A mesterséges Intelligencia (MI) legalább 80%-ban jól válaszol
(2025 december)
Ha egy tanuló legalább 80%-ban helyesen válaszol, akkor minimum négyes osztályzatot érdemel. Tehát van egy eszközünk, az MI, ami ugyan nem ad 100%-os válaszokat, - amit a hétköznapi életben nem is igénylünk-, de a természetes gondolkodásnak, tájékozottságnak, a józan ész-nek megfelelő válaszokat ad. A bujtatott állítás, hogy a "józan paraszti ész" legalább 80%-ban helyes, és az MI is legalább 80%-ot tud. Bár a kettő nem pontusan egyezik, botorság lenne nem használni az MI-t. Meg kéne tanulnunk pontosan arra kérdezni, amit keresünk, mert pontatlan kérdés esetén a pontatlan kérdésre válaszol, " hallucinál". Úgy működik, hogy több irodalomból, megfelelő közleményből készít a kérdésre egy néhány soros választ. El kéne fogadnunk a válaszait, mint irodalmi forrást, pl. mint a Wikipédia válaszait, melyek többnyire nem tudományos elemzések, de kiindulásnak alkalmasak egy probléma megoldásánál. A legismertebb összehasonlító vizsgálat a Nature 2005-ös tanulmánya volt, amely szerint a Wikipédia tudományos szócikkei kb. azonos pontosságúak voltak, mint az Encyclopaedia Britannica cikkei (hibaszám alapján csak kis különbség volt). Későbbi vizsgálatok általában azt találták, hogy az MI által is idézett Wikipédia kb. 80–90% pontosságú a stabil, jól követett témákban, de a friss, vitatott vagy szűk csoportok témáiban a pontosság jelentősen csökken. ( A tőkeáramlás az MI-be fokozódik: https://www.portfolio.hu/befektetes/20251208/kiderult-hova-aramlik-a-penz-a-blackrock-strategaja-elarulta-mi-lesz-a-mesterseges-intelligencia-kovetkezo-nagy-nyertese-804754).
A természetes gondolkozás (józan paraszti ész, NQ) Descartes szerint: "amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak, s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja. Józan ész alatt azt a bölcsességet értjük, ami általánosan megvan/meglehetne mindenkiben, nem a tanulmányoktól, a képzettségtől függ. Alap emberi tulajdonság, ami a gondolkodással vagy a tapasztalatokkal van összefüggésben, és nem diplomákkal vagy nyelvtudományokkal. A józan paraszti ész nem függ semmilyen képzettségtől, az inkább az egyszerű, józan, természetes észjárásra utal, ami a parasztokra jellemző. pozitív dolog, ami leegyszerűsített, nem túlcifrázó, de nem is cizellált, szimpla és logikus gondolkodás, hozzáállás." Azaz a véleményeink azért egyeznek, mert közel mindenki ugyanazon következtetésekre jut, tapasztalatokra és mintázat felismerésekre épül. A mindennapi józan ész logikája (angolul commonsense reasoning) azt jelenti, ahogyan az emberek természetesen következtetnek a világban szerzett hétköznapi tapasztalataik alapján. Rugalmas, tapasztalat-alapú gondolkodás, amely gyorsan és hatékonyan működik hétköznapi helyzetekben. A józan ész logikája segít a túlélésben, megóv hibás döntésektől általában, gyors döntéshozatalt tesz lehetővé, a helyzetek legvalószínűbb alapértelmezéséit adja. Mások tapasztalatain alapul, a legvalószínűbb kimenetelt, egyszerű, gyakorlati megoldásokat keres, nézőpontok váltásával fejleszthető.
Az emberi természetes intelligencia (IQ) fő ismérvei: az ember képes a folyamatosan változó körülményekhez alkalmazkodni, és a problémákat rugalmasan, a korábbi tapasztalatokból merítve megoldani. Az egyén képes új, eredeti ötletek, megoldások és alkotások létrehozására is, ami a mesterséges intelligencia számára utánozható terület. Az emberi speciális intelligencia többféle területen nyilvánul meg, például nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, zenei, mozgási formákban.Tesztelhető.
Érzelmi intelligencia (EIQ): magában foglalja a saját és mások érzelmeinek felismerését, megértését és kezelését, a képesség kulcsfontosságú a sikeres emberi interakciókban és a mentális jólétben. Képesség a másokkal való hatékony kommunikációra, együttműködésre, empátiára és a társas normák megértésére. Önreflexió és tudatosság esetén valaki képes önmagára, saját gondolataira, érzéseire és cselekedeteire reflektálni, vállalni a hibáit, és ezek tudatában fejlődni. Egy képesség, hogy tudatosan figyeljük és irányítsuk saját gondolkodási folyamatainkat, tanulási stratégiáinkat. Az emberi viselkedést gyakran belső motivációk vezérlik.
