Az innováció és a Mesterséges Intelligencia (MI)
(2025 október)
Az innováció latin eredetű szó, amely újítást (v. ö, reneszánsz, megújulás, https://en.wikipedia.org/wiki/Renaissance) , megvalósított ötletet jelent. Lehet új vagy jelentősen javított termék, eljárás, marketing-, szervezési módszer, illetve új üzleti modell. Az innováció folyamata: az innováció a "kitalálás", a "megvalósítás" és az "áru" háromszög -ben értelmezhető. Különbözik a reform fogalmától: a reform egy makroszintű, nagyszabású átalakítás, az innováció a mikroszintű fejlesztést jelenti.
Az innováció osztályai:
Az -Oslo kézikönyv harmadik kiadása szerint- innováció az alábbi négy alkategória** szempontjából vizsgálható:
- termék innováció
- eljárás innováció
- marketing innováció
- szervezési-szervezeti innováció
- eljárás innováció
- marketing innováció
- szervezési-szervezeti innováció
Termék innováció
"A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy jelentősen újított. Magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat. A beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat." Megállapítható a fogalom nem a nagyobb cégek, kutatóintézetek sajátja, a megfogalmazás bármely területen "engedi az innovációt" és nyitottá teszi a definíciót az alacsonyabb K+F intenzitású cégek, és a szolgáltató szektor esetén is. A különböző innováció típusok a gazdasági életben egymást átfedik.
Eljárás innováció
"Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, technológiában, berendezésekben és/vagy a szoftverekben bekövetkező jelentős változásokat."
Marketing innováció
"A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a reklámozásában, vagy az árképzésében."
Szervezési-szervezeti innováció
"A szervezési-szervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében vagy a kapcsolatokban."
Innováció-menedzsment: jogi, gazdasági és iparjogvédelmi intézkedések összessége, amelyek lehetővé teszik kutatás-fejlesztési és innovációs projektek létrehozását és hatékony lebonyolítását.
Az innováció és a kutatás-fejlesztés az adott gazdasági-jogi-társadalmi környezetben történő optimális lebonyolítása, a megtérülés biztosítása külön szakmává nőtte ki magát az egész világon. Az innováció forrásigénye, a projekt finanszírozása, az iparjogvédelmi, adózási kérdések szakértőket kívánnak meg.
A 2025-ös Globális Innovációs Index (GII) az innovációt tág értelemben definiálja, nemcsak a K+F alapú, hanem a K+F-hez közvetlenül nem kapcsolódó takarékosságot elősegítő innovációkat is magába foglalja.
Európa régóta fennálló vezető szerepe mutatkozik meg, az európai nemzetek továbbra is a világ leginnovatívabb országai közé tartoznak. Svájc a 15. egymást követő évben vezeti az indexet, míg Svédország, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia és Dánia a top 10-ben található. Magyarország a 36. helyen áll a rangsorban. Az ázsiai régió erős lendületet mutatott a GII 2025-ben, Dél-Korea rekord magas negyedik helyet ért el. Az ország az „emberi tőke és kutatás” pillérben az első helyen végzett, és számos K+F mutatóban is magas pontszámot ért el. Kína először került be a GII top 10-es listájára. A WIPO becslései szerint Kína globálisan vezető szerepet tölt be a szabadalmi bejelentések számában, és globálisan első a ráfordításban.
Dél-Koreától, a Benelux államoktól, Dániától és Finnországtól lenne mit eltanulni, módszereket átvenni, pl. azoktól, akik ott végezték az egyetemet. Szabadalmi bejelentési lehetőségek: az ePCT egy elektronikus bejelentési rendszer, nemzetközi bejelentések elektronikus benyújtásához, és a HIPO -nál szabadalmi ügyvivők segíthetnek, szakértő módon képviselik az ügyfeleket a szabadalmi hivatalok előtt, https://www.sztnh.gov.hu/, továbbá kiváló ügyvédi irodák.
A szabadalmi bejelentések támogatására létre kéne hozni egy MI alapú állami nonprofit ügyvivő irodát, ami semmilyen módon sem részesedik a bejelentés hasznából, és rendelkezik a szükséges kapcsolatokkal, esetleg elvégez egy előzetes újdonságvizsgálatot, -ami bizalmi probléma-, kiszűri a nem megvalósítható "örökmozgókat", és tájékoztatja a bejelentőt a lehetőségeiről. Az MI bár nem nyelvfüggő, de a jogi környezet függvénye országonként.
