Az oldalán lévő gomb középén zsinórt lehetett átvezetni. A gomb használat-kopás elemzése kimutatta, hogy felfüggesztést soha nem használták.
A kés leírása:
A penge szélessége a közepén: 5,7 centiméter (2,2 hüvelyk)
A penge vastagsága a közepén: 0,6 centiméter (0,24 hüvelyk)
A penge hossza a fogantyúban: 2,8 centiméter (1,1 hüvelyk)
A penge szélessége : 3,7 centiméter (1,5 hüvelyk)
Az alap szélessége: 4,2 centiméter (1,7 hüvelyk)
Átlagos vastagság: 1,2 centiméter (0,47 hüvelyk)
A gomb hossza: 2,0 centiméter (0,79 hüvelyk)
A gomb szélessége: 1,3 centiméter (0,51 hüvelyk)
A gomb vastagsága: 1,0 centiméter (0,39 hüvelyk)
A kovakésen (kb. i.e. 3300, Abydosz), jobb oldalon lent pórázon sétáltatott kutya látható (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)
Egyiptomi, Gebel el-Arak-i kovakés nagyítása, i.e. 3200-3400-ból (Louvre Múzeum, https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)
Sumer* nádhajók, a hajótat a kép baloldalán (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)
Gilgamesh féle sumer nádhajó, elől egy hajós tolórúddal, hátul kormánylapátos hajós, a tat lekötött a kép jobb oldalán
A nyelén lévő faragás nagyítva, a felső sorban a sumer nádhajók jobbra haladnak. A nyél egy részét (az bal alsó két regiszter, azaz ábrasor) kinagyítva: a rövid hajúak az egyiptomi harcosok. A rövid hajúak esnek le az alsó regiszteren, és ők a vesztesek
A sumer hajók jobb kéz felé haladnak a késen, az egyiptomi hajók balra. A hosszú hajú sumerek fegyvertelenek. A jobbra haladó sumer hajók rajza
Egy rövid hajú evezős köti ki (vagy el) az egyik sumer hajót az előoldal alsó képén, és a kikötés nem a győztesek és uralkodók dolga: a hajókötelet a „vendéglátó” kezelte, a rövid hajú egyiptomiak. Az egyik oldalán egy szakállas sumer uralkodó látható két oroszlánnal, egy sumer uralkodó ábrázolása. Sumer megrendelésre is készülhetett a kés, vagy mint egy sumer uralkodó ajándéka.
A késnyélen alul a 3 egyiptomi sarló alakú hajó balra halad: felette a sumer hajók* (a tat kialakításából következik, hogy sumer) jobbra. A valódi háborúkat az egyiptomiak durva képekkel szokták volt ábrázolni: a bal oldali regisztereken felül a hosszú hajú sumerek fegyvertelenek, éppen fogságba ejtik őket. Megj.: Mégis a sumerek a győztesek az alsó kép szerint, ami ellentmondás a képen. Jellegzetes sumer lekötött tattal a hajók végén jobbra haladnak, alsó sor balra halad, a kajütök állásából is következtetni lehet a haladás irányára.
Egy másik, nagyon hasonló ikonográfiájú kés, többek között harcosok, foglyok és közel azonos típusú hajók ábrázolásával a Metropolitan Museum of Artban látható, vitrin száma: 26.241.1. Számos, a Naqada II. időszakból származó hasonló tárgy ismert.
Néhány különleges darabot sikerült találni; feltételezhetően uralkodók részére készítették a faragott késnyeleket. Intenzív vitákat váltott ki egyes faragások értelmezése. Sumer és egyiptomi hajók, tárgyak is szerepelnek kovakő kések csontnyelek faragásain.
Egy másik kovakő kés, ami nem váltott ki vitát (http://xoomer.virgilio.it/francescoraf/hesyra/Egyptgallery071.html ):
Naqada II. korszakból, GebeTrif-i kés (4)
A kovakő szerszámokat az irodalom néha lebecsüli a fémből készített eszközökkel szemben, pedig meglepően eredményesen használták a kőeszközöket és sokáig.
