A Föld delelő pontjának mozgása, pályája
(2026 június)
(2026 június)
Egy fotós három éven keresztül minden nap deleléskor ugyanarról a helyről készített egy fényképet a Napról. A fotókat egymás után illesztette, így végigkövethetjük a Föld szabályos mozgását a Nap körül: egy elnyújtott ellipszisben kering a Nap körül. De a bolygónk forgástengelye sem egyenes, hanem körülbelül 23,5 fokban megdől. A két tényezőnek a következménye, hogy a felvételen egy eldöntött nyolcas, azaz s végtelen jelhez hasonló formát rajzol ki a Nap az égen. Ez a szabályos mozgás szabad szemmel nehezen követhető. Különös fontossággal bírt a műholdak alkalmazása előtti navigációnál.
Az analemma azt mutatja meg, hogy ugyanabban az órában (például minden nap pontosan déli 12 órakor) hol van a Nap látszólagos helyzete.
A hajósok negmérték a Nap delelési magasságát szextánssal.
Ismerték a dátumot, és a navigációs táblázatokból (nautikai almanachokból) kikeresték az adott napi Nap-deklinációt, és ebből kiszámították a földrajzi szélességet.
A földrajzi hosszúság meghatározásához pontos kronométerrel összehasonlították a helyi delelést a referenciaidővel (például a Greenwich Observatory idejével).
A földrajzi hosszúság meghatározásához pontos kronométerrel összehasonlították a helyi delelést a referenciaidővel (például a Greenwich Observatory idejével).
Az analemma azért volt fontos, mert megmutatta az időegyenletet is: a Nap nem minden nap pontosan 24 óránként delel. Az eltérés akár ±16 perc is lehet az év során, ha ezt nem vették figyelembe, a hosszúsági számítások jelentős hibát szenvedtek.
Érdekesség: az analemma felső és alsó hurka nem egyforma, aminek az oka részben a Föld tengelyferdesége (23,44°), részben pedig az, hogy a Föld pályája nem kör, hanem enyhén elliptikus. Ha a pálya kör alakú lenne, az analemma közelebb állna egy szimmetrikus nyolcashoz; ha nem lenne tengelyferdeség, akkor pedig csak egy vízszintes vonalat rajzolna ki a Nap.