Az üvegházhatású gázok csökkentése nem hatékony
(2025 november)
A világ majdnem teljes egésze csökkenti a káros gázok használatát, a széntartalmú anyagok égetése valóban visszaszorult, a Föld ≈1.5 C fokkal átlagosan, ezen belül Európa ≈2.5 fokkal mégis felmelegedett. A "Föld felszín hőmérséklet változása" ábrák a NASA, az NOAA vagy más tudományos intézetek oldalain megtalálhatóak. A grafikonok legtöbbször egy adott bázisidőszakhoz (például (1951-1980) vagy (1880-1920)) viszonyítva mutatják az éves átlaghőmérséklet-változást, ami pozitív értékű. Egyértelműen kimutatják a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését, amely az ipari forradalom óta felgyorsult, és Európa még gyorsabb felmelegedését:
- A NASA honlapján található globális hőmérsékleti adatok ábrázolása,
- NOAA: az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkör-felügyeleti Hivatala (NOAA) is közzétesz hasonló grafikonokat.
- IPCC: az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései tartalmazzák a legfrissebb adatokat és ábrákat.
- Magyarországi intézetek: a Klímapolitikai Intézet honlapján is találhatók a hazai éghajlatváltozással kapcsolatos adatok és ábrák.
A piros görbe a megfigyelés (https://www.bbc.com/news/science-environment-58130705)
(A piros és a zöld görbe különbsége emberi eredetű lehet a szimuláció szerint)
A felelős hivatalos, továbbá a nonprofit szervezeteknek is van egy olyan nem kimondott állításuk, hogy: ha kevesebb széntartalmú anyagot égetnénk ma, 2025-ben és a következő években, akkor megállna, sőt visszafordulna a folyamat. (Továbbá a lakosságot is hibáztatják. A lakosság fűt azzal, ami a legolcsóbb, és fizet érte.) Az állítás minden része hamis, a folyamat megállításától is távol vagyunk.
A kevesebb széntartalmú anyag égetés lassítja a folyamatot, de a folyamat megállítása és talán visszafordítása sem lehetséges már aktív eszközök nélkül, és az aktív eszközök használata is kérdéses hatású több okból: kérdés, hogy elegendőek-e az aktív eszközök, és még a kísérleti szakaszban vannak. Azt biztosan tudni lehet, hogy az európai atomreaktorok leállítása nagy hiba volt, a régieket már újra indítják, és újakat fognak építeni, de már későn, tovább melegszünk. Létezik egy olyan elmélet, hogy minden civilizáció vége a felmelegedés, mert a gépeink a hatásfokaik miatt túl sok hőt termelnek.
Az aktív geomérnökség maradt az egyetlen védekezés, a globális felmelegedés gyors üteme kikényszeríti az aktív védekező megoldások használatát.
A folyamat megállítása már nem lehetséges aktív eszközök nélkül, a geomérnököknél van a megoldás, nincs más út: A globális felmelegedés 1.5 C fokon tartásához szükséges feltételek (https://hvg.hu/zhvg/20251023_klimavaltozas-globalis-felmelegedes-state-of-the-climate-action-2025) nyilvánvalóan nem teljesülnek:
- a jelenleginél tízszer gyorsabb ütemben kellene kivezetni a szénerőműveket, az év minden napján le kellene egyet állítani, és az összes fejlesztést félbehagyni,
- kilenced részére kellene csökkenteni az erdőirtást, mert a mostani ütem – 2024-ben minden percben elpusztult 22 futballpályányi erdő – túl gyors,
- ötszörösére kellene növelni a gyors közösségi közlekedési hálózatot – évente legalább 1400 kilométernyi új villamos-, metró- vagy buszvonalat kellene szolgálatba állítani,
- ötször gyorsabb ütemben kellene csökkenteni a marha- és birkahúsevést a legtöbb ilyet fogyasztó régióban – ehhez az is elég lenne, ha Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland lakosai hetente kettővel kevesebb alkalommal ennének marha- és birkahúst.
- több mint tízszer olyan gyorsabban kellene felfuttatni a légköri szén-dioxid kivonását célzó technológiai kapacitásokat,
- évi ezer milliárd dollárral kellene emelni a klímafinanszírozást, azaz elég lenne kétharmadát költeni a klímaváltozás elkerülésére annak, amennyit 2023-ban a fosszilis üzemanyagok használatát támogatták közpénzből.
- ötszörösére kellene növelni a gyors közösségi közlekedési hálózatot – évente legalább 1400 kilométernyi új villamos-, metró- vagy buszvonalat kellene szolgálatba állítani,
- ötször gyorsabb ütemben kellene csökkenteni a marha- és birkahúsevést a legtöbb ilyet fogyasztó régióban – ehhez az is elég lenne, ha Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland lakosai hetente kettővel kevesebb alkalommal ennének marha- és birkahúst.
