Az AI és a Google etikus használata a kutatómunkában
(2026 július)
Az AI és a Google közötti különbségek a tudományos kutatásban visszavezethetőek a keresés és a szöveggenerálás és értelmezés közötti különbségekre. A Google kész weboldalakat és meglévő forrásokat keres és mutat meg az interneten. Az AI új szövegeket, kódokat vagy válaszokat generál saját értelmezésében, a betanítótt adatok alapján, vagy meglévő cikkekből idéz rövidebben-hosszabban, a cikk paramétereivel együtt.
A működési elvek eltérnek: a Google kulcsszavak és algoritmusok alapján -hirdetéseknél annak alapján, hogy ki mennyit fizet- rangsorolja a weboldalakat. Az AI-k (legalább is a nyelvi modellek) összefüggések alapján értelmezik a mondatokat, és szavanként jósolja meg a következő logikus szavakat, és nem hírdet.
A Google címek, linkek listáját adja át, ahol a felhasználónak kell kiszűrnie az információt. Az AI értelmezett választ ad. Az AI-vel folyamatos beszélgetést lehet folytatni, emlékszik a korábban elhangzottakra a kijelentkezésig, egyes esetekben az után is. A Google azonnal mutatja a legfrissebb híreket és az internet élő tartalmát. Az AI tudása korlátozottabb, amikor a modell nincs összekötve élő internetes keresővel, mert a tanítóadatok lezárási dátuma szerinti ismeretekre támaszkodik.
Az AI személyre szabható, a Google mindenkinek ugyanazt a fő találati listát adja a keresett szóra. Át lehettet venni a hivatkozásokat. Volt olyan, hogy nem sikerült megtalálni és elovasni az eredetit, de ennek hiányában is hiteles maradt a kutatás.
Az AI-nak már megadhatunk egyedi szerepköröket, hangnemet és formátumot is, így egyedi igényeinkre szabja a választ, és szerencsére feltünteti a forrásokat is. A probléma ott van, hogy generál, értelmez, következtet, és hallucinál is: utólag egy kutatásban szétválaszthatatlan, hogy gondolatmenet új elemei a kérdezőtől vagy a válaszolótól származnak. És jól kérdezni is nehéz, válaszolni pedig -egy jó kérdésre- az AI-nek is könnyű.
Az AI etikus használata a kutatómunkában (A Neten található javaslatok)
Átláthatóság és nyilatkozat: kötelező jelezni a tanulmányban vagy dolgozatban, ha a munka során AI-t használtunk (lassan már mindenki). Pontosan meg kell határozni, hogy a gép milyen részfeladatokban (pl. nyelvhelyesség ellenőrzése, kutatás, megfogalmazás...) segített.
Forráskritika és ellenőrzés: az AI hajlamos tényeket vagy nem létező forrásokat kitalálni (hallucináció), amiket ki kell szűrni. Minden adatot, évszámot és állítást kötelező hagyományos, megbízható tudományos forrásokon keresztül is ellenőrizni.
Saját szellemi munka megőrzése: az AI-t ötletelésre, vázlatkészítésre vagy bonyolult szövegek egyszerűsítésére is lehet, és szabad is használni.
A tényleges elemzést, a következtetések levonását és a végső szövegezést a kutatónak kell elvégeznie, mert a következtetések során a lényegkiemelésben az AI gyakran eltéved, nem a legjobb irányból közöl információt, eltéved. Mindig a kutatónak kell megválasztani a fő irányt.
Plágium elkerülése: szigorúan tilos az AI által generált és letöltött bekezdéseket változtatás és jelölés nélkül, sajátként beállítani, letölteni, tehát csak szerző megjelölésével lehet. A generált szöveg egy az egyben történő másolása sérti a tudományos eredetiség alapelveit. Adatvédelem és szerzői jog miatt, nem szabad bizalmas kutatási adatokat, interjúkat vagy mások (saját?) publikálatlan kéziratait feltölteni nyilvános AI modellekbe, tehát csak a szerző megjelölésével lehetséges a feltöltés is. Az adatok bekerülnek a rendszer tanító adatbázisába, ami adatvédelmi problémákat okoz megjelölt szerző nélküli adatoknál. Etikai kérdés, hogy a tanító adatbázisba csak bizonyított, hiteles adatokat lehet feltölteni a szerző megjelölésével is.
