Ha Európa a háborúra költött pénzt a klíma szabályozására,
a mesterséges intelligenciára fordítaná
(2025 december)
A mesterséges intelligencia egy külön iparággá fejlődött az Egyesült Államokban, mert az első félévben látott 1,6 százalékos reál GDP-növekedés fele, azaz 0,8 százalék volt köszönhető a technológiával kapcsolatos beruházásoknak. Mennyire maradt le Európa az AI (mesterséges intelligencia) -hoz köthető beruházásokban az Egyesült Államokhoz és Kínához képest az ukrajnai háború miatt? A mesterséges intelligenciához köthető részvények a túl gyors és túl nagy árfolyam-emelkedés után természetes, hogy jön majd egy korrekciós időszak az USA-ban.
Ha Európa nem háborúra költené az ukránoknak adott pénzt, hanem a klímastabilizálásra, AI-ra, hőmérséklet-csökkentésre* : az ukrajnai háborúra költött európai kiadások nagyságrendje évi több tízmilliárd euró, aminek a fele is óriási gyorsítást adhatna. 2025-ben a globális felmelegedés meghaladta a 1,5 °C fokot, az európai felmelegedés meghaladta a 2,5 °C fokot, az óceánok az utolsó 120 évben 1.2 °C fokot melegedtek, de van ahol az Arktisz ≈3 °C fokot melegedett. Antarktisz helyenként még többet is, de átlagosan az Antarktisz nem sokat melegedett. A sarkok gyorsabban melegednek, mert nagyobb a hőmérséklet különbség. A felmelegedés következtében a levegő páratartalma ≈10%-ot növekedett, míg az átlagos szélsebesség nem növekedett, sőt lehet, hogy csökkent. Az óceánok vízszintje ma átlagosan 3,3 mm/10 év -t emelkedik. Az emelkedés sebessége az elmúlt évtizedekben gyorsult.
AI szerepe a klímaszabályozásban
A ChatGPT szerint az AI szerepe a klímaszabályozásban növekszik, és több területen is kulcsfontosságúvá fog válni. A legfontosabb irányok:
1. Pontosabb éghajlati modellezés, az olyan új modellek, mint az AI-alapú klíma-„emulátorok”, órák alatt képesek lefuttatni azt, ami régen hetekig tartott.
• Az AI képes hatalmas mennyiségű meteorológiai és óceáni adatot gyorsan feldolgozni,
• gyorsabban és pontosabban előrejelezni szélsőséges időjárási eseményeket,
• részletesebb regionális klímaforgatókönyveket készíteni,
2. Energiaellátás optimalizálása, amivel több megújuló energiát lehet beépíteni a hálózatba stabilitási problémák nélkül.
• Az AI támogatja a megújulók (szél, nap) termelésének előrejelzését,
• az energiahálózat szabályozását,
• a fogyasztás kiegyenlítését (smart grid),
• az energiapazarlás csökkentését ipari és háztartási szinten.
3. Szén-dioxid-kibocsátás mérésének és csökkentésének támogatása
• AI-t használnak az ipari üzemek kibocsátásának nyomon követésére,
• műholdfelvételek elemzésére (pl. metánszivárgások azonosítása),
• optimalizált gyártási folyamatokra, amelyek kevesebb energiát és nyersanyagot igényelnek.
• Erdők, óceánok, városok monitorozása, az AI rendszerek valós időben elemzik:
• az erdőirtást,
• tűzveszélyt,
• a talajnedvességet,
• a városi hőszigeteket,
• a biodiverzitás változását,
1. Pontosabb éghajlati modellezés, az olyan új modellek, mint az AI-alapú klíma-„emulátorok”, órák alatt képesek lefuttatni azt, ami régen hetekig tartott.
• Az AI képes hatalmas mennyiségű meteorológiai és óceáni adatot gyorsan feldolgozni,
• gyorsabban és pontosabban előrejelezni szélsőséges időjárási eseményeket,
• részletesebb regionális klímaforgatókönyveket készíteni,
2. Energiaellátás optimalizálása, amivel több megújuló energiát lehet beépíteni a hálózatba stabilitási problémák nélkül.
• Az AI támogatja a megújulók (szél, nap) termelésének előrejelzését,
• az energiahálózat szabályozását,
• a fogyasztás kiegyenlítését (smart grid),
• az energiapazarlás csökkentését ipari és háztartási szinten.
3. Szén-dioxid-kibocsátás mérésének és csökkentésének támogatása
• AI-t használnak az ipari üzemek kibocsátásának nyomon követésére,
• műholdfelvételek elemzésére (pl. metánszivárgások azonosítása),
• optimalizált gyártási folyamatokra, amelyek kevesebb energiát és nyersanyagot igényelnek.
