Az István-torony, Buda
(2026 február)
A modell a budai vár Hartmann Schedel 1493-as metszetén látható formáját mutatja
(https://www.skyscrapercity.com/threads/budapest-budai-v%C3%A1rnegyed-buda-castle-district-developments.704310/page-2051)
(https://www.skyscrapercity.com/threads/budapest-budai-v%C3%A1rnegyed-buda-castle-district-developments.704310/page-2051)
Az István-torony 14. századi szép gótikus torony volt a budai vár déli részén. A toronynak ma már csak az alapfalait láthatjuk, a Történeti Múzeum Vármúzeumi egységétől délre. Talán fel lehetne építeni a másolatát: kiátó lenne a budai várban!* A középkori épületegyüttes legmagasabb tornya volt.
Károly Róbert egy kisebbik fia, István herceg építtette, testvére, Nagy Lajos király itáliai hadjárata idején, 1347 és 1353 között. 1526. szeptember elején a budai várat ostromló török sereg egy ágyúlövése lerombolta a torony nagy részét.
A 11x12 m-es alaprajzú, négyszögű István-torony a gótikus palotaegyüttes déli végén épült, a későbbi falakhoz képest átlósan elfordítva. A hercegi lakosztály központja volt, amely köré a későbbiekben a gótikus királyi palota kiépült. Nyugati oldalán fennmaradt a szemöldökgyámos ajtókkal egybenyíló, dongaboltozatos helyiségek sora. Folytatásaként a nyugati szárnyat északon a nagy, szintén négyszögű, de befejezetlenül maradt Csonka-torony zárta. Az István-toronytól keletre, a déli várfal mögött félig a sziklába vágott, dongaboltozatos pince nyílik, a fölötte lévő nagy Zsigmond-kori termet kiegészítve helyreállították.
Buda vára Mátyás király idején (Kék körvonalakkal a mai palota)
Hartmann Schedel 1493-as metszete, részlet (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BCrnbergi_kr%C3%B3nika) a Nürnbergi krónikából
A budai vár Mátyás király idején (https://www.bpht.hu/category/bhthirek/)
A torony a régi látképeken mindig kitűnik magasságával. Első ábrázolása Hartmann Schedel 1493-ban megjelent Weltchronik című művéből ismert, mely Budát és vele a királyi palotát keletről mutatja be. A Weltchronik fametszete Michael Wolgemuth 1470 előttről származó rajza után készült. A palota nyugati oldali ábrázolását a jellegzetes toronnyal az 1541. évi ostromkor keletkezett Erhard Schön-féle metszet jelenítette meg. Az építmény az 1686. évi ostromban súlyosan megsérült, s ezért az 1700-as évek elején lebontották. Romjai az 1686-os ostromkor készült metszeteken még láthatóak (pl. a Hallart-Wening, stb metszeten; GERŐ 1962.10; GERÓ 1980.158-162; BALOGH 1966. 71-72; MAGYAR 1995. 12-14., https://epa.oszk.hu/02000/02007/00039/pdf/EPA2007_bp_regisegei_35_2_2002_403-425.pdf).
Létezett az István-toronynak egy másolata, ami 1945-ben annyira megsérűlt, hogy lebontották:
A torony tervrajza (https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/torony_dombra_nem_valo.html?utm_source=pestbuda&utm_medium=link&utm_campaign=pestbuda_202101)
*
Historizáló másolat lenne. Faragott kő, gótikus ablakkeretek, csipkés párkányzat. Látványos, illeszkedne a Mátyás-templom hangulatához.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg is számos épületet (pl. a Lovardát vagy a Főőrséget) építettek újjá a Várban. Bár az István-torony sokkal régebbi (Zsigmond-kori), beleillhetne a nagyszabású fejlesztésbe. Bár a Nemzeti Hauszmann Program keretében a palota több részét (például a Szent István-termet) már újjáépítették, az eredeti gótikus István-torony teljes fizikai rekonstrukciója még nem szerepel a hivatalos, rövid távú kivitelezési tervekben. Az István-torony romjai a budai Várnegyed déli részén, a Budai Vár területén találhatók. Az egykori gótikus toronyból mára csak az alapfalak és a kapcsolódó középkori épületegyüttes maradványai maradtak fenn.(Az István-torny megmaradt része: https://budapestcity.org/muemlekek/01/Kiralyi-palota/kozepkori-palota.html). Az István-torony maradványai a budai Várhegy déli platóján helyezkednek el, a középkori királyi palota részeként, a mai palotaépületek közelében. A torony romjai a Várkert Bazárból a várba vezető lépcső mellől is láthatóak. A terület pontosabb beazonosításához használható cím a Budapest, Szent György tér, 1014, amely a Budai Várnegyed központi részét jelöli, ahol a romok és a rekonstruált Szent István-terem is található.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg is számos épületet (pl. a Lovardát vagy a Főőrséget) építettek újjá a Várban. Bár az István-torony sokkal régebbi (Zsigmond-kori), beleillhetne a nagyszabású fejlesztésbe. Bár a Nemzeti Hauszmann Program keretében a palota több részét (például a Szent István-termet) már újjáépítették, az eredeti gótikus István-torony teljes fizikai rekonstrukciója még nem szerepel a hivatalos, rövid távú kivitelezési tervekben. Az István-torony romjai a budai Várnegyed déli részén, a Budai Vár területén találhatók. Az egykori gótikus toronyból mára csak az alapfalak és a kapcsolódó középkori épületegyüttes maradványai maradtak fenn.(Az István-torny megmaradt része: https://budapestcity.org/muemlekek/01/Kiralyi-palota/kozepkori-palota.html). Az István-torony maradványai a budai Várhegy déli platóján helyezkednek el, a középkori királyi palota részeként, a mai palotaépületek közelében. A torony romjai a Várkert Bazárból a várba vezető lépcső mellől is láthatóak. A terület pontosabb beazonosításához használható cím a Budapest, Szent György tér, 1014, amely a Budai Várnegyed központi részét jelöli, ahol a romok és a rekonstruált Szent István-terem is található.
Érdekesség, hogy a budai Vár északi részén található Magyar Nemzeti Levéltár tornya egy másolat volt, az eredeti középkori István-torony ihlette. A levéltárit tornyot a háború után lebontották, de a program részeként most talán újjáépítik, és kilátóként fog funkcionálni. Jó hír!
Régészeti és szakmai helyzet: az eredeti torony alapjai a mai Budapesti Történeti Múzeum (BTM) épülete mellett, a déli várfalak mentén találhatóak. A korábbi régészeti kutatások (pl. Zolnay László munkássága) pontosan azonosították a 11x12 méteres alaprajzot. A torony alapfalai ma is láthatóak, https://budapestcity.org/muemlekek/01/Kiralyi-palota/kozepkori-palota.html, bontás nélkül újjáépíthető lenne, kilátóként működhetne. A teljes visszaépítéshez jelentős bontásokra vagy a jelenlegi múzeumi terek radikális átalakítására nem lenne szükség az eredeti helyen, de a műemlékvédelmi szakemberek egy része inkább a romkonzerválást és a virtuális/jelzésszerű bemutatást támogatja a 17. században felrobbant torony esetében. A torony egykor a vár legmagasabb pontja volt, ha megépülne, akkor egyedülálló panorámája lenne: a déli összekötő szárny és a Tabán felett uralná a kilátást. Visszaadná a vár középkori sziluettjét, amely a 14-15. században meghatározta Buda látképét