HAJÓK TÖRTÉNETE: A KEEL FÖLDKÖZI-TENGERI TÖRTÉNETE I.E. 1200-IG
 
 
(2020 Május)
 
 
ABSTRACT
A keel az ókorban a hajótest aljára szerelt hosszanti gerenda volt, merevítés és tartó, amely az oldalra sodródást is akadályozta, a hajó iránytartását biztosította. Eredete az Égei-tengeren lehetett, ahol az i.e. 2000-es években építettek meredek orrtőkés hajókat, talpvédő gerendával, false keel-el, ami egy régi keel féleség, a hajó alját védte. A false keel több darabból szerelt talpgerenda, amin csúsztatva minden éjszakára kihúzták a hajókat a partra és gyorsan elkopott. Ha elég nagy volt a függőleges felülete, akkor biztosította a hajó iránytartását is. Az i.e. 1600-as években a szíriai, ugariti eredetű hükszoszok ismertették meg az egyiptomiakkal a false keelt, a harci szekerekkel és a reflex ijjal együtt.  A hükszosz false keel is hossztartó volt, és a hajók alját védte a mindennapi partra húzáskor, partra húzva tárolták a hajókat, szivárogtak.
A döfőorral épített hadihajót - amihez erős fenékgerenda szükséges- az egyiptomiak találták fel és III. Ramszesz i.e. 1175-ben alkalmazta a Nílus-deltai csatában, ahol a Tengeri népeket győzte le nyilakkal és bronz fegyverekkel. A nílusi hajók védőgerendája nem lehetett mélyre merülő, a Níluson 70-80 centiméter merülésű hajókat kellett építeni. Július közepéig, az áradásig alacsony volt a vízállása. 
A dórok konkáv, meredek orrtőkével építették a döfőorros hajókat. A keelt védő gerenda, ennek is hamis keel a neve, már az akháj hajókon is látható, a Nílus-deltai csata képén. A minósziak is építhettek talán false keel-es hajókat, bár az ismert freskóikon sarló alakú, fenékpalánkos hajókat ábrázoltak.
 / HISTORY OF SHIPS: THE HISTORY OF KEEL IN THE MEDITERRANEAN UNTIL 1200 BC, In antiquity, the keel was a longitudinal beam mounted to the bottom of the hull, a brace and support that also prevented the boat from drifting sideways and ensured its steering. Its origins may have been in the Aegean Sea, where steep-bowed ships were built in the 2000s BC with a false keel, an old keel half-finish, to protect the bottom of the ship. The false keel was a multi-piece sole beam that was used to slide the boats to shore each night and wore out quickly. If the vertical surface was large enough, it also ensured the ship's steerage. In the 1600s BC, the Syrian Hyksos, of Ugaritic origin, introduced the Egyptians to the false keel, along with the chariot and the reflex ijja. The Hyksos false keel was also a longboard and was used to protect the bottom of ships during everyday beaching, to store ships by pulling them ashore, to leak them.
The dagger-rigged warship, which required a strong bottom beam, was invented by the Egyptians and used by Ramses III in 1175 BC at the Battle of the Nile Delta, where he defeated the Sea Peoples with arrows and bronze weapons. Nile ships could not have been built with a deep draft, and on the Nile they had to be built with a draft of 70-80 centimetres. The water level was low until the flood in mid-July. The Dorians built their boats with a concave, steeply-pitched prow. The tongue-and-groove protective beam, also called a false keel, can be seen on Akhai ships in the Battle of the Nile Delta.The Minoans may also have built ships with false keel, although the known frescoes depict crescent-shaped ships with a bottom slit.
 
 
 
 
 
 

 
 
 
BEVEZETÉS
A keel definíciója: védő-, irányt- és egyensúlyt tartó hosszanti tartógerenda. Köveket balanszként először a római korban raktak az üres áruszállító hajók aljára. A hajó alját teljes hosszában védi és elegendő függőleges felülettel rendelkezik ahhoz, hogy a hajó oldalra sodródását meggátolja. A hajó oldalra sodródását a megfelelő méretű hosszanti függőleges keresztmetszet is biztosítja. Mai hajókon a tőkesúly helyettesíti a keelt, kiváltja a funkcióját. (Egy másik definíció: a hajó irányára merőleges síkban történő csúszás akadályozására alkalmas, a hajó alját védő hossztartó.) A keel és a fenékgerenda nem egészen azonos fogalmak, volt később belső fenékgerenda is (a keelson, S). A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés, és a mükénéi kultúra előtti időkben a keel eredetének kiderítése. A Kükládok kultúráját (https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig/292-a-minoszi-kultura-elozmenyei-a-kuekladikus-kultura/287-sdfghjk.html) lehet sejteni eredetként.

