A RÓMAI COLOSSEUM SZERKEZETE 
 
(2023 november)
BEVEZETÉS
A Colosseum az ókori Róma amfiteátruma, ma nevezetes látványossága a városnak: „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” a mondás szerint. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, mert két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.
Coliseo Roma Italia 2022 09 15 DD 96
A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt a megnyitója is. Vespasianus utódja, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, ekkor kb. 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építést és karbantartást a császárok fedezték. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok, valamint tengeri csaták (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/263-hajok-toertenete-tengeri-csatak-az-okori-amfiteatrumokban.html?layout=blog&Itemid=101) színhelyéként tervezték. Hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.
Leírása
A Colosseum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Colosseum#/media/F%C3%A1jl:Coliseo,_Roma,_Italia,_2022-09-15,_DD_96.jpg) elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási mozgatható tetősátorral lehetett befedni. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. 
A Colosseumhoz félkörben kiszolgáló épületek csatlakoztak, amelyek az amfiteátrum működtetéséhez voltak szükségesek: a gladiátoriskolák, a Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).
Colosseum 01

A COLOSSEUM SZERKEZETE 

 
Kolloseum
 
 
 
 
Marco Rubino
 
Hírét, jelentőségét leginkább hatalmas méreteinek köszönheti. A nézőtéri ülések, ahogy korábban, itt is sugárirányban helyezkedtek el, a nézők lépcsősen emelkedő padsorait sugárirányú és körkörös főfalak hordták. A vastag főfalakat a szükséges helyeken boltozatos átjárókkal törték át. Az épület vázát hétszázhúsz kemény mészkőből faragott oszlop alkotta, ezek hét és fél méter mélyen kialakított, összefüggő, monolit beton tömegalapozásra támaszkodtak. 
Hírét másod sorban (Colossus Neronis) eny Nérót Napistenként ábrázoló több mint 35 méter magas bronzszobornak köszönhati, ami az ókori világ egyik legnagyobb szobra lehetett, mérete alapján a New York-i szabadságszoborhoz hasonlítható. A hatalmas szobor anyaga Plinius szerint ezüsttel és arannyal kevert bronz volt, amit eredetileg a Domus Aurea átriumának (Nero palotája) közepére állították fel. Az ókorban többször átalakították, sőt helyéről el is szállítottak,  valószínűleg róla kapta nevét a mellette lévő hatalmas amfiteátrum, a Colosseum is. A szobor fejét Nero halála után kicserélték, vagy átalakították az újonnan uralkodó császár fejalakjára.
 
A hatalmas nézősereg elhelyezésére szolgáló létesítmény megtervezése komoly szervezési követelményeket támasztott az építőkkel szemben. A nézőtér részei között nem volt átjárás, saját bejárati folyosókkal rendelkeztek. Az épületben könnyű volt eligazodni, a nézők rövid idő alatt megtalálták helyüket a nézőtéren, a látási viszonyok is kedvezőek voltak. A küzdőtér alatt kaptak helyet a küzdelemben résztvevők helyiségei, az állat ketrecek, cellák és raktárak. A vadállatokat kötelekkel emelt liften húzták fel a játékszintre. A kő harántfalakat deszkával borították be, erre vékony homokréteg került. A vértől átázott homokot gyorsan kicserélték. A deszkázat egy szakaszát néhány éve újra megépítették (https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/colosseum_%2875%E2%80%9382%29)


romaikor_kep

(Forrás:https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/colosseum_%2875%E2%80%9382%29)

 

Az egyes szekciók kilenc táguló körben keretezték a küzdőteret: az épület befoglaló mérete 187,75×155,6 méter. A külső kör loggiái alatt áramlott be a hatalmas tömeg az épületbe az 52 bejáraton. A földszinten kőtáblába vésett római számokkal igazították el a nézőket. Ötvenkét bejáraton át rövid idő alatt megtelt az amphitheatrum. 

De nem csak az íves-boltozatos, vázas szerkezete és az alaprajz legó szerű. A kemény mészkővel borított beton pillérek és ívek elé féloszlopokból álló, gerendázatos homlokzatot építettek. A felső párkányára hatalmas ponyvákat feszítettek ki, ezek védték meg a nézőket a túlzott napsütéstől és esőtől.