Nem egy "Wunderwaffe" a javaslat, de a semminél sokkal több, mert nagyon gyengén állunk. Volt Magyarországon az 1950-es években egy Újításokat Kivitelező Vállalat, nem vált be. A bejelentők nagyon bizalmatlanok, és nem alaptanul. Szolgálati szabadalmaknál, - ami majdnem általános-, a bejelentéssel kapcsolatba kerülő emberek néha "benne akarnak lenni", részesedést kérnek, vagy komoly készpénzt az ügyintézésért. (Persze ez már a multé: https://www.origo.hu/gazdasag/2025/10/banfi-hajszesz-feltalalo-banfi-andras)
A kutatás-fejlesztés jogszabályi meghatározása Magyarországon: kutatás-fejlesztési tevékenységnek az tekinthető a magyar jogi környezetben, amelyben az alábbi általános jellemzők együtt és egyszerre jelennek meg:
Újdonság: az eredménye mindig új, azonos formában és/vagy tartalommal nem ismert (nem része a technika pillanatnyi állásának).
Egyedi ötleten alapul: megvalósítása egyedi, nem nyilvánvaló ötleten és koncepción alapul.
Műszaki-technikai újdonságértéke: az eredménye nem kézenfekvő, szakember számára egyszerűen nem kikövetkeztethető, a megvalósítással kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Tehát nem rutinmegoldás, azaz újítás vagy szabadalom.
Kísérletezés: Megvalósítása minden esetben módszeres és dokumentálható kísérletezést, kutatást igényel.
Egyedi ötleten alapul: megvalósítása egyedi, nem nyilvánvaló ötleten és koncepción alapul.
Műszaki-technikai újdonságértéke: az eredménye nem kézenfekvő, szakember számára egyszerűen nem kikövetkeztethető, a megvalósítással kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Tehát nem rutinmegoldás, azaz újítás vagy szabadalom.
Kísérletezés: Megvalósítása minden esetben módszeres és dokumentálható kísérletezést, kutatást igényel.
MI és az innováció: Egy érdekes ötlet a távolról irányítható taxi (https://index.hu/techtud/2025/09/26/robot-autok-tavoli-vezerles-nemetorszag-berlin-vay/). A távvezérelt robottaxikat bárhonnan lehet irányítani, csupán kormánykerék, pedálok, képernyők és fejhallgató segítségével. A lakosok bérelnek egy autót, amit egy távoli vezető hoz el hozzájuk, majd saját maguk vezetik el oda, ahová menni szeretnének, és ott egyszerűen lezárják a bérlést. Az alkalmazásban percenként fizetnek majd az utasok. A cég szerint ez feleannyiba kerülne, mint a sima taxi. Egy fotelben ülve, pedálokkal és kormánykerékkel lehet irányítani az autót, csakúgy, mint egy játékban. Az autón négy tetőkamera található, amely az utat rögzíti, így a képernyőn lehet követni annak útját. A fejhallgatón keresztül érzékelni lehet az autó belsejéből és külsejéből érkező hangokat, valamint az elhelyezett érzékelők még az úthibákat is észreveszik.
Az MI forradalmasítja az innovációt, átalakítja az iparágak termékfejlesztési, problémamegoldási és szolgáltatásnyújtási módszereit. Az Mi alkalmas infóforrás keresésére a tervezett fejlesztés állapotára vonatkozóan más intézetekben, elkerülendő a párhuzamos fejlesztéseket, vagy a saját munkánkhoz forrásokat, ötleteket keresve. Az MI ma az újdonságvizsgálat, az irodalomkutatás leggyakoribb módszere. Az MI maga is egy innováció: egy egy buborékhoz hasonlító trendnek látszik a tőkepiacon. Lassú lesz a kecsengése. Ahol Kína megjelenik, ott csökken a profit, igaz ez az elektromos autóktól a napelemeken keresztül az MI-re is. Kína jól másol, de van benne eredetiség is, miközben az USA drága Mi-t épít, Kína olcsót.