Az intellektus meghatározása (mérhetetlen tesztekkel), az "intellektus" értelmi képességet, a tudatot, tudatost jelent, magába foglalja az észlelés, az emlékezés, a gondolkodás, általánosítás, az elvonatkoztatás, az érvelés, eszközkeresés, készítés és a döntéshozatal képességeit. A (cél-) tudatosság (és a humor) és a célhoz az eszközkeresés, taktika- és stratégiakeresés a legmagasabb szintű integrált mentális tevékenységek, emberi tulajdonságok. Az intellektuálisan fejlett embereket az új problémák felismerése és megfogalmazása jellemzi, jól, jókor és jót kérdezni kevesek képessége, és nehezebb mint válaszolni.
A legnépszerűbb példa a józan észre, a természetes gondolkozásra, hogy mennyire igazak még a magyar és az erdélyi időjárással kapcsolatos bölcsességek? Az utolsó 120 évben az éghajlatunk 2.5 C fokot melegedett. Egy kutató (https://www.origo.hu/itthon/2025/12/idojoslas-nepi-mennyire-valnak-be) az elmúlt hatvan év időjárási adatait vetette össze ötven népi időjóslással. Azt találta, hogy átlagosan 56 százalékban van igazuk a népi mondásoknak, ami a felmelegedést figyelembe véve jó arány, felmelegedés nélkül talán meglenne a 80%. A vizsgált mondások közül a jégtörő Mátyáshoz fűződő teljesített a leggyengébben. Mátyás neve napján ugyanis, ha talál jeget, elolvasztja, ha nem, akkor viszont csinál, tehát ha február 24-én fagy, akkor a következő napokban az átlagosnál melegebb idő várható, és a megállapítás mindössze az esetek 21 százalékában igaz. 120 évvel ezelőtt később kezdődött a tavasz egy-két héttel, akkor nagyobb %-ban volt még igaz a mondás. A néphiedelem úgy tartotta, hogy ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás töri meg a tél uralmát, másrészt viszont, ha jeget nem talált, akkor csinált.
A legmegbízhatóbb bölcsesség a „Szent György napja ősi tavaszkezdő nap”, vagyis a március 24. utáni hétben valóban 96 százalékban melegebb az idő, mint korábban. Jó találati aránnyal bír a „Gergely-napi szél Szent György-napig él” (70 százalék), és a szintén márciusi Sándor, József, Benedek is, akik az esetek 65 százalékában hoznak meleget. Medárd 66 százalékban váltja be a negyvennapos esőre vonatkozó jóslatot, és 67 százalékban igaz, hogy ha Katalin kopog, karácsony locsog. Január 6-án vízkereszt vagy más nevén a háromkirályok napjával fejeződik be a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Egykor e nap időjárásából következtettek az új év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a várható termésre csakúgy, mint az emberek egészségi állapotára. Hatvan-hetven százalék feletti arányt ért el még László, Anna, Péter és Márton is.
Az erőteljes felmelegedés 1910 körül kezdődött, ha az 1850-1910 közötti hatvan évet vizsgálták volna, akkor az MI szerint "Az 1850-1910 közötti hatvan év időjárási adatait összevetve a népi időjóslással, hány %-os az egyezés?" kérdésre a válasz lényege, hogy "Az 1850–1910 közötti időjárási adatok rendszerezett, megbízható archívumának elérhetősége erősen korlátozott, különösen Közép-Európában. És szubjektív megfigyeléseken, regionális tapasztalatokon alapszik, 50-80 % körüli találati arányt ér el." Tehát az MI időjárás előrejelzésnél is jól teljesít, alulról közelíti a 80%-ot.
Érdekesség: Amennyiben valaki azt jósolja, hogy holnap olyan hőmérséklet lesz, mint ma, vagy hogy jövő héten olyan idő lesz, mint az elmúlt héten volt, akkor az egyezés meghaladja a 80 %-ot is. Azaz a gyors időjárás változások, az érdekes, nevezetes periódusok előrejelzése tart érdeklődésre számot.
Hasonló, de több mint 80%-os eredményt kapunk ha a napi hőmérsékletet a megelőző napi hőmérséklettel becsüljük:
(Kicsit általánosabban a probléma úgy fogalmazható, hogy az óránkénti, napi, heti és havi mitavett idősorok esetén a mintavétli idő növekedése hogyan rontja a korrelációt?)