Minták, hivatalos AI-nyilatkozathoz, (AI disclosure) szakdolgozatokhoz. Hivatalos, egyetemi és kutatói környezetben általánosan elfogadott AI-nyilatkozat (AI Disclosure Statement) minta, amit a szakdolgozat, disszertáció vagy kutatási cikk elején (általában a Bevezetés előtt vagy a Köszönetnyilvánítás után) kell elhelyezni:
A generatív mesterséges intelligencia (AI) gyors elterjedése után külön szabályrendszert dolgoztak ki az AI-eszközök akadémiai hivatkozására. A legfontosabb alapelv, hogy az AI nem ismerhető el szerzőként, mert nem tud felelősséget vállalni a tartalomért. Ha a kutatás során szöveges vagy vizuális AI-tartalmat idézünk, az alábbi hivatalos akadémiai irányelveket kell követni:
1. APA stílus (7. kiadás szerint) Az APA stíluskalauz az MI-t fejlesztő céget tekinti szerzőnek, magát a szoftvert pedig a mű címének. Ha a modell verziószáma pontos dátumot tartalmaz, azt is fel kell tüntetni. Szövegközi hivatkozás formátuma: (Fejlesztő cég, Év), példa: (OpenAI, 2026)
Irodalomjegyzék (Reference List) formátuma: Fejlesztő cég. (Év). Szoftver neve (Verzió/Dátum) [Nyelvi modell leírása].
URLHivatalos irodalomjegyzék példa (ChatGPT):OpenAI. (2026). ChatGPT (May 6 version) [Large language model]. https://chatgpt.com2.
2. MLA stílus (Frissített irányelvek): az MLA stíluskalauz nem javasolja szerző megadását. Ehelyett a pontos promptot (a gépnek adott utasítást) helyezi a hivatkozás elejére, a szoftver nevét pedig "befogadóként" (container) kezeli. Szövegközi hivatkozás formátuma: ("A prompt rövidített változata")
Példa: ("Adatvédelmi aggályok a kutatásban") Irodalomjegyzék (Works Cited) formátuma: “A használt pontos prompt” prompt. Szoftver neve, Verzió, Fejlesztő cég, Generálás pontos dátuma, URL.Hivatalos irodalomjegyzéki példa: “Mutasd be a kvalitatív kutatás előnyeit” prompt. ChatGPT, GPT-4o model, OpenAI, 2026. júl. 7., https://chatgpt.com.
3. A háttérmunka nem hivatkozásköteles: ha az AI-t kizárólag források, szövegek, ábrák felkutatására, helyesírás-ellenőrzésre vagy fordításra használjuk, a stílus útmutatók szerint nem kell irodalomjegyzék tételt készíteni. A módszertani részben vagy a nyilatkozatban elegendő leírni.
Másodlagos források csapdája: Ha megkérte a ChatGPT-t, hogy foglaljon össze egy tudományos cikket, tilos a ChatGPT-re hivatkozni. Ilyenkor meg kell keresni az eredeti tanulmányt, elolvasni azt, és közvetlenül az eredeti szerzőt kell leidézni.
Vizuális elemek hivatkozása: AI-val generált ábrák, képek esetén a kép alá helyezett feliratban (Caption) kötelező feltüntetni a promptot, a generáló eszközt és a dátumot is.
4. Módszertan fejezetbe érdemes beszúrni a Nyílatkozatot, amely leírja az AI használatát. Az alábbiakban két különböző minta található, melyeket használnak is a szakdolgozatok vagy kutatási cikkek esetén. Az első változat egy általánosabb kutatást támogat, a második pedig egy adatfeldolgozást.
Nyílatkozat minta: általános kutatástámogatás és szöveggondozásnál a verziót akkor használja, ha az AI-t elsősorban ötletelésre, a struktúra kialakítására, valamint a saját szövegeinek nyelvi finomítására alkalmazta. A mesterséges intelligencia alkalmazása a kutatási folyamatban:
"A kutatás előkészítése és a kézirat véglegesítése során a szerző generatív mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazott a munkafolyamat hatékonyságának növelése érdekében."
"A strukturálási és vázlatkészítési fázisban az OpenAI ChatGPT (GPT-4o verzió) modellt használtam a fejezetek logikai sorrendjének optimalizálására és az elsődleges ötletelésre. A szövegezési fázist követően az Anthropic Claude 3.5 Sonnet modell került bevonásra a saját megfogalmazású szövegrészek stilisztikai korrekciójára, a nyelvhelyesség ellenőrzésére és a felesleges ismétlések kiszűrésére. Az AI-eszközök kizárólag támogató feladatokat láttak el; a szakirodalom kritikai elemzését, az adatok értelmezését, a következtetések levonását, valamint a végső szövegezést teljes egészében a szerző végezte. Az AI által javasolt állításokat és hivatkozásokat a szerző minden esetben független, akadémiai forrásokon keresztül ellenőrizte."