Generatív MI: az olyan eszközök, mint a ChatGPT és a DALL·E, eredeti tartalmakat – szöveget, képeket, videókat – hoznak létre, amelyek lehetővé teszik a gyors prototípus-készítést. A nagyvállalatok 86%-a K+F költségvetésének egy részét mesterséges intelligenciára fordítja, ami jelzi az MI fontos szerepét az innovációs stratégiákban. Gyártás és logisztika esetén a mesterséges intelligencia optimalizálja az ellátási láncokat, előrejelzi a karbantartási igényeket és automatizálja a állapotellenőrzést.
A mesterséges intelligencia szerepe az új szabadalmi bejelentésekben: az MI át fogja alakítani a szabadalmi környezetet az innováció gyorsításával, új szellemi tulajdonok létrehozásával, és a hagyományos jogi keretek szétfeszítésével. Az MI száma nő olyan területeken, mint a szoftver, a biotechnológia és az anyagtudomány. A ChatGPT és a DALL·E olyan szoftvereket, technikai megoldásokat is létrehoznak, amelyeket szabadalmaztattak, és ami kérdéseket vet fel a szerzői-, és a tulajdonjoggal kapcsolatban: kié a szabadalom, ha a feltaláló egy algoritmus? A felhasználóé és a generatív MI-é megosztva?
A globális mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmi bejelentések száma megugrott, 2021-ben több mint 62 000 bejelentéssel, amit az olyan alapvető modellek térnyerése okoz, mint a GPT-3. 2025-ben a bejelentések szelektívebbek, a technológiai fejlesztésekre összpontosítanak, nem pedig a gépi tanulás generikus alkalmazásaira. Európában 10,6%-kal nőtt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmi bejelentések száma 2024-ben, ami erős regionális innovációt jelez. Az USPTO és az európai bíróságok szigorítják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmakra vonatkozó szabványokat, a szabadalmaknak konkrét technikai fejlesztéseket kell mutatniuk, nem csak a mesterséges intelligencia új adatokon való alkalmazását.
Egy 2025-ös ítélet (Recentive Analytics kontra Fox Corp.) hangsúlyozta, hogy a generikus gépi tanulási alkalmazások nem szabadalmaztathatóak, kivéve, ha javítják magát a modellt. Az etikus mesterséges intelligencia nagyobb figyelmet kap, a szabadalmak ma már tartalmazzák az algoritmusok elfogultságának észlelésére és a méltányosságra vonatkozó technikákat. Az MI-t használják a jogsértések észlelésére, a jogok blokkláncon keresztüli biztosítására, és a szellemi tulajdon érvényesítésének automatizálására is. A jogrendszerek fejlődnek, hogy kezelni tudják a határokon átnyúló szerzői jogi vitákat a mesterséges intelligencia által generált tartalmak esetén, például a zenét, a kódot, avatart, és általában a vizuális művészeteket tekintve.
AZ MI MINT FELTALÁLÓ
Az MI innovatív eszköz, de milyen esetekben lenne valódi feltaláló? Az MI képes új ötleteket, megoldásokat, esetleg tárgyakat, vagy algoritmusokat létrehozni, amelyek korábban nem léteztek, de az MI nem jogi személy. Már ma is ír verseket, zenét, fest képeket, tervez termékeket, meglepően eredeti módon. A „feltaláló”-i státusz vitatott, mert az MI nem rendelkezik tudattal, intellektussal. Az "intellektus" értelmi képességet, a tudatot, tudatost jelent*.
A legtöbb országban csak ember lehet szabadalom jogosultja. Az MI által létrehozott találmányokat jogilag az emberi felhasználó vagy fejlesztő nevéhez kötik. (Egy szabálytalankodó önvezető autót nem tudott megbüntetni a rendőr Kaliforniában. Nyilvánvalóan egy joghézag keletkezik napjainkban. Az MI büntetendő tartalmakat is létrehozhat rosszindulatú utasítások esetén.) Az MI nem rendelkezik tudattal, célokkal vagy szándékkal. Ha az MI lenne a feltaláló, ki képviselné, az MI építője vagy a felhasználó? Nyitott kérdés. A szerzői-, szabadalmi joggal, a büntethetőséggel, a jogdíjakkal kapcsolatos jogszabályok időszerűek lennének. Ld. pl. https://www.hwsw.hu/hirek/69694/sora2-openai-video-samaltman-szerzoijog-vedett-generator.html . Az MI innovatív, jogdíjas új dolgokat is létrehozhat, de hogy feltalálóként ismerjük-e el, az nem egy jól feltett kérdés. Egy példa: az „DABUS-ügy” során egy MI által létrehozott találmányt próbáltak szabadalmaztatni több országban. Néhány helyen (pl. Dél-Afrika, Ausztrália) elfogadták, máshol (pl. EU, USA) elutasították, mert az MI nem tekinthető jogi személynek, és ez remélhetően így is marad. Várhatóan az Internetre vonatkozó EU-s jogszabályokat kiterjesztik az generatív MI által létrehozott innovációkra.
