ÓKORI SZENT KÖVEK
(2023 január)
ABSTRACT
Az ókori szent köveknek vallási és rituális jelentőséget tulajdonítottak. A kövek funkcióinak pontos meghatározása, szemben a "kultikus kövekkel" és a nevezetes kövekkel, meglehetősen homályos, mind az ókori, mind a modern forrásokban. / ANCIENT SACRED STONES: Ancient sacred stones were considered to have religious and ritual significance. The precise definition of the functions of these stones, as opposed to 'cult stones' and 'notable stones', is rather vague, both in ancient and modern sources.
BEVEZETÉS
Nevezetes kövekből (https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADres_k%C3%B6vek_list%C3%A1ja), sztélékből nagyon sok van, az ókori mediterrán szent kövekből kevés. Egy történelmi, de nem ókori követ, a skót "Koronázó kő"- t érdemes megemlíteni*: https://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/01/24/az_apatsagbol_loptak_el_a_koronazokovet/:
A skót „Koronázókő” néven is emlegetett scone-i 150 kg-os kő
"A „Végzet köve”, illetve „Koronázókő” néven is emlegetett scone-i kő Skócia egyik legszentebb történelmi relikviája. Biztosnak látszik, hogy már a 9. század közepétől kezdve ezen a kövön ülve koronázták meg a skót uralkodókat. A nagyjából 66×42×27 centis, 152 kilogramm súlyú vörös homokkő tömb 1296-ban „hadifogságba” került, I. Eduárd angol király vitte magával skóciai hadjárata után angol földre. A westminsteri apátságba került, ahol beépítették Eduárd koronázási trónjába, a következő évszázadokban az angol, majd a brit királyok koronázási ceremóniái során is fontos szerepet játszott. A követ már a két királyság között 1328-ban megkötött northamptoni szerződés értelmében vissza kellett volna Skóciának szolgáltatni, azonban a dühös londoni tömeg megakadályozta elszállítását. Akkor sem került vissza északra, amikor VI. Jakab skót király I. Jakabként az angol trónt is elfoglalta.
Az ókori szent köveknek (https://en.wikipedia.org/wiki/Sacred_Stone) vallási jelentőséget tulajdonítottak, némelyiket istenként tisztelték. A kövek pontos meghatározása, szemben a "kultikus kövekkel" és a nevezetes kövekkel, meglehetősen homályos mind az ókori, mind a modern forrásokban. A Földközi-tenger körül számos más lelőhelyen, neolitikus templomhelyeken, pl. Máltán és Gozón találhatóak a legkorábbi szent kövek, oltárok. A nabatai helyszínekkel, Petrával kapcsolatban, a kifejezést általában a megformált és faragott sztélékre használják. A jeruzsálemi Templom-hegy csúcsán található Alapkő az a hely, ahonnan a világ teremtése kezdődött, és számos további jelentős bibliai esemény kapcsolódik hozzá. Az Alapkő a templom alapköve, amely a jeruzsálemi Templom-hegyen található Szikla dóm mecsetben található. Van egy Omphaloszgr a jeruzsálemi Szent Sír templomban, ami a középkori keresztény hagyományban a világ köldökét (a világ spirituális és kozmológiai központját) jelképezi. Az iszlámban az Aksza Maszdzsid/Haram ash-Sharif szikla kupolája is a világ központját szimbolizálja.
A Fekete vagy Kába kő (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_k%C5%91)
A Fekete vagy Kába kő (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_k%C5%91) az iszlám szent relikviája. Szaúd-Arábiában a mekkai nagymecset (al-Maszdzsid al-Ḥarām) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a Kába, a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú meteorit kő. Az ókori szent kövek között sok a fekete színű.
Jeruzsálemi temlom szent köve (https://en.wikipedia.org/wiki/Foundation_Stone)
A szent kövek hozzáférést biztosítottak egy-egy istenséghez. Az ókori források szerint néhány kő meteorit volt, amelyeket az isteneknek szenteltek, vagy az istenek szimbólumaként tiszteltek. A kövekkel való érintkezés az istenséggel kapcsolatos élményekhez juttatta a hívőket. A szent kövek némelyikét az emberi beavatkozás, például a kultikus képmássá faragás tette szentté. Néhányat a szobrászok mintáztak meg. Az https://en.wikipedia.org/wiki/Baetylus oldal alapján ismertetjük a köveket.
