2025-ben az év szava az AI Slop-ot, az MI-szemét (moslék)
(2025 december)
Túl sok a generatív mesterséges intelligenciával előállított videó a YouTube-on (https://index.hu/kulfold/2025/12/28/youtube-generativ-mesterseges-intelligencia-ai-slop-mi-moslek-videok-brainrot/), és sokat nézzük. Mára a technológia fejlődése egy új iparágat hozott létre, ami az MI-t mindenféle értelmetlen videók gyártására használja, majd a felhasználók videókkal elárasztják a platformot, hogy nagyobb nézettséget, ezáltal nagy bevételt generáljanak. A legnépszerűbb YouTube-csatornákra több millióan iratkoztak fel, és több milliárd alkalommal nézték meg a videókat. Sokan használnak már MI-eszközöket a munkájukban, és teljes iparágak alakulnak át. A művészek munkájának egy részét is elvette, mert az MI sokkal gyorsabban képes dolgozni, mint a szövegírók vagy a grafikusok. Képes az MI hiteles költészeti és irodalmi alkotásokat létrehozni? Ha azt kérjük az MI-től, hogy utánozza néhány kortárs festő/író vagy klasszikus költő stílusát, akkor az MI már verseket, képeket és videókat hamisít, sőt gondolatmeneteket is. Miközben a deepfake-technológia képes valós emberek arcával új tartalmakat létrehozni, az irodalmi deepfake bár lopakodva, de határozottan beszivárog a kultúrába: AI-versek, AI-dalok, dalszövegek, és virtuális költemények születnek nap mint nap. Ha egy algoritmus jól ír, az már művészet, de kérdés hogyan lehet megkülönböztetni az ember által írt szöveget az MI által generálttól?
A YouTube algoritmusa által az új felhasználóknak megmutatott videók több mint 20 százaléka alacsony minőségű és értékű, generatív mesterséges intelligenciával előállított digitális szemét, úgynevezett AI Slop (magyar fordításban MI-szemét, moslék). Azt vizsgálták meg, hogy az új felhasználóknak a rövid videókat TikTok-szerűen dobáló YouTube Shorts-ok közül mennyi a generatív MI-vel előállított AI Slop és brainrot, amiknek a célja az értelmetlen lapozgatás generálása: az első 500 videóból 104 kizárólag generatív MI-vel előállított videó volt, 165 pedig úgynevezett brainrot volt. A brainrot 2025 elején felbukkant szürrealista internetes mémhullám (https://www.youtube.com/watch?v=5rFMFgv81YU). A jelenség lényege, hogy mesterséges intelligencia által generált, torz külsejű, groteszk lények képei keringenek az interneten, rendszerint álolasz nevekkel. Ugyanakkor a kettő között gyakori az átfedés: a videók 33 százaléka volt brainrot, 21 százaléka pedig generatív MI-vel elkészített videó.
A kutatás legérdekesebb része ugyanakkor nem az, hogy egy friss felhasználó számára a YouTube-algoritmus milyen arányban ajánl silány tartalmakat, hanem hogy az ezeket előállító csatornák mennyire népszerűek: mennyien iratkoztak fel, mekkora a nézettségeik a videóikon, illetve vélhetően ebből mennyit profitálhatnak. Van akinek csak egy szórakoztató, értelmetlen emberszerű macska a brainrot, valakinek viszont nem kis bevétel. Megvizsgálták minden ország 100 legnépszerűbb YouTube-csatornáját, és megnézték, azok közül mennyi a silány tartalmakat MI-vel előállító csatorna, illetve a csatornák mennyit kereshetnek a tartalmakkal. A megvizsgált 15 ezer YouTube-csatorna közül 278 kizárólag MI-szemetet állít elő, számuk pedig a technológia fejlődésével és elérhetőségével nő. A YouTube-csatornák több millió feliratkozóval rendelkeznek, a tartalmaikat pedig világszerte nézik: Spanyolországban például 20 millió felhasználó követ MI-moslék tartalmat előállító csatornákat, de tízmillió feletti az ilyen felhasználók száma Egyiptomban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Koreában és Kolumbiában. Igaz, a kutatás nem nézte meg, hogy ezek mekkora átfedést mutatnak, valamint a feliratkozók között vannak-e botok.
