A történelem tíz legnagyobb erdőtüze 

(2025 augusztus)

 

 

 

 

 Európában sem ismeretlenek a nagy tűzvészek: a 2007-es görögországi erdőtüzek okozták a balkáni ország történelmében a legnagyobb pusztítást. A júniustól szeptemberig tartó tüzek 670 ezer hektárnyi területet égettek le, ezer házat és 1100 egyéb épületet pusztítottak el, és további százakat rongáltak meg. A katasztrófa 84 ember életét követelte, a lángokat a szél és a magas hőmérséklet táplálta. A tudósok szerint az éghajlatváltozás miatt az erdőtüzek gyakoribbá, intenzívebbé és pusztítóbbá váltak. 2025-ben több mint 1 milllió hektár égett le, különösen Spanyolország volt érintett. Csak 2020-ban 10,3 millió hektár égett le az Egyesült Államokban, 2025-ben Európában, ami a legmagasabb szám a feljegyzések 1983-as kezdete óta. A lángok a becslések szerint 20 milliárd dolláros kárt okoztak (https://fataj.hu/2024/08/a-legnagyobb-erdotuzek/), a szibériai tajgatüzek méreteit nem is tudjuk:

  1. Az 1910-es amerikai nagy tűzvész
  2. Szibériai tajgatüzek
  3. A 2019-es ausztrál bozóttüzek
  4. Chinchaga (Kanada)
  5. Thomas (Egyesült Államok, Kalifornia)
  6. Cedar (Egyesült Államok, Kalifornia)
  7. Rush (Egyesült Államok, Kaliforina)
  8. Cameron Peak-i tűz (Egyesült Államok)
  9. Witch Fire (Egyesült Államok, Kalifornia)
  10. A 2007-es görögországi erdőtüzek. 
 Nagy erdőtüzek okai: A nagy erdőtüzek kialakulása mögött néha  több, egymással összefüggő tényező áll. Ezek lehetnek természetes eredetűek, de sok esetben az emberi tevékenység játszik kulcsszerepet. A leggyakoribb okok:
 
Természetes okok
Villámcsapás: nem ritkán a száraz erdőben villám indítja el a tüzet.
Hőhullámok és szárazság: Az extrém meleg és csapadékhiány kiszárítja a növényzetet, ami könnyen lángra kap, pl. egy üvegpalacktól.
Szélsőséges időjárás: Erős szél gyorsan terjeszti a tüzet, nehezítve az oltást.
Klímaváltozás hatása: a növekvő átlaghőmérséklet és a kevesebb csapadék miatt a vegetáció kiszárad, könnyen lángra kaphat egy vízcsepptől is.
A hótakaró nélküli telek és a forróbb nyarak, a hőhullámok növelik a tűzesetek számát és intenzitását.
 
Emberi tevékenység
Gondatlan tűzgyújtás: Rosszul eloltott tábortüzek, cigarettacsikkek, vagy a mezőgazdasági tevékenységek, az égetés gyakran okoznak tüzet. Érdekes módon a nagy közlekedési balesetek, akkumulátortüzek nem okoznak nagy erdőtüzeket, de a szabadtéri bográcsozások, sütögetések sok nagy tüzet okoznak. 
Szándékos gyújtogatás: Egyes esetekben szándékosan indítanak tüzet, például területfoglalás vagy biztosítási csalás céljából. A tűzoltók néha gyújtanak un. ellentűzet.
Elhagyott vidéki területek: A mezőgazdaság visszaszorulása esetén sok helyen ellenőrizetlenül nő a növényzet, ami gyúlékony anyagként halmozódik fel villamos vezetékek mellett.
 
Az erdőtüzek szelet, újabb tüzeket generálnak, az erdőtüzek által generált szelek komoly hatással vannak a tűz terjedésére.
Hőoszlopok kialakulása: Az intenzív égés során a tűz hatalmas mennyiségű hőt bocsát ki, ami felfelé áramlik. A forró levegőoszlop gyorsan emelkedik, és maga után szívja a környező levegőt, ez a konvektív feláramlás. A tűz fölött kialakuló hőoszlop miatt a felszín közelében egy alacsony nyomású terület jön létre, ami beszívja a környező levegőt, ami szélként érzékelhető.
Nagy kiterjedésű és intenzív tüzek esetén a légköri mozgások olyan erősek lehetnek, hogy lokális viharokat hoznak létre, amelyek tovább fokozzák a tűz terjedését. A tűz által generált szelek megváltoztathatják a természetes szélirányt, kiszámíthatatlanná teszik a tűz viselkedését, a szél szétszórja, szállítja a zsarátnokokat, a parazsat, újabb tüzeket indít. A tűzoltók számára ez komoly kihívást jelent, mivel a szélviszonyok gyorsan és váratlanul megváltoznak.
 