• Erdők, óceánok, városok monitorozása, az AI rendszerek valós időben elemzik:
• az erdőirtást,
• tűzveszélyt,
• a talajnedvességet,
• a városi hőszigeteket,
• a biodiverzitás változását,
• a csapadékhiány és az ivóvízkészlet nyomon követése.
5. Közlekedés és logisztika zöldítése, az AI szerepe a közlekedési szektor karbonlábnyomának csökkentésében döntő lesz
• AI segíti az útvonal-optimalizálást,
• az elektromos járművek töltőhálózatának kezelését,
• az autonóm járművek energia-hatékony működését.
6. Klímapolitikai döntéstámogatás, felgyorsíthatja a döntéshozatalt.
• AI képes modellezni, hogy egy adott szabályozás (pl. szénadó, zöld beruházások) milyen gazdasági, energetikai és társadalmi hatással jár,
• mely klímaberuházások a leghatékonyabbak (cost–benefit elemzés).
5. Közlekedés és logisztika zöldítése, az AI szerepe a közlekedési szektor karbonlábnyomának csökkentésében döntő lesz
• AI segíti az útvonal-optimalizálást,
• az elektromos járművek töltőhálózatának kezelését,
• az autonóm járművek energia-hatékony működését.
6. Klímapolitikai döntéstámogatás, felgyorsíthatja a döntéshozatalt.
• AI képes modellezni, hogy egy adott szabályozás (pl. szénadó, zöld beruházások) milyen gazdasági, energetikai és társadalmi hatással jár,
• mely klímaberuházások a leghatékonyabbak (cost–benefit elemzés).
• mesterséges esők, az aeroszol-injekciók szükségességének, és hatásának területi nyomon követése. A legsürgetőbb -és szerencsére a legolcsóbb- klímatechnológia a mesterséges eső rendszeresítse: a felhőkbe olyan anyagokat juttatnak, amelyek elősegítik a csapadékképződést. A leggyakoribb az ezüst-jodid (AgI) kristályokat juttatnak a felhőkbe, mert a kristályszerkezete hasonlít a jégkristályok szerkezetére. A repülőgéppel, drónnal a felhőbe jutva jégmagként működnek, amelyekre a vízcseppek ráfagynak és esőcseppek keletkeznek. Van földi generátoros változata is, ez a legolcsóbb, pl a gázos égetőtorony, a repülőgépes megoldás drágább a repülés költségei miatt.
Gázos égető toronyokat, füst- vagy hőképző tornyokat használnak a felhők befolyásolására, például feláramlások létrehozására, illetve kondenzációs magok feljuttatására a légkörbe. A torony alján nagy teljesítményű gáztüzelésű égők működnek, amelyek függőleges, meleg levegőoszlopot hoznak létre, ami erős meleg levegő feláramlást idéz elő, amelyek segíthetik a nedves levegő magasba emelését, felhők kialakulását vagy megerősítését, a felhőkben a kondenzációt, így a csapadékképződést, mert fent alacsonyabb hőmérsékleten könnyebben alakulnak ki felhők és csapadék. A magas toronyszerkezetben ipari gáztüzelésű égők működnek folyamatos hőtermeléssel. Az esetleges kondenzációs anyagok is a légkörbe kerülnek. A torony által előállított meleg, felfelé szálló levegő segíti a környező párás levegő felemelkedését, ahol alacsonyabb hőmérsékleten könnyebben alakulnak ki felhők és a csapadék.
Létezik sópárás, sóoldatos (közönséges só / NaCl) esőképzés is, ami olcsóbb, mint az ezüst-jodid, de nem annyira hatékony. A só mikrorészecskéi is megnövelik a felhőcseppek méretét, ezzel az összetapadás és esés esélye nő, és csapadék alakul ki. Hatékony meleg, nedves trópusi felhőkben, de hideg felhőkben kevésbé hatékony. Más higroszkópos (nedvszívó) porokkal, aeroszolokat is használnak, modern és olcsó alternatívái az ezüst-jodidnak, meleg felhőkben hatékonyak.
Korábban alkalmaztak rakétás jégelhárítást, amely az AgJ hatóanyagot a felhőzetbe juttatja. Már drónokkal (≈ 50 kg, ≈50 Ah akkuval, ≈0.5 óra repülési idő) gazdaságosan megoldható (https://global.chinadaily.com.cn/a/202508/27/WS68ae58cea3108622abc9d536.html). A módszer célzottabb beavatkozást tesz lehetővé bizonyos magasságokban, de komoly engedélyeztetési és biztonsági kérdéseket vet fel. A jelenlegi ezüst-jodid alapú technológia mellett új, hatékonyabb jégképző magok (például szerves anyagok) kutatása és fejlesztése is szükséges, amelyek a magasabb, hidegebb, kizárólag jégkristályos felhőkben is kifejtik hatásukat.