Római szent kő római érmén (https://en.wikipedia.org/wiki/Baetylus)
EGYIPTOMI SZENT KÖVEK
Piramidion, a piramisok záróköve (https://en.wikipedia.org/wiki/Benben)
III. Amenemhat piramidionja (https://en.wikipedia.org/wiki/Pyramidion_of_Amenemhat_III)
Szépen faragott piramis zárókő (https://www.rmo.nl/collectie/topstukken/piramidion-van-paoety/)
A Benben-kő szent kő volt a Heliopoliszban lévő Ré, a Napisten templomában, (https://en.wikipedia.org/wiki/Benben ), azon a helyen, amelyre a Nap első sugarai hullottak. Úgy gondolják, hogy a Benben-kő volt a későbbi obeliszkek elődje, a nagy piramisok záróköveit is a Benben-kő mintájára készítették kb. i.e. 2600-tól. A csúcskövet vagy a piramis csúcsát piramidion-nak is nevezik. Az ókori Egyiptomban ezeket egy elektrum nevű, a természetben megtalálható arany-ezüst ötvözettel borították. A fém megszerzéséért expedíciókat indítottak Punt-ba, ami talán Szomáliában volt. Számos, gyakran képekkel és feliratokkal faragott Benben-kő található a világ múzeumjaiban. Az alapvető kőmegmunkálási módszerek a kövek pattintása, hasítása és a csiszolása, vésése voltak.
A legkorábbi időktől kezdve a Benben ábrázolását kétféleképpen stilizálták; az első egy csúcsos, piramis alakú forma volt, amihez valószínűleg a piramisok és obeliszkek adták a mintát. Az V. dinasztia idején (az V. Dinasztia kilenc ismert uralkodója összesen kb. 150 évig volt hatalmon az i. e. 25–24. században, https://hu.wikipedia.org/wiki/Szahur%C3%A9) a Benben-ek ábrázolása zömök obeliszk volt. Később, a Középső Birodalom idején már egy hosszú, vékony obeliszk lett.
A HETTITÁK SZENT KÖVEI
Tessub viharisten az ábrázolásain szakállas férfialak, három villámot tart egyik kezében, a másikban sokszor fejszét. Egyes esetekben a minószi labrüszhöz hasonló kétfejű-kétélű bárdot, máskor buzogányt. Mindkettő általános hatalmi jelkép i.e. 1400 körül. Jelképe volt még a szarvakkal díszített korona vagy sisak, amely az anatóliai bikakultuszokból eredhet (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tessub)
A hettiták szent köveket imádtak, amelyeket Huwasi-kőnek (https://en.wikipedia.org/wiki/Huwasi_stone) neveztek. A hettita mitológiában a huwasi kő egy istenség számára szentelt templom közelében volt található, a nagy huwasi köveket fákkal és más növényekkel körülvett nyílt területen helyezték el. A köveket istenként kezelték, ételt és vizet kaptak, felkenték és megmosták őket. Minden kultikus központban a huwasi-köveknél azokat az istenségeket imádták, amelyeknek nem építettek templomot. A huwasi kifejezést a szent sztélék elhelyezésére is használták.
A GÖRÖGÖK SZENT KÖVEI
Delphoi jósda szent köve (https://en.wikipedia.org/wiki/Omphalos)
Az omphalosz egy vallási kőtárgy (https://en.wikipedia.org/wiki/Omphalos). Az ókori görögben a szó jelentése "köldök". Az ókori görögök körében elterjedt hiedelem volt, hogy Delphoi a világ közepe. A delphoi jósda megalapítására vonatkozó mítoszok szerint Zeusz a Föld középpontját úgy határozta meg, hogy a világ két végéről két sast indított útnak, és a sasok egyszerre indulva, azonos sebességgel repülve keresztezték útjukat Delphoi területe fölött, és így lett az a hely, ahol Zeusz az omphalosz követ elhelyezte. Az ókori mediterrán világban ismert vallási szimbólum volt. Az Omphalosz-szindróma arra a hiedelemre utal, hogy a egy hely a geopolitikai hatalom és a pénznem világ legfontosabb helye.
