-a nem, vagy csak részmunkaidőben fog dolgozni. Természetesen van egy reménytelenül lecsúszott, viszonylag szűk réteg Kaliforniában is, és egy olyan, széles réteg is, amelyik máról holnapra él, és fizeti a hitelrészleteket. A középosztály pedig két részre szakadt, szakad, kialakul egy felső középosztály, egy tehetős réteg, pl. akiknek részvényopciókat osztanak, vagy tőkejövedelmekből élnek, vagy indokolhatatlanul nagy pénzeket kapnak, és egy alsó középosztály, akik már kifizették a részleteket.)
Az ismeretlentől való félelem életkor függése
A gyerekek, természetüknél fogva felfedező hajlamúak, a felfedezés a tanulásnak és fejlődésüknek az alapvető eleme. Az ügyesebb, bátrabb kisgyerekek számára több a pozitívan végződő próbálkozás, ami önmagában kialakítja és megerősíti a kísérletezés önjutalmazó természetét. A kevésbé ügyes, bátortalan kisgyerekek számára több a negatívan végződő próbálkozás, amiért bátorításra, segítségre van szükségük. A környezet jutalmazása, büntetése erősen befolyásolják a sikerélményeket, a tapasztalatokon túlmenően. A kísérletező tanulási folyamat vége az, hogy az új dolgok kipróbálásához társított negatív érzések védelmi mechanizmusként megakadályozhatják, hogy a gyerek később vállalkozószellemű legyen. Ahogy idősebb lesz, a tapasztalatok is visszafogják az ismeretlen kipróbálásától, inkább a múlt tapasztalataira támaszkodik, azokat használja fel a döntések meghozatalánál. Amikor egy ismeretlen helyzetben hiányoznak azok a tapasztalatok, melyek alapján döntenie lehetne, megpróbálja elkerülni a cselekvést, amit félelemnek nevezünk. A komfortzóna hamis biztonságérzetet nyújt, mert rontja a környezethez való alkalmazkodóképességet. Mindig is volt a környezetnek szerepe az egyén teljesítményének elismerésében, de ma a kommentek, lájkok miatt új szerepet is kapott az internetes társadalomban. A következmény: eleget tenni a netes kihívásoknak, ami torz személyiségfejlődéshez vezet, és már tragédiákhoz is okozott.
Persze főleg kérdezésre, promptolásra használjuk az MI-t, azaz info keresésre: a fiatalok a tanár mellett az MI-vel tudatosan gyűjtenek ismereteket, amire kötelezően kéne használniuk, és fogalmazást írni a keresésekre kapott válaszok alapján. Szemben a Facebook-kal, amelynek a használata kifejezetten káros a személyiségfejlődésükre és sok minden másra, de már kint van a szellem a palackból.
A félelem szerencsésebb esete a belső kényszer, ha valaki tökéleteset akar alkotni, és inkább el se kezdi. Jó példa amikor hiányos nyelvtudással valaki némán hallgat, de aki -bár hibásan, de- beszél, gyorsabban megtanulja a nyelvet. A kutatások szerint az ember sokkal jobban fél egy bizonytalan végkifejlettől, mint egy előre ismert negatív eredménytől, ezért próbálkozunk kis lépésekben ismeretlen környezetben, adaptációnak nevezzük. Tudatosítani kell, hogy ismeretlen a környezet, és felmérni a lehetséges kockázatokat esetleg próbalépésekkel, továbbá nem árt némi elszántság. Idősebb korban csökken a vállalkozószellem, a kockázatvállalás, de a jobb előrelátás segít a sikerekben, mert kevesebb az ismeretlen. Az Mi-vel kapcsolatban nagyon óvatosnak kell lennünk, mert az eszköznek nagy jövője lesz, ha jó célokra használjuk**. Az önjáró gépkocsikat, az autókat is megszoktuk, az MI-t is meg fogjuk szokni. Az ergonómia alaptétele: az eszközeinket úgy igazítják az emberekhez, hogy mi szokjunk hozzá könnyen az új eszköz használatához, ami gyakran alig sikerül.
Hazai oktatás: Tizenegy magyar egyetem közösen alakít ki egy új mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzést, hogy lépést tartsanak a nemzetközi trendekkel. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja szerint „nem szabad lemaradni” a nagy nyugati egyetemek magas minőségű, technológiai fókuszú képzéseitől. A 2026 őszén induló MI-mesterszakra való jelentkezés még a 2026 február 15-i jelentkezési határidők közé bekerülhet a szak (https://index.hu/gazdasag/2025/09/28/obudai-egyetem-eigner-gyorgy-dekan-interju-mesterseges-intelligencia/) A különböző háttérrel érkező hallgatók tudását közös szintre hozzák a kiberbiztonsági mérnök, adattudományi és gazdaságinformatikus mesterszakoknál is, viszonylag sokan érkeznek más területekről – gépész, mechatronikai, villamosmérnöki szakokról is. Tavaly módosult a felsőoktatási törvény, és minden intézménynek be kell vezetnie az összes szakon a mesterséges intelligencia oktatását, a felsőoktatási szakképzéstől a PhD-képzésig.