Garboard strake illustration for the article Strake

Keel és belső fenékgerenda, K és S betűkkel jelölelve, a keel alatti gerendán, a nem jelölt védő gerendán (false keel) csúszott a hajó a partra húzáskor, F: kereszttartó, G: fenékpalánk. A K-val jelölt keel alatt a Falese keel, a talpgerenda jelöletlenül (4)

 

Hyksos birodalom

Hükszosz birodalom i.e. 1600 körül  (4)

A hamis keelt az i.e. 1700 -as években már használták, a szíriai Ugarit (1) kikötőjében. Ebben az időben -és még sokáig - a hajókat naponta kihúzták valamely alkalmas helyen a homokos partra száradni, javítani és éjszaka nem hajóztak. A kikötőket a hajók építésére használták, nem a hajók tárolására. Ugarit a korban a legnagyobb, 150 férőhelyes kikötő, az azonos nevű város mellett, a mai Laktakia közelében, ahonnan a hajók aljának szigetelésére használt bitumen származott. A nappali, partok menti hajózás jellemző a korra.

Talpgerendát szereltek a hajó aljára, több ezer évig fennmaradt, a neve "false keel", hamis keel.Később nagyobbat szereltek a hajó alá és erre a gerendára erősítették a védő gerendát, több darabból. Rájöttek, hogy -feltéve, hogy a gerenda elég nagy és elég nagy a függőleges felülete- kevésbé sodródik oldalszélben a hajó, és ekkor lehet a hajóval oldalszélben is vitorlázni, és az alsó vitorlarúd elhagyható.  Lényeges, hogy a keel egy darabból készült és és hogy iránytartó gerenda. A hamis keelt már több darabból készítették, kopott és cserélték. Elhagyták a sok gondot okozó alsó vitorla rudat és kötelekkel állították a vitorlát a megfelelő irányba. Korábban az alsó vitorla rúd az oldalsó árbocfeszítő kötelek miatt kellemetlen helyen volt, sokszor elakadt.

False keel and keelson

 A hajófenék-szerkezet elnevezései angolul (4)

A hajóknak először a palánkjait építették fel és utólag erősítették be a kereszttartókat. Az éleknél érintkező karvel palánkokat, tartókat vékony kötelekkel -"varrással"- és csapokkal erősítették össze. A hossztartókat kultúránként eltérő módon építették (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/98-hajok-toertenete-a-hajogerinc-elozmenyei.html?layout=blog&Itemid=101).  

A keel szerepének tisztázásához  - sok féle és eltérő funkciójú változata alakult ki egy hajón belül is- egy késői schooner bonyolult szerkezete:

hull cross section howard16a

A leel volt a főtartó, egy gerendából készült, amire a bordákat erősítették a gerinces hajóknál, és alá került a hamis, a False Keel. A fúrócsigák ellen egy palánk, Worm Shoe, a keelre erősítették a Keelsonokat és a Rider Keelsont (4)

 

A hajó alatt végig futó hamis keel-t, a hosszanti merevítést a szíriai, ugariti eredetű amorita hükszoszok vitték Egyiptomba i.e. 1600-as években (http://www.ancient-egypt-online.com/hyksos.html ), a bronz szerszámokkal, a kerékkel, harci szekérrel (hat küllős kerékkel) és sok más újítással együtt. A Nílus-deltai kikötőjük Avariszban volt -ez volt egyben a hükszosz főváros is. Érdekessége, hogy erődített raktárkikötőket, hármat építettek Avariszban. További, a korban hükszosz kikötők Szimirrában, Árvadban, Bybloszban voltak. Fönícia - az Egyiptomnak adót fizető kikötők szövetsége-majd egy fél évezreddel a hükszoszok után, az i.e. 1100-as években alakul ki Türoszban. A hükszoszokat megelőző időkből, a minószi kultúra idejéből, a pelazgok Küklad-szigeteki kultúrájából nincsenek értékelhető emlékeink, minószi néhány freskótól eltekinve, melyek nem ábrázolnak keeles hajókat.