Mezőgazdasági drón (https://www.birmenstorf.ch/aktuelles/aktuelles/news-detail/artikel/drohnenflug-ueber-dem-rebberg/)
A legolcsóbb, leghatékonyabb technológia a földi ezüst-jodidos generátorok működtetése, az anyagköltség minimális, repülőgépre nincs szükség, és a sóoldat használata. A magyarországi Országos Jégkármérséklő Rendszer (https://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger) egy nagyméretű, földi technológián alapuló hálózat, amely ezüst-jodid (AgJ) tartalmú anyagot juttat a légkörbe talajgenerátorok (automaták és kézi indításúak) segítségével, megakadályozva a nagy jégdarabok kialakulását a felhökben, ezért apróbb, kevésbé kártékony jég/hópehely formájában hullik le, ezzel védve a mezőgazdasági területeket a jégeső okozta károktól. A rendszer automata és emberi vezérlésű generátorokból áll, a generátorok a felhőkbe juttatják az ezüst-jodidot, ami a felhőben lévő vízgőzzel jégkristály magokat képez, így a felhő túlhűl, és a sok apró jégkristály jég helyett inkább hópelyheket alkot
Ha Európa a háborúra költött pénzt a klíma szabályozására fordítaná
1. Energiaátmenet felgyorsítása (a legnagyobb hatású, leghatékonyabb módszer): a megújuló energia-infrastruktúra, a beavatkozások közvetlenül csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát, ami hűtő hatást eredményez.
• Naperőmű-parkok bővítése
• Tengeri szélerőmű-szigetek és a partiak bővítése (nem szárazföldiek!)
• Európai villamos hálózat átalakítása, hogy kezelni lehessen a megújuló ingadozásokat.
• Tengeri szélerőmű-szigetek és a partiak bővítése (nem szárazföldiek!)
• Európai villamos hálózat átalakítása, hogy kezelni lehessen a megújuló ingadozásokat.
Energiatárolás, és stabil hálózat, melyek lehetővé teszik 80–90%-os megújuló arány elérését.
• Nagy akkumulátoros és hidrogénes energiatárolók
• Szivattyús tározók, ha marad elég víz
• Nagy akkumulátoros és hidrogénes energiatárolók
• Szivattyús tározók, ha marad elég víz
• Zöld hidrogén termelése és tárolása
2. Európa épületállományának hőszigetelése, és hőszivattyús átalakítása, a megtakarított energia évi több százmillió tonna CO₂-t válthatna ki, sokkal olcsóbb lenne, mint a háborús kiadások.
• Társasházak teljes hőszigetelése
• Régi kazánok tömeges cseréje hőszivattyúkra
• Városi távfűtés korszerűsítése megújuló alapra
• Régi kazánok tömeges cseréje hőszivattyúkra
• Városi távfűtés korszerűsítése megújuló alapra
3. Közlekedés zöldítése, ami az egyik legolcsóbb és legnagyobb hatású klímavédelmi beruházás, nagy hatású, gazdasági növekedést okoz.
• Vasúti hálózat, olcsó négysebességű Hidrogén hajtású vasúti rendszer (repülés kiváltására)
• Elektromos teherautó- és buszflotta átállítás
• Zöld acél és zöld cement technológiák támogatása.
• Zöld acél és zöld cement technológiák támogatása.
4. Természetalapú megoldások (gyors hűtő hatás), melyek 10–20 éven belül érezhető hőmérséklet-csökkenést eredményezhetnek regionálisan.
• Erdőtelepítés, visszaerdősítés
• Talajmegőrző, vízmegorzó mezőgazdaság
• Vizes élőhelyek helyreállítása
• Városok zöldítése (hőszigetek csökkentése)
• Talajmegőrző, vízmegorzó mezőgazdaság
• Vizes élőhelyek helyreállítása
• Városok zöldítése (hőszigetek csökkentése)
5. Kutatás-fejlesztés: karbonleválasztás, új energiatechnológiák, Az EU jelenleg nem versenyképes olyan területeken, mint:
• Direkt légköri CO₂-leválasztás (DAC)
• Olcsó zöld hidrogén előállítás
• Energiatárolás új generációi (folyékony fém és más akkuk, sűrített CO₂-tárolás stb.)
• Olcsó zöld hidrogén előállítás
• Energiatárolás új generációi (folyékony fém és más akkuk, sűrített CO₂-tárolás stb.)
• Geomérnöki beavatkozások.