Az Európai Unióban az internet jogi szabályozása (AI-alapú áttekintés) egy összetett terület, amely kiterjed a digitális szolgáltatásokra, a fogyasztóvédelemre, a szerzői jogokra és az adatvédelemre. Az EU szabályozása nem egy egységes internettörvényt jelent, hanem különböző, egymást kiegészítő jogszabályok összességét, mint például a digitális piacokról szóló törvények, a szerzői jog reformja és a GDPR (általános adatvédelmi rendelet). Az EU jogi szabályozása az interneten nem egyetlen „internettörvény”, hanem különböző jogszabályok és rendeletek, amelyek a digitális térben zajló tevékenységek valamennyi vonatkozását szabályozzák, a digitális szolgáltatóktól a fogyasztók online vásárlásáig, és a digitális tartalomszerzők jogaiig. Főbb területek és szabályozások:
Digitális szolgáltatások szabályozása:
Az EU létrehozta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA) és a digitális piacokról szóló törvényt (DMA), amelyek célja a tisztességes verseny biztosítása, a digitális platformok felelősségének növelése és a fogyasztók védelme. Ezek a törvények az illegális tartalmak eltávolítására, az átláthatóságra és a platformok működésének szabályozására vonatkoznak.
Fogyasztóvédelem az interneten:
Az uniós szabályozás legalább kétéves szavatosságot biztosít az online vásárolt termékekre, melynek időtartamát a tagállami törvények is kiterjeszthetik a fogyasztók javára.
Ezek a szabályok egységes védelmet nyújtanak az EU-n belül, függetlenül attól, hogy a vásárlás interneten, üzletben vagy postai úton történik-e.
Szerzői jogok az interneten:
Az EU 2021-ben reformálta a szerzői jogi szabályozást, amely érinti a mémeket, a tartalommegosztást és a szabad internet fennmaradását is. A reform célja a szerzők jogainak védelme és a digitális tartalomfogyasztás új kihívásaira adott válaszok megfogalmazása.
Adatvédelem (GDPR):
A GDPR (általános adatvédelmi rendelet) szigorú szabályokat állapít meg az egyének személyes adatainak gyűjtésére, feldolgozására és tárolására vonatkozóan. Az interneten működő vállalkozásoknak be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, hogy biztosítsák a felhasználók adatainak védelmét.
Az EU létrehozta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA) és a digitális piacokról szóló törvényt (DMA), amelyek célja a tisztességes verseny biztosítása, a digitális platformok felelősségének növelése és a fogyasztók védelme. Ezek a törvények az illegális tartalmak eltávolítására, az átláthatóságra és a platformok működésének szabályozására vonatkoznak.
Fogyasztóvédelem az interneten:
Az uniós szabályozás legalább kétéves szavatosságot biztosít az online vásárolt termékekre, melynek időtartamát a tagállami törvények is kiterjeszthetik a fogyasztók javára.
Ezek a szabályok egységes védelmet nyújtanak az EU-n belül, függetlenül attól, hogy a vásárlás interneten, üzletben vagy postai úton történik-e.
Szerzői jogok az interneten:
Az EU 2021-ben reformálta a szerzői jogi szabályozást, amely érinti a mémeket, a tartalommegosztást és a szabad internet fennmaradását is. A reform célja a szerzők jogainak védelme és a digitális tartalomfogyasztás új kihívásaira adott válaszok megfogalmazása.
Adatvédelem (GDPR):
A GDPR (általános adatvédelmi rendelet) szigorú szabályokat állapít meg az egyének személyes adatainak gyűjtésére, feldolgozására és tárolására vonatkozóan. Az interneten működő vállalkozásoknak be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, hogy biztosítsák a felhasználók adatainak védelmét.
