Javasolt gömbvillám kísérletek
 
 
(Bencsik István, 2026 június 6.)
 
 
 
 A gömbvillámok keletkezésének általános folyamata: Elektromos kisülés → töltésmegosztás →  a gömb stabilitása térben →  a gömb stabilitása időben. Közvetlen villám, gömbvillám mérések nem lehetségesek: a kísérleti előállítás módjától függően sok féle gömbvillám lehetséges. Kérdés, hogy mi valósulhat meg a természetben? 
 
A gömbvillámok keletkezésének folyamata (az egyik hipotézis): egy elővillám (pozitív streamer) csúcsa porral szennyeződik → Yukawa porplazma alakul ki, aminek a felületi feszültséghez hasonló tullajdonsága van, azaz kialakulhat egy gömbvillám amikor a streamer megszűnik→ ami gyorsan kialudna, ha a fűtését nem biztosítaná a por égése →  lebeg, majd elfogy az égő por, és kialszik. Két kísérleti célt érdemes kitűzni első lépésben, az egyik a gömbvillámok keletkezésével kapcsolatos, a másik a stabilitásával. 

 

Általában a gömb eredete:

Szent Elmo koronakisülés, streamer elővillám, villám, mikrohullám, töltésmegosztás, mesterséges kisülés

Anyaga:

Megosztott töltések, szilicium, fémpor, szerves agyag, vízpára, mikrohullám

Gömb alak oka (stabilitás térben, minden modellnek indokolnia kellene!):

Sok modell nem indokolja a gömb alakot, de lehet mikro-állóhullám, felületi feszültség,

oszcilláló megosztott töltések, polarizált vízpára, mágneses mező, elektrosztatikus nyomás

Stabilitás oka időben: 

Sok modell nem indokolja, de kémiai égés, negatív differenciális ellenállás, oszcilláció árama,

töltésmegosztás, plazma, lassú rekombináció.

Jelenségek: átmegy üvegen, kerámián, lebeg, sodródik, ritkán létezik 10-60 másodpercnél tovább, hajlamos követni a fémvonalakat, elektromos vezetékeket, kerítéseket vagy telefonvonalakat, nem meleg, a semmiből keletkezik és így is tűnik el, van szaga, hang- és fényjelenségek, rombol (és éget, ha érintkezik valamivel), kb 1 -1.5 méternél nagyobb átmérőjűt még nem figyeltek meg.  A legelfogadottabb kémiai modellek feltételezik, hogy a villámcsapás pillanatában az energia raktározódik el valamilyen anyagban (szilicium, szerves anyag), ami később lassan, égéssel szabadul fel.

Legismertebb a szilícium-gőz elmélet. Lényege: amikor a villám a talajba csap (igen gyakori jelenség, míg a gömbvillámok igen ritkák), a homokban lévő szilícium-dioxidot tiszta szilícium-gőzzé redukálja. A szilícium gőzfelhő a levegőben lassan oxidálódik (ég), fény- és hőjelenségeket okozva. (John Abrahamson & James Dinniss: Ball lightning caused by oxidation of nanoparticle networks from normal lightning strikes on soil.  Nature, Volume 403, Issue 6769, pages 519–521., 3. February, 2000., https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10676954/). A modellt alátámasztja egy 2012-es kínai spektroszkópos mérés, ahol szilíciumot, vasat és kalciumot találtak egy észlelt gömbvillám spektrumában (Cen, J., Yuan, P., & Xue, S. (2014). Observation of the optical and spectral characteristics of ball lightning. Physical Review Letters, 112(3), Article 035001. https://doi.org/10.1103/PhysRevLett.112.035001). 

A nano háló modelleknél a villámcsapás során elpárolgott fémekből, esetleg szilikátokból álló, nano méretű részecskékből álló térhálózat alakul ki. A struktúra izzik, a felszabaduló tárolt kémiai energia biztosítja a a több 10 másodperces stabilitást. A kémiai, nanohálós, égő fémporos, fémgőzös modellek problémája, hogy 
- ha kevés a fém, igen rövid az élettartam, pedig legalább 1-200 Joule szükséges a stabilitáshoz,
- ha sok a fém, nem lebeg a gömb, hanem leesik.