Arra a kérdésünkre, hogy programoznak-e még a hallgatók hagyományos módon, azt válaszolta, hogy igen, mert „enélkül nehéz megérteni a mögötte lévő logikát”. A dékán elárulta, hogy tapasztalatuk szerint rengeteg diák használ AI-t az egyetemi feladatokban, ezeket azonban viszonylag nehéz felismerni. A programozás esetén árulkodó jel, hogy ezeknek a kódoknak gyönyörű a szintaktikája, és nagyon minőségi kommenteket tartalmaznak, miközben a piaci projektek esetén sokszor nincs idő jó minőségű kommenteket írni. a Google korábbi vezérigazgatója kongresszusi meghallgatásán figyelmeztetett, hogy az AI-igények esetén különösen fontos az energiafelhasználás, mivel a modern AI-adatcentrumok 2030-ra 10 gigawattot is fogyaszthatnak majd, amely 10 átlagos atomerőmű energiakibocsátását jelenti napjainkban.
„Kínában az első fekete gyárakat most építik” – árulta el. Ezekben a létesítményekben humanoid robotok is dolgoznak, ahol „az emberi felügyelet annyi lesz, hogy egy gyors beavatkozásra képes, kis létszámú mérnökcsapatcsapat áll készenlétben a problémák elhárítására”, de nincs más emberi munkaerő a gyártásban. Miért „fekete gyár” a neve? „Mivel csak robotok dolgoznak benne, ezért minimális világítás szükséges. Emellett akár 15 Celsius-fokon vagy alacsonyabban is lehet tartani a hőmérsékletet” – magyarázta a dékán. Az első ilyen gyár már majdnem elkészült Sencsen környékén.
„Kínában az első fekete gyárakat most építik” – árulta el. Ezekben a létesítményekben humanoid robotok is dolgoznak, ahol „az emberi felügyelet annyi lesz, hogy egy gyors beavatkozásra képes, kis létszámú mérnökcsapatcsapat áll készenlétben a problémák elhárítására”, de nincs más emberi munkaerő a gyártásban. Miért „fekete gyár” a neve? „Mivel csak robotok dolgoznak benne, ezért minimális világítás szükséges. Emellett akár 15 Celsius-fokon vagy alacsonyabban is lehet tartani a hőmérsékletet” – magyarázta a dékán. Az első ilyen gyár már majdnem elkészült Sencsen környékén.
Zsámbéki Jövőipari Tudományos és Innovációs Park, vagyis „jövőipari science park” néven működik majd, és kiberbiztonsággal, mesterséges intelligenciával, egészségügyi technológiákkal és informatizált okos-építészettel foglalkozik. Úgy tervezték meg, hogy egy nagy AI-adatközpont is helyet kapjon benne
– mondta a dékán. Magyarországi mértékben jelentős GPU-kapacitás kerül telepítésre, amit különböző kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására lehet használni. Az egyetemet nyitott térként képzeljük el, ahol a hallgatók, oktatók és kívülről érkező vállalati látogatók használhatják. A Neumann János Informatikai Kar hallgatóinak a képzésében is két AI labor, GPU szerverek és távoli AI célhardver áll rendelkezésre, a Huawei-től is igénybe vesznek egy 5 petaflops-os nagy nyelvi modellek futtatására optimalizált AI kapacitást.
* A mesterséges intelligencia felhasználása katasztrófák szimulálására új fejezetet nyit a megelőzésben. Az AI-generált videók lehetővé teszik, hogy a hatóságok bemutassák a potenciális veszélyeket, valamint felkészítsék a lakosságot arra, hogy mit kell tenniük egy lehetséges természeti katasztrófa idején (https://index.hu/kulfold/2025/09/20/japan-mesterseges-intelligencia-fudzsi-kitores-felkeszules-video/).
Teljesen elhülyülünk a ChatGPT-től – állítja Martin Stranksky, a Yale professzora (https://index.hu/kultur/2025/09/22/martin-stranksky-neurologus-brain-bar-2025-mesterseges-intelligencia-ai-okostelefon-tudomany-chatgpt/, rövidített változat): „Azok, akik három hónapig a ChatGPT-re bízták a tanulást, 47 százalékos agyműködés-csökkenést szenvedtek el, és aki szerint a mesterséges intelligencia és az okostelefonok nemcsak az IQ-t és a memóriát rombolják, hanem a társadalmakat is összeomlással fenyegetik.
„Amikor az agyműködést gépekre bízzuk, elveszítjük a problémamegoldó, a tanulási és a tudásintegrációs képességünket. Pontosan ezért csökkentek az IQ, az intelligencia és a szociális készségek az elmúlt tíz évben. És miért szorul háttérbe az agy problémamegoldó képessége a digitális korban? Szerinte ez végtelenül egyszerű: bármi, ami megkönnyíti az agy életét, lehetővé teszi, hogy ne dolgozzon."