6. A pénz átcsoportosításának politikai módjai, lehetséges mechanizmusok:
1. EU védelmi/katonai támogatások csökkentése, és ugyanekkora összeg elkülönítése klíma-alapba
2. Közös európai klímakötvények kibocsátása a jelenlegi háborús finanszírozás helyett
3. Szankciókból befolyó pénzek átirányítása tiszta-energia-alapokba
4. Fegyverkezési adó helyett klíma- és energiaátmeneti beruházási adókedvezmények
5. EU-szintű stratégiai prioritásváltás: energiafüggetlenség → megújulók → kisebb geopolitikai sérülékenység
2. Közös európai klímakötvények kibocsátása a jelenlegi háborús finanszírozás helyett
3. Szankciókból befolyó pénzek átirányítása tiszta-energia-alapokba
4. Fegyverkezési adó helyett klíma- és energiaátmeneti beruházási adókedvezmények
5. EU-szintű stratégiai prioritásváltás: energiafüggetlenség → megújulók → kisebb geopolitikai sérülékenység
Geomérnöki technológiákra fordíthatná
A geomérnöki technológiák a Föld éghajlatának szándékos, nagy léptékű módosítását jelentik. Tudományos vita övezi őket, és nincs olyan módszer, amely jelenleg biztonságosan és skálán alkalmazható lenne, ezért csak koncepcionális, magas szintű leírás adható. A ChatGPT válasza: A legfontosabb geomérnöki irányok, azok elvei, előnyeit, kockázatait, és hogy miben segíthetne Európa pénzügyi vagy kutatási szerepvállalása. Európa szerepe a biztonságos, szabályozott kutatás, DAC-üzemek támogatása, kockázati keretek megalkotása.
A geomérnöki technológiák a Föld éghajlatának szándékos, nagy léptékű módosítását jelentik. Tudományos vita övezi őket, és nincs olyan módszer, amely jelenleg biztonságosan és skálán alkalmazható lenne, ezért csak koncepcionális, magas szintű leírás adható. A ChatGPT válasza: A legfontosabb geomérnöki irányok, azok elvei, előnyeit, kockázatait, és hogy miben segíthetne Európa pénzügyi vagy kutatási szerepvállalása. Európa szerepe a biztonságos, szabályozott kutatás, DAC-üzemek támogatása, kockázati keretek megalkotása.
1. Szén-dioxid eltávolítás (CDR – Carbon Dioxide Removal). A geomérnöki technológiák biztonságosabbnak tartott kategóriája, mert a kiváltott hatás a tünetek helyett az okot célozza: csökkenti az üvegházhatású gázokat.
Direkt légköri CO₂-leválasztás (DAC)
• Gyárak szűrik a levegőt, a CO₂-t megkötik és geológiai rétegekbe injektálják.
• Nagy energiaigényű, de Európa bőséges megújulóval elláthatja.
• Kockázata: költség (magas), infrastruktúraigény.
Bioenergia + CCS (BECCS)
• Biomassza elégetése energiatermelésre, majd füstgáz CO₂-megkötése és tárolása.
• Előnye: negatív kibocsátást eredményez.
• Kockázat: földhasználati verseny az élelmiszertermeléssel.
Óceáni algásítás / vastrágyázás
• A vas hozzáadása növeli az algák szaporodását → több CO₂-t kötnek meg.
• Nagyon vitatott, előre nem látható ökológiai hatásokkal.
Direkt légköri CO₂-leválasztás (DAC)
• Gyárak szűrik a levegőt, a CO₂-t megkötik és geológiai rétegekbe injektálják.
• Nagy energiaigényű, de Európa bőséges megújulóval elláthatja.
• Kockázata: költség (magas), infrastruktúraigény.
Bioenergia + CCS (BECCS)
• Biomassza elégetése energiatermelésre, majd füstgáz CO₂-megkötése és tárolása.
• Előnye: negatív kibocsátást eredményez.
• Kockázat: földhasználati verseny az élelmiszertermeléssel.
Óceáni algásítás / vastrágyázás
• A vas hozzáadása növeli az algák szaporodását → több CO₂-t kötnek meg.
• Nagyon vitatott, előre nem látható ökológiai hatásokkal.
2. Sugárzáskezelések (SRM – Solar Radiation Management) A technológia nem csökkenti a CO₂-szintet, csak csillapítja a felmelegedés hatását azáltal, hogy kevesebb napenergiát enged be a Földre, nagyobb kockázatú technológiák ide tartoznak.
Stratoszférikus aeroszolinjekció (SAI)
• Kénsav- vagy más részecskéket juttatnának a sztratoszférába.
• A vulkáni kitörésekhez hasonlóan néhány évig hűtő hatású lehet.
• Legolcsóbb potenciális technológia, de a legveszélyesebb is.
Kockázatok:
• Megváltozhat a monszunrendszer, éhínséget okozhat bizonyos térségekben
• Ha hirtelen abbahagyják, ugrásszerű felmelegedés következhet
• Politikai, katonai visszaélés lehetősége
• Globális kormányzás hiánya
• Kénsav- vagy más részecskéket juttatnának a sztratoszférába.