A legnépszerűbb ilyen spanyol YouTube-csatorna 5,87 millió feliratkozóval rendelkezik, ennek ellenére a legtöbb ilyen tartalmat Dél-Koreában nézték meg – míg Spanyolországban a legnépszerűbb MI-moslékot termelő csatornák videóit 2,52 milliárd alkalommal nézték meg, addig Dél-Koreában már 8,45 milliárdszor, ami majdnem több mint a Dél-Koreát az elképzelt dobogón követő Pakisztánban (5,34 milliárd) és Egyesült Államokban (3,39 milliárd) összesen.
Az ilyen MI-moslékot gyártó csatornák összesen 63 milliárd nézettséget tudnak felmutatni, 221 millió feliratkozót, és a becslések szerint 117 millió dollár bevételt termelhettek egy év alatt.
Miért nem védekeznek a platformok a silány feltett tartalmak ellen (persze a bevétel az első!)? MI válasz: az online platformok (Facebook, TikTok, YouTube stb.) számára 2025-ben is komoly kihívást jelent a „silány” vagy alacsony minőségű tartalmak elleni védekezés, és bár a profitéhség valóban központi tényező, a probléma hátterében összetettebb technikai, jogi és gazdasági okok állnak:
1. Gazdasági ösztönzők (Figyelem-alapú gazdaság), azaz engagement mindenáron: A platformok bevétele a felhasználók oldalon töltött idejétől és az interakcióktól (lájk, megosztás) függ. A megosztó, érzelmileg túlfűtött vagy „clickbait” tartalmak gyakran több interakciót váltanak ki, mint a minőségi, mélyebb elemzések. Mennyiség vs. Minőség: a hirdetési modellek a tömeges elérésre épülnek, így a platformoknak elemi érdeke a folyamatos tartalomáramlás fenntartása, még ha az nem is színvonalas.
2. Technológiai korlátok és az AI-generált tartalom robbanása: 2025-ben az egyik legnagyobb kihívás volt- és lesz jövőre- a mesterséges intelligenciával tömegesen gyártott, látszólagos értékkel bíró, de valójában silány tartalmak szűrése. Bár a Google például 2025 márciusában frissítette algoritmusát az automatizáltan generált oldalak büntetésére, a szűrés messze nem tökéletes. A skálázhatóság, a méretnövelés: másodpercenként több ezer órányi videót és posztot töltenek fel. Emberi erőforrással ezt a mennyiséget lehetetlen ellenőrizni, az automatizált rendszerek pedig gyakran hibáznak: vagy átengedik a rossz tartalmat, vagy alaptalanul törölnek jókat.
3. Jogi és szabályozási környezet, szólásszabadság vs. moderáció: A platformoknak egyensúlyozniuk kell a káros tartalmak szűrése és a véleménynyilvánítás szabadsága között. A túl szigorú „minőségellenőrzés” cenzúrának minősülhet, ami jogi következményekkel járhat. A Digital Services Act (DSA), az EU-s szabályozás (mint a DSA) 2025-ben már kötelezi a nagy platformokat a kockázatok csökkentésére és az átláthatóbb moderációra, de a „silány” tartalom szubjektív fogalom, amit jogilag nehéz definiálni és tiltani.
4. A tartalom előállítóinak „fegyverkezési versenye”: a tartalomgyártók folyamatosan keresik a kiskapukat az algoritmusokban. Amint egy platform büntetni kezd egy bizonyos típusú gyenge tartalmat, a gyártók új technikákat (pl. deepfake, módosított hangsávok) vetnek be a kijátszására. Összességében a platformok nem azért nem védekeznek, mert csak profitéhesek, hanem mert a bevételi modelljük a népszerűségre épül, a technológiájuk pedig lassabban fejlődik, mint a silány tartalmakat nagyüzemben gyártó módszerek.
