Velence lassan süllyed
(2025 május)
Velence a 15. században (https://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g))
Velencei panoráma ma (https://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g))
Velence lassan süllyed, a csatornahálózatra épült város évszázadok óta küzd a tengerszint emelkedésével és a talaj süllyedésével. Velence magasított járdák és árvízvédelmi gátak építésével alkalmazkodott a helyzethez. A fő probléma a talajvíz kitermelése, ami miatt a város az elmúlt évszázadban körülbelül kilenc hüvelykkel süllyedt. Az elmúlt évszázadban Velence körülbelül 25 centiméterrel süllyedt. Ezenkívül az eltolódó tektonikus lemezek és az emelkedő árapályok hozzájárulnak Velence tengerszint feletti magasságának fokozatos csökkenéséhez. A híres "acqua alta" (dagály), amelyek ritkák voltak, ma már gyakrabban fordulnak elő, és az épületeket és a műalkotásokat pusztítják. CNN (https://edition.cnn.com/2025/05/04/travel/venice-sinking-scientist-pumping-water-lagoon) Velence átlagos tengerszintje közel 30 centiméterrel emelkedett 1900 óta. Velence több mint ezeréves története alatt a mérnökök folyamatosan szabályozták a lagúna vízáramlását, hogy a város fennmaradjon. Az igazi baj a 20. század közepén kezdődött, amikor Marghera ipari övezetéből elkezdtek vizet szivattyúzni – ez a városrész közvetlenül a szárazföldön, a lagúna partján található. Ennek következtében a városközpont 1950 és 1970 között közel 13 centiméterrel süllyedt.
Velence vízben (https://www.mairimacaulayphotography.co.uk/venice)
A mérnökök javasoltak megoldásokat, víz befecskendezését a földalatti víztartó rétegekbe, hogy 30 centiméterrel megemeljék a várost, ami a MOSE árvízvédelmi gáttal együtt működne, amelyeket a kivételesen magas dagályok megfékezésére építettek. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Velencének hosszú távú stratégiára is szüksége van a túléléshez.
A belváros felülnézete ((https://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g))
Velence nagyobb mértékben süllyed, mint eddig hitték, és még kelet felé, oldalirányba dől is. A műholdas mérések szerint Velence újra süllyedni kezdett, évente átlagosan egy-két milliméterrel kerül lejjebb a város szintje. A Földközi-tenger szintje szintén két milliméterrel emelkedik évente, így összesen négy milliméterrel változhat a város szintje, vagyis 2032-ig 80 millimétert süllyedhet a cölöpökre épült város.
A város évente átlagosan egy-két milliméterrel mozdul el oldalirányban, ez a dőlés pedig azt jelenti, hogy Velence nyugati része magasabbra kerül, ezt a mozgást a korábbi műholdmérések nem érzékelték.
Az „Aranyház” palota bejáratához lépcső vezetett (https://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g))
Pietro Teatini, a közeli Padovai Egyetem hidrológia és vízépítési docense szerint a város alatti mély földbe pumpált víz megemelné a tengerfenéket, amelyen fekszik, és az ég felé tolná Velencét. Teatini szerint a terve körülbelül 50 éves türelmi időt adna Velencének, a jelenlegi árvízvédelmi gátakkal együttműködve, lehetővé téve a hatóságok számára, hogy egy állandó, megoldást találjanak. Úgy véli, hogy a rendszere 30 centiméterrel, azaz közel 12 hüvelykkel emelhetné meg a várost. (https://index.hu/fomo/2025/05/10/velence-sullyedes-tengerszint-emelkedes-arviz-megoldas/). A turisták számára éppen a veszélyeztetett állapot ad különleges vonzerőt – egyfajta „lássuk, amíg még lehet” hangulatot. Teatini egy olyan módszert javasol, amely során. Vizet pumpálnának a város alatti 600-1000 méter mélyen lévő vízzáró rétegbe, ami 30 cm-el megemelné a várost.