A következő késnyélen lévő ábrák értelmezése már vitatható: a Metropolitan Múzeum kése (egy sumer hajó ábrázolásával, a sumer hajó a Múzeum leírásában nem szerepel):
A Metropolitain Múzeum kovakőpengés és elefántcsont nyelű kése, kb. i.e. 3200-ból, a Naqada II. -ből,
sumer hajóábrázolással* a jobb felső sarokban, alul egyiptomiak. Felül, a vállakon látható eszközök az Eufrátesz folyón használt evezők (Ld. guffa csónakok)
(http://www.marine-antique.net/Metropolitan-Museum-Knife-handle )
Nagyon hasonló harcosokat, foglyokat, és közel azonos típusú hajókat ábrázoló kés látható a Metropolitan Museum of Art-ban (Tárolási vitrinszám 26.241.1). A Naqada II korszakból származó számos tárgy stílusában és tartalmában hasonlít a Gebel el-Arak késhez.A Gebel el-Arak késben látható témák és minták közül több más kortárs egyiptomi művészeti alkotáson is láthatóak (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife).
A Metropolitan Múzeum által bemutatott egyiptomi kés (eredete Howard Carter, 1926), ahol a felső hajó sumer nádhajó, (a Deltában, Butoban volt egy sumer enklávé, (Kákosi, 43.o.), alatta a hajók sarló alakú egyiptomi nádhajók. A második oldal felső részén lévő szakállas alakok által cipelt szerszámok a guffa evezők (ami eufráteszi kerek csónak féle, a másik kezükben mi lehet?).
Az eredeti szöveg angolul:
"The upper boat
It is possible to identify a person sitting right near the stern, looking to the left (towards the bow). On his head maybe he wears the white crown Hedjet of Upper Egypt. The 2 lines front of his face are perhaps the whip (Nekhekh), one of the two scepters of the pharaohs.
A rosette also brings the character and a possible serekh and a crescent moon, as many royal symbols used at the time.
The bottom boats
There are 2 boats right, and maybe a third left. They are crescent-shaped, but the hull is shown as two lines leaving a space between the two surprising. On the boat on the right a bearded(?) figure appears in position to take a rudder. On the other boat a double vertical line may be shows a cabin."
B. Williams, T.J. Logan, W.J. Murnane, The Metropolitan Museum Knife Handle and Aspects of Pharaonic Imagery before Narmer, in Journal of Near Eastern Studies (JNES), The University of Chicago Press , 1987, p. 245, fig. 1., and Raffaele , Dynasty 0, in AH, vol. 17, S. Bickel - A- Loprieno eds. , 2003"
További faragott késnyelek:
A Pitt-folyói kés (British Múzeum, leltári száma EA68512), i.e. 3200 körüli késő dinasztiák előtti korból származó elefántcsont nyelű kovakés
Az átlagos kovakések nem voltak finoman kidolgozva, pl.:
Kovakő kés pengéje i.e. 2680-ból: Abydosból, Khasekhemwy fáraó sírjából (British Múzeum, EA 68775)
Rituális kés gombbal (Brooklyn Múzeum)
A Brooklyn-i Múzeum kése a Naqada III.-ból.
Késnyél (Knife_handle_of_the_Metropolitan_Museum_of_Art_26.241.1)
*
A korai sumer jelenlét az i. e. 3. ezredforduló előtt a Deltában, Butoban bizonyított: lehet, hogy a Bekaa völgy (Libanon hegység) irányából hajóval jutottak Butoba, ami a Ny-Deltában található. A Bekaa völgy légvonalban 40 km-re Büblosztól, egy hegyi ösvény vezetett át a Libanon hegységen. Bübloszban volt az egyiptomiak cédrusfa beszerzési területe, hajóárbócnak, épületfának, füstölőnek és zászlók árbócainak használták
Levantében is megtermett a papiruszsás, ami a nádhajó készítéshez szükséges, és a Bekaa völgyben voltak a sumer telepek (az egyik i.e. 3300 körüli, légvonalban 40-45 km-re Büblosztól, a Libanon-hegy K-i oldalán.) A sumerek nem építettek fahajókat, de cédrusárbócra szükségük volt. A sumereknek a
legegyszerűbb volt a part mentén hajózni, éjszakára kihúzták a partra a hajókat, ami a nádhajóknak is hasznos volt, mert kiszáradtak