Nyílatkozat minta: Szakirodalmi összegzés és kódolási segítséggel kapcsolatos, ezt a verziót akkor válassza, ha az AI segített a hosszú idegen nyelvű cikkek gyors áttekintésében (szintézis), vagy esetleg kutatási kódokat (pl. R, Python, SPSS makrók) írt a segítségével.
"A Digitális és AI-eszközök a módszertanban a szakirodalmi háttér feltárása és az adatok rendszerezése során a kutatásba generatív nyelvi modelleket (LLM) integráltam. Az OpenAI ChatGPT-4o rendszert a kiterjedt, idegen nyelvű szakirodalom gyorsabb áttekintésére, az absztraktok és kulcsfontosságú megállapítások strukturált összegzésére alkalmaztam. Emellett az empirikus adatok feldolgozásához szükséges analitikai kódok (pl. Python/R szkriptek) megírásában és hibakeresésében (debugging) a szoftver technikai segítséget nyújtott.
A kutatás integritásának megőrzése érdekében az AI-eszközökbe nem kerültek feltöltésre bizalmas vagy nem publikált primer kutatási adatok. A modellek által generált szintetizált szövegeket a szerző önállóan átdolgozta, és a hivatkozott források tartalmát az eredeti publikációk alapján tételesen hitelesítette."
Hogyan kell a mintákat beilleszteni? (Gyakorlati tanácsok)
Helyezze a fejezet végére: az alfejezetet általában a Módszertan fejezet legvégére, az "Adatfeldolgozás" vagy az "Etikai megfontolások" rész után érdemes beszúrni.
Azonosítsa pontosan az eszközt: Mindig cserélje ki a zárójeles részeket az Ön által használt pontos szoftverre (pl. Gemini, Copilot), és a verzióra.
Maradjon őszinte: Csak azokat a funkciókat hagyja a szövegben, amelyeket valóban igénybe vett. Ha nem használt AI-t kódolásra, a B. mintából a megfelelő mondatot törölje ki.
Megjegyzés:
Ha egy kutató ötletelés közben adminisztrálni tudja, hogy az AI-t sikerült rávezetnie a megoldásra, vagy az AI vezette rá őt a megoldásra (feltéve, hogy bizonyíthatóan sikerült egy komolyabb probléma megoldása), akkor akkor gratuláljunk az etikus kutatónak. Az AI-re történő hivatkozások, nyilatkozatok egy kiforratlan terület, és néha megoldhatatlan feladatok elé állítja a disszertációkat, kutatási beszámolókat írókat.
Javaslat: idézet egy tudóstól: "Mindannyian óriások vállán állunk", amit nem is akar senki tagadni, sőt büszkék vagyunk arra, hogy "egy téglát hozzá tehetünk a gúlához", némi képzavarral. A képzavar fokozható, ha felállunk a téglánkra.
Tehát ne az AI-vel való átfedést kéne bemutatni nyilatkozatokkal, mert az nem lesz sikeres, hanem "az óriásoktól" való magassági eltérést írjuk le pontosan, mint a szabadalmaknál: ami újdonság a dolgozat állításaiban. Az AI egy-két éven belül egy megszokott kutatási eszköz lesz, mint a keresők. Igaz, hogy az AI egy speciális eszköz, mert aktívnak látszó eszköz, ami csak értelmez, és hasonló mintázatokat talál.
De a háborúban és a szerelemben mindent szabad, és a tudományos kutatásban is a cél szentesíti az eszközt, ott is minden eszköz megengedett, az etika pedig csak az újdonság pontos megfogalmazását várja el.
Ajánlás: a Csebisev stratégia (vagy minimax kockázati döntési szabály) szerint a döntéshozó a legrosszabb forgatókönyvre készül fel. Cél a maximális veszteség, a kockázat a minimálisra történő csökkentése. Feltételezés, hogy a legkedvezőtlenebb állapot fog bekövetkezni. Biztonságra való törekvés jellemzi a stratégiát, nem a profit maximalizálása a cél, hanem a bukás elkerülése. Rekurzív minimax szabály: minden döntési alternatívához megkeresendő a maximális kockázat, majd ezek közül a legkisebbet választjuk, sorban.
Alkalmazása AI-vel cikkek írásakor: Tegyük fel, hogy a kutatónak van egy jónak tűnő, nem teljesen világosan indokolható, következményekkel járó ötlete? Fogalmazza meg az ötletet a lehető legpontosabban, mert írás közben jönnek a legjobb ötletek. A következőkben kérdezze meg egy naprakész AI-tól a gép véleményét, és javítsa át a fogalmazványát.
Következmény: 1. Ismételten fogalmazza újra az ötletét, amig cikk nem lesz belőle.
2. Ha etikai gondjai vannak, hivatkozzon az AI-re, vagy:
3. Írja meg a téziseit, ami kimarad, az az AI.