Várhatóan az alábbi területeken lesz a legaktívabb az MI:
Tudományos felfedezések: Egyes MI rendszerek már segítettek új gyógyszermolekulák -például a DeepMind „AlphaFold” rendszere forradalmasította a fehérjeszerkezet-előrejelzést, ami kulcsfontosságú a gyógyszerfejlesztésben.- vagy új anyagok felfedezésében, pl. új, szuper erős vagy hőálló anyagokat fedeztek fel, amelyeket korábban emberi kutatók nem azonosítottak.
Robotika: a humanoid robotok képesek komplex feladatokat ellátni az egészségügyben és az iparban – például műtéti asszisztensként vagy logisztikai rendszerekben. Személyre szabott diagnosztikák területén az MI képes egyéni egészségügyi profil alapján kezelési javaslatokat adni, sőt, korai stádiumban felismerni betegségeket.
Éghajlat modellezés: Az MI prediktív algoritmusai segítenek előre jelezni az időjárási szélsőségeket és optimalizálni az energiahálózatokat.
Fenntartható mezőgazdaság: Az MI támogatja a precíziós gazdálkodást, csökkenti a víz- és vegyszerhasználatot, miközben növeli a terméshozamot.
Tartalomgenerálás: A generatív MI (pl. GPT, DALL·E) versek, zenék, képek, termékek, képes új szövegeket, képeket, zenéket és videókat létrehozni – teljes marketingkampányokat is. Aitana például egy olyan influenszer, aki soha nem próbált ki egyetlen általa reklámozott terméket sem. A virtuális figura követőit ez aligha zavarja, mert több százezren vannak. Az ügynökségeknek kifejezetten megéri virtuális modellekkel dolgozni, mert az AI-alapú „alkalmazottak”-kal hatalmas bevételekre tesznek szert. (A Deutsche Welle riportja.)
Adaptív oktatás: Oktatási rendszerek MI segítségével alkalmazkodnak a tanulók, a tanárok igényeihez, tempójához és stílusához.
Az innováció története Kínában: Kína gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideig meghaladta az évi 10%-ot. 2007-től. A 2010-es év első negyedévében 11,9 százalékkal bővült a kínai GDP. 2009-ben a Világbank megerősítette at adatokat, mely szerint a 2007-es évre bontva a gazdasági növekedés tekintetében a 11,9%-os növekedés helyett 13%-os növekedés történt. Kína GDP-je 3.4 trillió amerikai dolláron állt, mialatt Németország GDP-je 3.4 trillió amerikai dollár volt. Ezzel Kína a világ harmadik legnagyobb gazdaságává lépett elő – Németországot megelőzve – a GDP tekintetében.
Tehát 2007-ben Kína a leggyorsabb növekedését produkálta 1994 óta, a 13,1%-os GDP növekedéssel.
Kína iparfejlődése: japánoktól licence-ket vásároltak; elektronikai tömegcikkek ; hagyományos iparág; tömegcikk-áruk → nyugat-európai piacokon landolnak ;
Kína ipara hatalmas lett és folyamatosan fejlődik, mely az olcsó gyártásból a technológiai innováció felé mozdult el, vezető szerepet tölt be olyan területeken, mint az elektromos járművek (BYD) és a drónok (DJI) gyártása, de jelentős szereplő az 5G és processzorgyártásban is (Huawei). A múltban az olcsó tömegtermelés jellemezte, de ma már a globális innováció egyik motorja. A gyenge belföldi kereslet és a túltermelés továbbra is kihívásokat jelent Kínában.