Velencében 1966. november 4-én regisztrálták a legmagasabb vízszintet,
1,94 méteres volt a legmagasabb vízállás, ami elöntötte a San Marco bazilikát
San Marco templom Gentile Bellini 1496-ban készült festményén (https://en.wikipedia.org/wiki/St_Mark%27s_Basilica)
Teatini tervei szerint 12 kutat fúrnának a város körül, egy kör alakú, 10 kilométer átmérőjű területen belül, kizárólag a lagúna alatt, nem az Adria felé és nem is a szárazföld irányába. Mivel a mélyben található víztartó rétegek sós vizűek, így nem szennyeznék az édesvíz-készleteket, és nem lenne szükség édesvízforrásra sem. A technológia fizikai alapját a Pó-völgyben lévő földgáztározók adják: ott megfigyelték, hogy amikor gázt pumpálnak a földbe, a felszín megemelkedik, amikor pedig kiveszik, lesüllyed. David Dobson, a University College London professzora „szkeptikus optimizmussal” viszonyul az ötlethez. Elismeri, hogy az elmélet ígéretes, de figyelmeztet: a víz másképp viselkedik, mint a gáz – lassabban szivárog, így nagyobb nyomásra van szükség. Ugyanakkor úgy véli, ha a projektet lassan és kontrolláltan hajtják végre, nem jelentene súlyos kockázatot – idézi a CNN.
Egy tesztfúrás 20 cm átmérőjű és 1000 méter mély lenne, a cső alján szűrővel felszerelve. A víz lassan szivárogna a homokos rétegbe, és ezzel fokozatosan emelné meg a felszínt. Mivel a kutakat egyenletesen, kör alakban helyezik el, a város emelkedése is stabil, lassú és egyenletes lenne. A hatás leginkább a belső körben lenne érezhető, de a környező kisebb szigeteket és a szárazföld egy részét is érintené. Chioggia viszont kimaradna, a déli lagúnaváros szintén súlyosan érintett az áradásokban. Tanulmányozzák annak lehetőségét is, hogy a vízhez adalékanyagokat keverjenek, melyek segítenék a föld alatti réteg stabil kitágulását még a vízcsapok leállítása után is. A tesztidőszak 2-3 év lenne, aminek a költsége 30–40 millió euró körül lehet. Más ötletek is léteznek, például a lagúna teljes lezárása, tóvá alakítása, ami ugyan megmentené a várost, de elpusztítaná a lagúna élővilágát.
*A velencei gondola
"A gondola jellegzetes alakja hosszirányban határozott görbületet mutat, eleje (orra) és hátulja (tatja) a magasba nyúlik. A hajótest emiatt a lehető legkisebb felületen, csak a hosszának 55%-át kitevő lapos fenekű középrészen érintkezik a vízzel – ami lehetővé teszi, hogy egyetlen evezős mozgassa az orrdísszel együtt 11 méter hosszú és mintegy 350 kilós csónakot.... ami 140 cm széles. A gondola korábbi, középkori és barokk változatai laposabb formájúak, a vízből kevésbé kiemelkedő orr- és tat kialakításúak voltak és szimmetrikus hajógerinccel rendelkeztek, mivel ebben az időben még két evezős hajtotta a csónakokat. A fedélzetre gyakran kis házikót vagy baldachin-szerű sátrat építettek az utasoknak..." Jegyezzük meg, hogy a föníciaiak is eveztek gondolás módon, arccal menetirányban a lófej díszítésű hajóikon. A gondola két segédgerinces, lapos fenekű. A görög harci hajók három gerincesek voltak, egy fő és két segéd gerinc gerendával, - de még nem gerincre, bordázatra épített hajók-, továbbá "varrott" karvel palánkosok.
Mai gondola építő műhely
Díszes gondola a regattáról
Gondola "flotta" kikötő a Grand Canale-n, a magasított orr kb. 100 éves, a http://www.tramontingondole.it/ing-gondola.htm műhelyben készűlt
Az eredeti gondola két evezős, dísztelen, gyors közlekedési eszköz volt
.