A hükszoszok vitték a harci szekerek ismeretét Mükénébe is. Az ugariti eredetű mükénéi harci szekerek szekrénye fából, hajlított, fonott vesszőkből készült. A kocsirúd súlya a lovak nyakára nehezedett, nyakhámos befogással. A harci szekerek történetében igen könnyűnek számító mükénéi szekerek kerekei négyküllősek, törékenyek voltak. Bronzból, marhahabőrből készült abroncsokat használtak és a négy küllős kerekek szélességét megnövelték azért, hogy ne törjenek össze az első kőnél. A mükénéi korban az ónbronzhoz szükséges ón ára az ezüst árához volt hasonló, az ezüstöt fizetési eszközként használták. Egy bronzabroncs súlya közel 20 kg volt/lett volna, a képek alapján nem lehet tudni az anyagát, csak a szögeket ábrázolják néha. 

geometrikus Loutrophoros Analatos Louvre CA2985

Mükénéi harci szekér i.e. 1500 körül. (4) 

A szíriai-egyiptomi hajók kereskedtek az Égei-tengeren a minószi-mükénéi kultúrákkal az i.e. 1700-1200-as években. Minószi hajó képe nincs az egyiptomi faliképeken. A képek hiányából arra következtetnek a kutatók, hogy az egyiptomi-szíriai hajók jártak Krétára kereskedni. Tudjuk, hogy volt a minósziaknak állandó képviselete a szíriai Ugaritban. Az ugariti hajók a ciprusi réz kereskedelmén gazdagodtak meg, Ugaritban fémolvasztó-, és kovácsműhelyek voltak. (Az arzénbronz termésfém és kovácsolásra megkeményedik, az ónbronzhoz szükséges ón ára az ezüsttel közel egyenértékű volt.) Az ugariti-mükénéi kapcsolat kétirányú volt az i.e. 1600-as években, ezért lehetséges, hogy a keel Égei-tengeri eredetű, ezt a lehetőséget megvizsgáltuk, tovább vizsgáljuk. Először a minószi- mükénéi nagy kereskedelmi hajókat vizsgáljuk a keelépítésének szempontjából, utána a Szíriából Mükénébe irányuló kereskedelmet.

ThébaiAthénTirünszMükénéPüloszKnósszosz i.e. 1600 után alakul

Mükénéi városállamok (4)

MÜKÉNÉI VÁROSÁLLAMOK HAJÓÉPÍTÉSE 

A mükénéi városállamok történelméről is keveset tudunk (https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCk%C3%A9n%C3%A9i_kult%C3%BAra). A harci szekerek ismeretét i.e. 1550 körül a hükszoszok vitték Mükénébe hajóval, i.e. 1550 körül már ismerték a keelt az akhájok. A megelőző idők hajóépítésére vonatkozó Égei-tengeri leleteket A. Salimbeti gyűjtötte össze: http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm. A hajók méretéről semmit nem tudunk, hajóroncs nem ismert a korból. A Salimbeti féle gyűjtemény talán a legteljesebb az irodalomban, így a keel első alkalmazására vonatkozó becslések alapja ez a gyűjtemény. Az Ugaritból a mükénéi városállamokba irányuló kereskedelemről több ismeretünk van (6), visszatérünk rá.

A. Salimbeti klasszifikációja:

 

ship98

Égei-tengeri térség hajónak származtatása Ugarit felfedezése előtt (http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm

A származásfa alapján - tehát alaki hasonlóság alapján- nem lehet megválaszolni, hogy keeles tengeri vitorlás vagy egyszerű halászcsónak egy kérdéses hajó, ezért a vitorla alapján új besorolás szükséges. A kérdéses idő intervallum az i.e. 1550 előtti bő fél évezredes korszak. I.e. 2300-ig nádcsónakokat használtak, a Melosz szigeti obszídián bányát látogatták már akkor is, sok ezer éve, még Krétáról, Ciprusról is. Melosz Krérától északra található, a Küklád szigetcsoportban. (Santorínitől ÉNy-ra néha Milo néven, http://www.mykonos-accommodation.com/images/logo-background/maps/Aegean-Sea-map-bathymetry-fr.jpg ). Továbbá ki kell zárnunk a vizsgálatból a sarló alakú fenékpalánkos, többnyire minószi hajókat: meredek orrtőkés hajókat kerestünk, keel-el építve. A minószi freskón ábrázolt i.e. 1630 körüli sarló alakú fenékpalánkos hajók nem keel-es hajók. (https://bencsik.rs3.hu/administrator/index.php?option=com_content&view=article&layout=edit&id=119) 

A II.-es osztály 4 képét idézzük:

                                                                       ship 02qship 03qship 04qship05q

 

                                                         Minószi leletek, a legutolsó Paleocastros-ból, i.e. 2000 körüliek, Type II. besorolású vitorlások.