Innováció és technológiai vezetés: Kína már nem csak a másolás országa, hanem saját innovációival formálja az iparágakat: a BYD, a Xiaomi, a DJI és a Huawei, globális piacvezetők lettek, és jelentős szerepet játszanak a jövő technológiáinak alakításában. Az ipari szerkezet gyökeresen átalakult a korábbiakhoz képest, a hangsúly az innovációra és a magas hozzáadott értékű termékekre helyeződött. A csökkenő belföldi kereslet és a túltermelés nyomást gyakorol a kínai exportra, minden terméket exportálnak, ami eladható. Kínában alacsony a kapacitáskihasználás, ami negatívan befolyásolja a beruházásokat és a keresletet. Jelentős túltermelési problémák vannak az iparágakban, különösen a gépiparban. A gyenge hazai kereslet csökkenti a beruházásokat és a termelési aktivitást. Kína csökkentette nyugati technológiától való függőségét, de bizonyos területeken továbbra is fennmaradnak kihívások a nemzetközi beszállítói láncokkal kapcsolatban. A növekvő technológiai hidegháborúnak köszönhetően Kína nem vásárolhat az NVIDIA legújabb, high-tech chipjeiből
Kína ma már másoló üzemekből globális innovációs nagyhatalommá válik, milliárdos licencdíjakat és saját szellemi tulajdont exportálva, a korábbi költséghatékonyság helyett technológiai vezető szerepet játszik. A hátterében a szándékos és tartós befektetés történt az innovációba, kapacitásfejlesztésbe és ipari modernizációba áll, ami a globális technológiai verseny élvonalába emeli Kínát.
A Kínai Innováció Jellemzői:
• Képességek átrendeződése: A 2000-es évek elejének informális tudástranszferét a saját szellemi tulajdon exportja és milliárdos licencdíjak váltják fel.
• Márkaépítés és technológiai export: Kína nemcsak a termelési kapacitásait növelte, de ma már a fejlett gazdaságok által dominált szektorokban is jelentős új megoldásokat vezet be és technológiát exportál.
• Stratégia: Az innovációba, a kapacitásokba és az ipar korszerűsítésébe való szándékos és tartós befektetés a globális technológiai verseny frontvonalába emeli az országot.
• Többpólusú Innováció: Kína fejlődése egy többpólusú innovációs tér kialakulását eredményezi, amely egyszerre bővíti a globális tudásbázist és élesíti a versenyt.
Kína iparfejlődése: japánoktól licence-ket vásároltak; elektronikai tömegcikkek ; hagyományos iparág; tömegcikk-áruk → nyugat-európai piacokon landolnak ;
Kína ipara hatalmas lett és folyamatosan fejlődik, mely az olcsó gyártásból a technológiai innováció felé mozdult el, vezető szerepet tölt be olyan területeken, mint az elektromos járművek (BYD) és a drónok (DJI) gyártása, de jelentős szereplő az 5G és processzorgyártásban is (Huawei). A múltban az olcsó tömegtermelés jellemezte, de ma már a globális innováció egyik motorja. A gyenge belföldi kereslet és a túltermelés továbbra is kihívásokat jelent Kínában.
Innováció és technológiai vezetés: Kína már nem csak a másolás országa, hanem saját innovációival formálja az iparágakat: a BYD, a Xiaomi, a DJI és a Huawei, globális piacvezetők lettek, és jelentős szerepet játszanak a jövő technológiáinak alakításában. Az ipari szerkezet gyökeresen átalakult a korábbiakhoz képest, a hangsúly az innovációra és a magas hozzáadott értékű termékekre helyeződött. A csökkenő belföldi kereslet és a túltermelés nyomást gyakorol a kínai exportra, minden terméket exportálnak, ami eladható. Kínában alacsony a kapacitáskihasználás, ami negatívan befolyásolja a beruházásokat és a keresletet. Jelentős túltermelési problémák vannak az iparágakban, különösen a gépiparban. A gyenge hazai kereslet csökkenti a beruházásokat és a termelési aktivitást. Kína csökkentette nyugati technológiától való függőségét, de bizonyos területeken továbbra is fennmaradnak kihívások a nemzetközi beszállítói láncokkal kapcsolatban. A növekvő technológiai hidegháborúnak köszönhetően Kína nem vásárolhat az NVIDIA legújabb, high-tech chipjeiből
Kína ma már másoló üzemekből globális innovációs nagyhatalommá válik, milliárdos licencdíjakat és saját szellemi tulajdont exportálva, a korábbi költséghatékonyság helyett technológiai vezető szerepet játszik. A hátterében a szándékos és tartós befektetés történt az innovációba, kapacitásfejlesztésbe és ipari modernizációba áll, ami a globális technológiai verseny élvonalába emeli Kínát.
A Kínai Innováció Jellemzői:
• Képességek átrendeződése: A 2000-es évek elejének informális tudástranszferét a saját szellemi tulajdon exportja és milliárdos licencdíjak váltják fel.