• A vulkáni kitörésekhez hasonlóan néhány évig hűtő hatású lehet.
• Legolcsóbb potenciális technológia, de a legveszélyesebb is.
Kockázatok:
• Megváltozhat a monszunrendszer, éhínséget okozhat bizonyos térségekben
• Ha hirtelen abbahagyják, ugrásszerű felmelegedés következhet
• Politikai, katonai visszaélés lehetősége
• Globális kormányzás hiánya
Felhővilágosítás tengerek felett (MCB – Marine Cloud Brightening)
• Tengervizet porlasztva „fehérítik” a felhőket → több fényt vernek vissza.
• Regionális léptékben vizsgálják (pl. Nagy-korallzátony környezetében).
Felszíni albedó növelése
• Világosabb tetők, utak, városi felületek.
• Földi, ártalmatlan, de csak lokális hatású.
Európa szerepe:
• Globális keretrendszer fejlesztése (pl. ENSZ égisze alatt)
• A veszélyek és mellékhatások modellezése
• Társadalmi és etikai hatásvizsgálatok
3. Óceán-alapú geomérnöki ötletek
Tengeri CO₂-mineralizáció
• A CO₂-t ásványi formában kötjük meg a tengerfenék közelében.
• Még kutatási fázisban.
Kék szén
• Mangrove, sós-mocsár, tengeri fű rehabilitációja.
• Enyhe geomérnöki jelleg, de nagyon biztonságos és hatékony.
Tengeri CO₂-mineralizáció
• A CO₂-t ásványi formában kötjük meg a tengerfenék közelében.
• Még kutatási fázisban.
Kék szén
• Mangrove, sós-mocsár, tengeri fű rehabilitációja.
• Enyhe geomérnöki jelleg, de nagyon biztonságos és hatékony.
4. Sarki jégtakaró stabilizálása (kísérleti koncepciók)
Ezek még teljesen korai szakaszban vannak: jégmezők alatti víz áramlásának lassítása
• Gátak vagy tengeralatti szerkezetek, amelyek csökkentik a meleg óceánáramlást.
• Extrém költséges és kockázatos, de elvileg lassíthatja az olvadást.
Hófényvisszaverő képesség növelése
• Tiszta hó felületek fenntartása; nano anyagok vizsgálata (nagyon korai).
Ezek még teljesen korai szakaszban vannak: jégmezők alatti víz áramlásának lassítása
• Gátak vagy tengeralatti szerkezetek, amelyek csökkentik a meleg óceánáramlást.
• Extrém költséges és kockázatos, de elvileg lassíthatja az olvadást.
Hófényvisszaverő képesség növelése
• Tiszta hó felületek fenntartása; nano anyagok vizsgálata (nagyon korai).
Európa mit tehetne, ha a háborús költségvetést átcsoportosítaná?
✔ 1. Globális szabályozási keretek megalkotása
Európa erős diplomáciai szereplő, így meghatározhatná:
• milyen geomérnöki tesztek engedélyezhetők,
• milyen kockázatminimumot kell teljesíteni,
• hogyan zajlik a nemzetközi ellenőrzés.
✔ 2. Biztonságos CDR-technológiák finanszírozása
• DAC-gyárak fejlesztése
• Európai CO₂-tároló infrastruktúra
✔ 3. Klímamodellek, kockázatszimulációk finanszírozása
Világszinten nélkülözhetetlen tudományos alap.
✔ 4. Non-invazív (ártalmatlan) geomérnöki technikák gyorsítása
• városi albedó-növelés,
• földhasználati és természetalapú megoldások,
• óceáni szénmegkötési projektek (ökológiailag biztonságos változatok).
✔ 1. Globális szabályozási keretek megalkotása
Európa erős diplomáciai szereplő, így meghatározhatná:
• milyen geomérnöki tesztek engedélyezhetők,
• milyen kockázatminimumot kell teljesíteni,
• hogyan zajlik a nemzetközi ellenőrzés.
✔ 2. Biztonságos CDR-technológiák finanszírozása
• DAC-gyárak fejlesztése
• Európai CO₂-tároló infrastruktúra
✔ 3. Klímamodellek, kockázatszimulációk finanszírozása
Világszinten nélkülözhetetlen tudományos alap.
✔ 4. Non-invazív (ártalmatlan) geomérnöki technikák gyorsítása
• városi albedó-növelés,
• földhasználati és természetalapú megoldások,
• óceáni szénmegkötési projektek (ökológiailag biztonságos változatok).
Összegzés
• A geomérnöki technológiák egy része ígéretes (szén-dioxid eltávolítás).
• Más részük szükséges, de kockázatos (aeroszolinjekció).
• Európa kutatással, szabályozással és biztonságos technológiák finanszírozásával járulhat i hozzájárulhat a probléma megoldásához.