Ball1

                               Egy gömbvillám spektruma (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ball_lightning)

Az Abrahamson & Dinniss villámot feltételez, és szilícium gőzt, vagy Si-nanohálót. (Nem általános a modell, mert léteznek villám nélküli megfigyelések, sőt zivatarok idején is sok megfigyelés létezik, de közvetlenül villám után igen ritkák a megfigyelt gömbvillámok!)

Az általunk vázolt folyamatban fontos szerepe van a talajból induló, a villámoknál gyakoribb elővillámoknak, a pozitív streamereknek:

streamer nagyítás
Alsó, elágazó, pozitív, és sok méteres streamer elővillámok  (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S016980951730652X) 
Schematic diagram of streamer during propagation

Egy streamer sematikus rajza terjedés közben, átmérője 2 - 3 mm

A fénysebesség 0.1 -1 % -ával mozgó pozitív töltésfelhő a csúcsa a döntő, ami mögött egy jól vezető, gyakran pozitív "földelő" plazmacsatorna van. A streamer növekedését a csúcsánál lévő elektronlavinák táplálják. A térerősség a csúcsban felerősödik, és messze meghaladja a levegő átütési pontját (kb. 30 kV/cm-t). A fotó ionizáció : a forró plazma ultraibolya (UV) fényt bocsát ki, ami a streamer csúcsán túl a levegőben kiszabadít néhány mag-elektront a gázmolekulákból, melyekből lavina alakulhat ki.
Hipotézis: Ha por (bármilyen, valószínűleg szerves por, fa-, cellulóz-, műanyagpor) elnyeli az elektronokat, a lavinafolyamat lelassul vagy teljesen leáll, kialakulhat a gömbvillám, ha elegendő a por. Kritikus a szálló por jelenléte: a porrészecskék befogják a fotoionizáció során született mag-elektronokat: kialakul a Yukawa porplazma. Ha a streramer előtt nincs elektronlavina, amiket "leföldel", a streamer „motorja”, a csúcs lefullad, és a növekedés megáll.
(A kép forrása: Donglin Liu, Qiang Liu, Zhongdong Wang, Journal of Physics D: Applied Physics, Jan. 2021)
Amennyiben a gömbvillámok streamer eredetűek, és Si por a fűtőanyaguk, akkor Si por esetén el kéne párologtatniuk annyi SiO2 homokot, és elbontani, felemelni a talajról a szilícium gőzt, nanohálót, amennyi a több 100 Joule hőtermeléshez elégséges.
A spektrumból következnek a Si, Fe, Ca szennyezések, de fűtést és a gömb stabilitását nem csak a felszívott nagy mennyiségű fémpor biztosítja. Egy korábbi tanulmányban, egy számpélda szerint több, mint ≈ 0.3 g Si por keletkezését, szállítását (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/984-a-goembvillam-fizikai-parameterei.html?Itemid=101) kéne feltételezni, ami még éppen lehetséges: a ≈ 0.3 g Si por már határeset, mert több fémpor súlya nem teszi lehetővé a lebegést. Továbbá gömbvillámok nemcsak a talaj közelében keletkeznek, ezért :
 