Delphoi Omphalosz: A legtöbb kuató a delphoi omphaloszt a jósda közelében helyezi el. Maga a kőszobor egy csomózott hálót ábrázoló faragvány, a háló a felületét borítja, és a kő középen üreges, az alapja felé szélesedik. Az omphaloszi kőről úgy hitték, hogy lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt az istenekkel. Az omphalosz használatának megértése bizonytalan, mert a helyszínt az i. u. 4. században lerombolták.
A RÓMAI BIRODALOM SZENT KÖVE
A Fekete kő (Lapis Niger) A Római Birodalom alapításának idejéből származik, fekete márvány fedi (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lapis_niger)
Lapis Niger (latinul: "Fekete kő", https://hu.wikipedia.org/wiki/Lapis_niger ) egy ókori szentély a Forum Romanum-on. Egy korai gyülekezési terület, a régi Comitium -on (https://en.wikipedia.org/wiki/Comitium) található. Megelőzte a Fórumot, és feltehetően egy archaikus kultuszhelyről származik az i. e. 7. vagy 8. századból.
A Lapis Niger fekete márványburkolata (i. e. 1. század) egy ősi oltár és egy kőtömb fölött fekszik, amely az egyik legkorábbi ismert ólatin feliratot tartalmazza (i. e. 570-550 körüli). A felépítmény emlékművet és szentélyt Sulla vagy Julius Caesar építhette a Forum és a Comitium terének átépítése során.
A követ a Fórumról szóló számos ókori leírás megemlíti a Római Köztársaság idején és a Római Birodalom korai időszakában. A Lapis Niger szentélyének jelentősége
a későbbi rómaiak számára homályos és rejtélyes volt, de mindig is szent és fontos helyként tisztelték. A szentélyt egy sokkal régebbi leletekből álló, a jelenlegi talajszint alatt mintegy 1,5 m mélyen talált szent helyre építették. Az építmény a Comitiumban, a Curia Julia előtt található, és a korai Római Birodalom korában a hagyománytiszteletének köszönhetően évszázadokon át fennmaradt. Feltehetően a római királyi korból származik. A feliratban szerepel a rex szó, amely vagy egy királyra (rex), vagy a rex sacrorumra, egy magas rangú vallási tisztségviselőre utal.
A rómaiak elfelejtették a szentély eredeti jelentőségét, ami több és egymásnak ellentmondó történethez vezetett az eredetéről. A rómaiak úgy vélték, hogy a Lapis Niger vagy Róma első királyának, Romulusnak a sírját jelöli, vagy azt a helyet, ahol a szenátus meggyilkolta. A legkorábbi írások szónoki emelvénynek tekintik, ahonnan Róma korai királyai a fórumon a tömeghez és a szenátushoz szóltak.
A "Fekete kő" vagy Lapis Niger (márvány, amelyet állítólag Sulla használt a hely lefedésére) -a javítások miatt, és több méter mélyen a föld alatt fekszik- nem látogatható. A kőtömb felirata több érdekességet is rejt magában. A betűk közelebb állnak a görög betűkhöz, mint bármely ismert latin betűs felirat, időben közelebb áll a görög ábécé eredeti kölcsönzéséhez az itáliai görög gyarmatokról, például Cumae-ből származó itáliai népek által. A feliratot boustrophedon betűkkel írják. A legrégebbi latin feliratok közül számosat ebben a stílusban írtak. A felirat jelentését nem lehet pontosan megfejteni, mivel az eleje és a vége hiányzik, és minden sornak csak egyharmada vagy fele maradt fenn. A szöveg egy lehetséges megfejtése: "Aki ezt a (ligetet) megsérti, az legyen átkozott. Senki se dobjon ki szemetet (és ne dobjon testet...). Legyen törvényes a király számára (egy tehén feláldozása engesztelésül). (Bírságoljon) egy (pénzbírságot) minden (vétségért). Akit a király (megbüntet, adjon tehenet). (Legyen a királynak egy -)... (Hadd igázzon) egy csapatot, kétfejűt, .. Az út mentén... (Aki) nem (akar) fiatal állattal (áldozni)... a... törvényes gyülekezetben, ligetben...(https://en.wikipedia.org/wiki/Lapis_Niger)
A legrégebbi latin és római írás egy etruszk fibulán maradt ránk (https://mult-kor.hu/20110606_eredeti_a_legregibb_latin_felirat).