Meredek tőkés hajók, jellegzetes Égei-tengeri hajók, az akháj hajókat függőleges orrtőkéve építették. A tat-díszítés is vet fel kérdéseket, talán funkcionális a díszítés? Egy minószi replikán modellen látható hasonló tattőke dísz, megvizsgáljuk a minószi sarló alakú hajókat is részletesen:

                                                                                                                                      min

Penteconte good Model Shipmaster5

Minószi sarló alakú fenékpalánkos hajómodellek íves orr- és tattőkékkel, ie. 1600 körül, az alsó modell esetén az orrtőkénél a külső hossztartó gerendák átfedésben végződnek (4)

 

A minószi hajók: korabeli faliképek és a krétai múzeumok (Maritime Museum of Crete, https://en.wikipedia.org/wiki/Nautical_Museum_of_Crete ,  https://kretasziget.hu/index.php/kreta-latnivalok/nyugat-kreta/kretai-tengereszeti-muzeum ) kiállítási anyagai  és pecsétek alapján következtettünk. (Nem sikerült megszerezni az MICHAEL WEDDE, From Classification to Narrative: The contribution of Iconography towards Writing a History of Early Aegean Shipbuilding; on Mediterranean Historical Review 2008; MICHAEL WEDDE, Towards a Hermeneutics of Aegean Bronze Age Ship Imagery, Mannheim (1992) irodalmakat).

Nevezetesek a Théra szigeti, minószi hajókat ábrázoló freskó sarló alakú hajói, hosszú- és fenékpalánkos hajók: 

AKROTIRI SHIP 1500

"Hajófelvonulás" a minószi kultúra körhöz tartozó faliképen, egy kivétellel fehér hajókat festettek a freskó készítői, Akrotíri, Théra (4)

akrotiri thera másolatn

Freskó részlet raktárakkal, és képen jobb szélén: a halászháló kezeléshez szükséges kilépődeszka a taton, oroszlános orrtőkével (4) 

 

ship14

 Minósz-i sarló alakú hajómodell másolata, megemelt díszes nyújtott orral, tömzsi emelt tattal, kormányevezős, alsó vitorla rúddal (amit Egyiptomban a fenékgerendás hajókon elhagytak), kis kilépő deszkával, oroszlán díszíti, jellegzetes a hosszú orrtőke (4)

Hasonló vitorlás csónak ábrázolása a minószi Mokhlos - Kréta melletti- szigetről származó sarló alakú hajó testtel ((http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm), ahol sok Égei-tengeri hajó, de lehet csónak képe, illetve modell található, sajnos méretek nélkül, ld. később részletesen). 

ship112
 

A Marjai-Pataki könyv (3) a minószi hajózásra vonatkozó része szerint nem volt nádhajózás az Égei-tengeren, azóta már bebizonyosodott, hogy volt. A minószi kultúrát megelőző korokban az obszidián  nagyszámú, anyagvizsgálattal hitelesíthetettleletei alapján: kiterjedten használták a nádhajókat az Égei tengeren az utolsó több, mint tízezer évben. (https://mult-kor.hu/20110831_obszidian_leletek_idezik_hellasz_jegkori_tengereszeit). A minószi hajók döfőorr kérdéséhez (3, az irodalomban sok helyen gerinces döfőorros hadihajóról írnak, de nem megalapozottan): a  freskó középső hajójának tatjára szerelt kilépő deszka  halászathoz,  a be- és kilépéshez, kikötéshez alkalmas. A hajók haladási irányát a kormányevezők helyéből ki lehet találni. A következő képen mai (!) thai halászcsónakokon látni lehet hasonló kilépő deszkákat:

Thai fishing boats at the beach

Mai thai halászcsónakok, a csónak végén kilépő deszkákkal (4)

Kérdéses a civilizáció, palotagazdaság, amelyik az egyenes orrtőkéjű hajókat elkezdte építeni i.e. 2000 körül vagy előtte. De tudni lehet, hogy az eredetük nem minószi. A függőleges akháj orrtőke (kora mükénéi) eredete keresendő. (http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm), feltehetően a pelazgoszok Küklad-kultúrájában keresendő. 