Hipotézis: a könnyebb és gyakrabban előforduló szerves, valamilyen szénvegyület szennyezést feltételezünk. A szerves anyagok a levegőben mindenhol  előfordulnak, és elegendő mennyiségű könnyű  fütő anyagot szolgáltatnak a stabil lebegéshez.
Az első kísérlet célja belátni, hogy a pozitív töltésű streamer csúcsoknál -itt az elektronlavína a csúcsnál áramlik- milyen csatolási (Γ) feltételek esetén keletkezik Yukawa porplazma szennyezés, pl. szénszemcsék és fémszemcsék jelenlétében, hacsak a másodperc tört részére is (elektronlavinák esetén ismert a jelenség!) 
Porplazma folyadékszerű állapotának kimutatása. Nagysebességű kamerával és lézeres szórással mérhetőek (természetesen a Faraday-kalitka használata célszerű, ha a kísérlet nagy energiájú, nagyfeszültségű.):
a szemcsekoncentráció,
a részecskék közötti távolság,
a rendeződés mértéke.
A második kísérlet célja bizonyítani, hogy a szénszemcsék által szennyezett 1300 -3500 Kelvines Yukawa levegő-szénpor "folyadék" plazmák néhány másodpercig, néhány 10 másodpercig lebegnek, ami Γ = 50 -100 -as csatolási állandó esetén számítások alapján belátható. Az égés oxigént fogyaszt, ami jól mérhető. Mérés: létre hozandó pozitív streamer szerves aeroszolos levegőben, majd megfigyelni, hogy létrejön-e a streamer megszűnése után is fennmaradó világító objektum? Ha akár csak néhány tizedmásodpercig fennmaradó fénylő klaszter keletkezne, az már nagyon érdekes eredmény lenne.
(A porplazma-kísérletek többsége alacsony nyomáson működik.) Légköri nyomáson: a rekombináció gyors, az ütközések gyakoriak, a Debye-hossz nagyon kicsi.) Ezért a kritikus kérdés, hogy létrejöhet-e légköri nyomáson olyan erősen csatolt állapot, amelynek már folyadékszerű tulajdonságai vannak?
A pozitív töltésű streamer csúcsokból keletkezik Yukawa porplazma légköri nyomáson, szennyezés, pl. szénszemcsék, esetleg fémszemcsék jelenlétében (a Γ csatolás), és ennek mérése
Egy pozitív streamer csúcsában  nagy elektromos térerősség van (esetleg MV/m nagyságrendű), intenzív ionizáció zajlik, molekulák disszociálnak, aeroszolok, koromszemcsék, szerves részecskék keletkezhetnek. Ha elegendő apró szemcse (mikronos, nano méretű részecske) jön létre, akkor elektronokat gyűjthetnek össze, jelentős negatív töltést vehetnek fel, árnyékolhatják a Coulomb-kölcsönhatást, amikor a Yukawa porplazma jöhet létre, bár még nem jelent folyadékszerű vagy önfenntartó porplazmát. 
A laboratóriumi Yukawa-porplazmákat nem streamerekből állítják elő. Valószínűleg létrejönnek töltött porszemcsék a streamer környezetében. A plazmafizikában a Γ (Gamma) csatolási paraméter megmutatja, hogy a részecskék közötti elektromos-kölcsönhatás mennyire erős a hőmozgáshoz viszonyítva. Közvetlenül Γ nem mérhető. Ha a streamer-csúcsokból származó szén- vagy koromszemcsék mikro-, nanométeresek, akkor több ezer elektron töltést hordozhatnak, és ha a Debye-hossz nem túl kicsi, akkor könnyen előfordulhat, hogy Γ=10−100, vagy nagyobb érték, ami már folyadékszerű Yukawa-porplazmának felel meg, amikor felmerül a felületi feszültséghez hasonló kollektív viselkedés, amelyre a gömbvillám-hipotézis épül.
*Létrejöhet-e nagy sűrűségű poranyag, ami felvehet-e nagy töltést, kialakulhat-e a Γ ≈ 50–100 folyadékszerű tartomány (döntő kérdés)? Érdemes a hipotézis egyes lépéseit külön ellenőrizni (AI válasz, erősen javítva):
1. Alapkísérlet: streamer által létrehozott por kimutatása. keletkezik-e jelentős mennyiségű töltött részecske a streamer csúcs közelében?
Kísérleti elrendezés:
hegy–sík elektróda,