• Márkaépítés és technológiai export: Kína nemcsak a termelési kapacitásait növelte, de ma már a fejlett gazdaságok által dominált szektorokban is jelentős új megoldásokat vezet be és technológiát exportál.
• Stratégia: Az innovációba, a kapacitásokba és az ipar korszerűsítésébe való szándékos és tartós befektetés a globális technológiai verseny frontvonalába emeli az országot.
• Többpólusú Innováció: Kína fejlődése egy többpólusú innovációs tér kialakulását eredményezi, amely egyszerre bővíti a globális tudásbázist és élesíti a versenyt.
*Az "intellektus" értelmi képességet, a tudatot, tudatosságot jelent, magába foglalja az észlelés, az emlékezés, a gondolkodás, általánosítás, az elvonatkoztatás, az érvelés, eszközkeresés, készítés és a döntéshozatal képességeit. A (cél-) tudatosság (és a humor) a legmagasabb szintű mentális tevékenységek, emberi tulajdonságok. Az intellektuálisan fejlett embereket az új problémák felismerése és megfogalmazása jellemzi, jól, jókor és jót kérdezni kevesek képessége, és nehezebb mint válaszolni.
Főbb változatai:
**Új termék vagy szolgáltatás: új vagy korábbinál jobb minőségű termék vagy szolgáltatás létrehozása.
Új eljárás: új gyártási folyamat, technológia vagy munkamódszer kidolgozása.
Új marketing vagy szervezet: egyedi marketing stratégiák vagy hatékonyabb szervezeti struktúrák bevezetése.
Új üzleti modell: olyan új módszerek alkalmazása, amelyek nagyobb pénzügyi bevételt és új értéket teremtenek.
Új megoldás, amely társadalmi szükségletre kínál új választ.
A változatok eredete: J. Schumpeter (https://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Schumpeter) tanulmányában az innováció öt kategóriáját fogalmazta meg:
(1) új javak eladása, vagy régi javak újszerű előállítása;
(2) új szállítási módszerek bevezetése;
(3) új piacok feltárása;
(4) új termelési anyagok (nyersanyagok vagy félkész áruk) használata;
(5) új piaci helyzet kialakítása.
(2) új szállítási módszerek bevezetése;
(3) új piacok feltárása;
(4) új termelési anyagok (nyersanyagok vagy félkész áruk) használata;
(5) új piaci helyzet kialakítása.
***A startup- és kockázati tőke szektor szeretne egy egységes, európai vállalati formát létrehozni a startupoknak, ami katalizátora lenne az európai innovációnak. A Draghi-jelentés fényében egyértelmű, hogy Európa lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, és Magyarország lemaradásban van Európához képest is. Bennünket nem segít a speciális kockázati helyzetünk sem: háború, infláció, árfolyamok ingadozása, politikai-, és jogi kockázat. (https://www.economx.hu/gazdasag/langmar-peter-strt-holding-eu-inc-interju.816967.html)
A befektető, különösen a startupoknál, a kockázatot akarja csökkenteni. Az egyszerű, egységes, biztonságos és hosszú távon előrelátható keretekre van szükség. Az Egyesült Államokban ilyen a Delaware C. Corp, amit ott mindenki használ. Európa ezzel szemben széttöredezett: minden országnak saját cégformái és szabályozásai vannak, egy egységes európai rendszer csökkentené a jogi kockázatot és növelné a hatékonyságot. Talán kevesebb európai cég kerülne amerikai vagy brit bejegyzés alá.
A legnagyobb magyar sikercégek szinte mind másik országban, Angliában, Svájcban vagy az Egyesült Államokban lettek bejegyezve. Ez közös veszteség a magyaroknak, az európai polgároknak is. Ha sikerül jobb startup struktúrát kialakítani, az vonzó lehet a jó szakembereket is. Fontos, hogy egyszerű, transzparens és egységes bejegyzési rendszerünk legyen, ha több tőkét és innovatív vállalkozást akarunk Európában.