• A geomérnöki technológiák egy része ígéretes (szén-dioxid eltávolítás).
• Más részük szükséges, de kockázatos (aeroszolinjekció).
• Európa kutatással, szabályozással és biztonságos technológiák finanszírozásával járulhat i hozzájárulhat a probléma megoldásához.
• Megvalósítás globális együttműködéssel etikus és biztonságos.
Lista a geomérnöki technológiákról „biztonság – hatás – költség” háromszögben. A rangsor a jelenlegi (2025-ös) tudományos konszenzust tükrözi, és nem ajánl technológiát, csak összehasonlítja a kutatási állapotot és a várható kockázatokat.
1. kategória: viszonylag biztonságos – közepes vagy magas hatás – magas vagy közepes költség, ezek a leginkább támogatható geomérnöki irányok, mert az okot (CO₂) célozzák. A direkt légköri CO₂-leválasztás (DAC)
• Biztonság: ★★★★☆ (viszonylag magas)
• Klímahűtő hatás: ★★★☆☆ (skálázható, de energiaigényes)
• Költség: ★☆☆☆☆ (nagyon magas, jelenleg 300–600 €/t CO₂)
• Megjegyzés: technológiailag tiszta és jól szabályozható, Európa számára kiemelt R&D lehetőség.
2. Biomassza + CCS (BECCS)
• Biztonság: ★★★☆☆
• Hatás: ★★★★☆ (negatív emisszió, erősen hűtő)
• Költség: ★★☆☆☆ (közepes–magas)
• Megjegyzés: fő kockázat a földhasználati verseny (élelmiszer vs. energia).
3. Természet-alapú szénmegkötés („kék szén”, erdők, talaj)
• Biztonság: ★★★★★
• Hatás: ★★☆☆☆ (mérsékelt, de stabil és olcsó)
• Költség: ★★★★☆ (nagyon kedvező)
• Megjegyzés: ekoszisztémákat javít, a legjobb „low-risk” opciók között van.
• Biztonság: ★★★★☆ (viszonylag magas)
• Klímahűtő hatás: ★★★☆☆ (skálázható, de energiaigényes)
• Költség: ★☆☆☆☆ (nagyon magas, jelenleg 300–600 €/t CO₂)
• Megjegyzés: technológiailag tiszta és jól szabályozható, Európa számára kiemelt R&D lehetőség.
2. Biomassza + CCS (BECCS)
• Biztonság: ★★★☆☆
• Hatás: ★★★★☆ (negatív emisszió, erősen hűtő)
• Költség: ★★☆☆☆ (közepes–magas)
• Megjegyzés: fő kockázat a földhasználati verseny (élelmiszer vs. energia).
3. Természet-alapú szénmegkötés („kék szén”, erdők, talaj)
• Biztonság: ★★★★★
• Hatás: ★★☆☆☆ (mérsékelt, de stabil és olcsó)
• Költség: ★★★★☆ (nagyon kedvező)
• Megjegyzés: ekoszisztémákat javít, a legjobb „low-risk” opciók között van.
2. kategória: közepes kockázat – közepes hatás – közepes költség
Ezek ígéretes, de részben feltáratlan ökohatású megoldások.
4. Tengeri felhővilágosítás (MCB – Marine Cloud Brightening)
• Biztonság: ★★☆☆☆
• Hatás: ★★★☆☆ (regionális hűtés, pl. korallzátonyok védelme)
• Költség: ★★★★☆ (viszonylag olcsó)
• Megjegyzés: globális klímahatásai bizonytalanok, hatás rövid távú.
5. Óceáni algásítás / trágyázás
• Biztonság: ★★☆☆☆
• Hatás: ★★★☆☆ (szénmegkötés növelhető, de kiszámíthatatlanul)
• Költség: ★★★★☆ (viszonylag olcsó)
• Megjegyzés: nagy ökológiai kockázatok (oxigénhiányos zónák, tápláléklánc-zavarok).
6. CO₂-mineralizáció (óceánban vagy partközelben)
• Biztonság: ★★★☆☆
• Hatás: ★★★☆☆
• Költség: ★★☆☆☆
• Megjegyzés: stabil tárolás, de ipari méretezés még kísérleti fázisban.
Ezek ígéretes, de részben feltáratlan ökohatású megoldások.
4. Tengeri felhővilágosítás (MCB – Marine Cloud Brightening)
• Biztonság: ★★☆☆☆
• Hatás: ★★★☆☆ (regionális hűtés, pl. korallzátonyok védelme)
• Költség: ★★★★☆ (viszonylag olcsó)
• Megjegyzés: globális klímahatásai bizonytalanok, hatás rövid távú.