Egy gyenge érv a hadihajók mellett: Thuküdidész  bizonytalan volt már az i. e. 5. században is, egy évezreddel később: „Minósz volt az első hatalom, amelynek a hagyomány haditengerészet birtoklását tulajdonítja”, indoklása szerint: azért, mert nem védték falak.

Akrotiri (Szantoríni) ábrázolás a kilépő deszkáról: 

Akrotri hosszanti tartó kötél van

Akrotíri (Théra) freskórészlet, kilépődeszkával, vontató-horoggal és nem döfőorral (4)

A minószi hajókra tett kitérőt összefoglalva: A freskón fenékpalánkos hajókat ábrázoltak. A tatra szerelt (kötözött) szerkezet nem döfőorr. Az egyik fenti modell elágazó külső hosszanti tartógerendáit ábrázoló kép egy replika, kutatók készítették, máshol is előfordul (5), de statikai szerkezeti funkciója nincs az elágazásnak, dísz, döfőorrnak alkalmatlan, külső tartó gerendának alkalmas.

Az i.e. 2000 körüli ábrák egyenes, meredek orrtőkéjű hajókat ábrázolnak, ezek lehetnek keeles hajók. További ábrák a Salimbeti féle gyűjteményből, lehetőleg kormányevezővel, és nem sarló alakú hajókat kerestünk:

                                                                                                                         shipB70ship109ship03 thalismanic

                                                                       Égei-tengeri (pl. Malia, Kréta) vitorlás hajók, i.e. 1700-as évekből 

 

shipB115 Argos

Argos-i (a trójai háború, i.e. 1200 körül, idején a hajóépítéséről nevezetes) agyagmodell (IV típus) árboctővel

 


Phaistos ship114

 

Phaisztoszi (krétai) késő minószi hajó 

 

 

ship27 Phylos

Pylosi (a mükénéi kultúra nevezetes palotagazdasága) nevezetes, talán rohamfedélzetes hajó meredek orrtőkével, a kis orrtőke más ábrázolásokon is látható, döfőorrnak kicsi: (false) keel védő gerenda. 

 

ship29 Asine

Asinei VI. típusú hajó (trójai kor), a korban négyszögletes vitorlákkal építették a hajókat, úgy 12 evezővel, kormányevezőkkel

                                                                                                                                                                                                                 ship57 Asine

          Asinei VI. típusú hajó (trójai kor), ábrázolták a hamis keelt, a partra futtatásnál volt szerepe, védte a hajó alját 

                                                                                                                                                                                                               ship69 Tiryns

                                                                                                                                           Tyrinsi (Mükénéi kultúra) VI. típusú hajó

Összefoglalva: a Salimbeti gyűjtemény képei alapján a keel Égei-tengeri eredetű, és  i.e. 2000 előtti is lehet, ami megelőzi minószi hajókat és az ugariti kultúra i.e. 1700-as éveit is.

 

Mükénéi városállamok Mycenaean World en

 (A kép eredete: https://en.wikipedia.org/wiki/Mycenaean_Greece)

Elgondolkodtató, hogy mit lehet tudni az északi szigetek, esetleg a trák-dardánok hajóiról, a Dardanellák vidékén, a trójai csata hajóinak az eredetéről? Feltehetően az akhájokkal párhuzamosan és kölcsönhatásban alakultak ki a trák hajók, az akhájok É-ra jártak gabonáért, amiből a mükénéi kultúrában hiány volt. A Trója-i csata (i.e. 1237, a trák-dardánok és az akhájok háborúja volt, közös volt a panteonjuk) hajóinak tatjáról, fedélzetéről (ebből alakul ki a 2 x 25 evezős, konkáv orrú, rostrumos, híres és gyors gálya) egy vázakép:

ship55

ship74

A Tengeri Népek és az Égei-tengeri hajók összehasonlítása: madárfejes (kacsafejes) függőleges orrtőke (A), emelvény (B), az evezősök védelmét szolgáló oldalsó emelvények (kosárfonat, marhabőr, C-D), hajótest (E), keel (F), a meredek, függőleges orrtőke miatt hasonló akháj hajók. 