pozitív impulzusfeszültség (10–100 kV),
levegő normál nyomáson,
nyomnyi mennyiségű szerves gőz (fa-, cellulóz por, vagy terpének, etanol vagy más szénhidrogén).
Mérés:
lézerszórás,
részecskeszámláló,
elektromos mobilitásmérő.
Ha a streamer után megnő a nano- vagy mikrorészecskék száma, az már az első lépés igazolása.
2. Töltésmérés. A keletkezett részecskék tényleg erősen töltöttek-e?
A streamer után a gázáramot át lehet vezetni:
Faraday-kalitkán,
elektromobilitás-analizátoron.
Így mérhető:
a töltés előjele,
a töltés nagysága,
a töltés/részecske arány.
3. Megjelennek-e Yukawa-rendszerekre jellemző  struktúrák?
A streamer zóna mögött: lassú gázáramlás, nagysebességű kamera, lézerlapos megvilágítás.
Keresendőek: szálak, szemcsék, cseppekhez hasonló tömörülések, hullámjelenségek.
Ilyesmit porplazmákban már sokszor megfigyeltek.
4. Debye-hossz és csatolási paraméter becslése
Ha mérhető:
részecskeméret,
részecskesűrűség,
töltés, akkor kiszámítható: Γ= (4πεoakBT)-1 Q2 exp (−a/λD) 
ahol a az átlagos részecsketávolság, λD a Debye hossz. Ha Γ nagyságrendileg 10–100 közé esne, az már valóban erősen csatolt Yukawa-rendszer lenne.
**
 Az irodalomban, https://www.mdpi.com/2073-4433/16/7/757, elektron-lavínás stramerekkel, azaz inkább leaderekkel kísérleteznek. Pozitív streamerekhez is kellenek elekronoklavinák: a streamer feje pozitív potenciálon van, az elektronok a környező gázból a streamer feje felé áramlanak, melyeket, ha lehet, akkor a jól vezető streamer földeli. A csatorna előrehaladását (iránya v=max) elektronlavinák biztosítják, a geometria szerint.
Elektronlavinás kisüléssel (gázkisüléssel/plazmával) előállítanak szén és szilícium nano port. A módszer a gyakorlatban a plazmakémiai szintézis (PECVD, ívkisüléses vagy dielektrikum-gáttal ellátott kisüléses eljárások) kategóriájába tartozik, ahol az elektronlavina hozza létre a gázt ionizáló plazmát. A folyamat lényege, hogy az erős elektromos térben felgyorsult elektronok ütközések révén lavinaszerűen ionizálják a gázmolekulákat (Townsend-kisülés), tartós plazmát gyújtva. Ez a magas energiájú közeg képes széthasítani a gáz halmazállapotú kiindulási anyagokat, amiből a hűlési fázisban nano méretű por kondenzálódik.
Így működik a szintézis a két anyag esetében:
1. Szén nano por (és nanostruktúrák). A szén alapú nano porok előállítása gázkisüléssel egy jól kutatott és iparilag is alkalmazott technológia. Kiindulási anyagok: Szénhidrogén gázok (pl. metán, acetilén  vagy szerves oldószerek).
A folyamat: Az elektronlavina által fenntartott plazmában az elektronok ütköznek a metánmolekulákkal, leszakítva a hidrogénatomokat. A szabaddá váló széngyökök és ionok szilárd fázisú nukleáció (magképződés) útján korommá, szén nano porrá, vagy szabályozott körülmények között szén nanocsövekké és grafénná állnak össze.
2. Szilícium nano por: A szilícium nano részecskék előállítása kritikus fontosságú a modern szilícium-szén akkumulátorok fejlesztésében, és gázkisüléses plazmával kiválóan megvalósítható. Kiindulási anyagok: Leggyakrabban szilán gáz (Si H4), ritkábban szilícium-tetraklorid. A folyamat: A szilángázt nem-reaktív hordozógázzal (pl. argon vagy hélium) keverik. Az elektronlavina hatására a szilán molekulák SiHx gyökökre és tiszta szilíciumra bomlanak. A gáztérből kilépve a szilíciumatomok gyorsan összetapadnak, és szabályos, gömb alakú szilícium nano port alkotnak https://www.sciencedirect.com/topics/physics-and-astronomy/electron-avalanche
és https://ui.adsabs.harvard.edu/abs/2012TePhL..38..375N/abstract)