Pl. volt befektetésünk Németországban, ott rengetegszer kellett közjegyzőhöz mennünk. Magyarországon az egyszerűsített kft. bejegyzés nagy előrelépés, de ha egy cégnév és cím beírásáról van szó, ahhoz miért kellene ügyvéd? Aki versenyképes akar lenni, annak nem szigorítania kell, hanem jobb infrastrukturális, digitális feltételeket teremteni. Észtország például a teljes digitalizációval oldotta ezt meg. Ázsiában ott a hongkongi és a szingapúri cégbejegyzés, amelyek komoly alternatívát jelentenek. Egy nem magyar befektető nagyon ritkán fektet magyar cégbe, mert túl kicsi, nem ismeri, nem fog megtanulni magyarul. Ha viszont van egy egységes, nemzetközi a bejegyzés, akkor azt fogja választani, pont úgy, ahogy egységes mára a repülésirányítás, vagy a bankfelügyelet rendszere.
Pl. volt befektetésünk Németországban, ott rengetegszer kellett közjegyzőhöz mennünk. Magyarországon az egyszerűsített kft. bejegyzés nagy előrelépés, de ha egy cégnév és cím beírásáról van szó, ahhoz miért kellene ügyvéd? Aki versenyképes akar lenni, annak nem szigorítania kell, hanem jobb infrastrukturális, digitális feltételeket teremteni. Észtország például a teljes digitalizációval oldotta ezt meg. Ázsiában ott a hongkongi és a szingapúri cégbejegyzés, amelyek komoly alternatívát jelentenek. Egy nem magyar befektető nagyon ritkán fektet magyar cégbe, mert túl kicsi, nem ismeri, nem fog megtanulni magyarul. Ha viszont van egy egységes, nemzetközi a bejegyzés, akkor azt fogja választani, pont úgy, ahogy egységes mára a repülésirányítás, vagy a bankfelügyelet rendszere.
A startupoknál sok kockázat van (működik-e a technológia, együtt tud-e dolgozni a csapat, tudnak-e elegendő tőkét bevonni), így a cégbejegyzésnek nem szabadna nagy tehernek lennie. Mint a bankszámla: szükséges, de azon nem múlik semmi. Ugyanez igaz az engedélyköteles tevékenységekre is: ha egy EU országban van engedélyed, az egész EU-ban működnie kellene, a gyakorlatban viszont nem így van az eltérő jogi héttér miatt. Ha lenne központi cégregiszter, az talán részben segítene. A jelenlegi helyzet az, hogy túl kevés a kockázati tőke Európában, kevés a family office, kevés a nyugdíjalap, és az állami szerepvállalás sem mindig hatékony. Ha létrejönne egy reális alternatíva a Delaware C. Corppal szemben, azzal esélyt adnánk saját kontinensünk számára a globális versenyben.
A kezdeményezés összeállítói összeszedték, mit lehet tenni, mi az, ami segít a befektetőknek: egyszerűség, gyorsaság, biztonság, kiszámíthatóság, alacsonyabb jogi és adminisztratív költségek, könnyebb nemzetközi tőkevonzás. Átláthatóbb alapítói és részvényesi jogok, tisztább alkalmazotti részvénystruktúra, alacsonyabb tranzakciós költségek, ezek mind nagyon fontosak. Könnyebb határokon átnyúló szolgáltatás, illetve ne kelljen székhelyáthelyezéssel foglalkozni, ami egy nehézkes jogi és adózási feladat, hatalmas költség, egy előre alig felmérhető bizonytalansági forrás. Egy startupnak nem ezzel kellene foglalkoznia, hanem az üzletfejlesztéssel, az árbevétel sokszorozásával.
Sok elemből áll össze a kép: tőkéhez való hozzáférés, dereguláció, piacegységesítés. Ez az adminisztratív egyszerűsítés időt és pénzt spórol befektetőnek és vállalkozónak, egyben segíti a tőkéhez való hozzáférést is. A meglévő cégek is beléphetnek majd az új rezsimbe? „Feltételezés, nem lehet megválaszolni, de mindent át lehet alakítani. Lehet, hogy technikailag úgy nézne ki, hogy a régi megszűnik, és jogutód jön létre. Vagy létrejön fölé egy holding, amelybe apportálják a régi céget. A jogászok képesek megtalálni ennek a technikai megoldását. A lényeg, hogy minél egyszerűbb legyen.” A magyar startup világ a külföldi befektetőnek rizikós és bonyolult. Azok a cégek, amelyek elérnek egy bizonyos érettségi szintet, szinte mind szembesülnek ezzel a problémával. Az fejlődést szolgáló új rezsim ugyanakkor képes lehet katalizálni a növekedését és tőkebevonó képességét.