Az antarktiszi jég állandó sebességgel olvad 

 


 
 

(2025 március)

 
 
Egy új térkép ( https://index.hu/techtud/2025/03/24/antarktisz-uj-terkep-felfedezes-olvado-jegtakaro-globalis-felmelegedes/) segítségével ponrosabban vizsgálható az Antarktisz eddig rejtett domborzata: a vastag jégtakaró alatt egy kontinens húzódik, hegyekkel, völgyekkel és ma is aktív vulkánokkal. A Bedmap3 nevű térkép, amely több mint hatvan évnyi kutatómunka eredménye, részletesen bemutatja a jég alatti világot. Az eredmény információkkal szolgál az antarktiszi jég olvadási sebességére vobatkozóan és az éghajlatváltozás hatásainak megértéséhez is. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés. A térkép elkészítéséhez repülők, műholdak, hajók és a kutyaszánok által gyűjtött adatokat is felhasználták a kutatók, míg a képalkotáshoz radart, szeizmikus visszaverődést és gravitációs méréseket alkalmaztak. A térkép, amely a Bedmap-sorozat harmadik tagja, kétszer annyi adatot tartalmaz, nagy pontossággal mutatja meg az Antarktisz földrajzi jellemzőit, beleértve a mély völgyeket, sziklás hegyvonulatokat és a kontinens peremén az óceán fölé nyúló jégnyelveket.

 

41597 2025 4672 Fig7 1

Fotó: Pritchard, H.D., Fretwell, P.T., Fremand, A.C / Scientific Data

Az antarktiszi jégtakaró pontos méretei ismeretlenek voltak az extrém időjárási körülmények miatt. A Bedmap3 térkép fontos eszköz az antarktiszi jégtakaró múltbeli és jövőbeli alakulásának megértéséhez. Az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatakor elengedhetetlen tudni, hogyan reagál a kontinens jégtakarója a hőmérséklet-emelkedésre. 

A térkép adatai alapján a teljes antarktiszi jégtakaró elolvadása esetén a globális tengerszint 58 méterrel is megemelkedhet, ami több, mint korábban gondoltuk. Ha ez jelenleg egyik pillanatról a másikra megtörténne, Dánia, Hollandia és Észak-Németország jelentős része teljes egészében víz alá kerülne, ahogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Görögország és Spanyolország partvidéke is lakhatatlanná válna. A Fekete-tenger északi nagyobbodása miatt Ukrajna bizonyos részeit is elöntené a víz, de Dél-Románia sem úszná meg szárazon – elsősorban a Duna terjeszkedése miatt.

Így festene Euópa, ha a tengerszint 58 métert emelkedne

                                                                   Európai partok, ha a tengerszint 58 métert emelkedne (Fotó: Gábor Zoltán / Index)

 „A térkép minden korábbinál jobban segít megérteni, hogyan áramlik majd a jég a kontinensen a hőmérséklet emelkedésének hatására. Világossá vált, hogy az Antarktisz jégtakarója vastagabb, mint korábban gondoltuk, emellett pedig a vártnál nagyobb a tömege a tengerszint alatt is.”

 

ice velocity NASA JPL Caltech UCI 866x650

A jégsebesség (https://www.asoc.org/learn/antarctic-ice-and-rising-sea-levels/)

 

Grounding line BLUE receding ice sheet Image photo courtesy of the National Snow and Ice Data Center University of Colorado Boulder NASA scaled 964x650

A tenger és a jégtakaró kölcsönhatása (https://www.asoc.org/learn/antarctic-ice-and-rising-sea-levels/)

 

A jég folyamatos mozgásban van, és az évszakonkénti olvadás és növekedés egy természetes ciklus része. Természetes, hogy a gleccserek mozognak, és hogy egyes részeik jéghegyek formájában letörnek (ez az úgynevezett kalving, borjadzás). Az is normális, hogy a gleccserek nyáron olvadnak, télen pedig növekednek. A jégtakarók akkor zsugorodnak, ha a jégtakarónak az olvadás miatt elveszett jég mennyisége nagyobb, mint az új hó és jég mennyisége, amely a friss hóesés révén a jégtakaróhoz hozzáadódik. (https://www.asoc.org/learn/antarctic-ice-and-rising-sea-levels/). Az antarktiszi jég nem csak gyorsabban olvad, mint ahogy az új hó pótolni tudja, de az olvadás és a borjadzás miatti veszteség mértéke növekszik.
Az olvadó jégnyelvek: az Antarktisz partvonala körül a jégtakaró lebegő jéglemezekké, úgynevezett jégnyelvekké olvad, melyek segítik a jégtakaró stabilizálását és lassítják annak áramlását, de az óceán felmelegedése miatt alulról megolvadnak. Különösen aggodalomra ad okot a „csatlakozási pont”, ahol a jégtakaró csatlakozik a parthoz, és lebegő jégtakaróvá (földelővonal) válik. A part körüli olvadás felemeli a jégtakarót a stabil alapjáról, visszanyomja a part „rögzítési” pontját, és felgyorsítja a jég áramlását a kontinensről.

Állandó sebességgel olvad az antarktiszi jég az utolsó 30 év alapján

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA még március második hetében közölte, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása miatt 2024-ben a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a globális tengerszint. A szervezet elemzése szerint (https://index.hu/tudomany/2025/03/06/sarkvidek-tengeri-jeg-olvadas-globalis-felmelegedes-uveghazhatas/) tavaly – az eddig feljegyzett legmelegebb évben – az emelkedés éves üteme 5,9 milliméter volt, szemben a várt 4,3 milliméterrel. .

Februárban rekordalacsony szintet ért el a sarkvidékek körüli jégtakarók mérete, az Északi-sarkvidéken 8, míg az Antarktiszon 26 százalékkal volt kisebb a tengeri jég területe az átlagos szinthez képest. A sarkvidéken több mint húsz fokkal emelkedett a hőmérséklet, ami gyorsabb olvadást okozott. A jég hiánya pedig tovább gyorsítja a felmelegedést. A jég visszaveri a napfényt és hűti a bolygót, míg a tengeri jég hiánya sötétebb óceánfelszínt eredményez, amely így több napfényt nyel el, ez pedig felgyorsítja a felmelegedést. Az éghajlatváltozást kutató szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legforróbb február volt, a globális hőmérséklet 1,59 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti szinthez képest. A zengerszint változás 1993 óta:

Satellite based estimates of sea level between 1993 and 2011 NOAA

Tengerszint emelkedés 1993 óta szatellitmérések alapján (https://www.asoc.org/learn/antarctic-ice-and-rising-sea-levels/)