- több mint tízszer olyan gyorsabban kellene felfuttatni a légköri szén-dioxid kivonását célzó technológiai kapacitásokat,
- évi ezer milliárd dollárral kellene emelni a klímafinanszírozást, azaz elég lenne kétharmadát költeni a klímaváltozás elkerülésére annak, amennyit 2023-ban a fosszilis üzemanyagok használatát támogatták közpénzből.
Az egyik lehetséges aktív eszköz a napfény árnyékolása valamilyen ernyővel, még Teller Ede javasolta, most Elon Musk fogja megvalósítani
A másik aeroszolos részecskékkel a légkör hűtése, mesterséges felhők előállítása. A Nap árnyékolására többféle megoldást javasoltak. A legismertebb a nagy magasságban, (a L1 Lagrange-pont környékén*) több, könnyű, tükröző szerkezet telepítése, amelyek visszaverik a napfényt. Az ernyős árnyékolás előnye, hogy a fokozatos beavatkozás erőssége szabályozható. Az árnyékolás, ha már működik, gyorsan visszafogja a felmelegedést, rövid távon mérsékeli a hőhullámokat. Fontos lesz a vízhiány, aszályok által sújtott régiókban is.
A geomérnöki technológiák gyorsan fejlődnek. A kilövési platformok, olcsó hordozórakéták és korszerű anyagok nyitnak utat a kísérletekhez. Elon Musk vállalkozásai működnek az újrafelhasználható rakéták területén. A moduláris, fokozatos telepítésnél - másként nem is valósítható meg- tapasztalati úton ellenőrizhető az ernyők árnyékolásának erőssége (https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-15256279/Elon-Musk-block-SUN-global-warming-scientists.html). Kockázat, hogy a Föld éghajlati rendszere megváltozik, de ezt akarjuk, bár a Nap fényének visszaverése váratlan mellékhatásokat is okozhat. A csapadékeloszlás, a monszunok és az óceáni mintázatok valamennyire változhatnak: a fokozatosság biztosítja, hogy időben lehessen módosítani a beavatkozáson, felfüggeszteni nem fogják az aszályok miatt. Az árnyékolásnak lehetnek vesztesei is, matematikai modellezéssel, szimulációval kellene felkészülni a várható hatásokra. A műszaki oldalon a pályastabilitás, a meghibásodások persze kérdéseket vetnek fel a mérnökök számára.
*
A Lagrange-pontok (L1, L2, L3, L4, L5 pontok, https://hu.wikipedia.org/wiki/Lagrange-pont) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyekben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására relatív nyugalomban marad. A Lagrange-pontok valamelyikében elhelyezett test helyzete állandó marad a két, egymás körül keringő testhez viszonyítva, tehát a pontok "geostacionárius" pontoknak nevezhetőek.
A Naprendszerben a stabil L4 és L5 Lagrange-pontokban lévő pályákon kering sok kisbolygó, pl. a Nap-Jupiter rendszerben a Trójai csoport. A Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett a feltételezett az a bolygó, mely a Földdel ütközve létrehozhatta a Holdat. A Földhöz képest stabilan kötött pálya sok műhold számára kedvező, ezért a műholdakat a Nap-Föld rendszer Lagrange-pontjai körüli pályára (= Lissajous-pálya vagy halópálya) állítják. A James Webb űrtávcső a 2022 tavaszán érte el a Nap–Föld rendszer L2 pontjának környékét, ahol a Nap-Föld tengelyre merőleges keringést végez.
Lagrange-pontok (L1, L2, L3, L4, L5 pontok, https://hu.wikipedia.org/wiki/Lagrange-pont)
Az L1, L2 és L3 pontok instabil pontok, e pontokban lévő test csak rövidebb ideig tud relatív nyugalomban maradni, a környezet zavaró hatásai (más testek gravitációs hatása, napszél stb.) könnyen kimozdíthatnák onnan, és ekkor a test Lissajous-pályára tér át. A Föld-Hold rendszerben is találhatóak az L4, L5 pontokban összegyűlt anyagok, az anyagok, porfelhők 60 fokra keringenek a Hold előtt és után. A porfelhők jelenlétét Kazimierz Kordylewski (lengyel csillagász, 1903-1981) vetette fel 1956-ban, majd 1966, 1973 és 1974-ben többszöri megfigyeléssel igazolta is. Mivel a Hold fénye elnyomja a por derengését, a megfigyelést csak akkor lehet elvégezni, amikor a Hold épp a horizont alatt van. A Kordylewski-felhők megfigyeléseiből következik, hogy a porfelhők az ekliptika vonalában mozognak. Egy hónap alatt a felhők körülbelül 10° sugarú kört írnak le a Lagrange-alappontok körül, é s az átmérőjük megközelítőleg 10°.
Lagrange-pontok mozgása (L1, L2, L3, L4, L5 pontok, https://hu.wikipedia.org/wiki/Lagrange-pont)