(A képek eredete: http://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm, ahol igen jó összefoglaló az Égei-tengeri leleltekről, bár a tárgyalt nézet szerint már a minószi kultúra, tehát i.e. 1800 előtt már építettek döfőorros hajókat az Égei-tengeren, ami nem indokolható.) Az első döfőorral szerelt hajót  III. Ramszesz építette, előtte minden erre utaló forrás bizonytalan.

                                                                                                                                                                                               Sea peoples vessel from Mendinet Habu

                                                                                    A Tengeri népek és az akhájok a hajóikat madárfejekkel díszítették, függőleges orrtőkés, false keeles hajók (4)  

 

reasonable reconstruction of the Achaean 120BC

 Gálya típusú hajó a Trója-i háború (i.e. 1237), a Nílus-Deltai csata (i.e. 1175) idején a pyloszi hajó típussal támadták a krétai akhájok III. Ramszeszt. (4) 

Az apró orrtőke nem ábrázolási hiba, más ábrázolásokon is látható, döfőorrnak kicsi lenne: keel védő gerenda. A Tengeri Népek, pl. az akhájok építésére az egyenes függőleges orrtőke és a false keel jellemző. 

 

Nílus deltai csata 1175

 

Nílus-deltai csata (i.e. 1175, (2)):  baloldalon középen a Tengeri népek kacsafejes false keeles hajói (4)  

 

hadihajó i.e.1200

III. Ramszesz döfőorros és keeles hajója a Nílus-deltai csatából (5)

 

 
Invasions destructions and possible population movements during the Bronze Age Collapse ca. 1200 BC
 
                                                                 A Tengeri népek támadása az i.e. 1100-as években (4)
 
 
 
UGARITI KEEL AZ I.E. 1700-AS ÉVEKTŐL 
 
Kereskedelem-történeti kitérő: A szíriai tengeri kereskedelem kialakulása H. Klegel: Az ókori Szíria története és kultúrája (6) c. könyve alapján az i.e. 1700-as évekre elejére tehető (6. 32.- 33.o.): ekkor Ugarit és Byblosz voltak a legfontosabb kikötők, a szíriaiaknak volt képviseletük ekkor már Cipruson és egyiptomi, minószi hajók látogatták Ugaritot, a minósziaknak is volt Uraitban képviselete. Au ugaritiak kereskedtek is a ciprusi rézzel és az Égei-tenger vidékéről származó árukkal. Az i.e. 1300-as évekig érvényes, hogy egyiptomi befolyás volt Ugaritig. Ugarit adót fizetett Egyiptomnak (6.50.o.), aztán a hettitáknak, amikor a hettiták kiszorítják Ugarit államból  az egyiptomiakat (nagy volt Ugarit területe, kb. 80 telepből állt, (6.74.o.), ebből az egyik csak a hasonló nevű kikötő). .
Az i.e.1720-as években az ugariti eredetű hükszoszok elkezdenek "beszivárogni" Egyiptomba, a tengeren is, és lehet, hogy főleg a tengeren "bekereskedték magukat". Lassú folyamat lehetett, de később fáraókat is adtak a hükszoszok Egyiptomnak. Ugaritban sok szöveget, agyagtáblát találtak, itt keletkezett az első ábécé. Az ugaritiak sok technikai újítást- pl. a függőleges szövőszéket, a kereket, lantot, bíborcsigát, harci szekeret, reflex íjat- ismertetnek meg Egyiptommal, i.e. 1550 körül I. Jahmesz fáraó kergeti ki az amorita hükszoszokat, szárazföldön a Gáza közelében lévő Saruhen erődöt három évig, Avariszt másik három évig ostromolják az egyiptomiak. I.e. 1350 előtt az amoriták Ugarittól D-re alapítják meg az Amurrú nevű államot, Szimirra fővárossal és kikötővel, ez korábban a hükszosz kikötő volt. Aztán az egész területet elfoglalják a hettiták, II. Ramszesz idejéig. (6.73.o.) 
Az ugariti palota 9000 m2 területű volt, két emelet magas, emlékeztet a minószi palotára, ahol talán képviselete volt Ugaritnak. ( 6.86.o.). Ugaritban volt a minósziaknak lépviselete. Ugarit exportcikkei (6.84.o) között szerepel a fa, gyanta, gyapjú, gabona (a hettitáknak egyiptomi gabonát szállított Ura kikötőbe), szövet, fémek (Ugariti hajóroncs: ).. A rézércet, a rézöntvényeket (ingótokat) Ciprusról szerezték be, feldolgozták és vitték a mükénéi területre. Mermenptah fáraó (i.e. 1213-1203) kardokat készíttetett Ugaritban. 
Mermenptah fáraó idején már megjelennek az akhájok vezette Tengeri népek Kánaán környékén, ekkor még az ugariti flotta a hettiták megbízásából elfoglalja Ciprus egy részét, aztán i.e. 1180 körül a Tengeri népek hét hajóval felégetik Ugaritot, (ez jelenti Ugarit végét) a föníciaiak foglalják el majd Laktákiát, a bitumene miatt. Elfoglalásakor az ugariti flotta Lukkában hadakozott az ottani akhájokkal, hadserege Kilikiában volt.
 
