HAJÓK TÖRTÉNETE: AZ ELSŐ FAHAJÓK ÉPÍTÉSE A MEDITERRÁNEUMBAN 

 ABSTRACT

Az evezős rituális Naphajók és a vitorlás nádhajók mellé - a Lépcsős piramis építésének idején- nagy méretű rövid palánkos (104 cm hosszú palánkokkal) kőszállító flottát is építettek akáciafából. Imhotep volt az első kőszállító fahajók tervezője és építője, Imhotep építette az első piramist. I. e. 2650 körül -a hajógyártás vezetőjeként- a piramisok több mint 2 tonnás köveit szállíttatta át, a Níluson a kőbányából a Lépcsős piramishoz, amihez fahajókat építtetett. Az árbocokhoz szükséges hajófát Bübloszból szállíttatta Memphiszbe. A görög-római korban Imhotepet Thottal, az írás, oktatás, írásbeliség és írnokok istenével azonosították. / In addition to the rowing ritual Sunbarques and sailing reed boats, a large fleet of short-rigged stone transporters (with 104 cm long planks) was built of acacia wood at the time of the construction of the Stepped Pyramid. Imhotep was the designer and builder of the first wooden stone ships, and Imhotep built the first pyramid. Around 2650 BC, as head of the shipbuilding industry, he had stones weighing more than 2 tons transported across the Nile from the quarry to the pyramid of Djoser, for which he had wooden ships built. He had the timber for the masts transported from Byblos to Memphis. In Greco-Roman times, Imhotep was identified with Thoth, the god of writing, education, literacy and scribes

BEVEZETÉS

Az i.e. 2650 körül, Dzsószer fáraó idején építették az első rövidpalánkos fahajókat, az állítást közvetett bizonyítékok támasztják alá. Dzsószer (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer i. e. 2668 – i. e. 2649) volt Egyiptom első piramisépítő fáraója. Megvolt a szükséges hajóépítő tudás: i.e. 2700 körül már építettek hosszúpalánkos tamariszkuszfa temetési bárkákat, de bizonytalan, hogy használták-e a temetési hajókat a Níluson. Haszehemui fáraó (kb. i.e. 2680 körül, Khasekhemwy_an,  https://en.wikipedia.org/wiki/Khasekhemwy) idejéből 12 darab bárkát találtak, ez volt a fahajóépítés kezdete a Mediterráneumban. A kutatás módja az internetes keresés, célja az első fahajók építésének vizsgálata volt. Az első fahajókkal a Lépcsős piramis köveit szállították át a Níluson, gerinc nélküli, héjra épített hajók voltak. Imhotep, a fáraó vezírje tervezte és építette a hajókat. A korban a nagy nádhajókat és a fahajókat vitorlákkal építették, az árbocokhoz szükséges cédrusfát Bübloszból, (a mai Libanon területén) szállították, a vizsgálatok szerint tengeren, a tengeri szállításra közvetlen bizonyíték egy évszázaddal későbbről, Sznofru (kb. i.e. 2570) fáraó idejéből van. 

 Napbárka modellje az Első Dinasztia idejéből (https://warther.org/Carvings.php)

 Imhotep volt Dzsószer fáraó Lépcsős piramis-ának építője (https://hu.wikipedia.org/wiki/Imhotep), Haszehemui uralkodásának végén is építészként tevékenykedett. Erre utal, hogy Haszehemui sírkomplexumában előkerült korsók feliratai között találhatók olyanok, amelyek egyezést mutatnak Imhotep titulusaival. Kisebb mértékben már Haszehemui 70 méteres vályogtégla masztabájánál is használtak követ az építkezéshez (https://www.maatkara.extra.hu/01istenek/imhotep.htm). 

Imhotep volt a felelős a bübloszi cédrusfa szállításáért a címlistája szerint: hajóárbocnak, épületgerendának, füstölőknek használták a cédrusfát, egy évszázaddal később már temetési hajót is építettek cédrusfából, Hufu fáraó részére.

A gerendák szárazföldi szállítása (4)

A Lépcsős piramis építéséhez sok olyan -turai fehér mészkőre- több mint két tonnás kőre volt szükség, amelyeket a Níluson át kellett szállítani, a szállításhoz fahajók voltak szükségesek, melyek építéséhez nem volt elegendő tamariszkusz és cédrusfa Egyiptomban, i.e. 2650-ig valószínűleg nádtutajok mellé kötve szállították Bybloszból a cédrusrönköket. Imhotep a rövid törzsű mézga tartalmú akáciafákból építette a kőszállító hajókat, a korban újszerű, 104 cm hosszú. kb. 8 -10 cm vastag szabványosított palánkokból.