1. Gazdasági ösztönzők (Figyelem-alapú gazdaság), azaz engagement mindenáron: A platformok bevétele a felhasználók oldalon töltött idejétől és az interakcióktól (lájk, megosztás) függ. A megosztó, érzelmileg túlfűtött vagy „clickbait” tartalmak gyakran több interakciót váltanak ki, mint a minőségi, mélyebb elemzések. Mennyiség vs. Minőség: a hirdetési modellek a tömeges elérésre épülnek, így a platformoknak elemi érdeke a folyamatos tartalomáramlás fenntartása, még ha az nem is színvonalas.
2. Technológiai korlátok és az AI-generált tartalom robbanása: 2025-ben az egyik legnagyobb kihívás volt- és lesz jövőre- a mesterséges intelligenciával tömegesen gyártott, látszólagos értékkel bíró, de valójában silány tartalmak szűrése. Bár a Google például 2025 márciusában frissítette algoritmusát az automatizáltan generált oldalak büntetésére, a szűrés messze nem tökéletes. A skálázhatóság, a méretnövelés: másodpercenként több ezer órányi videót és posztot töltenek fel. Emberi erőforrással ezt a mennyiséget lehetetlen ellenőrizni, az automatizált rendszerek pedig gyakran hibáznak: vagy átengedik a rossz tartalmat, vagy alaptalanul törölnek jókat.
3. Jogi és szabályozási környezet, szólásszabadság vs. moderáció: A platformoknak egyensúlyozniuk kell a káros tartalmak szűrése és a véleménynyilvánítás szabadsága között. A túl szigorú „minőségellenőrzés” cenzúrának minősülhet, ami jogi következményekkel járhat. A Digital Services Act (DSA), az EU-s szabályozás (mint a DSA) 2025-ben már kötelezi a nagy platformokat a kockázatok csökkentésére és az átláthatóbb moderációra, de a „silány” tartalom szubjektív fogalom, amit jogilag nehéz definiálni és tiltani.
4. A tartalom előállítóinak „fegyverkezési versenye”: a tartalomgyártók folyamatosan keresik a kiskapukat az algoritmusokban. Amint egy platform büntetni kezd egy bizonyos típusú gyenge tartalmat, a gyártók új technikákat (pl. deepfake, módosított hangsávok) vetnek be a kijátszására. Összességében a platformok nem azért nem védekeznek, mert csak profitéhesek, hanem mert a bevételi modelljük a népszerűségre épül, a technológiájuk pedig lassabban fejlődik, mint a silány tartalmakat nagyüzemben gyártó módszerek.
A kutatás eredménye, hogy hogyan áll a kizárólag egyszerű, értelmetlen videókat gyártó, mára már iparággá váló tevékenység a YouTube-on: a legnépszerűbb egyszerű videós csatorna egy spanyol nyelvű amerikai YouTube-csatorna, ami 5,95 millió feliratkozóval rendelkezik és Dragon Ballal kapcsolatos tartalmakat gyárt. Annak ellenére, hogy a silány csatornák és tartalmak száma folyamatosan nő, a lap szerint nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyire jelentősek azok a többi tartalom mellett. A platform ugyanis nem tesz közzé arról nyilvánosan elérhető adatokat, hogy hány megtekintése van évente, és ezek hány százaléka származik generatív MI-val készített tartalomból, de a tartalmak és csatornák száma folyamatosan nő, a technológia folyamatos fejlődésével pedig egyszerűbb és gyorsabb elkészíteni a tartalmakat, sőt, még automatizálni is lehet. Többen próbálnak pénzt szerezni a silány tartalmak előállításából, azonban a YouTube adott esetben törölhetné a csatornát, de biztos, hogy a silány videók vírus szerűen terjednek, emiatt is nő folyamatosan a silány videók száma, hiszen a trial by error munkamódszert követve addig próbálkozik a feltöltő, amíg nem sikerül.
A generatív MI egy eszköz, és mint bármely más eszköz, az felhasználható jó és alacsony minőségű tartalom elkészítésére is. A platform azt ígérte, hogy továbbra is arra összpontosít, hogy felhasználóit kiváló minőségű tartalommal (?) lássák el, függetlenül attól, hogyan készült. A YouTube-ra feltöltött összes tartalomnak meg kell felelnie közösségi irányelveinknek, és ha úgy találják, hogy a tartalom sérti a szabályzatot, eltávolítják. (De az üzlet mindent visz!)