 The Ship Depiction in the Tomb of Nebamun The First Egyptian Seagoing Ship without a Hogging Truss Alexander Belov
 
A Nebamun (k.b i.e. 1350) sírjában lévő jelenetet: szír hajóval Egyiptomba hajózik, a parton szíriaiak szíriai szekerekhez csatolt ázsiai púpos bikák mellett álló szíriaiak búcsúztatják.  (https://www.researchgate.net/publication/326353896_The_Ship_Depiction_in_the_Tomb_of_Nebamun_The_First_Egyptian_Seagoing_Ship_without_a_Hogging_Truss (Alexander Belov)
 
 
Van egy homályos pontja a keel-történet vizsgátatának: azt tudjuk, hogy a legkorábbi fahajók alját is védték talpgerendákkal, a napi partra húzás miatt, de azt nem tudjuk ábrák, képek alapján megállapítani, hogy a keelt mikor védték false keellel?
A korból fennmaradt értékelhető fahajó roccs,  amit D-Anatóliában találtak, a mükénéi kultúra területére tartott: Az Uluburun (https://en.wikipedia.org/wiki/Uluburun_shipwreck), egy i.e. 1305 -ben elsüllyedt ugaritri (Szíria) keeles hajóroncs modelljei:
 
ULUBURUN
 
ULUBURUN1
 
550 Uluburun1
 
Uluburun hajóroncs alapján készült modellek, külső hossztartós hajó, meredek tőkékkel
(ha valóban lett volna alsó vitorlarúdja, szerintünk nem volt, akkor false keeles hajó lett volna) (4) 
 
1971-ben Szicíliában találtak egy több mint ezer évvel későbbi roncsot, Marsala roncs a neve, a Karthagóiak keel építése jól megfigyelhető. Egy hadihajó roncsa kb. i.e. 235-ből, mozsarakat, ivóedényeket, állatcsontokat, amphorákat találtak rajta. Valószínűleg egy liburna típusú gálya volt, ( a liburna egy igen gyors dalmáciai gálya, a rómaiak átvették és nagy számban építették, ezek szerint a punok is), kb 2x17 evezős 35 méter hosszú, 4.8 méter széles. A keelt nem utólag építették a hajó alá, hanem a keelre építették hajópalánkokat. Gerices hajók esetén a bordákat erősítik először a hajógerinchez, ostorgerendának is nevezik. Az első roncs, amin találtak ballasztot!
 
1280px Marsala ship 2
 
A pun Marsala hajó i.e. 235-ből keellel (https://en.wikipedia.org/wiki/Marsala_Ship)
 
Punic.prow first warship
 
A pun Marsala hajó i.e. 235-ből eredeti keelje és néhány bordája (https://en.wikipedia.org/wiki/Marsala_Ship)
 
1280px Marsala ship 1
 
A pun Marsala hajó i.e. 235-ből eredeti keelje és néhány bordája (https://en.wikipedia.org/wiki/Marsala_Ship)
 
 
 
 
 
 
  
 
 
IRODALOMJEGYZÉK
 
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Ozirisz Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.
ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, (1981). ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, a hálón történő kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, mert kép névként csak egy szűk karakterkészlet menthető, amúgy érthetően.
(5) GULAS, Stefan és LESCINSKY, Dusan: A vitorlás hajók története, Madách Kiadó.1984.
(6) KLENGEL, Horst: Az ókori Szíria története és kultúrája, Gondolat, 1977.
 
Utolsó módosítás   2020 05. 24.