                  Imhotep titulusai a Dzsószer piramison. Imhotep nem csak építész, asztalos és orvos volt, hanem az egyiptomi és a memphiszi hajógyár és hajógyártás irányítója, a bübloszi cédrusfa szállításának a felelőse (Wikipedia)

Imhotep bronzszobra*, ezüst elektrummal díszítve, (Museum of Fine Arts, Basement Floor, Ancient Egypt, Temples and gods, Budapest)

Először a hajótestet építette fel, aztán építette be a kereszttartókat. A hossztartók helyett egy vastag, combvastagságú kötelet  vezettek végig a fedélzet felett, rákötötték háromszor a hajó orrára és a tatjára. A palánkokat csapokkal és "varrással" erősítették össze, a csapokkal történő megerősítést korábban, a koporsók és a tamariszkuszfa hajók építésénél már alkalmazták. A "varrás" módszere - a palánkokba hornyokat vájtak és vékony kötelekkel erősítették egymáshoz a palánkokat- lehetséges, hogy az i.e. 2650-as években jelent meg, vagy már korábban is alkalmazták a tamariszkuszfa hajóknál, ez nem derül ki egyértelműen az irodalmi adatokból. Maga a módszer kb. 4500 évig használatos volt, még az 1900-as évek elején is építettek varrott hajókat a Baltikumban.

A háromszorosan áthurkolt vastag kötél a tatnál. A karral forgatott és gúzskötéssel rögzített kormányevező és - hogy ne emelje meg az alsó keresztvitorla rudat a szél- ráültettek embereket az alsó rúdra, amit felhúzta, amikor megálltak. (4) 

Az akáciát, tamariszkuszt és cédrust használták első sorban hajóépítésre, később a mézga tartalmú akáciát és cédrusfát. (Az akácából készült i. e. 2000 után a gumiarábikum nevű ragasztó. Tudjuk, hogy papirusz zsinórral és a papirusznád törmelékével tömítettek a palánkok között, a papirusz a víz hatására megduzzadt. Ezek a hajók szivárogtak,  rendszeresen merték a vizet. Kihúzva szárították hajókat. Nem süllyedtek el, mert nem használtak ballasztot, csak a rómaiak először. Papirusz, len, pálma, alfafű kötél alapanyagok gyártásáról tudunk. A kötél gyártásuk is manufaktúra szerű volt, a kerek hajók szilárdságát biztosító  hosszanti és nagy átmérőjű kötél bizonyítja. Ismerték a pászmák ellenkező irányú fonásának elvét:

Kötél készítő manufaktúra (4) 

        Gerenda fűrészelése kovakő pengéjű fűrésszel (4)

Kairói Régészeti Múzeum: Sznofru (kb. i.e. 2570) fáraó sírjából fontos falikép, az első rövidpalánkos fahajó-ábrázolás "A" alakú kettős árboccal

Az egyiptomi hajóépítésre vonatkozó mai ismereteink csak néhány forráson alapulnak: Sznofru faliképén, az Imhotepre vonatkozó ismerteken, Hufu fáraó (i.e. 2570 körül) a sivatagban elásva megtalált és rekonstruált 43 méteres cédrusfa Napbárkáján.  

A piramisokat és azok kikötőit -a Hufu piramis esetében is- magasított utakkal kötötték össze. Az Imhotep építette Lépcsős piramis mellett is találtak utat, kikötőt nem (4)

Fenék-palánkos hajó  i.e.2565-ből (4). Hufu (i.e. 2589–2566) temetési hajója , 43.3 m hosszú, 6 m széles.

Khufu fáraó temetési Napbárkájának rajza, „varrott” evezős hajlított, hosszú palánkos "varrott" bárka, több mint 43.3 m hosszú, a tat és orr eltérő alakú, romjaiból rekonstruálták (4) 

Varrott kereszttartók, hossztartók a fedélzet rögzítésére,( A C-vel jelölt lécek alatt volt a nádtörmelék, Khufu hajó, 4)

Hufu fáraó hajója i..e.2565-ből.(4). Fontos, hogy ez már egy csapos, „varrott” építésű bárka-hajó: ősi hajóépítési módszer. 

Fáraó temetési menete: szánon vontatják a múmiát tartalmazó temetési fahajót, koporsót, a mellé temetendő tárgyakat, a szán útját vízzel locsolják (4) 

Hufu fáraó idején épült a történelem első kőből épített kikötője is. A Vörös-tenger partján, Wadi el-Jarfban fedezték fel, ahol az első -a Hufu piramis építésével kapcsolatos- papiruszt is megtalálták. 

Időrendben a következő lelet Sahure fáraó rekonstruált rövidpalánkos hajója i.e. 2460-ból (https://en.wikipedia.org/wiki/Sahure):