Mit ünneplünk szilveszterkor 2025-ben? 
 
 
(2025 Szilveszter)
 
 
 
 
Szilveszter napja minden évben december 31-én, az év utolsó napja a Gergely-naptár szerint. A (nagy-)karácsonyi időszak csak január 6-án, vízkeresztkor zárul, ezért nevezték egykor az újév napját kiskarácsonynak, ahogy a gyermekdalból ismert. A napokhoz máig számos szokás, hagyomány, hiedelem és babona kapcsolódik. December 31-én van I. Szilveszter pápa napja, ezért az év utolsó napját Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik.
 
 
Az óévet búcsúztató ünnepekhez számos szokás, hagyomány kapcsolódik, mely - hasonlóan a téli és a tavaszváró ünnepeinkhez - egészen az ókori római szaturnáliák-tól eredeztethető. Bár sok népszokás elhomályosult. az ókori szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel újra. ez a január 1-e körül tartott "bolondok ünnepe" (festum fatuorum). Az ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan is betiltotta, de a néphagyományban tovább éltek. A római kori szaturnália (Saturnalia) kifejezetten pajzán és szabados ünnep volt, különösen a mai erkölcsi normákhoz viszonyítva. Az ünnep az akkor fennálló társadalmi rend ideiglenes felborítása és a „szabályok nélküliség” volt. Szexuális szabadság területén az ünnep alatt a szokásosnál jóval megengedőbbek voltak a szexuális kalandokkal, flörtöléssel és a különböző szerelmi viszonyokkal szemben. Elterjedtek voltak a pikáns ajándékok, például obszcén feliratú könyvek vagy fallikus alakú sütemények. Divat volt a szerepcsere és káosz: a rabszolgák és uraik helyet cseréltek, a rabszolgák büntetlenül gúnyolhatták gazdáikat, sőt, gyakran az urak szolgálták fel nekik az ételt. A „Szaturnália királya”: Minden háztartásban választottak egy ál-királyt (Saturnalicius princeps), akinek az volt a feladata, hogy képtelen és csintalan parancsokat adjon a családtagoknak, például nőket kellett kergetniük vagy bolondos ruhákba öltözniük.  A hétnapos ünnepet (december 17–23.) folyamatos nyilvános lakomák, részegségig fajuló borozás és szerencsejáték jellemezte, ami máskor tilos vagy korlátozott volt. A rómaiak levették a hivatalos tógát, helyette kényelmes, színes ruhákat hordtak, és gyakori volt a nemek közötti ruhacsere (cross-dressing) is. A szaturnália a gátlások feloldásáról szólt, ahol a "világ kifordult sarkaiból", és az emberek büntetlenül hódolhattak ilyen-olyan testi vágyaiknak, az ivásnak és a szórakozásnak.
 
 
 
Roberto Bompiani A Roman Feast Saturnalia Second Half of the 19th cen MeisterDrucke 711083
 
 
                                                                       Szaturnália szeliden (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia)
 
 
 
Az év utolsó és első napjához az ókorban máshol is számos szokás, babona kapcsolódott a különböző országokban, tájakon. Az évkezdet a legtöbb kultúrában csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötődött: évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Amíg egyes kultúrákban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak (pl. a hettiták purulijasz ünnepe), a nyugati kultúrkörben január 1-jét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a Julián naptár bevezetésekor. Később a dátumot az 567-es tours-i zsinat eltörölte és a következő ezer évben különböző napokat - egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot - tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (ez Gyümölcsoltó Boldogasszony napja), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették. Csak 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjának bevezetésével lett január 1. az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Egyes országok csak később tértek át erre a dátumra, némely más naptárakat használó kultúrák pedig ma is január 1-jétől eltérő napokon ünneplik az újévet. A kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, és az iszlám újév is eltérő dátumra esik. Az újévi hagyományok, szokások pedig szintén országonként, területenként eltérhetnek.
 
 
saturnalia2
 
                                                                                Szaturnália vídáman (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia)
 
