Műszakilag lehetséges tározók és vízlépcsők a Dunán
(2026 augusztus)
A magyarországi szakaszon kis esést, valamint szigorú környezetvédelmi és társadalmi korlátokat figyelembe véve nagy méretű, hagyományos völgyzáró gátas tározókat a Duna síkvidéki jellege miatt nem lehet kialakítani. Alacsony esésű, úgynevezett mederzáró, mederbővítő duzzasztókat (vízlépcsőket) lehet tervezni. Egyetlen duzzasztóval csak kisebb szintkülönbség hidalható át, és hosszú, melyekkel elnyújtott hátterű duzzasztott szakaszok alakulnak ki. Fajsz és/vagy Adony térségébe terveznek esetleg hasonló duzzasztást.(a küszöböktől, sarkantyúktól... eltekintünk.)
A Duna nagy mennyiségű hordalékot szállít, a duzzasztás lelassítja a vizet, ami a meder eliszaposodását és az alvízi szakaszok erózióját (medermélyülését) okozza. A Szigetközben tervezett Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer elmaradt építése óta (Nagymarosnál) politikai és társadalmi szinten tabu, legalább is erősen vitatott keresztbe épített gátat emelni a folyón. Emellett a Natura 2000-es és védett ártéri területek miatt a nagy kiterjedésű elárasztás jogilag és természetvédelmileg szinte kivitelezhetetlen. Fajsz térségében egy tározónál a vízszintszabályozás, az alvízi hatások, valamint a paksi hűtővíz-ellátás támogatása a főbb szempontok, és persze az öntözővíz tárolása, feltehetően megépítik.
Megj.: Egy elvi megoldás a paksi hűtővíz-ellátás megsegítésére (https://bencsik.rs3.hu/a-klima-melegedesenek-okairol/1078-az-ai-javaslata-felvizi-csatorna-es-tarozo-dunafoeldvartol-d-re.html): Az AI Genini tervezte: egy ≈10 km2 -es víztározó, helyszíne Paks észak-keleti lapályos részée, a Dunaföldvár felől érkező csatorna végpontja. (Dunaföldvártól D-re -ott a legmeredekebb a Duna esése- egy felvízi csatorna, 10 km2 -es víztározóval! Dunaföldvártól délre tervezett felvízi csatorna egy 35 km hosszú, a Duna jobb partján futó, mesterséges üzemvíz-csatorna, amely egy 10 km2 felületű, 30 millió m 3 hasznos térfogatú víztározóba torkollik Paks környezetében, maximálisan kihasználva a folyó magyarországi szakaszának egyik legjelentősebb természetes esését. A Duna természetes esése ezen a szakaszon átlagosan 7 cm/km. Ha a felvízi csatornát 35 km hosszan vezetjük a folyam jobb partján (Dunaföldvár – Bölcske – Paks vonalon), a folyó természetes vízszintje a végpontnál kb. 2.45 métert süllyed a kiindulási ponthoz képest, 2 méteres esés biztonságosan tervezhető.)
Ötlet: A római időkben nem csak aszályos évek voltak, hanem forró aszályok is voltak, mint 2026-ban Európában. A rómaiak nem csak vízvezetékeket terveztek, hanem -az intenzív párolgás miatt- fedett ivóvíz ciszternákat (esetünkben óriás csápos kutak lennének) is. A Csepel- és/vagy a Szentendrei-szigeten is kialakíthatóak ciszternák, esetleg mederbővítéses tározók is, a vízmentes évekre, kedvező feltételekkel: van ahol mélyen van a talajvíz, könnyen építhetőek a tározók, épített úthálózat van, és Bp. közelsége.
Évente kb. azonos mennyiségű eső esik, a barna területeken gyakran, a kékes területeken ritkán, de akkor sok