5. Óceáni algásítás / trágyázás
• Biztonság: ★★☆☆☆
• Hatás: ★★★☆☆ (szénmegkötés növelhető, de kiszámíthatatlanul)
• Költség: ★★★★☆ (viszonylag olcsó)
• Megjegyzés: nagy ökológiai kockázatok (oxigénhiányos zónák, tápláléklánc-zavarok).
6. CO₂-mineralizáció (óceánban vagy partközelben)
• Biztonság: ★★★☆☆
• Hatás: ★★★☆☆
• Költség: ★★☆☆☆
• Megjegyzés: stabil tárolás, de ipari méretezés még kísérleti fázisban.
3. kategória: magas kockázat – magas hatás – alacsony költség
Ezek a legvitatottabb geomérnöki módszerek: gyors hűtést adhatnak, de az ökoszisztémákra és geopolitikára extrém kockázatosak.
7. Stratoszférikus aeroszolinjekció (SAI)
• Biztonság: ★☆☆☆☆ (alacsony)
• Hatás: ★★★★★ (akár 1–2 °C gyors hűtés is lehetséges)
• Költség: ★★★★★ (nagyon olcsó a hatáshoz képest)
• Megjegyzés: szélsőséges kockázatok: monszunok, regionális aszályok, „termination shock”.
8. Cirrus-felhők ritkítása
• Biztonság: ★☆☆☆☆
• Hatás: ★★★★☆ (erős, de bizonytalan)
• Költség: ★★★★☆
• Megjegyzés: kevés kutatás, légköri mellékhatások ismeretlenek.
9. Gleccseralapú „jéghűtés” mérnöki megoldások
(pl. tengeri gátak, vízáramlás lassítása Grönland/Antarktisz alatt)
• Biztonság: ★☆☆☆☆
• Hatás: ★★★☆☆ (jégvesztés lassítható lenne specifikus régiókban)
• Költség: ★☆☆☆☆ (extrém magas)
• Megjegyzés: megvalósítás fizikailag is kérdéses, környezeti mellékhatások nem ismertek.
Ezek a legvitatottabb geomérnöki módszerek: gyors hűtést adhatnak, de az ökoszisztémákra és geopolitikára extrém kockázatosak.
7. Stratoszférikus aeroszolinjekció (SAI)
• Biztonság: ★☆☆☆☆ (alacsony)
• Hatás: ★★★★★ (akár 1–2 °C gyors hűtés is lehetséges)
• Költség: ★★★★★ (nagyon olcsó a hatáshoz képest)
• Megjegyzés: szélsőséges kockázatok: monszunok, regionális aszályok, „termination shock”.
8. Cirrus-felhők ritkítása
• Biztonság: ★☆☆☆☆
• Hatás: ★★★★☆ (erős, de bizonytalan)
• Költség: ★★★★☆
• Megjegyzés: kevés kutatás, légköri mellékhatások ismeretlenek.
9. Gleccseralapú „jéghűtés” mérnöki megoldások
(pl. tengeri gátak, vízáramlás lassítása Grönland/Antarktisz alatt)
• Biztonság: ★☆☆☆☆
• Hatás: ★★★☆☆ (jégvesztés lassítható lenne specifikus régiókban)
• Költség: ★☆☆☆☆ (extrém magas)
• Megjegyzés: megvalósítás fizikailag is kérdéses, környezeti mellékhatások nem ismertek.
4. kategória: alacsony kockázat – alacsony/mérsékelt hatás – alacsony költség
Ezek nem „nagy léptékű” geomérnöki, inkább kiegészítő, biztonságos megoldások.
10. Albedó-növelés városokban és épített környezetben
(fehér tetők, világos útburkolat)
• Biztonság: ★★★★★
• Hatás: ★★☆☆☆ (lokális hűtés)
• Költség: ★★★★☆ (olcsó)
• Megjegyzés: városi hősziget-problémákra nagyon hatékony.
11. Mezőgazdasági albedó-növelés
(pl. fényvisszaverő növényborítások, talajkezelés)
• Biztonság: ★★★★☆
• Hatás: ★★☆☆☆
• Költség: ★★★★☆
Ezek nem „nagy léptékű” geomérnöki, inkább kiegészítő, biztonságos megoldások.
10. Albedó-növelés városokban és épített környezetben
(fehér tetők, világos útburkolat)
• Biztonság: ★★★★★
• Hatás: ★★☆☆☆ (lokális hűtés)
• Költség: ★★★★☆ (olcsó)
• Megjegyzés: városi hősziget-problémákra nagyon hatékony.