 
Szilveszteri hagyományok, újévi szokások, babonák
A babonák szerint az óév napján az esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és a gonosz szellemeket. Modern megfelelője a zajos tűzijáték, petárdázás. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, a gonoszűző hagyományok és a szerelmi-, halál-, és időjóslások idejévé vált. Sok szokás és babona köthető az ilyenkor fogyasztott ételekhez is: például nem szerencsés baromfit fogyasztani, ellenben ajánlott a sertéshús - egyes hiedelmek szerint a szárnyasok kikaparják, míg a malac kitúrja, megtalálja a szerencsét. A következő évi anyagi jóléthez kapcsolódik az aprószemű ételek, mint a szerencsehozó lencse, a rizs, a köles vagy a mák fogyasztásának szokása. Kevesen tudják, hogy a lencse csaknem minden fontos aminosavat tartalmaz, az állati fehérjeforrásokhoz képest elenyésző a koleszterin- és zsírtartalma.
Modern szokás, hogy szilveszterkor összegyűlik a családi vagy baráti társaság, és együtt várják ki az éjfélt: ekkor szokás pezsgővel koccintani és boldog új évet kívánni azoknak is, akik távol vannak. Magyar szokás újévor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása, a közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde. Január 1-én tartják hagyományosan az újévi bécsi koncertet is, amelyet több mint 90 országban - így hazánkban is - egyenes televíziós adásban közvetítenek.
Az év utolsó napjaiban szokás az újévi fogadalmak megtétele is. Az újévi fogadalomtétel szokása ugyancsak az ókorra nyúlik vissza: már a régi babilóniaiak és rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást. A babonák szerint az újévben az első látogató férfi kell legyen, mert  szerencsét hoz. Elterjedt szokás volt a kántálás, újévkor jókívánságokkal házról házra járás,  egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, illetve adománykérők. Egyes területeken Magyarországon is szokás volt a vincsázás, vagyis az újév köszöntés (a német wünschen szóból): ekkor a szomszédokat, családtagokat látogatták meg, hogy újévet köszöntsenek jókívánságokkal, versikékkel.
 
 
 
Saturnalia by Antoine Callet
 
 
                                                                        Szaturnália szeliden (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia)
 
 
Egy másik népi hiedelem szerint tilos mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban újév napján, mert ez szerencsétlenséget hoz. A téltemetés szokása is fennmaradt egyes tájakon: az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból. A hajadonok pedig jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét igyekeztek megjósolni gombóckifőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt az időjóslás is.
A napos idő jó évet jelez előre, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. Az újévi jelképek közé tartozik a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac, valamint a kéményseprő is. Újévkor a szerencsét és az újévi gazdagságot, az emberek egészséget, bőséget, sikert kívánnak egymásnak, illetve mindenféle módokon a szerencsét próbálják utolérni. De ne felejtsük el, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa: vagyis tenni kell azért, hogy sikeresek lehessünk, nem csak várni, hogy jobbra forduljanak a dolgok. (https://www.penzcentrum.hu/otthon/20251229/mikor-van-szilveszter-es-ujev-napja-mit-unneplunk-szilveszterkor-hagyomanyok-nepszokasok-babonak-ujevkor-1191073). Az ünnepekhez kapcsolódó szokások mára megkoptak, elveszítették jelentőségüket, de a modern embernek is szüksége van hagyományokra, lehet az év első napja a tervezgetés ideje is.
 
 
2026SZ
 
BUÉK!
 
 
A humor – azon belül is a közéleti humor – az elmúlt évtizedekben negatív változásokon ment át, a poénok jelentős része a közösségi médiában (elsősorban mémek, TikTok-videók formájában) jelenik meg, és a reakcióidő rendkívül lerövidült: egy-egy esemény után azonnal megjelennek a kommentek, melyek egy része nyomokban tartalmaz humort, másik része viszont sértő, sőt alpári. Az Alkotmánybíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a szabad véleménynyilvánítás szabadsága miatt, a közszereplő a közéleti tevékenységével összefüggő, túlzó jellegű bírálatot, kritikát is fokozottan köteles tűrni. Igaz, ez a tűrési kötelezettség sem teljesen korlátlan: nem terjed ki az emberi méltóságot sértő, öncélú támadásokra vagy a valótlan tényállításokra.

Az elnökünk már régi motoros, akinek a humora gyakran épül szarkazmusra, iróniára és politikai célzásokra, amelyek nyilvános megszólalásainak, beszédeinek szerves részét képezik. Stílusa az elmúlt években sokat formálódott. Korai időszakában nemegyszer használt dakota közmondásokat, illetve ehhez hasonló, könnyedebbnek tűnő hatáselemeket, míg napjainkban a kommunikációja jóval tudatosabbá, célzottabbá vált, megnyilvánulásai a politikai üzenetek megerősítését szolgálják. Ami a dakota közmondásokat illeti, számos találó geget sütött el:
 
Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla!
A bizalom olyan, hogy gyalogosan érkezik és lóháton vágtat el.
Mielőtt vágtába csapsz, nézd meg, hogy a lovon ülsz-e!
Ha egyedül vagy, akkor ne próbáld bekeríteni az ellenséget.
Ha ellenségeid lőtávolságon belül vannak, akkor te is.
Jobb ma egy holnap, mint holnap egy tegnap.
Nem erőszak a disznótor, legfeljebb a disznónak.