A Velencei-tó melegszik és lassan kiszárad
(2025 június)
A tó területe 26 km², a felületének harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 30 °C-ot is (2025 júniusban 29 °C, https://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei-t%C3%B3). A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, a vize a szervezetet frissíti, fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
A Velencei-tó a Kárpát-medence egyik legnagyobb szikes állóvize. A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakult ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együtt járó esők mosták ki, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek, a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. Az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbb 1863 és 1866 között. De több alkalommal ki is áradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak. Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa. A kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat, a tó területén új szigeteket hoznak létre a kikotort iszapból. A tó élővilágát a nyári, közel 30 fokos vízhőmérséklet is erősen fenyegeti, és az oxigénszegény víz.
Sekélysége miatt kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak. A száraz és forró idei (2025) kora nyár a 2022-es aszályos nyár emlékét idézi, 2022 végén a Velencei-tó vize rekord alacsony szintre süllyedt. A nyári forróságban a tó vízszintjének csökkenése öngerjesztő folyamat, mert a kis tömegű víz gyorsabban melegszik, ami gyorsabb párolgáshoz is vezet. A meleg és az alacsony vízállás kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszakok esetén a pátkai és a zámolyi tározóból történt vízleeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így nincs befolyásoló hatásuk.
Hosszabb időszakok mérései alapján a Velencei-tó vizének hőmérséklete minden évben és évszakban melegebb, mint a levegőé. A mérések értékeléséből világosan látszik, hogy a tó és a levegő hőmérséklete elég erősen együtt mozog (lásd az alábbi ábrát). A tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 °C-kal melegebb ma, mint 1971-ben, miközben a levegő csak kb. 3 fokkal melegedett. A több és erősebb napsugárzásnak köszönhető sugárzáselnyelés miatt a tó jobban melegszik a levegőnél. Az év egészében a víz hőmérséklete átlagosan 3 fokkal, míg a levegőé 2,4 fokkal nőtt 54 év alatt.
A tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 °C-kal melegebb ma, mint 1971-ben (Forrás: shutterstock.com)
A tó vízszintjének története 1990-től
A Balatoni Limnológiai Intézet egyik konferenciája szerint drámaian alacsony a Balaton vízszintje. A kutatók és a vízügyi szakemberek álláspontja abban egységesnek mutatkozott, hogy a következő néhány évtizedben biztosan meg kell kezdeni a tó vízpótlását. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója szerint Magyarországnak két és fél sekély vizű tava van, a Balaton, a Velencei-tó és az osztrákokkal közös Fertő tó. Mivel sekélyek, érzékeny vízgazdálkodást igényelnek, a klímaváltozás miatt mindhárom tónál mennyiségi és minőségi nehézségekre is számítani kell.
„Ezeknek a tavaknak a szélsőséges vízállása és a kiszáradása is természetes volt, de ma már az igények határozzák meg a limiteket, akár alacsony, akár magas a vízállás, kicsapja a biztosítékot” – mondta Láng István.(https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/balaton-vizszint-kiszaradas-szakemberek/930ph6c?ca_ei&length=7&blockIndex=4&pubId=fr5ztwl)
Láng István felidézte, hogy már 1968-ban készültek tervek a Balaton vízpótlására, a Rába, a Dráva, a Mura és a Duna is a lehetséges megoldások között volt a Balaton-felvidéki karsztvíz mellett. Ha újraindul a gondolkodás a vízpótlásról, most is meg kell vizsgálni ezeket a lehetőségeket. A mostani, magasabb szabályozási szint azért jött létre, hogy elkerüljék a kétezres évek elején jellemző látványt, a déli part iszapos, sekély, békanyálas képét. Azt meg kell jegyezni, hogy ökológiailag akkor sem volt baj a tóval. A mederben való tározás tűnt a legjobb megoldásnak, és így emelkedett a Balaton vízszintje. A további növelésnek is vannak kockázatai – már ha lenne utánpótlás –, mert a jelenlegi beépítettségi viszonyok és partszabályozás nagy területek elöntését hordozzák magukban DNy-on. Erős É-i szél kifújja a Balatont, elönti a partot.
Láng István felidézte, hogy már 1968-ban készültek tervek a Balaton vízpótlására, a Rába, a Dráva, a Mura és a Duna is a lehetséges megoldások között volt a Balaton-felvidéki karsztvíz mellett. Ha újraindul a gondolkodás a vízpótlásról, most is meg kell vizsgálni ezeket a lehetőségeket. A mostani, magasabb szabályozási szint azért jött létre, hogy elkerüljék a kétezres évek elején jellemző látványt, a déli part iszapos, sekély, békanyálas képét. Azt meg kell jegyezni, hogy ökológiailag akkor sem volt baj a tóval. A mederben való tározás tűnt a legjobb megoldásnak, és így emelkedett a Balaton vízszintje. A további növelésnek is vannak kockázatai – már ha lenne utánpótlás –, mert a jelenlegi beépítettségi viszonyok és partszabályozás nagy területek elöntését hordozzák magukban DNy-on. Erős É-i szél kifújja a Balatont, elönti a partot.