11. Mezőgazdasági albedó-növelés
(pl. fényvisszaverő növényborítások, talajkezelés)
• Biztonság: ★★★★☆
• Hatás: ★★☆☆☆
• Költség: ★★★★☆
ChatGPT rangsor: összefoglaló a geomérnöki beavatkozásokról. A leginkább vállalható geomérnöki irányok (biztonság + valós hatás + társadalmi akceptálhatóság):
1. DAC (CO₂-leválasztás)
2. Bioenergia, BECCS
3. Kék szén + természetes szénmegkötés
4. Városi albedó-növelés
5. CO₂-mineralizáció
1. DAC (CO₂-leválasztás)
2. Bioenergia, BECCS
3. Kék szén + természetes szénmegkötés
4. Városi albedó-növelés
5. CO₂-mineralizáció
Óvatosan kezelendő, csak kutatás szinten:
6. Tengeri felhővilágosítás (MCB)
7. Óceáni algásítás
Magas kockázat,(csak modellezéssel ajánlott):
8. Stratoszférikus aeroszolinjekció (SAI)
9. Cirrus-felhő ritkítás
10. Nagyléptékű jégmérnöki beavatkozások
ChatGPT összegzés
Ha Európa a háborús kiadásainak csak a felét a klíma stabilizálására fordítaná, az:
• Érdemben csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását,
• Hosszú távon mérsékelné a hőmérséklet-emelkedést,
• Erősítené az energiafüggetlenséget,
• Olcsóbb, békésebb és biztonságosabb kontinenshez vezetne.
Ha Európa a háborús kiadásainak csak a felét a klíma stabilizálására fordítaná, az:
• Érdemben csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását,
• Hosszú távon mérsékelné a hőmérséklet-emelkedést,
• Erősítené az energiafüggetlenséget,
• Olcsóbb, békésebb és biztonságosabb kontinenshez vezetne.
*A globális felmelegedés várhatóan nem csak a század végéig, hanem még tovább fog tartani. Ma a célkitűzés, hogy a 2 °C fokot ne haladjuk meg 2050-ben, és jósolni még 25 évre is meggondalondó.
A 2 °C fokot majdnem bizonyosan el fogjuk érni 2050-ben, ami kikényszeríti a geomérnöki beavatkozásokat. A felmelegedés további mértéke és üteme függ a jövőbeli beavatkozásoktól, kibocsátástól: a klíma szempontjából legvalószínűbb forgatókönyvek szerint a légköri szén-dioxid koncentrációja várhatóan 2070 körül duplázódik meg az iparosodás előtti szinthez képest, és a felmelegedés 2100-ra eléri a 3 °C fokot.
A Föld éghajlatának új egyensúlyba kerülése lassú, és évszázadokig tartó folyamat lesz, az óceánok hőtároló képessége miatt. (Az IEA szerint a térhűtés --space cooling--, a klímakészülékek energiaigénye átlagosan kb. 4 %/év növekedést mutatott 2000 óta. A felmelegedés és a hűtőenergia felhasználás logisztikai görbét* követ majd. A növekedési ütem ma is már kétszerese a vízmelegítés energiaigényének növekedési ütemének, és a hűtést teszi az épületek energiafelhasználásának leggyorsabban növekvő részévé. A növekedés fő okai közé tartozik a globális felmelegedés miatti magasabb hőmérséklet, a népességnövekedés és a fejlődő gazdaságokban emelkedő életszínvonal, ami a légkondicionáló berendezések elterjedéséhez vezetett.)
Szén-dioxod koncentráció növekedése a Hawaii szigeteken (a történelmi maximumok 300-330 ppm-nél voltak)
A globális felmelegedés 1910 és 2025 között 1,5 °C fok / 100 év = 0.015 fok/év
**
Összefoglaló, BERLIN, 2025. december 5. (Reuters): Európát a „civilizáció eltörlésének” veszélye fenyegeti, és egy nap elveszítheti megbízható amerikai szövetségesi státuszát – áll a Trump-kormányzat új stratégiai dokumentumában (https://www.reuters.com/business/finance/us-strategy-document-says-europe-risks-civilisational-erasure-2025-12-05/). A Fehér Ház honlapjára feltöltött új Nemzetbiztonsági Stratégia antidemokratikusnak nevezte az Európai Uniót, és azt állította, hogy az Egyesült Államok célja „segíteni Európát jelenlegi pályájának korrigálásában” – jelentette a Reuters. A dokumentum azzal vádolta az európai kormányokat, hogy „aláássák a demokratikus folyamatokat”, egyebek mellett azzal, hogy semmibe veszik a dokumentum szerint az európai lakosság körében meglévő igényt az ukrajnai háború befejezésére.
„Hosszabb távon több mint valószínű, hogy legkésőbb néhány évtizeden belül bizonyos NATO-tagállamok többségében a lakosság már nem európai származású lesz” – áll a dokumentumban. „Így nyitott kérdés, hogy ugyanúgy látják-e majd helyüket a világban vagy az Egyesült Államokkal fennálló szövetségüket, mint azok, akik aláírták a NATO-alapokmányt.”