Az afrikai lemez észak felé mozog az anatóliai lemez alatt; Az arab lemez észak felé mozog, ami az anatóliai és az Égei-tengeri lemezek forgását idézi elő. Az afrikai és az arab lemezek közötti határvonal: a Holt-tengeri törés, a Jordán-völgy és a Beqaa-völgy.
Az észak-anatóliai törés Isztambul közelében halad el, és egy vulkáni ív követi a görög Aegina, Milos, Santorini, Nysiros/Gyali/Kos szigeteket; ami a szigetek süllyedését idézi elő.
(Felül a piros, a széles körűen használt IntCal13 14C - es évgyűrű kalibrációs görbe látható. A kék görbe az észak-amerikai bíborfenyőből és ír tölgyből származó évgyűrűsorozatok éves 14C mérésein alapuló kalibrációs görbe. A kék görbének az IntCal13-hoz viszonyított eltolása jelentősen megváltoztatja az olajfa és az akrotiri magvak két 14C - es datálási eredményét B és C-ben.)
A kitörés régészeti időintervallumát függőleges fekete vonalak jelzik.
A Vezúv kitörése által érintett városok. A fekete felhő a vulkáni hamu eloszlását szemlélteti (Forrás: hu.wikipedia.org)
i. e. 525-ben Türosz és Szidon, amelyet Sztrabón említ,
i. e. 479 Potidaiánál, amelyet Hérodotosz leír,
i. e. 426-ban Orobiae-nál (Észak-Euboea), amelyet Thuküdidész említ,
i. e. 373-ban Helikében (Peloponnészosz északi része), amikor a város eltűnt,
i. e. 227 Rodosznál, amikor a kolosszus összeomlott,
i. e. 92-ben nagy szökőár a levantei partvidéken,
i. u. 79-ben a Vezúv kitörése Pompei közelében,
i. u. 365, amely Kréta nyugati részén kezdődött, de a Levantétől Szicíliáig éreztette hatását,
i. u. 458-ban Antiochiában,
i. u. 551-ben a levantei partvidéken az egyik legnagyobb ókori földrengés,
i. u. 747, nagy földrengés Galileában és a Beqaa-völgyben,
i. u. 854-ben nagy földrengés a Tiberias-tónál.
i. u. 881-ben a levantei partvidéken kezdődött, de a Levantetól Andalúziáig érezhető volt,
A japán Horyu-Dzsi templom pagodája „Shinbashira”-val épült, amely egy nagy oszlop, amelyet az épület közepén áthaladó aknában helyeztek el, ami lengéscsillapítóként működik. Évszázadok óta stabilizálja az egész 122 láb magas faépítményt számos, bármilyen erősségű földrengés esetén.
A kínai Tiltott Város földrengésveszélyes területein található legrégebbi épületek évezredeket éltek túl az alattuk zajló számos erőteljes szeizmikus tevékenységgel. Titkukat „Dougong”-nak nevezik. Ez a régi kínai építészet megkülönböztető jegye, ahol a túlnyúló tetőket fából készült konzolok sora támasztja alá. Ezeket a konzolokat egymásba merőlegesen illesztve helyezik el, és a súlyt egyenletesen osztják el.
A régi idők leleményes inka mérnökei úgy tervezték a híres perui Machu Picchut, 7 970 láb magasan a tenger felett. Úgy faragták ki a köveket, hogy habarcs nélkül illeszkedjenek egymáshoz, hasonlóan a mai Lego játékhoz.
Építészeti elemzők kutatták az európai kastélyok stabil alapját, amely az évszázadok során számos erős földrengést elviseltek.
AZ ÓKOR HÉT CSODÁJÁBÓL HÁRMAT FÖLDRENGÉSEK PUSZTÍTOTTAK EL
Az ókori csodák majdnem mind építészeti remekművek voltak (https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1224582)
Az ókori világ hét csodáját először Bizánci Philón (i. e. 3. század) gyűjtötte össze i. e. 225-ben, Kevesebb mint 60 évig állt egyszerre mind a hét csoda, ma már csak a gízai nagy piramis létezik. Philón mérnökként dolgozott az alexandriai könyvtárban, ahol A hét csodáról című művét írta. A mű olyan népszerű lett, hogy eredetiben vagy másolatban Bizáncba vitték, ahol további másolatokat készítettek róla, amiket aztán a szellemi élet központjaiként működő városokba továbbítottak.(https://www.worldhistory.org/trans/hu/1-530/a-vilag-het-csodaja/). A ma elfogadott, a Földközi-tenger körüli hét csoda i. e. 2560 és i. e. 280 között épült:
A gízai nagy piramis, ma is áll,
a babiloni Szemiramisz függőkertje, a helye és a története bizonytalan,
az olümpiai Zeusz-szobor, elveszett, ellopták,
az epheszoszi Artemisz-templom. leégett,
a halikarnasszoszi mauzóleum, földrengés miatt leomlott,
a rodoszi kolosszus, földrengés miatt leomlott,
a pharoszi világítótorny földrengés miatt leomlott.
Az ismertek forrása, a kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés. A világ számos régi idők építészeti csodája ellenáll a földrengéseknek. Pl. az egyiptomi piramisok, a japán Horyu-Ji templom pagodája, a perui Machu Picchu, a Pekingben a Tiltott Város ősi kínai épületei, a középkori európai várakra vagy az ősi indiai templomokra. Túlélték az olyan csapásokat, mint amilyenek a nagy a földrengések (https://www.incredibleindustries.co.in/blog/how-do-ancient-buildings-withstand-earthquakes-).
RODOSZI KOLOSSZUS
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Rodoszi_kolosszus)
I. e. 304-ben I. Antigonosz makedón király, Nagy Sándor egyik hadvezére, nagy sereggel támadta meg a távoli Egyiptommal szövetségben álló Rodosz szigetét. A félszemű azonban vereséget szenvedett, ugyanis a Ptolemaioszok hajóhada időben érkezett meg, és avatkozott csatába (https://hu.wikipedia.org/wiki/Rodoszi_kolosszus). A sziget hálás népe egy monumentális szoborral akart kedveskedni patrónusának, Héliosznak.