A szorongás, a depresszió és az öngyilkosságok száma is növekedett az elmúlt tíz évben. Változásokat kezdtek el látni azoknál a fiataloknál, akik sok időt töltenek digitális technológiával, Facebokkal. Aztán azt is észrevették, hogy a kettő között közvetlen kapcsolat van. Abban a pillanatban, amikor a döntéshozatali folyamatainkat átadjuk egy algoritmusnak, mindenféle problémába ütközünk. Az AI ugyanis nem tudja, mit csinál – mert csak arra van programozva, hogy fejlődjön.
A neurológus szerint feltehetjük a kérdést: miért van az AI-ra egyáltalán szükségünk, amikor mindent, ami kényelmessé tette az életünket, már a digitális technológia előtt feltaláltak – a telefont, a hűtőszekrényt, az antibiotikumokat. Ma pedig már csak az adatok teszik a dolgokat gyorsabbá és könnyebben elérhetővé. „Ez persze felveti azt a kockázatot, hogy amikor minden össze van kötve, valaki kihúzza a dugót, és minden összeomlik. És ez meg is fog történni. Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor” – állítja Stranksky.
Martin Stranksky szerint az agyunk szempontjából az okostelefon-használatnak semmilyen pozitív következménye nincs. Az okostelefon ugyanis alapvetően elvonja a figyelmet és megszakítja a gondolkodást. A telefon egy kapu, amelyen keresztül a »digitális heroin« bejut az agyadba. Nem arra használod, hogy boldogabbá tegyen, vagy hogy segítsen valakivel összeházasodni, hanem alapvetően időpocsékolás. Végső soron nincs is rá igazán szükséged: a szüleidnek sem volt, az ő szüleiknek sem, és így tovább. A neurológus nem kertelt: szerinte a közösségi média „neurológiai szemét”, amely eleve úgy lett megtervezve, hogy függőséget okozzon. Kutatások bizonyítják, hogy a Szilícium-völgyben működő programok közvetlenül a dopamintermelésre hatnak, így tudatosan alakítják ki a ragaszkodást a közösségi médiához. Ennek következtében egy átlagos tinédzser ma már csak minden harmadik alkalommal beszél személyesen a kortársaival. A 21 év alattiak közötti kommunikáció kétharmada – 66 százaléka – teljesen digitális.
Stranksky szerint a tanulás módja fontosabb, mint az, hogy mit tanulunk. Ha az életed rövid szavakból és mondatokból áll, 20 éves korodra nem tudsz majd leírni egy tízszavas mondatot sem, és egy könyvet sem tudsz elolvasni. Úgy véli, hogy a mai egyetemisták 80 százaléka soha nem olvasott el egyetlen könyvet sem az elejétől a végéig. Éppen ezért a gyerekeknek ideális esetben soha nem szabadna megengedni az okostelefonok használatát. Ehelyett hagyni kellene őket vitatkozni, verekedni, játszani – és még hibázni is,– mondta Martin Stranksky. Kiderült, hogy valójában nem arról a fajta MI-ről beszélünk, amely új gyógyszereket fejleszt vagy agyi implantátumokat készít, hogy valaki beszélni tudjon, hanem a ChatGPT a téma.
A neurológus szerint az elsődleges kérdés 200 ezer éven át az volt, hogy élek-e holnap. A Massachusetts Institute of Technology Language Labs legújabb, júniusban közzétett kutatásában három csoportra osztottak egy résztvevői csoportot. Az egyik a ChatGPT-t használta esszék írásához és tanuláshoz, a másik a Google-t kereséshez, a harmadik pedig csak a könyvtárba ment, tollal és papírral. A tudósok az érintettek agyi változásait, intellektuális kapacitását és memóriáját követték.
Azoknál, akik ChatGPT-t használtak, három hónap alatt 47 százalékos anatómiai és fiziológiai agyműködés-csökkenést tapasztaltak, mivel nem volt szükségük az agyuk aktív használatára, így az részben »pihenő üzemmódba« került. Nyolcvanhárom százalékuk három perccel az írás után már nem emlékezett arra, mit írt. Ami még aggasztóbb: 47 százalékuknál kognitív deficit alakult ki a ChatGPT-használat abbahagyása után. Tehát azok, akik használták a chat GPT-t, miután három hónap után abbahagyták, hülyék maradtak.
Ezzel szemben azok, akik soha nem használtak ChatGPT-t, és a hagyományos eszközökkel, ceruzával és papírral dolgoztak, a legjobb eredményeket érték el. Egyetlen hátrányuk az volt, hogy lassabban végeztek a feladatokkal, de ez volt az egyetlen problémájuk. Mindenkinek kéne keresnie egy kompromisszumot.