Közép-Európában  az erdőtüzek által érintett területek a 2008 és 2021 között évek átlagának a sokszorosát tették ki Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában. A növekedés különösen Csehországban jelentős, ahol 2022-ben a megelőző évek átlagához képest 138-szoros területet érintett erdőtűz – Magyarországon ez az arány körülbelül 22-szeres.
Kiugró értékek hátterében szomorú rekord húzódik meg: a szélsőséges 2022-es cseh statisztikát az ország történetének eddigi legnagyobb erdőtüze okozta, aminek megfékezése a július végi kitöréstől kezdve 20 napon keresztül tartott. Hasonló csúcs dőlt Szlovéniában is, ahol falvak evakuálására és külföldi segítség bevonására volt szükség a szintén júliusban bekövetkezett tűzvész megfékezésére.
Magyarországon** a Bükkben és a Kiskunságban kialakult tüzek a legemlékezetesebbek 2022-ben, összesen 7287 hektár égett le. Miskolc külterületén július elején csaptak fel a lángok a szárazságban eleve gyúlékonyabb fenyőerdőben, és az esőnek is köszönhetően másnap sikerült megfékezni a tüzet, az magyar viszonylatban rendkívüli pusztítást okozott, ugyanis közel száz hektár égett le.
 
*Ókori tüzek régészete: A faszén üledékben való eloszlását és előfordulását széles körben használják erdőtüzek felismeréséhez.  Az erdőtüzek olyan természeti események, amelyek vadon élő területeket – erdőket, gyepeket és prériket – égnek el, amelyek  faszén-leletek segítségével nyomon követhetőek. A faszén méretét tekintve a legnagyobb tűztermék, és gyakran üledékes kőzetek és tavak rétegeiben rakódik le. A faszén a szárazföldi ökoszisztémák (vegetáció) tökéletlen égésekor keletkezik,  és bizonyítékai leírják a tűz gyakoriságát és intenzitását (nagyságát) –, valamint az időbeli sebességét.  A faszénnel, mint tűzproxyval végzett vizsgálatok léptékfüggőek, és nagyjából makroszkopikus faszénre (ez a helyi erdőtüzekre utal) és mikroszkopikus faszénre (az erdőtüzek regionális léptékét írja le) csoportosíthatók. A faszén-feljegyzések bizonyítékai fontosak a vizsgálatokban, és a  Faszén Adatbázisban archiválva vannak, amelyet klímatörténetben a  tűztörténet rekonstruálására, a hipotézisek tesztelésére és a tűz-vegetáció-klíma kapcsolat modellezésére használtak. A múltbeli tűzviszonyok bizonyítékait felhasználták a múltbeli növényzeti változások, a földi növények evolúciója és a szárazföldi és vízi ökoszisztémákat mozgató egyéb ökológiai folyamatok megértésére. A helyi tűzviszonyok intenzitásának és gyakoriságának vizsgálatához a faszenet mikroszkópokkal dolgozzák fel..

Makroszkopikus faszén feldolgozása
A makroszkopikus faszén maradványokat (>125 μm) standard protokollok szerint dolgozzák fel laboratóriumban, és három szakaszból állnak.        1. szakasz: Az üledékminták mérése és 25 ml 6%-os hidrogén-peroxiddal történő kezelése a szerves anyag oxidálására, majd 24 órás melegítés. Ez a folyamat a faszenet érintetlenül hagyja, de lebontja a jelenlévő szerves anyagokat; 2. szakasz: A minták szitálása, mosása és öblítése ioncserélt vízzel, majd szárítás Petri-csészében 12-48 órán át. A faszén maradványait mikro- (>125 μm, de <180 μm), mezo- (>180 μm, de <250 μm) és makro-faszén (>250 μm) méretekre szitálják.[11][12][15] 3. szakasz: Faszénszámlálás sztereómikroszkóp segítségével.[15] A faszén számlálásakor néha különböző morfológiai típusokba sorolják őket, mert ez segít megérteni az adott geológiai időpontban jelen lévő vegetációtípust és növényi habitust (például fás vagy füves).[16][17]        A faszén növényi feljegyzések alapján történő általános morfotípus-osztályozása a következőket foglalja magában: sötét, sejtes, porózus, rostos, szivacsos, elágazó, rácsos, elágazó gödrös stb.[17][18] A faszén-feljegyzések feldolgozása és elemzése módszeres megközelítések, amelyek a faszén előfordulásának és eloszlásának bemutatására szolgálnak, valamint elősegítik a tűzzel kapcsolatos fogalmak megértését. 
 
**Magyarországi nagy erdőtüzek:
2007 – Alföldi erdőtűz:  1100 hektáron tombolt a tűz, ami az egyik legnagyobb dokumentált erdőtűz volt hazánkban. 
2022 – Az elmúlt 14 év összes erdőtüze sem érintett akkora területet, mint a 2022-es nyár. Összesen 7287 hektár égett le 44 jelentősebb tűzeset során.
A Bükkben és a Kiskunságban különösen súlyos tüzek voltak. Miskolc külterületén közel 100 hektár pusztult el, ami magyar viszonylatban rendkívüli. Az alföldi tűz halálos áldozatot is követelt, és 50–80 hektár területet érintett.
 
***
Az erdőtüzek már nem csak a mediterrán országokra korlátozódnak, északon is megjelentek, elérték Skóciát. A tűzvédelmi szakértők szerint a védekezésre adott pénzt sokszor rosszul használják fel, mert túl sokat költenek az oltásra, és túl keveset a megelőzésre.